Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Trump ne pofázzon bele a belügyeinkbe!

0

A franciák tüntetnek. Trumpot éltetik. Szeretem Franciaországot! – írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke. Ez kicsapta a biztosítékot az Élysée palotában, ahol épp a sárga mellényes válság megoldásán dolgoznak.

Jean-Yves Le Drian külügyminiszter udvariasan, de határozottan arra kérte Donald Trumpot, hogy ne pofázzon bele a francia belügyekbe! Mi sem szólunk bele abba, hogy mi történik Amerikában, akkor az amerikai elnök is visszafoghatná magát – üzente a francia diplomácia vezetője Donald Trumpnak. Aki persze boldog hiszen Macron elnök gyakran bírálta őt amiatt, hogy lehetetlenné teszi a nemzetközi együttműködést az America First politikájával. Franciaországban a sárga mellényesek egyáltalán nem Trump hívei. Bár voltak egyes csoportok, melyek Trumpot éltették, de nem ez a jellemző. Épp ellenkezőleg. A környezetvédők is csatlakoztak a sárga mellényes mozgalomhoz. Márpedig Trump volt az, aki Amerikát kiléptette a nemzetközi klíma egyezményből, melyet épp Párizsban írtak alá.

Az USA elnöke gyenge és megosztott Európát akar

Macron elsősorban azért zavarta Trumpot, mert erős és dinamikus Európát hirdetett meg, mely versenyképes az Egyesült Államokkal is. A közös európai haderő kapcsán Emmanuel Macron kijelentette: olyan hadsereget akar, mely képes szembeszállni nemcsak Oroszországgal vagy Kínával hanem az adott esetben az Egyesült Államokkal is. Trump felrobbant! Ez ugyanis azt jelentené, hogy Európa kiszabadul az USA gyámkodása alól, mely 1945-ben kezdődött meg, és azóta is tart. Macron hazai problémái ezért töltik el örömmel az Egyesült Államok elnökét, mert Európa nagyszabású reformtervei késedelmet szenvednek, sőt lehet, hogy meg sem valósulnak. Donald Trump pedig a nyugati világ vezetőjének képzelheti magát annak ellenére, hogy America First politikája szembeállítja őt európai szövetségeseivel is.

Az tényleg dicséret, ha Trumphoz hasonlítják Orbánt?

Chuck Norris találkozott Orbán Viktorral, aki arra panaszkodott a legendás színésznek, hogy a róla szóló kommentek 90 százaléka negatív, mivel a liberálisok utálják. Chuck Norris erre azzal vigasztalta, hogy olyan, mint Trump. Nem ő az első, aki szerint a magyar kormányfő az amerikai elnökre hasonlít, csak ő a többséggel ellentétben ezt dicséretnek szánta.

Chuck Norris ugyanis lelkes republikánus és Donald Trump támogatója. Azt tehát egyértelműen bóknak szánta, hogy Orbán Viktor olyan, mint Trump.

A magyar politikusok és értelmiségiek közül már jóval korábban sokan hasonlították a magyar miniszterelnököt az amerikai elnökhöz, ám ezt szinte mind bírálatként, vagy egyenesen vészhírként mondták. Sőt, a hasonlóság a külföldi sajtónak is feltűnt, a Financial Times például már tavaly év végén arról írt, hogy az összeesküvés elméletek bekerültek a politika fő sodrába, többek között Orbánnak és Trumpnak „köszönhetően”. A vezető brit gazdasági lap szerint ez igazából 2015-ben kezdődött a sorosozással és a migránsozással, hiszen az utóbbi lett aztán Trump választási kampányának is a vezető témája.

Mind Trump, mind Orbán mestere annak, hogy egészen mást mondjon, mint amit tesz.

Én itt most a magyar vélemények közül példaként Bokros Lajos csaknem egy évvel ezelőtti megjegyzéseit idézném, mert nagyon találónak érzem őket.

Ő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy mind Trump, mind Orbán mestere annak, hogy egészen mást mondjon, mint amit tesz. Mindkét populista politikus intézkedései a szuper-gazdagoknak kedveznek, miközben szónoklataik a feldühödött és elégedetlen kisembert szólítják meg. Ennek érdekében nem törődnek az igazsággal, a tényeket elferdítik, néha nyíltan tagadják, a valóságot pedig igyekeznek hamis hírnek (fake news) beállítani.

Visszaélnek a hivatali hatalmukkal a személyes anyagi előnyszerzés céljából. Gátlástalanul ontják az állami, vagyis a közpénzt a saját lábon álló családnak és az oligarcha haveroknak. A jogállami intézmények ezt persze megnehezítik, ezért azokat folyamatosan támadják, aláássák azok tekintélyét és működését. A jogállam, a liberális demokrácia az ellenségük, ezért megpróbálják felszámolni.

A nemzetközi kapcsolatokat is hasonlóan kezelik, felfogásuk szerint az egyik állam ugyanannyit nyer, mint amennyit a másik veszít. Kölcsönösen előnyös együttműködés helyett tehát legyen harc, kooperáció helyett konfliktus.

A legfontosabb különbség, hogy Trump nem olyan „sikeres”, mint Orbán, ő még nem tudta felszámolni, csak gyengíteni a liberális demokráciát Amerikában, ahol azért még működik a fékek és ellesúlyok rendszere.

A populizmus sikere, erősödése persze nem hungarikum és nem is amerikai sajátosság, a világ számos országában erősödik és veszélyezteti a demokráciát, Olaszországtól kezdve Brazíliáig.

A Trump-hívek jobban hisznek a konteókban

0

A Cambridge-i Egyetem új kutatása szerint Donald Trump és a brexit támogatói nagyobb eséllyel esnek áldozatul összeesküvés-elméleteknek, nagyobb valószínűséggel hiszik, hogy a klímaváltozás átverés, és több összeesküvés-elméletben hisznek, mint a lakosság bármely más szegmense.

Az összeesküvés-elméleteket kutató eddigi legnagyobb felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint harmada szerint a kormányok rejtegetik az igazságot sok kérdésben, köztük nem utolsó sorban a migrációról. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok, akik Trumpot és a brexitet vonzónak találják, nagyobb valószínűséggel hajlamosak figyelmen kívül hagyni a tudományos eredményeket, és drámai összeesküvéseket gyanítani, ezen belül például azt, hogy a muzulmánok át akarják venni országaikat.

A kutatás kilenc országban végzett felmérések adatait dolgozta fel. Ezek az országok: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Németország, Franciaország, Svédország, Portugália és Magyarország.

Az állításai alátámasztására a kutatás számokat is sorol a különféle összeesküvés-elméletek Trump- és brexit-követők közötti elfogadottságára. Az egyik szerző a tanulmány bemutatásakor hangsúlyozta: a kutatás egyik fontos tanulsága, hogy ezek az összeesküvés-elméletek már nem kis embercsoportok körében hódítanak, hanem egyre inkább a fősodorba kerülnek, és ez fontos szempontokkal szolgál a populista és nacionalista pártok népszerűségének megértéséhez.

A tanulmányhoz az említett kilenc országban idén augusztus 13-23. között 11523 felnőttet kérdeztek meg – írta az Inquisitr, a magát függetlenként meghatározó amerikai portál.

Trumpnak áll a zászló kereskedelmi háborúban?

0

14 high tech területen szigorítottak drasztikusan Kínával szemben Washingtonban, mert Donald Trump szerint az ipari kémkedés minden korábbit felülmúl és óriási károkat okoz az Egyesült Államoknak. A China Daily beszámol arról, hogy Pekingben a kereskedelmi minisztérium szóvivője sietett cáfolni az amerikai állításokat, és hangsúlyozta a szabadkereskedelem körülményei között is garantálni lehet a nemzetbiztonságot!

Korábban Donald Trump csak azért hivatkozott a nemzetbiztonságra a kereskedelmi háborúban, mert a WTO szabályai szerint ezzel a legegyszerűbb megindokolni a szankciókat. De most nem erről van szó hanem arról az ipari kémkedésről, melyet Kína elképesztő méretekben folytatott az USA-val szemben. Az NSA főnöke kijelentette 2014-ben: ez a világtörténelem legnagyobb anyagi transzfere – minden ellenszolgáltatás nélkül!

2015-ben az USA megállapodott Kínával

Megszüntetjük az államilag szervezett ipari kémkedést az USA-ban! – ígérték meg Hszi Csinping elnök emberei a Fehér Házban nem sokkal azelőtt, hogy a Mennyei Birodalom első embere amerikai földre lépett volna. Senki nem akart hinni nekik Amerikában, de Peking betartotta azt, amit ígért! Hosszú tanulmányban indokolja meg a Wired című általában igen jólértesült portál azt, hogy miért? Elkapták Kína mesterkémét, Szu Pint, aki kitálalt az enyhe ítélet reményében. Erre Pekingben átszervezték a hírszerzést. Korábban a katonák domináltak, de Hszi Csinping elnök megrendszabályozta őket. Helyükre lépett az állambiztonsági minisztérium. Ők kezdték újra az ipari kémkedést – ipari méretekben. Pekingben azután döntöttek így, hogy Trump megindította a kereskedelmi háborút.

A protekcionista gazdaságpolitika előnyös az USA-nak

Ezzel a meglepő állítással szolgál az Econpol Europe kutató intézet, mely a kereskedelmi háborút elemzi az USA és Kína között. Trump elnökön kívül szinte mindenki más azt állítja: a protekcionista gazdaságpolitika őrültség, mert egy kereskedelmi háborúban mindenki rosszul jár! Nem így van – közlik a kutatók, akik a Deutsche Welle közszolgálati portálnak magyarázzák el, hogy miért jó Amerikának Trump protekcionista gazdaságpolitikája. Mindenekelőtt megnézték a számokat. Az USA 250 milliárd dollár értékű kínai exportot sújt szankciókkal míg Kína 60 milliárd dollár értékű amerikait. Minthogy az USA deficitje óriási, nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem tudnak olyan megtorlást alkalmazni mint Washington. A tanulmány szerzői rámutatnak arra, hogy a kínaiak álljak a megnövekedett költségek 75%-át, ebből pedig Amerikának 18,4 milliárd dollár haszna keletkezik. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy a kínaiaknak az amerikai high tech „importjára” mindenképp szükség van. Hszi Csinping elnök ugyan kiadta a jelszót, támaszkodjunk a saját erőnkre ezen a területen is, de ez egyelőre inkább vágyálom mint valóság. Marad az ipari kémkedés …

Trump-Hszi Csinping találkozó Argentínában

A két világhatalom vezetője állítólag kedveli egymást. Legalábbis így értesült a hongkongi South China Morning Post. Elég lesz-e ez egy megállapodáshoz az USA és Kína között Argentínában, ahol a G 20 vezetői gyülekeznek a hónap végén? A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – mondta Trump elnök arra a telefon beszélgetésre hivatkozva, melyet Hszi Csinping elnökkel folytatott. Nemrég Washingtonban járt a kínai hadügyminiszter és Peking első számú diplomatája, hogy tisztázzák a nemzetbiztonsági kérdéseket Trump embereivel. Mike Pence alelnök Szingapúrban fenyegette meg Kínát, ha nem lesz megállapodás, akkor kétszeresükre nőhetnek a szankciók. Az Econpol Europe tanulmánya szerint a jelenlegi szankciók mellett 37%-al csökkenhet a kínaiak exportja az USA-ba. Ez oda vezethet, hogy az olló zárul vagyis kisebb lehet az amerikai kereskedelmi deficit 17%-kal.

A nevető harmadik

Ha ketten háborúznak, akkor a kívülállók jól is járhatnak. Ennek a nyilvánvaló igazságnak nézett utána a japán Nomura. Kiderült, hogy a Kína elleni amerikai szankciókból elsősorban Malajzia profitál, de bőven jut Japánnak, a Fülöp szigeteknek és Vietnamnak is. Washingtonban ugyanis ravaszul állították össze a szankciós listát. Olyan áruk szerepelnek rajta, melyek máshol is beszerezhetők nemcsak Kínában. Sokan profitálnak tehát Trump kereskedelmi háborújából, de egy nagy vesztes van: Kína. Érthető, ha Hszi Csinping elnök meg akar állapodni mielőtt a kereskedelmi háború végképp elfajul. Persze Pekingben is felmerült a gondolat: Amerikán kívül is van élet, de ez már egy másik történet …

Eldőlt, hogy nem lesz impeachment Trump ellen

0

Egyrészt mindkét ház beleegyezése kellene ehhez, és mivel a szenátuson ez sosem menne át, feleslegesen erőlködnének a demokraták. Másrészt éppen a számukra sikeres félidős választások miatt értelmezhetik úgy a helyzetet, hogy Trump legyőzhető, tehát maradjon elnök.

A félidős választások után a folytatást egyelőre nehéz megjósolni, de egy dolog valószínűnek tűnik: még hangosabb lesz a politika Washingtonban – írja Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban:

„Már csak azért is, mert Trump négyéves elnöki ciklusa a feléhez közeledik, az idő gyorsan szalad, és hamarosan mindenki elkezd gyúrni a 2020-as elnökválasztási kampányra. Mivel többségbe kerültek a demokraták és megszerzik a képviselőházi bizottságok irányítását, számtalan vizsgálatot indíthatnak el, amelyeket eddig sikeresen blokkoltak a republikánusok. Kutatni fognak a sok-sok minisztériumi és fehér házi jelentésben, anyagokban, százhoz közelít azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket meg akarnak nyitni. De nem kizárt az sem, hogy Trump képes lesz kompromisszumot kötni a demokratákkal egy-egy fontos ügy, törvény elfogadása érdekében, volt erre néhány példa korábban is.”

Feledy szerint meglepő módon egy dolog biztos: aligha indítják el a Trump elleni elmozdítási eljárást, vagyis a híres impeachmentet. Egyrészt mindkét ház beleegyezése kellene ehhez, és mivel a szenátuson ez sosem menne át, feleslegesen erőlködnének a demokraták. Másrészt éppen a számukra sikeres félidős választások miatt értelmezhetik úgy a helyzetet, hogy Trump legyőzhető, tehát maradjon elnök. Jobb lesz majd ellene indítani egy demokrata jelöltet, mint egy Trumpnál mérsékeltebb, kevésbé megosztó, középről több szavazót megszólító republikánus politikus ellen. Ez persze még a régi pártlogika, közel sem biztos, hogy érvényes lesz, hiszen a balszélről is egyre többen igyekeznek növelni a demokrata párton belüli befolyásukat.

„Így marad a képviselőházi csatározás, a Fehér Ház fiókjainak kiforgatása, bizottsági vizsgálatok, miközben a legfontosabb ügyekben végre talán születhet egy-egy kompromisszum, hiszen a demokraták alsóházi pozíciója értékes lesz az alkudozások során.”

Végső következtetésként az Új Szó publicistája pedig azt vonja le, hogy működik az amerikai demokrácia, működik a kontroll, a fékek és ellensúlyok rendszere, nincs túlhatalom, a váltógazdaság nem áll le. Republikánus többség után vegyes kongresszus, majd az inga tovább mozoghat ide és oda újra. Ez pedig hosszú távon pont így jó minden polgárnak.

Trump valódi ellenzéket kap

Demokrata többség lesz januártól az amerikai Képviselőházban. A Szenátus republikánus kézen marad. Trump „hatalmas sikerről” tweetelt, de gratulált Nancy Pelosinak, a demokraták képviselőházi vezetőjének is.

Az amerikai Demokrata Párt megszerezte a képviselőházi többséget a keddi kongresszusi választásokon, s ezzel megtört a mindhárom hatalmi ág republikánus ellenőrzése: Donald Trump elnök januártól valódi ellenzéket kap, amely nemcsak vitatni tudja a jobboldal döntéseit, hanem meg is tudja azokat állítani. Eddigi eredmények szerint a 435 fős Képviselőházba 230 demokratát és 205 republikánust várnak. A jelenlegi összetétel 235:193 az elnök pártja javára.

Trump számára a legérzékenyebb veszteséget az jelenti, hogy a január elején felálló új Képviselőház demokrata vezetősége valódi vizsgálati hatalmat kap az elnök és kampánystábja oroszokkal való összejátszásának feltárására, amit az eddigi republikánus többség minden eszközzel meghiúsított.

A Szenátus ugyanakkor a jobboldal kezében marad, ami nem meglepetés, hiszen a hatéves megbízatással működő szenátoroknak csak az egyharmadát választják újra minden második évben, és az idén úgy jött ki, hogy többségében a legkonzervatívabb államok voltak soron.

A kormányzóválasztásokon is jelentős demokrata előre törés történt: a jobboldal négy államban veszítette el a kormányzói posztot, ami azért fontos, mert a 2020-as népszámlálás után a kongresszusi választókerületek újabb átrajzolása esedékes.

A Kongresszus két házában küszöbön álló változások közötti különbség azért is érdekes, mert 2010 óta éppen a Képviselőházban uralkodott egy radikális jobboldali kisebbség, amelynek tagjai még saját pártjuk vezetőinek sem engedték meg, hogy megegyezzenek az ellenzéki demokratákkal. A republikánus többségi vezető stratégiája az volt, hogy ha nincs meg a republikánus frakción belül a többség egy-egy törvényjavaslathoz, akkor nem is bocsátja azt szavazásra.

A szenátusban ugyanakkor egy-két republikánus szenátor is át-átszavazott (a nemrég elhunyt John McCain, valamint Rob Corker és Jeff Flake, de a két utóbbi nem indult az újraválasztásért), viszont most a szenátus fogja biztosítani Trumpnak a kongresszusi támogatást, ami önmagában csak a szövetségi bírói kinevezésekhez, valamint a nemzetközi szerződések becikkelyezéséhez elég. A költségvetési törvényjavaslatok a Képviselőházból indulnak ki, és mint minden egyéb törvényhez, mindkét ház azonos szövegű jóváhagyására van szükség.

Purger Tibor (Washington)/Fühü

Trump: megállapodhatunk Kínával

0

Nagyon jó telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csinping elnökkel – nyilatkozta Trump elnök mielőtt újabb kampánykörútra indult volna Washingtonból. Az Egyesült Államokban fontos választást tartanak november elején, és ez befolyásolhatja Trump politikáját is. Washingtonban sok szakértő úgy véli: a kemény fellépés Kínával szemben a kampány része! Trump 250 milliárd dollár értékű kínai importra vetett ki büntető vámot, és azzal fenyegetőzik: ha nincs megállapodás, akkor újabb 267 milliárd dolláros árutömeget sújthat büntető vám. Trump célja az, hogy csökkentse a rekord deficitet, mely Kínával szemben kialakult, azaz 375 milliárd dollárral magasabb a kínaiak exportja mint az importja az Egyesült Államokból!

„A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni!”- hangsúlyozta Donald Trump, aki fair megállapodást ígért Pekingnek. Az amerikaiakat nem is annyira a nagy kereskedelmi deficit zavarja hanem az, hogy a szellemi tulajdont Kínában egyáltalán nem respektálják. Vagyis gátlástalanul koppintják az amerikai árukat. Ebben a tekintetben Peking változást ígér.

Donald Trump és Hszi Csinping kínai elnök november végén Argentínában találkozik egymással. A latin-amerikai országban rendezik meg a G 20 idei csúcsértekezletét. Amikor Kínában Hangcsou városában rendezték meg a G 20 csúcstalálkozót, akkor Hszi Csinping elnök bejelentette igényét arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kormányozza a globális gazdaságot. Obama elnök csak mosolygott, de Donald Trumpot nem ilyen fából faragták. Már elnökválasztási kampánya során meghirdette a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet azután elnöksége második évében meg is indított. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború mindkét óriást kedvezőtlenül érinti és negatív hatással van a globális gazdaságra is. Sanghajban hamarosan import expó nyílik, amely a kínai piac előnyeit van hivatva megmutatni. Hszi Csinping elnök mond beszédet Sanghajban, ahol 12 állam kap dísz pavilont: Oroszország, Németország és Magyarország köztük van, de az Egyesült Államok nincsen…

Jane Fonda Hitlerhez hasonlította Trumpot

0

A független sajtó a demokrácia alapja- hangsúlyozta a 80 éves Oscar díjas színésznő, aki a Women’s Media Center díjkiosztó ünnepségén beszélt. Amikor Donald Trump a „nép ellenségének” nevezi a médiát, akkor ugyanazt az utat követi mint Adolf Hitler Németországban – jelentette ki Jane Fonda, aki már fiatal korától kezdve híres harcos baloldali kiállásáról az Egyesült Államokban.

Mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy Trump meggyengüljön a washingtoni kongresszusban – sürgette Jane Fonda. Az Egyesült Államokban fontos szavazás következik, melynek során megújul a szenátus és a képviselőház. Az előrejelzések szerint a szenátusban nem fenyegeti veszély a Trumpot támogató republikánus pártot, de a képviselőházban az ellenzéki demokraták fölénybe kerülhetnek. Íly módon megnehezíthetik Trump dolgát, mert az elnök a képviselőház jóváhagyása nélkül nem hozhat döntést sok fontos ügyben, vagyis kompromisszumra kényszerülhet. Trump elszántan kampányol, hogy pártja megőrizze a többséget a kongresszus mindkét házában. Az USA 72 éves elnöke nyáron Skóciában bejelentette: nyolc évig akar a Fehér Ház lakója maradni, ebből hat még hátra van, ha a választópolgárok nem másképp döntenek az Egyesült Államokban.

Trump szakítson a rasszista magyar vezetéssel

0

A szélsőségesek szemében, aki nem árja, az eleve mocskos. A legszabadabb folyást a magyar kormány engedte annak az elméletnek, ami a zsidók és a nem fehér migránsok szövetségét hirdeti.

A CNN elemzése szerint gusztustalan összefüggés van az antiszemitizmus és a fehér felsőbbrendűség ideológiája között. A szerző, Kate Maltby, akinek a nagyszülei magyarok voltak, sokat járt Kelet-Európában, ennek megfelelően úgy látja, hogy a nemzetközi szélsőjobb támadásai Soros György ellen mentségül szolgálnak a magyar kormány számára, mármint hogy migránsokat börtönözzön be és egyetemeket zárjon be. De azt nem feltételezte volna, hogy az egyik legnevesebb amerikai zsidó emberbaráttal kapcsolatos összeesküvés elméletek, amelyek még Trump környezetében is terjednek, pokolgépes merényletkísérletekhez és tömeggyilkossághoz vezetnek az Egyesült Államokban. A csőbombák gyártója azzal vádolja Sorost, hogy az pénzeli az USA felé tartó migránskaravánt. A pittsburgh-i mészáros azt panaszolta a közösségi hálón, hogy zsidó szervezetek menekülteket segítenek.

Kelet-európaiak számára egyik sem meglepő, mert ha pl. valaki a tavaszi választás idején megfordult Magyarországon, akkor láthatta a Sorost ábrázoló óriásplakátokat. Az országban mély a félelem a muzulmán invázió miatt. A török időkből származik a mítosz, hogy a magyar nemzet feladata Európa határainak védelme az iszlámmal szemben. Ám hogy a képbe belekerül az ország legnevesebb zsidó emigránsa, az már a zsidókkal kapcsolatos szélesebb nemzetközi előítéletekkel függ össze. A szélsőségesek szemében, aki nem árja, az eleve mocskos. A legszabadabb folyást a magyar kormány engedte annak az elméletnek, ami a zsidók és a nem fehér migránsok szövetségét hirdeti. Az ezzel kapcsolatos aggályokat Soroshoz kapcsolta, noha jócskán eltúlozta, hogy az üzletember milyen mértékben támogatja a bevándorlást. Persze a fehér felsőbbrendűség minden korban megtalálta a maga zsidó mumusát. Ám Soros esetében előjönnek az évszázados antiszemita klisék. A téma mindennapos a magyar politikában.

A legaggasztóbb az, hogy olyan emberek, akik egymás sarkába érnek a Fehér Házban, összeesküvés elméleteket terjesztenek a többi közt a Breitbarton és kapcsolatokat építenek ki olyan európai kormányokkal, amelyek a hivatalos politika részévé teszik a Sorossal szembeni előítéleteket. Bannon nemrégiben Budapesten az „eredeti Trumpként” üdvözölte Orbánt. Az nem elég, hogy az elnök elítéli a rasszista gyilkosok akcióit. Véget kell vetnie a baráti kapcsolatoknak a rasszista magyar vezetéssel. Ám ha továbbra is testvérként öleli a keblére Orbánt a szélsőjobbos gondolkodók nemzetközi hálózatának tagjaként, akkor a világnak az USA elnökét is felelősségre kell vonnia.

CNN/Szelestey

Trumpról rendszeresen jelentett apósa a cseh titkosszolgálatnak

0

A londoni Guardian járt utána a történetnek, mely szerint Donald Trump fontos célszemély lett a kelet-európai titkosszolgálatok számára miután nőül vette Milos Zelnicki szép lányát, Ivanát, aki modellkedett a nagyvilágban. A csehszlovák hírszerzés és kémelhárítás egyre fontosabbnak látta Trump személyét azt követően, hogy az ambiciózus építési vállalkozó megfordult a Szovjetunióban, ahol a KGB nagy figyelemmel kísérte minden lépését. A moszkvai látogatás után kezdte el Trump azt hangoztatni, hogy neki nem elég a vállalkozói szerep, az Egyesült Államok elnöke akar lenni! A KGB megbízta a csehszlovák StB-t, hogy tartsa szemmel Donald Trumpot Csehszlovákiában és az Egyesült Államokban. A KGB és az StB között az összekötő tiszt nem volt más mint Csehország mai miniszterelnöke, Andrej Babis, aki Moszkvában végezte tanulmányait a híres diplomata főiskolán.

Donald Trump megfigyelését a nála alig idősebb Jaroslav Janza végezte mint a csehszlovák titkosszolgálat tisztje. Nem akart szóba állni a Guardian tudósítójával. „Maga engem sírba tesz!”- mondta a 74 éves férfi, aki szemmel láthatóan fél. Mit tudhat Donald Trump orosz kapcsolatairól, ha ennyire félti az életét? Ez nemigen derült ki a Guardian cikkéből. Az viszont igen, hogy Trump apósa lelkiismeretesen tudósította a titkosszolgálatot akkor amikor az USA jelenlegi elnöke meglátogatta neje családját az akkori Csehszlovákiában.

Mi lett Trump vaskos dossziéjával Prágában? És Moszkvában? Az elnök ellenfelei között tartja magát a legenda, hogy Putyin kezében vannak olyan dokumentumok a nyolcvanas évekből, melyekkel Trump zsarolható. Természetesen minden érdekelt cáfol. Valamitől azonban ma is nagyon fél a csehszlovák titkosszolgálat egykori tisztje, aki számára a célszemély a nyolcvanas években Donald Trump volt…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK