Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Hogyan akarta Michael elrabolni Fethullahot

0

Nem mindennapi szálra akadt a különleges ügyész, Robert Mueller az amerikai választásokba való orosz beavatkozás vizsgálata során. Trump volt nemzetbiztonsági főtanácsadója, Micheal Flynn nemcsak oroszokkal bizniszelt, hanem Erdoganékkal is. Sőt: még Fethullah Gülen Amerikában élő török disszidens elrablásáról is tárgyalt. Igaz, csekély 15 millió dollárért.

Donald Trump volt nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn ellen emberrablás előkészülete miatt nyomoznak. Fethullah Gülent, a legálisan Amerikában élő török hitszónokot, Recep Tayyip Erdogan török elnök ősellenségét akarták állítólag az ő szervezésével egy török szigetbörtönbe vinni.

A Wall Street Journal erről szóló összeállítását idézi a Guardian, amely szerint az, hogy a vád eddig nem került nyilvánosságra,

aggasztó jel Trump jogi csapata számára, mert azt jelzi, hogy Flynnék vádalkuban gondolkozhatnak,

amire egy korábbi példa alapján Mueller is nyitott lehet. A korábbi példa az egyik volt stábtag, George Papadopoulos, aki már bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott az FBI-nak az oroszokkal való kapcsolatairól.

Az extanácsadó cégét, a Flynn Intel Groupot azért is vizsgálják, mert nem közölte, hogy Erdogan érdekében dolgozik, de ez a mostani sokkal súlyosabb vád lehet. Szeptemberben a WSJ már közölt egy cikket arról, hogy az emberrablási terv kapcsán volt egy találkozó, amin a volt CIA-igazgató, James Woolsey is részt vett. A mostani információk egy második megbeszélésről szólnak, ami december közepén volt New Yorkban, méghozzá a 21 Club-ban, amelyen Flynn és fia is részt vett. Itt beszéltek állítólag a 15 millió dolláros sikerdíjról. Gülent magángéppel vitték volna Imrali szigetére.

Arról nincs hír, hogy milyen fázisig jutott el a tervezés, pénz cserélt-e gazdát.

Ugyanis Flynnt nemsokára kinevezték a választásokon győztes Trump előkészítési csapatába, ahonnan a volt kémtiszt a nemzetbiztonsági főtanácsadói posztig vitte, igaz mindössze 24 napig, aztán le kellett mondania az orosz kapcsolatokról szóló vádak miatt.

És a legfontosabb felvetés: az angolszász sajtó által megszólított jogtudósok véleménye szerint, ha igaznak vagy legalább is főleg igaznak bizonyulnak a Flynn és fia elleni vádak, akkor Trump egykori közeli munkatársa arra kényszeríthető, hogy kiteregesse a szennyest. Azaz: mindent elmondjon az FBI-nak az orosz kapcsolatokról.

Mi köze a pártközpontnak a női mellekhez?

„Gratulálok! Micsoda nagyszerű hír! A demokrácia még mindig él.” Egy évvel ezelőtt így kommentálta Orbán Viktor Donald Trump győzelmét a Facebookon. Örült nagyon a magyar miniszterelnök, mert azt hitte, jól jár ezzel.

Akkor hát, fussunk neki.

Egykori főszerkesztőm, Árkus József járta ki annak idején a pártközpontban, hogy a Ludas Matyi karikaturistái mellbimbókat rajzolhassanak a hölgyeknek. Akkoriban még ott lehetett ilyen dolgokat elintézni. Talán hamarosan megint így lesz, de ne szaladjunk ennyire előre.

Árkus előtt ugyanis a félmeztelen hölgyekről készült rajzokon nem volt látható mellbimbó, nyilván még érvényben volt A Tanú Virág elvtársának bölcs útmutatása: Gogolák elvtársnő, hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának.

Árkusnak sikerült kijárnia ezt a korszakos változást. E ma már mulatságosnak tűnő „szextett” hátterét később sokszor mesélte haknikon, Ludas-fórumokon, interjúkban. Azt szokta mondani: nem jó az, ha a lapban mellbimbó nélkül megjelenő hölgyek látványán nő fel egy nemzedék. Azért nem, mert ha majd az ily módon felserdült férfiember az életben találkozik az igazival, megijed, mert nem volt rá felkészítve, hogy egy számára ismeretlen kitüremkedés is van a nőkön.

Most megint felnő egy generáció, aki nem fogja tudni, hogy nem minden az, aminek látszik. Konkrétan a demokráciára gondolok, mint majdnem mindig, amikor írni kezdek. Azok a fiatalok, akik a Nemzeti Együttműködés Rendszerével egyidőben kezdtek eszmélni a világra, és most igyekeznek értelmezni az őket körülvevő valóságot, hajlamosak lesznek azt gondolni, hogy az a demokrácia, amelyet maguk körül látnak.

Kétharmados felhatalmazással elfoglalni az ország háromharmadát, politikai és gazdasági ellenlábasainkat félreállítani, megnyirbálni a demokrácia valamennyi intézményét, saját embereinket ültetni és bebetonozni a fontosabb posztokra. Magunk alá gyűrni a médiát, pártkatonákkal feltölteni az alkotmánybíróság üres helyeit.

Cilikopterezni, Vajdazitázni.

Azok a fiatal emberek, akik most lépnek a felnőtt korukba, más példa híján könnyen azt gondolhatják, hogy mindennek így kell lennie. Az a fiatalember, aki ma ismerkedik a politikával és a közélettel, azt gondolhatja, hogy ilyen a demokrácia. Mert naponta többször hallja a rádióban, a tévében, olvassa az újságokban: az emberek felhatalmazása alapján történik minden.

Amerikában Trump nem változtatta meg az országot, de Magyarországon nem ártana, ha valaki elmagyarázná a közélettel és a politikával most ismerkedő fiatal nemzedéknek, hogy nem ez a demokrácia. Arra meg majd bizonyára maguktól is rájönnek, hogy a női mell csúcsán található kis bigyótól nem kell megijedni. Ellenkezőleg.

A három leggazdagabb amerikainak több pénze van, mint a lakosság szegényebb felének

0

Jeff Bezos, Bill Gates és Warren Buffett a három érintett, együtt közel 250 milliárd dollárjuk van.

Buffett, Gates és Bezos

A Milliárdosok Bonanzája – ez a jelentés címe, melyet az Institute for Policy Studies kutatóintézet készített. Ebből az derül ki, hogy hihetetlen tempóban növekszik tovább a szupergazdagok vagyona. Jeff Bezos, az Amazon főrészvényese még csak a második volt a leggazdagabbak listáján októberben 81,5 milliárd dollárral, de mára már ő lett az első. Az Amazon részvények árfolyama ugyanis 10%-ot nőtt, és ezért ma

Bezos vagyona már 95 milliárd dollár,

megelőzve Bill Gates 89 milliárdját, Warren Buffett 81,5 milliárdját és a Facebook-alapító Mark Zuckerberg 71 milliárd dollárját. Ahhoz, hogy valaki a 400 leggazdagabb amerikai közé kerüljön, már minimum kétmilliárd dolláros vagyon kell.

Ugyanakkor az Egyesült Államok háztartásainak egyötödének semmi vagyona nincsen, adósságai viszont igen. A kisebbségekre ráadásul ez sokkal jellemzőbb: a fekete családok harmadának, a hispán családok 27 százalékának több az adóssága, mint a vagyona.

Ez már veszélyezteti a demokráciát

– állapítja meg a tanulmány, amely óva inti Donald Trumpot egy újabb adócsökkentéstől. Az ugyanis egyértelműen a szupergazdagoknak kedvezne.

Az adócsökkentés hívei azzal érvelnek, hogyha kisebb az adó, akkor nagyobb esély van arra, hogy azt be is fizetik, de a Paradicsom Papírok azt mutatták meg, hogy a gazdagok szívesen viszik a pénzüket adóparadicsomokba. Maga Trump is azzal dicsekedett egyébként a választási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót.

A független magyar sajtót támogatná az amerikai külügyminisztérium

0

Pályázatot hirdetett az amerikai külügyminisztérium a vidéki magyar sajtónak. Az objektív médiát akarják támogatni, 500-700 ezer dollárral, vagyis 135-188 millió forinttal.

A pályázati kiírás a külügyminisztérium honlapján jelent meg, a célja, hogy „támogassa a Magyarország fővárosán kívül tevékenykedő médiumokat adatokon alapuló riportok elkészítésében és közönségarányuk növelésében”. Az is a célok közé tartozik, hogy

„minél többen férjenek hozzá megbízható, hiteles információhoz”.

Budapesten kívüli médiumok pályázhatnak, többek között újságíróképzésre, műszaki és pénzügyi támogatásra is.

A pályázatoknak tartalmazni kell azt a célkitűzést is, hogy a munka demokratikus reformokhoz vezessen.

A határidő január 19., a pénzt május és július között kezdik folyósítani. Vagyis, már a választások után.

David Kostelancik Fotó: FüHü

A 444 forrásai szerint a pályázat szoros összefüggésben van David Kostelancik amerikai ügyvivő néhány hete elmondott beszédével. Kostelancik akkor keményen kritizálta a magyar kormányt, folytatódó negatív tendenciákról és riasztó fejleményekről beszélt a sajtószabadság területén. Többek között azt mondta: bár még léteznek, de egyre kevesebb van a független médiumokból, amelyeknek kihívásokkal kell szembenézni a hirdetési piacon,

„nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel találkoznak”.

A beszédet a magyar külügyminisztérium a magyar belpolitikába való „kéretlen beavatkozásnak” nevezte, és be is kérették az ügyvivőt.

A mostani pályázat azt is jelzi, hogy, Trump ide vagy oda, az amerikai kormányban valóban komolyan aggódnak a demokrácia magyarországi állapota miatt.

Lapszem – 2017. november 10.

0

A hét utolsó munkanapján a Rékák ünneplik névnapjukat. Borongós a reggel, és egész nap felhős időre lehet számítani, a csúcshőmérsékletek pedig 10 fok körül lesznek pénteken. De legalább már itt a friss lapszemle:

Magyar Nemzet: A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere

Vannak olyan háziorvosok, akik még egyáltalán nem tudták használni az új, kétmilliárd forint közpénzből létrehozott elektronikus egészségügyi rendszert, másoknak pedig problémásan működik a rendszer a Magyar Nemzet beszámolója szerint. A jelek szerint ugyanis a kisebb cégek nem tudtak idejében felkészülni a megfelelő fejlesztésekkel, így gyakorlatilag megbénították egyes orvosok munkáját – írja a lap. „Az a gond, hogy a háziorvosok nem tudták az élesítés előtt ellenőrizni, hogy a saját programjuk megfelelően működik-e, így csak november elseje után derült fény a problémákra” – mondta a Magyar Nemzetnek Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.

Népszava: A Mészáros-papírok csodája a BÉT-en

A befektetők díjazzák, hogy a felcsúti polgármester kormányközeli kapcsolatai révén gyakorlatilag minden vagyonelem felvásárlására képes – írja a Népszava. Hónapok óta óriási a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a részben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez, Orbán Viktor kormányfő közeli barátjához köthető társaságok, a Konzum, az Opus (korábban Opimus) Global és Appennin kapcsán. Azonban aligha akad olyan, a tőkepiacon, illetve a vállalatértékelésben járatos szakember a lap szerint, aki képes lenne megtippelni, hogy mennyit is érhetnek valójában ezek a cégek.

Magyar Hírlap: A magyar migrációs politika közel áll a Fehér Házhoz

Több közös pont is van a Fehér Ház és Budapest politikájában, az Obama-adminisztráció által örökül hagyott külügyi apparátus azonban eddig a változás gátja volt – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Mike Gonzalez, az amerikai Heritage Alapítvány vezető elemzője. Szerinte az üldözött keresztényekért tett intézkedések és több szociálpolitikai döntés is szimpatikusak Donald Trump számára. Arra a kérdésre, hogy értik-e Washingtonban a magyar politikát, Gonzalez úgy válaszolt, hogy bízik benne, hogy „az Orbán-kormány nem mond le a Trump-adminisztrációról, csak mert eddig nem váltak be a hozzá fűzött remények” – írja a lap.

Magyar Idők: A vármegyések nem függnek a Jobbiktól

Nem mérlegelte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, hogy a balra sodródó Jobbik mit fog szólni a volt szocialista miniszterelnök, Horn Gyula szobrának letakarásához. Incze Béla, a szervezet vezetője a Magyar Időknek arról beszélt, hogy amit tesznek, nem befolyásolja az, hogy a Jobbik éppen jobbra vagy balra nyit. A vármegyések azzal magyarázták a szobor elleni akciót, hogy elfogadhatatlan, hogy az ’56-os megtorlások fő alakjának emlékműve lehet közterületen. „Mi egy mozgalom vagyunk, és megítélésem szerint minden párt esetében igaz, hogy ahol a nagypolitika elkezdődik, ott az elvek véget érnek” – mondta Incze.

Orbán: Hungary first

0

Magyarország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, gazdaságát, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor kormányfő a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén, Budapesten.

Az eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy ma már mintegy 4,4 millió magyar dolgozik, és mindegyikük fizet adót is.

Beszélt a határvédelemről is, amelyről azt mondta: amikor Magyarország védi a határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.

Összegzése szerint a gazdasági változások hatása nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi élet világában is megjelent.

Donald Trump amerikai elnök „America first” jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy „Hungary first”.

Washington fenntartja „egy Kína”-politikáját

0

Trump tavalyi megválasztása után decemberben fogadta Caj Jing-ven tajvani elnök telefonos gratulációját, amivel megsértette az addig szokásos protokollt, és kiváltotta Peking haragját.

Az amerikai kormány fenntartja a Tajvant nem külön országnak tekintő „egy Kína”-politikát – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pekingi tárgyalásai alkalmával csütörtökön Hszi Csin-ping kínai államfőnek a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint.

Trump tavalyi megválasztása után decemberben fogadta Caj Jing-ven tajvani elnök telefonos gratulációját, amivel megsértette az addig szokásos protokollt, és kiváltotta Peking haragját, mert utóbbi Kína szerves részének tekinti a szigetet, noha

Peking és Tajpej viszonyában fenntartja az „egy ország, két rendszer” elvet.

Hszi ezzel kapcsolatban azt mondta Trumpnak a Hszinhua szerint: Tajvan kérdése a legfontosabb, egyúttal a legkényesebb ügy a kínai-amerikai kapcsolatokban.

A közös sajtóértekezleten egy másik kényes téma, a kereskedelmi kapcsolatok kérdése is szóba került. Az amerikai elnök azt mondta: „közös erőfeszítéssel kiegyensúlyozottá és kölcsönösen előnyössé tesszük a kínai-amerikai kétoldalú kereskedelmet”.

A két ország közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlansága hátrányos az Egyesült Államok számára, de – mint mondta -,

ezért nem Kínát, hanem saját hivatali elődjét, Barack Obamát hibáztatja.

Bejelentették, hogy Trump látogatása alkalmával kínai és amerikai cégek mintegy 250 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást kötöttek.

Itt a szénkorszak vége?

0

Hétfő óta tart a 23. ENSZ klímakonferencia, amelynek célja a Párizsi Megállapodás megerősítése. A németországi Bonnban a világ vezetői újabb konkrét lépésekkel szeretnék megerősíteni a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodást. A tanácskozás apropóján a WWF Magyarország érdekes összeállítást készített a szénalapú energiatermeléssel kapcsolatos globális trendekről.

 

A november 16.-ig tartó nemzetközi tanácskozáson 195 ország 25 ezer küldöttje tárgyal arról, hogy miként lehet egységesen mérni a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és hogyan kell beszámolni a nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséről.

Az egyik legfontosabb téma a szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása, ami nem véletlen, hiszen

a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának közel 70%-áért.

Emellett a szénerőművek működése komoly egészségügyi és környezeti károkat okoz, s jelentős támogatásokban részesülnek, amely hátráltatja a tiszta energiagazdálkodás felé történő átmenetet.

Nemzetközi viszonylatban jelentős visszaesés tapasztalható a szénalapú energiatermelés területén, és ennek csak egyik jele, hogy ismét nem nőtt a globális széntermelés.

Az Egyesült Államok szénerőműveinek száma hét év alatt megfeleződött, összesen már 262 szénerőmű fejezte be működését.

Kanada 2016-ban jelentette be, hogy 2030-ban bezár az utolsó szénerőmű az országban. Európai Unió több országában is hasonló trendek figyelhetők meg.

Az Egyesült Királyságban 2015-ben a szénbázison működő erőművek még a teljes villamosenergia-termelés 22%-át szolgáltatták, tavaly már csak 9%-át, s London bejelentette, hogy 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll a szigetországban.

Finnországban 2018-ban olyan jogszabályok bevezetése várható, amelyeknek eredményeképpen 2030-ra teljesen kivezetik a szenet az ország villamosenergia-termeléséből.

Hollandia ugyancsak a szénalapú energiatermelés 2030-ig történő kivezetése mellett döntött.

Olaszország is megválik a szénalapú energiatermeléstől, és legkésőbb 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll.

Magyarországon a legnagyobb üvegházhatású gáz-kibocsátónk, az egyre kevesebb nyereséget termelő Mátrai Erőmű.  A közel ötven éves ligniterőmű működtetése egyre nehezebb, az erőmű szénportüzelésű blokkjai az 1960-as években épültek, és ebből adódóan a piaci körülmények változása – a villamos energia piaci árának alakulása, a CO2-kvóták beszerzési költségeinek emelkedése – miatt jelentős mértékben csökkent az erőmű pénzügyi eredménye. „Az eladás alatt álló erőmű pénzügyi eredménye az elmúlt négy évben zuhanásszerűen csökkent, és egyre több kihívással kell megküzdenie. Az erőműnek 2021-től olyan környezet-egészségügyi és hatékonysági követelményeknek kell megfelelnie, amely miatt vagy újabb beruházásokat hajt végre, vagy be kell zárnia a lignitblokkjait” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője. Hozzátette:

„A Mátrai Erőmű egyike az Európai Unió legrégebbi, legkevésbé hatékony és legnagyobb kibocsátású erőműveinek. A szénalapú energiatermelés értelmetlen hosszabbítása helyett mind az erőmű, mind pedig a térség átmenetére kellene összpontosítani” .

 

Évfordulós klíma-csúcs lesz Párizsban
Mintegy száz ország kapott meghívást a december 12-i One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozóra. Donald Trump amerikai elnök nem kapott meghívást, miután csak azon államok képviseltethetik magukat a legmagasabb szinten, amelyek vállalták, hogy végrehajtják a párizsi klímaegyezményben foglaltakat. Az amerikai elnök pedig júniusban jelezte, hogy kivezeti hazáját a megállapodásból, amely 2020-ban lép életbe.
Az amerikai kormány képviselői ugyanakkor jelen lesznek az egynapos csúcstalálkozón. Az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében megrendezésre kerülő találkozót napra pontosan a párizsi klímamegállapodás két évvel ezelőtti elfogadása után tartják, arra mintegy száz országból 2 ezren hivatalosak, köztük a köz- és magánszféra mintegy 800 szereplője, finanszírozók, bankok, civil szervezetek, egyesületek, városvezetők is meghívást kaptak.

Demonstratív amerikai hadgyakorlat a Csendes-óceánon

0

Egyszerre három repülőgép-hordozóval rendez hadgyakorlatot az Egyesült Államok, amire tíz éve nem volt példa.

Scott Swift tengernagy, az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának főparancsnoka azt közölte, hogy a hadgyakorlatot a nyugat-csendes-óceáni térségben rendezik meg szombattól jövő keddig. A manőverek pontos helyszínét nem árulta el.

„Ritka lehetőség, hogy egyszerre két repülőgép-hordozó anyahajóval tartsunk hadgyakorlatot, de még ritkább, hogy hárommal” – fogalmazott Swift.

Hangsúlyozta, hogy több repülőgép-hordozó csapásmérő képességét próbára tevő hadgyakorlat rendkívül összetett feladat, és erőteljes bizonyítéka a csendes-óceáni flotta egyedülálló képességeinek, a térség biztonsága és stabilitása iránti szilárd elkötelezettségének. Az AP amerikai hírügynökség a védelmi minisztérium meg nem nevezett tisztségviselőire hivatkozva azt jelentette, hogy

a hadgyakorlattal a Trump-kormány eltökéltségét kívánja demonstrálni Észak-Koreának.

A manőverekben a Japánban állomásozó USS Ronald Reagan, a San Diegoban lévő USS Theodore Roosevelt és a Washington államban, a bremertoni haditengerészeti támaszponton állomásozó USS Nimitz anyahajó vesz részt.

Az ázsiai körúton lévő Donald Trump elnök a hadgyakorlattal egy időben keresi fel ázsiai körútja két utolsó állomását, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket.

Ez volt ma – 2017. november 8.

A Budapest Kapcsolat: a magyar főváros is színhelye volt az orosz-amerikai hatalmi játszmának; sok jobbikos Gyurcsánnyal is szövetkezne a kormány leváltására, és viszont; iskolákat és kórházat újít fel a kormány – Nigériában; Schilling Árpád letaglózó képet fest az Ameddig a szem ellát című produkcióban; viszont Mészárosék családi meccset játszhatnak.

A budapesti kapocs – Mi dolga volt Magyarországon Trump Oroszország-ügyi tanácsadójának?

Carter Page, Donald Trump amerikai elnök Oroszország-ügyi külpolitikai szakértőjét még múlt héten hallgatta meg a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett bizottság, amely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásokba. Ugyanakkor csak tegnap hozták nyilvánosságra a jegyzőkönyvet, amelyből kiderült, hogy az egész ügynek van egy eléggé érdekes magyar szála is.

Carter Page 2016 augusztusában azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel és más magyar kormányzati képviselőkkel. Habár hivatalosan energetikai és goenergetikai kérdésekről tárgyaltak volna, ami annak tükrében nagyon érdekes, hogy a geotermikus energia részesedése a hazai energiafelhasználásban 0,5 százalék körüli, az FBI szerint az utazás valódi céljai mind a mai napig rejtély. Sőt, elképzelhetőnek tartják, hogy az egész magyar út csupán „fedőtörténetként” funkcionált, mert a háttérben az orosz kormányhoz közel álló személyekkel találkozott.

Page a vizsgálóbizottság előtt végig rendkívül zavarosan beszélt a budapesti útjáról, ködösített, keveset mondott és gyakran hárította el a válaszadást azzal, hogy nem emlékszik a részletekre. Többször belebonyolódott a saját mondandójába: egyszer „Magyarországon való kikapcsolódást”, másszor viszont „üzleti utat” emlegetett. Ugyanúgy először nem tudta megmondani a nagykövet pontos nevét sem, vagy az sem rémlett neki, hogy csak kizárólagosan az energetikai témákról beszéltek-e.

Sok jobbikos Gyurcsánnyal is szövetkezne a kormány leváltására

Az okokat nyilván mélyebben kellene elemezni, de első megközelítésben is valószínűsíthető, hogy az Orbán-kormánnyal szembeni ellenszenv tette vállalhatóbbá egymás számára a DK és a Jobbik szimpatizánsait.

Ez persze nem jelenti azt, hogy kedvelnék egymást, vagy a másik tábor vezetőit, de figyelemre méltó, a baloldali-liberális ellenzékkel szimpatizálók egyharmada a kormányváltás érdekében a Jobbikkal is hajlandó lenne együttműködni. Még ennél is meglepőbb lehet, hogy a Jobbik szavazóinak mintegy fele hajlandó lenne együttműködni a baloldallal, 50 százalékuk pedig azt mondja, hogy Gyurcsány Ferencre is szükség van a kormányváltáshoz.

Iskolákat és kórházat újít fel a kormány – Nigériában

Négyszázhúszmillió forintot ad Nigériának négy katolikus iskola és egy kórház felújítására a magyar kormány – jelentette be Balog Zoltán. A miniszter a Boko Haram terrorszervezet ténykedését említette okként.

Az elmúlt időben ez a sokadik olyan döntése a kormánynak, amellyel külföldön támogat különféle jóléti célokat – olykor a Föld túlsó részén.

A leghangosabb és a legtöbb hazai kritikát kiváltó döntés volt az idén szeptember 25-én bejelentett: Orbán Viktor Hanoiban közölte, hogy Magyarország onkológiai kórházat épít Vietnamban 60 millió euróból (több, mint 18 milliárd forint). A megállapodásokról Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarország és Vietnam között már lebonyolítottak két sikeres segély-hitelprogramot, ezek egy víztisztítómű és egy tartományi népesség-nyilvántartási rendszer kivitelezését foglalták magukban.

Schilling Árpád cudarnak látja a helyzetünket

Schilling Árpád letaglózó képet fest az Ameddig a szem ellát című produkcióban. Már-már azt mondja, hogy a Balkánnal összecsúszó Kelet-Közép-Európa-i régióban érdemben nincs remény, akár eláshatjuk magunkat elevenen.

Vagyis ameddig a szem ellát, nem nagyon van kilátás. A Montenegrói Királyi Színházban Schilling által rendezett, a Trafóban vendégszerepelt, produkció szerint annak sem különösebben, aki elmenekül innen, mert külhonban leginkább kulimunka jut neki és még inkább otthontalanság. Persze Schilling egy ideje leginkább a kisemberről beszél, akiből amúgy mind több van, hiszen sokan csúsznak egyre lejjebb és lejjebb. Az általam legutóbb az ugyancsak a Trafóban látott A harag napja, a kezdetben már-már megváltóként kezelt, fekete ruhás nővérről szólt, akiről sokan azt hitték, képes tömegeket mozgatni. De aztán riasztóan nagy számban hagyták cserben, kifaroltak mellőle, ő is visszavonult, magára maradt.

Családi meccsen avatják a 15 milliárdos Haladás-sportkomplexumot

Szerdán átadták a szombathelyi Haladás új sportkomplexumát, amelyre a kormány 15 milliárd forintot adott. A létesítmény része a kilencezres focistadion. A nyitómeccset este Mészáros Lőrinc eszéki csapatával játssza az NB I-ben kieső helyen álló Haladás, amelynek elnöke Mészáros veje. Bárki is nyer, a család jár jól.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK