Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

A diktátor nem blöfföl

0

Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!

Dél Korea, Japán és az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte azt követően, hogy Észak Korea újabb sikeres rakéta kísérletet hajtott végre.

Japánban riadót rendeltek el miután az észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, és attól 1180 kilométerre keletre csapódott be a Csendes óceánba.

A rakétát a phenjani nemzetközi repülőtér közeléből lőtték ki, és összesen 2700 kilométert tett meg a levegőben. Ez a harmadik alkalom, hogy egy észak-koreai rakéta áthaladt Japán légterén. Az előző két alkalommal Észak Korea azt állította, hogy a rakéták műholdakat állítottak a pályájukra. Most azonban teljesen egyértelmű, hogy katonai jellegű kísérletről volt szó.

Ez súlyosan fenyegeti Japán biztonságát- hangsúlyozta Abe Sinzo japán miniszterelnök. Dél Korea elnöke katonai erődemonstrációt rendelt el: négy vadászbombázó szállt fel, mindegyik fedélzetén egy tonnás bomba volt.

Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.

Augusztus végéig még zajlik a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, melyet Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelnek. Dél Korea elnöke elrendelte a hadsereg fejlesztési terveinek a módosítását. Ha Észak Korea a nukleáris és rakéta erőit fejleszti, akkor nekünk is megfelelő aszimmetrikus fegyverekre lesz szükségünk- mondta Mun, a nemrég megválasztott dél-koreai elnök. Aki korábban felajánlotta: hajlandó elutazni Észak Koreába, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral.

Kim Dzsongun azonban csakis Donald Trumppal hajlandó tárgyalni. A napokban a központi pártlap újra megfenyegette az Egyesült Államokat. Július negyedikén, az USA nemzeti ünnepén Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Ezt követően

az ifjú diktátor kijelentette: immár az USA egész területére csapást mérhetünk!

Trump elnök többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, de erről a saját katonái is lebeszélték. Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka szerint nem katonai hanem diplomáciai problémáról van szó. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína ugyanezen a véleményen van. Peking tárgyalásokat javasol.  Csakhogy erre egyelőre sem Phenjan sem pedig Washington nem hajlandó. Közben pedig Észak Korea elképesztő ütemben fejleszti rakétáit, melyek közül most egy átrepült Japán fölött.

A háború alternatívája volt a szankció a moszkvai amerikai nagykövet szerint

0

John Tefft távozó nagykövet a háború elkerülését célzó, ugyanakkor tompának bizonyult eszközként minősítette az Egyesült Államok Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankcióit.

A nagykövet az MTI tudósítása szerint az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozott. Azt mondta:

„Úgy tűnik nekem, hogy a szankciók tompa eszköznek bizonyultak. Ez nem kérdéses, ezt mindenki megérti.”

De azt is mondta: a Krím elcsatolása után Barack Obama kormányzata előtt az a kérdés volt, hogy akarnak-e háborút Oroszország ellen. Szerinte a szankciókra szükség volt, hogy megmutassák: az USA nem ért egyet a nemzetközi jog megsértésével. A friss szankciós törvényről pedig azt mondta: azt

az amerikai elnökválasztási rendszer elleni kibertámadások váltották ki.

Szerinte az Egyesült Államok a 90-es évek eleje óta igyekezett Oroszország barátjává válni, és most is ezt szeretné elérni. Az orosz belügyekbe való amerikai beavatkozás ügyét feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy „az Egyesült Államok a demokratikus rendszert, nem pedig az egyes jelölteket támogatja”.

Arról is beszélt, hogy

az Egyesült Államok továbbra is azt kívánja, hogy se az Aszad-rezsim, se Irán ne legyen jelen többé Szíriában.

Tefft nem tud arról, hogy diplomáciai csatornákon újabb telefonbeszélgetést készítenének elő Trump és Putyin között.

Tefft utódja egyébként Jon Huntsman volt utah-i kormányzó, pekingi nagykövet és republikánus elnökjelölt-aspiráns lehet, amennyiben a szenátus is megerősíti kinevezését.

A fiatalok háromnegyede befogadna menekülteket

0

Ez derült ki az Amnesty International és a Világgazdasági Fórum felméréseiből.

Az Amnesty közleménye szerint az is kiderül a Világgazdasági Fórum világszerte végzett, Global Shapers Annual Survey nevű felméréséből, hogy az országok vezetői nem értik a fiatal választókat.

A 18-35 évesek túlnyomó többsége befogadna ugyanis menekülteket az országába

(72,6%), sőt, több mint negyedük (27,3%), saját otthonába is.

Forrás: Amnesty International

Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára szerint „a háborúk és üldözések elől menekülő emberek orra előtt rendszeresen csapják be az ajtót a tehetős országok, mondván nem tudnak rajtuk segíteni. (…) Közel két év telt azóta, hogy a világ megismerte Alan Kurdi tragikus fotóját,

a legtöbb ország mégsem hajlandó még a saját maga vállalt elégtelen számú áttelepítésre vonatkozó vállalásnak sem eleget tenni.

Eközben komoly esély van rá, hogy az idei év során halnak majd meg a legtöbben a Földközi-tengeren.”

Az Amnesty International tavalyi felmérése szerint 5-ből 4 ember fogadna be menekülteket az országába. Vagyis a helyzet gyakorlatilag nem változott a mostani felmérés szerint sem.

Amerikában a fiatalok 85%-a mondta azt, hogy szeretne befogadni menekülőket.

Salil Shetty szerint „ebből is látszik, hogy Donald Trump nem mond igazat, amikor a saját menekültellenes elképzeléseit az ország egészének véleményével azonosítja”.

Forrás: Wikimedia Commons

A kérdésre, hogy mit kellene tenni a kormányoknak a menekültekkel, 55% azt mondta, hogy „meg kellene próbálniuk munkát adni nekik”.

Alig 3,5% mondta azt, hogy a menekülteket ki kellene toloncolni.

Az Amnesty International folytatja I Welcome nevű kampányát a menekülők védelméért. Ennek keretében szeptember 20-án a világ több mint 200 városában tartanak koncerteket a Sofar Soundsszal közösen, köztük Budapesten is. Olyan előadók lépnek fel menekült zenészekkel együtt, mint például Ed Sheeran.

Mi lesz a bevándorló fiatalokkal?

0

Több hónapos késéssel Donald Trump amerikai elnök várhatóan hamarosan dönt azoknak a fiatal bevándorlóknak a sorsáról, akik illegális örökbefogadással kerültek az Egyesült Államokba. Közeleg az erre őt kötelező szeptember 5-i határidő, amit republikánusok egy csoportja szabott számára.

A kérdésben ellentétes nézeteket képviselő mindkét oldal fel van készülve arra, hogy Trump leállítja a programot (Deferred Action for Childhood Arrivals, DACA), amely haladékot adott többszázezer érintett fiatalnak azzal, hogy megmentette a kiutasítástól és legális munkavállaláshoz juttatta őket– írja az AP.

Szeptember 5-ig kell a Fehér Háznak döntenie, de még vasárnap is azt kommunikálták, hogy nincs mit mondaniuk. Pedig  Trump elnöki kampányában „illegális amnesztiának” nevezte a DACA kínálta lehetőséget. Igaz hivatalba lépése óta már nyilatkozott úgy is (pont az AP-nek), hogy

„a fiatal bevándorlók nyugodtan alhatnak”.

Lehetőségek

Több lehetőség is elképzelhető az AP szerint. Trump megálljt parancsolhat a DACA-féle munkavállalási engedélyek kiadásának, vagy egy későbbi időpontban a Kongresszustól kérheti ennek jogszabályi kereteit. A kérdés akár alku tárgya is lehet a költségvetési vitában és az adósságplafon emelésénél a Demokratákkal.

Egy másik eshetőség, hogy továbbra is lehetővé teszik az engedélyek kiadását, ekkor azonban fennáll annak a veszélye, hogy a nevezett republikánus csoport bíróság elé viszi az ügyet, s nem áll ki mellette. Ez az a csoport egyébként, amely korábban – még Obama elnökségének az idején – már sikeresen megálljt parancsolt annak a programnak, amely az országban illegálisan élő szülőket volt hivatott védeni.

Közben a programban érintettek a legrosszabbra is fel vannak már készülve

– írja a hírügynökség egy bevándorlásokkal foglalkozó kaliforniai ügyvéd szavait idézve.

 

 

Texas: nagy a baj

0

Az amerikai meteorológiai szolgálat szerint „példa nélküli” a természeti katasztrófa Texasban. Az esőzések erősödnek, s egyre fenyegetőbb az árvíz. Az iskolák zárva, miként a houstoni repülőtér is. Az olajfúrók sem üzemelnek. Sok helyen nincs áramszolgáltatás, sok a kiürítés Harvey hurrikán nyomán.

Vasárnap éjjel – magyar idő szerint hajnalban – tovább erősödött az esőzés, több mint ezer embert mentettek ki az otthonából, többek között Houstonban is. Meteorológusok előrejelzései szerint az esőzések várhatóan még erősödnek is, és a viharzóna egészen szerdáig tombol Texasban. Szombaton és vasárnap mintegy 75-80 centiméternyi csapadék hullott, elsősorban Houstonra – írja az MTI.

Az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városának számító Houston utcáin vasárnap estére mellkasig-vállig ért a víz, és bár a vihar  délután mintegy 150 kilométernyire északra vonult, körívet leírva lassan visszatért a város fölé.

Greg Abbott kormányzó bejelentette, hogy a Nemzeti Gárda további 3000 tagját vetették be, s az állam 62 megyéjét nyilvánították katasztrófa sújtotta területnek. Az államban háromszázezer embernél nincs áramszolgáltatás. Az esőzés mellett – annak következtében is – megállíthatatlanul és gyorsan áradnak a folyók Texas déli és keleti vidékein.

Lezárták a Mexikói-öbölben lévő olajfúró-tornyokat és az olajfinomítókat is,

s eddig 250 utat és országutat kellett lezárni. A houstoni George Bush nemzetközi repülőtéren – az előrejelzésekkel ellentétben – hétfőn mégsem indul meg a forgalom, vasárnap esti jelentés szerint a légikikötő meghatározatlan ideig zárva marad.

Donald Trump elnök kedden utazik a térségbe.

 

Menekültügy, mint választási téma

0

Az Európai Unió két olyan tagállamában is választásokra készülnek, amelyekre az elmúlt két évben óriása hatást gyakorolt a menekültkérdés. Éppen ezért a kérdés rendezése mind Németországban, mind pedig Olaszországban prioritásnak számít.

 2015-ben helyes volt beengedni a menekülteket, de soha többet nem akarunk hasonló katasztrófa helyzetet – ma már ezt mondja Angela Merkel. Amikor két éve, 2015-ben 980 ezer menekült  érkezett Németországba elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból, a német kancellár még „Isten hozzád”-dal, azaz „Willkommen”-nek üdvözölte őket. Döntését döntését sokan vitatták nem csak hazájában, hanem az Európai Unióban, sőt még az Egyesült Államokban is. Az idén hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök például katasztrofális hibának nevezte a menekültek ilyen áradatának a beengedését mondván: lehettek közöttük terroristák is. Merkel emberiességi okokkal indokolta a menedékkérők beengedését, de rögtön megismételte kampánya jelszavát:

soha több hasonló katasztrófa helyzetet!

Merkel – az Európai Unió nevében – megállapodott Erdogan török elnökkel abban, hogy Törökország nem engedi a menekülttáborokból külföldre azokat, akik papírok nélkül akarnak az EU-ba bejutni. Az Európai Unió három milliárd eurót fizet ezért Törökországnak. Bár a török elnök és a német kancellár viszonya igen feszült, Erdogan nem mondta fel az egyezményt, ami szép pénzt hoz neki a konyhára. Merkel a Welt am Sonntagban utalt arra, hogy Olaszország esetében is szükség lehet hasonló egyezményre. Az olaszok kötöttek egy szerződést arról, hogy a líbiai milíciák állítsák meg a menekültek invázióját, de a számlát Brüsszelnek nyújtják be.

Esélyek Németországban

Németországban szeptember 24-én lesznek választások. A közvélemény-kutatásokban Angela Merkel kancellár vezet 38%-al, kihívója, Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére 23%-on áll. A menekültügyben Merkel élesebb kritikusának számító  Alternatíve für Deutschland a szavazópolgárok 8%-ra számíthat. Az FDP 9%, a Linke (baloldal) szintén 9%, a zöldek pedig 7%-on állnak. Minden bizonnyal koalíciós kormány alakul majd Németországban, de azt nem lehet tudni, hogy folytatódik-e majd a jelenlegi kereszténydemokrata-szociáldemokrata együttműködés.

 

Itt az új hidegháború !

0

Németország szociáldemokrata külügyminisztere szerint valóságos jégkorszak köszöntött be Washington és Moszkva között. Ez a hidegháború 2.0- mondta Sigmar Gabriel a Bild magazinnak.

 

Az USA és Oroszország újra a nukleáris fegyverkezési versenyt választotta.

Ki a rosszabb ? Trump? Erdogan vagy Putyin?- kérdezte a német bulvárlap a szociáldemokrata külügyminisztert. Mindhárman erő politikát folytatnak és ez veszélyes- válaszolta Gabriel. A világot csatamezőnek tekintik, és ez új hidegháborút eredményezhet. Az orosz kapcsolatot továbbra is fontosnak tekinti Németország külügyminisztere, aki elmondta Schröder ex kancellár jó személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal gyakran kamatozik ma is, ha valamit el kell intézni Moszkvában. Németország az EU többi tagjával együtt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, de ettől függetlenül jó kapcsolatra törekszik Vlagyimir Putyinnal, aki KGB-s éveiben a volt NDK-ban szolgált és folyékonyan beszél németül. Töretlen az együttműködés az orosz földgáz importjában, amely a Balti tenger alatt húzódó vezetéken érkezik Németországba. Az USA szankciókkal akarja sújtani azokat a külföldi cégeket is, melyek részt vesznek az olyan nagy építkezésekben mint például egy földgázvezeték. Ezt Berlin maximálisan ellenzi.

Az USA szankciók nyilvánosságra hozása után a külügyminiszter megjegyezte: jobb lett volna, ha Trump előtte velük is konzultál.

A német külügyminiszter maximális támogatásáról biztosította Martin Schulzot, a szociáldemokraták kancellár jelöltjét. Schulz bírálta Merkel kancellárt amiért egymillió migránst beenegedett Németországba 2015-ben. Válaszul Merkel a Welt am Sonntagban úgy nyilatkozott, hogy helyes volt a migránsok beengedése 2015-ben, de gyorsan hozzátette soha többé nem kíván hasonló katasztrófát. Jelenleg Merkel népszerűségi mutatója 38%, a szociáldemokraták jelöltje Schulz 23%-on áll. A migráns ügyben legélesebben Merkelt bíráló Alternative für Deutschland 8%-ra számíthat a választásokon, melyeket szeptember 24-én rendeznek meg Németországban.

Harvey: Két halálos áldozat és esőözön

0

Két halálos áldozatot, számos sérülést és óriási anyagi károkat okozott az Egyesült Államok texasi partjaira lecsapott hurrikán. Súlyos esőzések kísérik a Harveyt Texasban, helyenként már fél méternyi eső is leesett. A texasi kormányzó szerint a legnagyobb veszélyt a súlyos árvizek kialakulása jelenti.

Houstonban és Corpus Christiben már leesett 50 cm eső, s kétszer ekkora özönt várnak azelőtt, hogy a hét közepére lecsillapodik a hurrikán – mondta Greg Abbot kormányzó.

Két halálos áldozatról számolnak be a híradások.

Ahogy korábban beszámoltunk róla,  215 km/óra sebességgel lecsapott hurrikán. 12 éve a legerősebb vihar volt Amerikában.  Az eddigi legerősebb hurrikán a Katrina volt, amely 2005-ben csapott le a louisianai partokra. Donald Trump amerikai elnök katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította az államot, ami – mutatnak rá a hírügynökségek – lehetővé  teszi a szövetségi segélyek gyors eljuttatását a leginkább érintett területekre. A hurrikán érkezése előtt egymásnak ellentmondó üzenetet juttattak el a lakosok az illetékesek – volt, aki azt tanácsolta, hogy meneküljenek az ország belseje felé, mások azonban azt, hogy zárkózzanak be biztonságban otthonukba. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkeztek hírek.

Az Egyesült Államokban a legerősebb hurrikán legutóbb 2005-ben pusztított: az a Katrina volt, amely egy fokkal erősebb volt, mint most a Harvey. 1800 ember halált követelte Louisiana és Mississippi államban, s voltak halálos áldozatai Alabama, Florida és Georgia államokban is. Letarolta a louisianai partokat, s óriási pusztítást hajtott végre New Orleansban.

 

 

Harvey utózöngéi: esőözön, viharok, széllökések

0

215 km/óra sebességgel csapott le Texas partjaira a Harvey hurrikán. Tizenkét éve nem volt ilyen erős hurrikán az országban.

Donald Trump amerikai elnök katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította az államot, ami – mutatnak rá a hírügynökségek – lehetővé  teszi a szövetségi segélyek gyors eljuttatását a leginkább érintett területekre.

A hurrikán érkezése előtt egymásnak ellentmondó üzenetet juttattak el a lakosoknak az illetékesek – volt, aki azt tanácsolta, hogy meneküljenek az ország belseje felé, mások azonban azt, hogy zárkózzanak be biztonságban otthonukba. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkeztek hírek.

Habár a hurrikánt mentközben fokozatosan visszaminősítették, s ennek az öszefoglalónak az időpontjában 1-es kategóriájú volt már „csupán”, még 4-es erősségűként csapott le Corpus Christire, amelyből korábban pánikszerűen menekültek el a lakosok. Délkelet-Texasban most a legnagyobb veszélyt a súlyos esőzések és a többszáz mérföldön várható, életveszélyesnek nyilvánított széllökések, valamint az árvíz jelenti.

Legutóbb 2005-ben pusztított az Egyesült Államokban a legerősebb hurrikán, a Katrina, amely egy fokkal erősebb volt, mint most a Harvey. 1800 ember halált követelte Louisiana és Mississippi államban, s voltak továbbá halálos áldozatai Alabama, Florida és Georgia államokban. Letarolta a louisianai partokat, s óriási pusztítást hajtott végre New Orleansban.

Gorka Sebestyén már nincs a Fehér Házban

0

Nem sokat kellett várni arra, hogy az amerikai elnök magyar származású, szélsőjobboldali tanácsadója is távozzon a hatalom központjából, miután korábban mentora, Steve Bannon is lemondásra kényszerült. Magyarán: mindkettőjüket kirúgták.

A tanácsadó lemondó levelét a The Federalist című jobboldali portál hozta nyilvánosságra, majd a hírt fehér házi tisztségviselők megerősítették több internetes oldalnak is. A The New York Times szerint Gorkát lemondásra kényszerítették.

A Politico című lapnak az elnöki hivatal egyik – neve elhallgatását kérő – tisztségviselője viszont azt állította, hogy

„Gorka Sebestyén nem mondott le, de azt megerősíthetem, hogy nem dolgozik többé a Fehér Házban”.

A Politico portálja idézett is Gorka lemondó leveléből. „Sajnálatos módon azokat, akik a leginkább megtestesítették és képviselték a ‘Tegyük ismét naggyá Amerikát!’ politikáját, akaratukon kívül házon belül háttérbe szorították, módszeresen eltávolították, vagy ellehetetlenítették az elmúlt hónapokban” – írta a volt tanácsadó.

Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági ügyekben adott tanácsokat Donald Trump elnöknek. Nem kevesen iszlámfóbiásnak tartották, mert azt hirdette, hogy az erőszak alapvető része az iszlám vallásnak, és szerinte ez a Koránból – a muszlimok szent könyvéből – is kiderül. Gorkát politikai és sajtóberkekben megosztó személyiségként könyvelték el. A The New York Times péntek éjjeli tudósításában a többi között arra emlékeztetett, hogy kinevezésekor Gorka úgy nyilatkozott:

„visszatértek az alfahímek” a Fehér Házba.

Lemondó levelében a volt tanácsadó kifejtette azt is, hogy nem értett egyet a meghirdetett új afganisztáni stratégiával.

A 46 éves Gorka Sebestyén – aki magyar szülők gyermekeként Nagy-Britanniában született – korábban a Nemzetvédelmi Egyetemen oktatott, és a közvélemény előtt a Breitbart News szélsőjobboldali portál kolumnistájaként vált ismertté. Annak a Steve Bannon stratégiai főtanácsadónak volt a munkatársa – és sajtóhírek szerint kinevezését is neki köszönhette -, akit a múlt héten távolítottak el a Fehér Házból.

Csalódott Budapest

Gorka Fehér Házbeli jelenlétéhez sok reményt fűzött az Orbán-kormány a kétoldalú kapcsolatok javításában, de csalódnia kellett. Mint ahogy  S. Balogh Éva, az Egyesült Államokban élő történész, a Yale Egyetem volt professzora, a Hungarian Spectrum angol nyelvű blog szerzője a FüHü-nek adott interjújából kiderül, hiú volt eleve is az ábránd, szerinte ennek semmilyen hatásai nem lehettek a kétoldalú kapcsolatokra.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK