Az Egyesült Államok a megfelelő feltételek megléte esetén nem távozna a Párizsi klímaegyezményből – mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. Szavai elmozdulást jelentenek a Trump adminisztráció eddig álláspontjától.
A CBS egyik műsorában az első számú amerikai külügyér kifejtette, hogy Donald Trump elnök készen áll az együttműködésre, ha az amerikaiak számára fair és kiegyensúlyozott feltételek megteremtését szeretnék elérni – tudósított a Reuters. Arra kérdésre, hogy az USA bent maradna-e az egyezményben, Tillerson azt válaszolta:
„Azt gondolom, hogy a megfelelő feltételekkel, igen.”
Trump nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló hangokat pedzegetett vasárnap: H.R. McMaster arról beszélt, hogy Trump nyitva hagyta az ajtót, amelyen kész ismét belépni, ha az Egyesült Államok számára a jelenleginél jobb alkut sikerül kötni.
A Párizsi Megállapodás
A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai.
A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest,
és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat
Az amerikai kilépés
Az amerikai kormány augusztus elején értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint a megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is.
Mint a Fühü korábban megírta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek 21. ülésszakán elfogadott Párizsi Megállapodás 25. cikkelye a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” E megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló portálunknak emlékeztetett –
az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.
Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.
Moszkvában nyílt kiállítás Kim Philbyről, a legendás szovjet kémről, aki a brit titkosszolgálatnak dolgozott, ahol főnök is lett.
Nyolc nyugati titkosszolgálatba sikerült bejutnom – mondja Kim Philby angolul a kiállításon. A szovjet mesterkém évtizedeken át élt a Szovjetunióban, de sohasem tanult meg oroszul.
„43 éven át voltam a brit titkosszolgálat munkatársa majd főnöke”
– mondja hangfelvételről Kim Philby. Az oroszok kémnek csak az ellenséges hírszerzőket nevezik, a saját emberek elnevezése: razvédcsik vagyis hírszerző. Így ünneplik halála után Philbyt, aki elárulta hazáját, hogy a Szovjetuniót szolgálja.
Miért? Azóta is ezt találgatják Nagy Britanniában, ahol Philby a brit elit kifogástalan képviselőjének számított. Ezért
hiába jelezte az amerikai kémelhárítás, hogy szovjet kém, Londonban nem akartak hinni ebben.
Elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez a tökéletes dzsentlemen a szovjet hírszerzés szolgálatában állt volna évtizedeken át. Pedig ez volt a helyzet. Philbyt négy társával együtt még a második világháború előtt szervezte be a szovjet hírszerzés. A marxista meggyőződésű fiatalok a cambridge-i egyetemen harcolni akartak a nácik ellen. A Szovjetunió optimális választásnak tűnt.
Ő jutott a legmagasabbra a Cambridge-ben beszervezett fiatal brit középosztálybeli kémek közül.
Nemcsak a brit titkosszolgálat összes információját szolgáltatta ki a a Szovjetuniónak, de az amerikai kémelhárításnak is rá kellett döbbennie: Moszkva túlságosan is sokat tud. Kim Philbynek ugyanis hozzáférése volt az amerikai titkosszolgálat információihoz is.
Végül a kubai rakétaválság során bukott le: 1962-ben menekülnie kellett.
A Szovjetunióban tűnt fel, ahol azonnal ezredese lett a KGB-nek.
Philby elvtárs élete hátralevő részében kémek kiképzésével foglalkozott. Egyikük Mihail Bogdanov ezredes, aki a kiállítás rendezője. Ő vezette körbe a kiállításon a mostani orosz hírszerzés főnökét, Szergej Nariskint.
Philby a hidegháború hőse volt és ekként ünnepelték a Szovjetunióban. Moszkva és Washington kapcsolatai most is mélyponton vannak, de állítólag Oroszország szeretne ezen változtatni. Antonovot, Oroszország új washingtoni nagykövetét nemrég fogadta Donald Trump. Az új orosz nagykövet a többi között javasolta: kezdje meg újra a párbeszédet a két nagyhatalom katonai vezetése. Ehhez még óvatosan hozzátette: jó lenne, ha az orosz és az amerikai titkosszolgálat is szót értene egymással.
Nicolás Maduro venezuelai elnök televíziós beszédében azt mondta, hogy a hetek óta tartó párbeszéd közelebb hozta az ellenzéket és a kormányt, és hamarosan megszülethet a venezuelai belpolitikai válságot lezáró megegyezés. Az ellenzék nem ilyen optimista.
„Sikerült tárgyalóasztalhoz ülnünk, ami elengedhetetlen Venezuela békéjének, szuverenitásának és jólétének biztosítása érdekében”
– mondta a szocialista vezető, aki megköszönte Danilo Medina dominikai elnök, José Luis Rodriguez Zapatero volt spanyol kormányfő és António Guterres ENSZ-főtitkár segítségét, illetve a tárgyalások újraindításában játszott szerepét.
Nicolás Maduro Fotó: MTI/EPA/Nathalie Sayago
A Demokratikus Egység Kerekasztala nevű ellenzéki pártszövetség viszont nem ilyen optimista, szerintük
addig szó sem lehet párbeszédről, amíg az elnök nem teljesíti feltételeiket.
A jobboldali ellenzék azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon 590 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy ők is indulhassanak a választásokon.
Az MTI tudósítása szerint arról tudtak megegyezni, hogy
létrejön egy baráti országokból álló csoport, amely a jövőbeli találkozókat segíti.
Venezuela az ország történetének egyik legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon.
Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan szinte teljesen megvonta a parlament minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek.
Az Egyesült Államok egyenesen diktátornak minősítette Madurót,
Helyünk Európában – Európában a helyünk címmel tartott Nemzetközi Konferenciát Gödöllőn az Új Kezdet Alapítvány. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, házigazdaként rövid köszöntőjében kiemelte, hogy a rendezvény helyszíne is jelzi a konferencia európaiságát, hiszen a Királyi Váró, uniós elnökségünk idején – 2011-ben -, Norvég Alapból újult meg. Nagy Zoltán az Új Kezdet Alapítvány képviseletében az európai értékrendszer sokszínűségét emelte ki. A jeles előadók olyan aktuális gondolatköröket vizsgáltak külpolitikai és gazdasági aspektusból, mint „Magyarország a mai Európában”, valamint a lehetséges uniós forgatókönyvek, és a hazánk előtt még nyitva álló lehetőségek.
Jeszenszky Géza Forrás: Facebook / Új Kezdet
Jeszenszky Géza történész, egyetemi magántanár, volt külügyminiszter A transzatlanti gondolat Kossuthtól a „Három Tenger” kezdeményezésig című előadásában hangsúlyozta, hogy
a mai problémákra a magyar történelemben már kitalálták a válaszokat.
Kossuth példáját említette, akit az atlantizmus vezéralakjának tekint. Kossuth ugyanis nem az izoláció hazájának tekintette Amerikát, hanem már 1851-ben a mellett érvelt, hogy az amerikai demokráciát példaként kell tekinteni. A magyar nép 1956-ban ezt követte.
A volt külügyminiszter éppen ezért a mai keleti nyitást politikailag igen veszélyesnek tartja,
és megemlítette, hogy a rendszerváltást követően, Antall József miniszterelnökkel sosem gondolták úgy, hogy a V-4-ek valaha egy zárt klub lehet. Magyarország számára azért is szükséges az euroatlanti integráció, hogy ne fenyegesse a jelenlegi orosz politika, ami nagyon más, mint a korábbi jelcini. A NATO a garancia az agresszió ellen.
Orbán Viktor a NATO 50.évfordulóján még szép szavakkal ecsetelte a NATO fontosságát. Mára ez már nincs így – jegyezte meg Jeszenszky Géza.
Mellár Tamás Forrás: Facebook / Új Kezdet
Mellár Tamás egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke arról beszélt, kell-e Magyarországnak az euró. A szakember szerint politikailag nem is lehet mérlegelni, hiszen mikor beléptünk az EU-ba,
automatikusan vállaltuk ezt,
és az első Orbán-kormány (1998-2002) még igen erősen szorgalmazta. Aztán hamar lekerült a napirendről. Ami világosan látható, hogy kimondva vagy kimondatlanul, kétsebességes unió fog kialakulni. Az első körbe azok tartoznak, akik tagjai az eurózónának, a másik körbe azok, akik nem. Aki kimarad, az lemarad. Aki nem tesz határozott lépéseket a minél előbbi csatlakozáshoz, az Európa peremére fog lecsúszni. Politikailag tehát mindent meg kell tenni a csatlakozáshoz.
Gazdaságilag az azonban fontos, hogy olyan országok alkossanak közös valutaövezetet, akik azonos fejlettségi szinten vannak. Erre szoktak hivatkozni, erre épült a magyar érvelés is: „Magyarország akkor fog csatlakozni, ha az európai uniós átlag 90 százalékát eléri…” Ha azonban erre várunk (68%-on stagnál),
még az unokáink sem fognak csatlakozni.
Az elmúlt 6-7 évben hazánk akkora támogatást kapott, amely csak a 2. világháború utáni Marschall-terv nagyságához hasonlítható. Ebből lehetett volna fejleszteni is, munkahelyeket teremteni, ám ez nem történt meg kellő mértékben.
A másik komoly érv hazánkban az szokott lenni, ha bevezetjük az eurót, lemondunk egy komoly stabilizációs eszközről, a leértékelési politikáról. Mellár Tamás szerint azonban ez nem igaz elmélet. Alkalmazható ugyan rövidtávon feszültség enyhítésre, de hosszútávon megdrágítja az importot, költségnövekedéshez vezet. A versenyképesség ugyanis romlik, ha a bérek gyorsabban növekednek, mint a teljesítmény. A bérnövekedésnek paritásban kell lenni a teljesítmény-növekedéssel. A leértékelési politikára a dél-amerikai negatív teljesítményspirált említette a közgazdász professzor.
Ez számunkra nem lehet követendő út.
A közös valuta elleni további ellenérv az úgynevezett hitelbuborék. Ez minket jelenleg nem fenyeget. Történelmi mélypontot van ugyanis a magyar jegybank-alap – mutatott rá a professzor.
Külön veszélyes helyzet, a túleladósodás kérdése is. A nemzeti valuta és az euró alkalmazása területében a lényeges kérdés továbbá az, hogy egy válságot egy ország hogyan tud feldolgozni. Jó példaként a szlovákokat említette.
Nem az a perdöntő, hogy milyen a valuta, hanem hogy egy ország hogyan alkalmazkodik a változásokhoz.
Jól alkalmazkodni a humántőkével lehet. Mellár szerint a jelenlegi magyar kormánynál az euró bevezetésében nem várható rövid időn belül megvilágosodás, mert nem is kíván szembenézni azzal, hogy milyen kritériumokkal kell szembenézni az euró bevezetéséhez.
Az viszont kétségtelen, hogy a magyar társadalomban ma többen vannak, akik a nemzeti valutához ragaszkodnak, de ez lehet a riogatások következménye is. Ha jövő tavasszal egy olyan kormány állna fel, amely teljesen eltérő lenne a jelenlegitől, mindent meg kellene tennie a jövő érdekében az euró bevezetéséért.
Mellár Tamás leszögezte:
A keleti nyitás tévút, az európaiság a járható út.
Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Figyelő volt főszerkesztője Keleti minták, nyugati vágyak: a magyarok viszonyulása Európáhozcímű előadásában több felmérést is említett, mely hazánk állampolgárainak az értékrendjére is utal.
A felmérések szerint
a magyarok 60 százaléka nyugathoz akar tartozni,
és mindössze 20 százaléka kelethez. A magyarok 3/4-e uniópárti, és ezen még a kormány negatív kampánya sem tudott változtatni. Eddig. Martin József Péter kiemelte, hogy az európai identitással rendelkezők aránya megnőtt 2010 óta. Ez nem rangsor magyar/európai közt.
Jóllehet, a magyar kormányzó elit kemény euroszkepticizmusba váltott 2010 óta, de a lakosságban ez nem tört át. Ez egyfajta EU-paradoxon. Nem a kormánypropagandától függ, hogy az emberek mit gondolnak az unióról.
A többség ma még Európa párti, annak ellenére, hogy a brüsszelezéssel próbálják aláásni az emberek EU-val kapcsolatos bizalmát.
Fennáll a veszély, ha sokáig zajlik még az EU-ellenes propaganda, nem marad meg a társadalomban a szimpátia. Egy felmérés szerint – bármennyire is abszurd – Putyin nálunk népszerűbb, mint Angela Merkel.
Egy másik drámai mutató a gazdaságra vonatkozik.
Az elmúlt 10 év alatt a lemaradás a rengeteg uniós támogatás ellenére következett be.
Magyarország ugyan a 2. legnagyobb haszonélvezője volt az uniós támogatásoknak, ám ennek eredménye nem látszik, mert a korrupció 2010 óta sajátos, rendszerszintű formája látszik megvalósulni, továbbá a központosítás, és a szinte végletes megosztottság miatt Magyarország az elmúlt 10 évben képtelen volt csatlakozni az európai elithez.
Martin József Péter a magyar társadalom keleties értékorienciáját is elemezte. Véleménye szerint, a magyar társadalom ramaty állapotban van. A bizalmi szint itt a legalacsonyabb Európában. A magyarok apatikusak,
a közélet iránti érdeklődés igen alacsony.
Igaz ez a fiatalokra is. Nálunk kevésbé csak a csehek és a litvánok érdeklődnek a politika iránt. Ma hazánkban az emberek azt gondolják, hogy a korrupció tőlük függetlenül zajlik, azaz az egyes emberek semmit nem tehetnek ellene. A felmérések adatai annyira riasztóak, hogy leginkább Fehéroroszországhoz, Oroszországhoz hasonlítható.
Társadalmunk rendkívül zárt, legyen szó az idegen nyelv használatáról, vagy a másokkal való kommunikációról. Moldáviával, Bulgáriával állunk egy szinten.
A korrupció is keleties. A rendszernek a része. A közpénzek elvonására hozták létre.
Elég csak példaként említeni a letelepedési államkötvényeket, TAO-pénzeket, a MNB alapítványainak az ügyeit.
Nyugat-Európában elképzelhetetlen hogy családtagokat, rokonokat, stb.közpénzekből támogassanak.
Frank Engel Forrás: Facebook / Új Kezdet
Frank Engel európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt képviselője arról beszélt, hogy hogyan látják a külföldiek Magyarországot. Éllel a hangjában megjegyezte, hogy neki elvileg Fidesz-rendezvényen kellene lennie, de oda nem hívják meg.
Engel járt 25 éve is Magyarországon, és látja az azóta történt változásokat. Leszögezte, Magyarország Európa közepén régi és nagy értéket képvisel. A magyarok ugyan későn jöttek Európába, későn vették fel a kereszténységet, de később civilizációs erővé váltak. Példává. Hunyadi megmentette Európát a törököktől, vagy ’56, amikor a magyarok voltak az elsők, akik fel akartak lázadni az idegen uralom ellen.
Magyarország teljes jogú tagja az európaiságnak.
Itt van például Gödöllő, ahol rengeteg emléke van Európának. Engel számos példát említett – Trianontól, Liszten és Kertész Imrén át -, miért volt Magyarország Európa civilizációjának fáklyavivője. Bár nyelve nehezen tanulható, de ez nem akadályozta meg őket, hogy másokkal kommunikáljanak. Magyarország nem izolálhatja önmagát, múltja nem erre predesztinálja.
Amikor megérkeztek Európába a magyarok, migránsok voltak, aztán később, 56-ban is, és ma is elmennek fiatalok, mert itt nincs munka – ecsetelte Engel a jelenlegi helyzetet, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország valamikor ragyogott Európában. Amit a jelenlegi kormány képvisel, tévút, mert nem figyelmeztetések és kampányok kellenek Európa ellen. Brüsszel nem szörnyeteg. Brüsszel mind mi vagyunk. A magyar nép tagjai pedig doktrína áldozatai.
Technikai értelemben – jegyezte meg Engel -, egy frakcióban van a Fidesszel. Hangsúlyozta,
felmerült, hogy a Fideszt ki kellene zárni.
Erre a Fidesz reakciója az, hogy az olyan embereket is mint ő, megpróbálják megbélyegezni. Az EU célja nem a magyarok ellen van. Az, amit a magyar kormány cselekszik, az ami nehezen tolerálható. Nem működik, mintha úgy csinálna az EU, hogy nem történik semmi Magyarországon, például a sérültek, a melegek, vagy a menekültek ellen…
A muszlimok például ugyanannyi ideje vannak jelen, mint mióta a magyarok a Kárpát-medencét meghódították. Európának tehát nem iszlámnak kell lenni. Erről szó sincs.
Európában mindennek jelen kell lennie. Békében.
Nem az a kérdés, melyik vallás a jó vagy rossz. A migrációt kezelni kell, mert jelen lesz. Engel felvetette a kérdést, mi lenne például, ha a nem Erdogan-párti törökök elindulnának a hazájukból? Ez egy akkora tömeg, mint Lengyelország. Az, amit Orbán csinál a migrációval, az elfogadhatatlan. Európának nincs szüksége további megosztottságra. Ha a magyarok nem akarnak lenni az EU-ban, akkor mit tud csinálni az EU? Engel kiemelte:
„Szükségünk van Magyarországra. És nem a jelenlegi kormányról, hanem a magyarokról beszélek.”
Feledy Botond külpolitikai szakértő, újságíró, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora a globális kihívásokról, és az európai alternatívákról elmondta, látni kell, hogy minden probléma globális szintű, hiszen olyan kérdések vannak, amiket csak kollektívan tudunk megoldani, legyen szó a biztonságpolitikán át az energia kérdéséig.
Az Unió világgazdasági és világpolitikai szerepét elemezve a nemzetállamok is egyre inkább fókuszba kerültek. A nemzetközi kihívásokra kooperálva kellene reagálni.
Kevesebbet veszítünk akkor, ha összefogunk,
mert nem kell sok, hogy a civilizáció a maga módján megreccsenjen. Nem kell hozzá katasztrófafilm. Nézzünk végig a politikai eliten, Trumptól kezdve az észak-koreai diktátorig.
4 éve cyber-hidegháború zajlik. Nem sokat beszélünk róla. Meg kell védeni Európa internetes határait. Továbbá el kell fogadnunk, hogy
az EU nem demokratikus országokkal versenyzik.
Kínától Indián át afrikai országokig, akik nem demokratikus eszközökkel versenyeznek.
El kell gondolkodni, hogy az EU 27 tagja is nagyon sok. Tudunk életképes régiókat teremteni? Tudunk együttműködni? És ha igen, hogyan? Hiányzik a szolidaritás. Nem csak menekültügyben.
Hogyan érvényesítjük majd az atomenergia terén a szolidaritást?
És vajon szolidaritás-e, ha bizonyos munkavállalók mehetnek, mások meg nem? A szelektív szolidaritás egy óriási tüskehalmaz az Európai Unióban.
Feledy Botond rámutatott: Lehet vitatkozni az EU-tagságról, de muszáj tovább gondolkodnunk, mert a globális problémák kopogtatnak az ablakon.Az egyéni és közösségi érdekeket mielőbb össze kell fésülni.
Zgut Edit Forrás: Facebook / Új Kezdet
Zgut Edit, a Political Capital elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy alaposan meg kell vizsgálni, hogy
a Brexit után melyek azok a pontok és miért, melyeknek főleg a visegrádi országok nem örülnek.
Továbbá, azt is látni kell, mi az, amitől dinamikusabban tudnak fejlődni a tagállamok, és mi a többsávos modell intézményes formában az EU-ban.
Ami nagyon érdekes, de számunkra nem meglepő, Nagy-Britannia és Lengyelország mellett, Magyarország a „lázadók” táborába tartozik.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár, korábban ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a konferencia zárásaként arról beszélt, hogy milyen a magyar gazdaság, milyen Európában. Előadását a remény szavaival kezdte, melyekkel egyben reflektált is a konferencián elhangzottakra, de egyfajta értékbéli irányt is mutatott a jövőre nézve:
„Minden álmot új kezdettel kell újra álmodni. A jelenben benne van a múlt, és némiképp a jövő.”
Majd ezt követően – némiképp összefoglalva a konferencia főbb céljait – , kijelentette, új kezdetre, új modellre van szükség a gazdaságban. A magyar gazdaságnak inkluzív fejlődés kell. Nem makro- és gigaprojekteket kell csinálni. Az egész szociálpolitikában, a gondolkodásban változás kell, az európai folyamatokban új szituációk vannak, nekünk az az érdekünk, hogy a döntéshozók között legyünk, és ne hibáztassunk másokat. A modernizáció terén komoly feladatokat kell elvégezni, hogy ne szakadjunk le végletesen Európától, és ami legalább ilyen fontos, ne szakadjon ketté a nyugati meg a keleti országrész Magyarországon.
Pár nappal ezelőtt Szijjártó Péter és Bert Koenders holland külügyminiszter egy közös találkozó során megegyeztek arról, hogy véget vetnek a Gajus Scheltema egykori holland nagykövet interjúja által keltett diplomáciai viszálynak. De vajon valóban így lesz? Vagy jövőben bármikor ismét fellángolhat a vita a két ország között? A kérdésre alighanem egy másik ország példája adhatja meg a választ, amely idén Hollandiával szintén komoly diplomáciai bonyodalomba keveredett: Törökország.
Kétségtelen, hogy az elmúlt hónapokban a magyar diplomácia inkább kudarcokról számolhat be, mintsem komoly eredményekről. Budapestnek több nyugat-európai országgal is megromlott a kapcsolata, mint Ausztriával, Franciaországgal, Hollandiával és Németországgal. Az elmúlt egy hónapban pedig a Magyarországgal szomszédos államokkal sikerült összerúgni a port: Romániával a marosvásárhelyi gimnázium bezáratása, Horvátországgal Hernádi Zsolt Mol igazgató ellen kiadott elfogatóparancs, valamint legutóbb Ukrajnával az új nyelvtörvény miatt.
Csakhogy ezzel párhuzamosan a holland külpolitika számára sem éppen a siker évének számít a 2017-es esztendő, és elsősorban nem amiatt, mert Magyarország ügyvivői szintre redukálta a diplomáciai kapcsolatokat az országgal. Hanem azért, mert az év elején egy rendkívül súlyos és az elmúlt években soha nem látott diplomáciai vitája alakult ki Törökországgal.
Kétséges referendum
A két ország közötti viszály azzal vette kezdetét, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök népszavazást hirdetett meg 2017 április 17-re. A referendumon tétje az volt, hogy Törökországból, amely addig hivatalosan egy parlamentáris demokrácia volt, egy erős prezidenciális rendszert csinálnak. Ez a török gyakorlatban azt jelentette, hogy megszüntették a kormányfői tisztséget, és lényegében a török elnök döntött minden fontos kérdésről, a törvényhozás megkérdezése nélkül.
Recep Tayyip Erdoğan. A kép forrása: Wikimedia
Erdoğan számára ez a népszavazást az előremenekülést jelentette: a török elnök népszerűségében 2016 elején látványos visszaesés következett be. Egy sikeres referendummal nemcsak növelte volna a támogatottságát, hanem sokkal könnyebben folytathatta volna azokat a tisztogatásokat, amelyek 2016. július 14-i puccskísérlet után zajlottak a török politikában, államirányításban, hadseregben és az oktatásban.
Csakhogy az előzetes közvélemény-kutatások és a szakmai elemzések a Törökországot irányító Igazság és Fejlődés Párt (AKP) számára kellemetlen dologra hívták fel a figyelmet. A törökök többsége eléggé passzívan áll a népszavazás kérdéséhez, miközben a felmérések szerint igenek és a nemet aránya nagyjából egyenlő volt. Ankara egyáltalán nem akart kockáztatni és ezért taktikát váltott: nem a törökországi ellenzékieket vagy szekulárisokat akarta meggyőzni a választásokon való részvételről, hanem az országon kívül, főleg Nyugat-Európában élő kettős állampolgárságú törököket.
Elfuserált kampány
Ezért a török kormány energiát és pénzt nem kímélve vett részt egy külföldi kampány megszervezésében. Az interneten és sajtóban csak úgy ömlöttek az „igenre” felszólító hirdetések és véleménycikkek, miközben nem egy prominens török miniszter tervezett olyan körutat, amelyen nyíltan az Erdoğan melletti voksok leadására szólíthattak fel. Hollandia ezen a téren szintén nem volt kivétel, mert közel félmillió holland-török kettős állampolgár él az országban és az AKP szempontjából minden szavazatra szükségük volt.
Épp ezért Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztert Hollandiába küldték, aki a hollandiai törökök központi városának számító Rotterdamban készült beszédet tartani, ahol egyes becslések szerint 400 000 török hallgatóság várta volna. Csakhogy váratlan esemény történt: a török külügyminiszter gépének március 11-ig nem adtak leszállítási engedélyt és így vissza kellett fordulnia. A török diplomácia döbbent állt az eset előtt. Elutasították a hivatalos holland álláspontot, miszerint a március 15-i hollandiai választások miatt tagadták volna meg a török külügyminiszter belépését, mert Çavuşoğlu fellépése a Geert Wilders vezette bevándorlásellenes populista Holland Szabadságpárt megerősödését hozta volna magával.
Azonban nem sokkal később egy újabb incidens történ: még ugyanazon a napon egy újabb diplomáciai botrány árnyékolta be a két ország kapcsolatát. Fatma Betül Sayan Kaya török családügyi miniszter Németországból szintén Rotterdamba utazott, hogy a külügyminiszter helyett ő buzdítson a török népválasztáson való részvételre és az igenekre. Csakhogy ő sem tarthatta meg a beszédét. A rotterdami konzulátus épületet előtt a rendőrök feltartóztatták, testőreit „illegális fegyverviselés miatt” letartóztattak és visszakísérték őt a holland-német határig, majd pedig visszarepült Törökországba.
Diplomáciai hadjárat
Ezután valóságos diplomáciai háború zajlott a két ország között. Erdoğan és AKP az első reakcióiban a hollandokat fasisztáknak és náciknak nevezte. Mark Rutte holland miniszterelnök pedig a holland szélsőjobb bábjának titulálta. Visszahívták a török nagykövetüket és ideiglenes bezárták a nagykövetségüket. Törökország az Európai Bírósághoz fordul a külügy- és a családügyi minisztereket sújtó holland korlátozások miatt.
Szerte Törökországban tüntetések robbantak ki, a holland nagykövetség és isztambuli konzulátus előtt tartottak demonstrációkat, de a holland városokban is voltak megmozdulások. Ezután a török vezetés Hollandiát tette felelőssé az 1995-ös srebreniciai vérengzésért, amikor 800 muszlimot mészároltak le a szerbek a holland ENSZ-békefenntartók szeme láttára, akik tétlenek maradtak a mészárlás idején.
Voltak ennek a holland-török viszálynak egészen humoros aspektusai is.
Erdoğan például
Banánköztársaságnak nevezte Hollandiát
A törökországi tüntetéseken néha francia zászlót égettek a holland helyett. Volt, amikor a dühös török telefonálók tévedésből nem a rotterdami, hanem a New Yorkban lévő rendőrösöket hívták fel és fenyegették meg. Paródia tárgyává tették, amikor a Törökország EU-ügyekért felelős minisztere pedig a nyugat-európai ország demokrácia helyzetéért aggódott, miközben Törökországban tavaly óta mindennaposak a tisztogatások.
A Hollandiában élő török tüntetők gyakran vágtak fel narancsot és ittak narancslevet a demonstrációk során. Ennek szimbolikus értéke volt: a holland királyi család színe a narancssárga. A kép forrása: Imgur
Természetesen a holland kormány sem maradt adós a válasszal. A holland külügyminisztérium szintén kivonta a diplomáciai személyzetét Ankarából és a holland nagykövet nem térhetett vissza Törökországba. Több holland élelmiszer és más áru bojkottja miatt jelentős visszaesés következett be a két ország kereskedelemében, a gazdasági elemzők egyelőre még várják a hivatalos adatokat. A lakosság több mint 85 százaléka támogatta a holland kormány reakcióját és Ankarát vádolta a feszültség eszkalálódásért. Sőt, hamarosan a holland-török vitába Ankara Németországot is bevonták, de júliusban a török gazdasági miniszternek tiltották meg az osztrák hatóságok, hogy Ausztria területére lépjen.
A 2017. április 16-án tartott török népszavazáson Erdoğan végül 51,3 százalékkal, a külföldön élő törökök szavazatainak köszönhetően megkapta a felhatalmazást, hogy elnöki rendszert vezessen be az országba. Habár ezután a holland-török viszály enyhült, korántsem szűnt meg teljesen, ugyanis az elmúlt hónapokban szintén fellángolt az ellentét.
Júliusban például az okozott diplomáciai ellentétet a két ország között, mert politikai okok miatt most először tartóztattak le egy holland állampolgárt Törökországban.
Bűne mindössze annyi volt, hogy az interneten és a közösségi oldalakon Erdoğant árulónak és tolvajnak minősítette. Holland nyomásra ugyan pár nappal később szabadon engedték, de a férfi azóta sem hagyhatta el Törökországot és megfelelő diplomáciai képviselet hiányában megvalósíthatatlannak tűnik a kiadatásra.
Erre válaszul a holland parlamentben újabb viták zajlottak Ankaráról és a képviselők megállapodtak abban, hogy új „utazási tanácsot” adnak ki Törökországgal kapcsolatban: a holland állampolgárok már nemcsak a szíriai-török határt, hanem mindenféle demonstrációt kerüljenek el és különösen legyenek részen, ha bármi gyanúsat észlelnek a török hatóságok részéről, akkor azonnal jelezzék.
Magyarország esetében majd a szeptember 29-i uniós csúcstalálkozón, ahol Orbán Viktor és a holland miniszterelnök szintén találkozik egymással, fog kiderülni, hogy valóban rendeződött a két ország viszonya, vagy Törökországhoz hasonlóan továbbra is csak újabb indok kell majd egy holland-magyar diplomáciai adokkapokra.
Az Európai Bizottság (EB) szigorította tagjainak etikai szabályait, például a leköszönés utáni elhelyezkedésre vonatkozó előírást. Tavaly botrány tört ki amiatt, hogy az EB előző elnöke egy nagy amerikai befektetési bankhoz ment dolgozni.
Tavaly José Manuel Barroso, a brüsszeli testület korábbi elnöke állást vállalt a Goldman Sachs (GS) amerikai befektetési banknál. A GS-nek súlyos szerepe volt a tíz évvel ezelőtti pénzügyi összeomlás kirobbanásában.
Eddig az EB tagjai megbízatásuk lejárta után 18 hónapig csak a testület engedélyével helyezkedhettek el valahol. A jövőben
az uniós biztosok esetében két év, a bizottság elnökének esetében pedig három év lesz ez az idő.
Az új etikai kódex először határozza meg, hogy mi számít összeférhetetlenségnek. A biztosoknak még az olyan helyzeteket is kerülniük kell, amelyekben felmerülhet az összeférhetetlenség gyanúja. Ha a volt uniós biztosok a korábbi portfóliójuk területén kívánnak tevékenykedni, először ki kell kérniük a független etikai bizottság véleményét.
A biztosoknak az új szabályozás hatályba lépését követően évente nyilatkozniuk kell a 10 ezer eurót meghaladó befektetéseikről, összeférhetetlenség esetén pedig a testület elnöke előírhatja
bizonyos vagyoni érdekeltségek elidegenítését vagy „bizalmi vagyonkezelés” alá helyezését.
(Hasonló szabály érvényes a mindenkori amerikai elnökre, és nem kis felhördülést kiváltva ezt kerülte meg Donald Trump azzal, hogy családtagjaira írta tetemes vagyonát.) Emellett ezentúl kéthavonta közzéteszik a biztosok utazási költségeire vonatkozó információkat.
A magatartási kódex jövő év február 1-jén lép hatályba, alkalmazásáról jelentéseket fog közzétenni az új, „megerősített és független” etikai bizottság.
Barrosót aztán az etikai bizottság felmentette, mert letelt a 18 hónap a megbízatása után. A brüsszeli testületet jelenleg vezető Jean-Claude Juncker azonban leszögezte, elődjét ezentúl egyszerű lobbistaként fogják fogadni az Európai Bzottságban.
Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában.
Más egykori szocialista állam fegyver exportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.
A Stockholmi Békekutató Intézet adatai alapján
a Bloomberg hírügynökség készített összeállítást Kelet Európa fegyver exportjáról a háborúskodó Közel-Keletre.
A kapcsolatok egyáltalán nem újak hiszen a szovjet időkben kiváló klienseknek számítottak a térség államai közül azok, melyek szemben álltak Amerikával. Csakhogy most a kelet-európai fegyver exportőr államok többsége a NATO tagja. Ukrajna ugyan nem tag, de jelenleg Kijev az USA szövetségese és szembenáll Oroszországgal, amely a térség fő fegyverszállítója, persze csak az Egyesült Államok után.
Donald Trump amerikai elnök, amikor Szaúd Arábiában jár,t csekély 150 milliárd dolláros fegyverüzletben állapodott megSzalman királlyal. Oroszország éppen most szállít egy egész rakétarendszert a NATO-tag Törökországnak. Az S-400 as rakéta rendszer ára legkevesebb 2,5 milliárd dollár.
Tavaly Oroszország 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert a térség országainak.
Az olajár csökkenése óta ez Oroszország legdinamikusabb exportpiaca. Bulgária és Csehország is szépen profitál ebből, de a Bloomberg összeállításában szerepel még Szerbia – 400 millió eurós, Horvátország és Románia 200-200 milliós fegyverkivitellel a Közel-Keletre.
Magyarország a Bloomberg összeállításában nem szerepel, de ettől még nyugodtan profitálhat a közel-keleti fegyver üzletekből, amelyek többsége szigorúan titkos. Csak évek múlva derül ki, hogy ki szállított fegyvert a háborúskodó feleknek. Vagy akkor sem.
Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Azt is mondta:
az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia, ez nem opció, ez kötelezettség.
Arról is beszélt, hogy nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében. Közös adók bevezetéséről is említette a belső piac erősítése érdekében.
Jean-Claude Juncker beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb, mint korábban. Néhány képviselő pár mondat erejéig kitért Magyarországra és Orbán Viktorra is. Guy Verhofstadt azt mondta,
„Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”.
De azt is mondta: örül, hogy mindenki észhez tért, és Orbán sem akar kilépni az Unióból.
A fuhu.hu-nak Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője azt mondta: visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt.
Botka az LMP-vel összefogna
Botka László MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Kitért a kérdés elől, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.
Azt is mondta: koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, és kitart amellett, hogy
Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb.
Szerinte a Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti.
Felháborodás a Göncz Árpád elleni támadás miatt
Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét. A Klubrádióban Kuncze Gábor is elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.
Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért
nem írta alá a jóvátételi törvényt,
amelyet a Parlament elfogadott, de Göncz Árpád köztársasági elnökként normakontrollra küldött, majd a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki. A törvényt egyébként a Fidesz, így Orbán Viktor sem szavazta meg.
Hatalmas károkat okozott Irma
Megrongálódott lakóházak maradványai az Irma hurrikán után a Szent Márton-szigeten Fotó: MTI/EPApool/Christophe Ena
Az épületeknek legalább a negyede lakhatatlanná vált az Irma hurrikán pusztítása nyomán a Florida Keys szigetcsoporton, és mintegy harmaduk komoly helyreállításra szorul. Irma trópusi viharként, Georgiában, Dél-, és Észak-Karolinában pusztít tovább.
A károkról a telefonhálózat hiánya és a még mindig tartó áramszünet miatt egyelőre nem lehet pontos felmérést készíteni.
Duterte bosszúja
Ezer pesóra, átszámítva hatezer forintra csökkentette az emberi jogi bizottság költségvetését Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek sokat támadott elnöke.
Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. A képviselőház jogi bizottsága most azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökét.
Trumpnak kedvezően döntött a bíróság
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat.
Ez részleges győzelmet jelent Trump számára
azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendeletét vizsgálják. A rendelet ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását.
Nem lesz ott az ENSZ-közgyűlésen a Nobel-díjas vezető
A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit
egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.
A jogfosztott kisebbség elleni támadások miatt már legalább 370 ezren menekültek el az országból.
„Vad majmok”- így nevezte a roma kisebbség tagjait Valerij Szimeonov miniszterelnök-helyettes, aki igen rossz véleménnyel van a Balkán nem szláv népeiről is. Hamarosan Bulgária lesz az EU soros elnöke.
Migránsokra egyáltalán nem tart igényt: „ezek a tanulatlan emberek csak károsan befolyásolnák Európát” – nyilatkozta a BBC-nek az Egyesült Hazafiak Párt vezére, Valerij Szimeonov. Aki nemsokára hallathatja a szavát Brüsszelben is, mivel Bulgária tölti be a soros elnök tisztségét januártól egy félévig. A Politico épp ezért készített összeállítást Bulgária szélsőjobboldali szervezetéről, amely
négy minisztert is ad a kormányba
az EU legszegényebb államában.
Amikor a mérsékelten jobboldali kormánypárt bevette a koalícióba a szélsőjobb fajgyűlölő erőit, akkor az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője (ide tartozik a bolgár kormány vezető ereje) kijelentette:
ezzel a szervezettel nem szabad együtt kormányozni.
Csakhogy könnyű ezt Brüsszelben kijelenteni, de Bojko Boriszov miniszterelnöknek nincsen többsége a törvényhozásban. Ezért négy tárcát is adott nekik: például a hadügyminiszter is közülük kerül ki, pedig Kraszimir Karakcsanov, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, gyakran nyilatkozik negatívan a többi balkáni népről.
Ő is szerepet kaphat Brüsszelben, amíg Bulgária lesz az EU soros elnöke. A környezetvédelmi tárca élén is egy „bolgár hazafi” áll, aki
tagadja, hogy a klímaváltozáshoz bármi köze is lenne az emberi tevékenységnek.
Ez megfelel Donald Trump nézeteinek, aki erre hivatkozva vitte ki az USA-t a nemzetközi klímaegyezményből, de az EU véleménye egészen más. Az európaiak maximális mértékben kitartanak a párizsi klímaegyezmény mellett.
A bolgár náci szervezet adja a gazdasági minisztert is a kormányban. Európa legszegényebb állama aligha szólhat bele komolyan az ügyekbe, de jól mutatja:
a szélsőjobboldali retorika egyik fő bázisa a szegénység és a frusztráció,
valamint az ellenérzés a gazdagabb és sikeresebb tagállamokkal szemben. Úgyhogy nem lesz könnyű dolga az Európai Bizottságnak amikor a soros náci minisztereivel kell együttműködnie januártól.
Kim Dzsongun és neje is megjelent azon az ünnepségen, melyet abból az alkalomból rendeztek meg, hogy Észak Korea sikeresen végrehajtotta első kísérletét egy hidrogén bombával.
Az ifjú diktátor, Kim Dzsongun ráadásul hangsúlyozta, hogy olyan kis robbanószerkezetet használtak a kísérletnél, mely beleférne egy interkontinentális rakéta robbanófejébe. Vagyis
akár eltalálhatná akár az USA-t vagy Európát is.
London közelebb van Észak Koreához mint Los Angeles- figyelmeztetett Nagy Britannia hadügyminisztere. Angela Merkel német kancellár felajánlotta jószolgálatait hiszen Németországnak soha semmilyen problémája nem volt Észak Koreával.
Korábban Franciaország is kísérletezett ugyanezzel, de Phenjan visszautasította Macron elnököt mondván Párizs egykor egy gyarmatbirodalom központja volt. Kim Dzsongun a nagyhatalmakkal szemben fejleszti ki nukleáris és rakéta technológiáját, mert
attól retteg, hogy olyan sorsra jut mint Szaddám Husszein vagy Kadhafi.
Mindkét diktátor halálában nagy szerepet játszottak a nagyhatalmak: az USA, Nagy Britannia és Franciaország. Észak Korea nukleáris fenyegetésével szemben Trump elnök minden eddiginél szigorúbb szankciókat akart.
Kína és Oroszország végül támogatta a „felvizezett BT határozatot”, de ezenkívül tárgyalásokat sürget Észak Koreával. Korábban folytak hatoldalú tárgyalások Pekingben a két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán részvételével, de ezek a megbeszélések megszakadtak Észak Korea nukleáris és rakéta fejlesztési programja miatt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
