A demokrata Doug Jones nyert a Trump által támogatott republikánus Roy Moore-ral szemben, akit többen szexuális zaklatással vádoltak. 25 éve nem nyert demokrata Alabamában.
Az államban azért kellett szenátort választani, mert a korábban megválasztott Jeff Sessionsből igazságügy-miniszter lett. A republikánusoknál a Trumphoz hasonló karakterű Roy Moore nyerte az előválasztást, de közben
több nő vádolta meg azzal, hogy 14-17 éves korukban szexuálisan zaklatta őket.
Moore akkor a 30-as éveiben járt.
A botrány miatt a republikánus vezetés vissza akarta léptetni, de aztán Donald Trump kiállt mellette, és masszívan kampányolt is Moore megválasztásáért.
Hiába, a választást ugyanis Doug Jones nyerte. Ő azt mondta:
„Nemcsak Alabama államban, de az egész országnak megmutattuk az utat, hogy képesek vagyunk összefogni.”
Moore nem ismerte el vereségét, Trump viszont a Twitteren gratulált a győztesnek.
Az eredmény több ok miatt is fontos: egyrészt ezzel minimálisra csökkent a szenátusban a republikánus többség, 51:49 a képviselők aránya. Másrészt
Alabama igazi republikánus fellegvár,
Trump nagy fölénnyel, 28 százalékponttal győzött itt tavaly, demokrata szenátort pedig 1992 óta nem választottak. Sőt, ahogy a CNN megjegyzi, az akkori győztes Richard Shelby két évvel később átállt a republikánusokhoz.
A brit sajtó (a Financial Times és a Guardian) megszerzett egy olyan belső dokumentumot Kínából, mely öt nagy menekülttábor felállítását rendeli el Észak-Korea határai mentén. A két államnak több mint 1400 kilométeres közös határa van.
Pekingben hivatalosan cáfolják, hogy utasítást adtak volna ilyen táborok megépítésére, de Csilin tartományban, mely közvetlenül szomszédos Észak Koreával, nemrég kisokost jelentetett meg a helyi vezetés arról, hogy mi a teendő nukleáris támadás esetén. Sokan bírálták a helyi vezetést pánikkeltés miatt, de Pekingben a központ megvédte a helyi elvtársakat, mondván: minden eshetőségre fel kell készülni Észak-Korea határainak közelében.
Donald Trump amerikai elnök rendszeresen katonai megelőző csapással fenyegetőzik. Nikki Haley, az USA ENSZ-nagykövete nemrég kijelentette: ha Kína nem rendszabályozza meg Észak-Koreát, akkor a saját kezükbe veszik az ügyet. Ha háború lesz, akkor menekültáradat indulhat el Észak-Koreából Kína felé. Ekkor lehet szükség az öt menekülttáborra.
Minden törvényes eszközzel fellépünk az izraeli zászlók égetése és az antiszemitizmus ellen – hangsúlyozta Németország kancellárja. Angela Merkel azt követően mondta el a véleményét, hogy Berlinben többezer ember tüntetett Trump jeruzsálemi döntése ellen.
Ismeretes, hogy az amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának és ez világszerte tiltakozást váltott ki. A kancellár közölte, hogy megérti a tiltakozást, de ez nem szolgáltathat okot semmifajta antiszemita akcióra. Ugyanezt hangsúlyozta a német belügyminiszter. Lothar de Maiziere szerint Németország alkotmányával ellentétes az antiszemitizmus, ezért
minden lehetséges eszközzel fel kell lépni ellene.
Németországban él Európa egyik legnagyobb muszlim közössége, melyet különösen érzékenyen érint a Jeruzsálemről szóló amerikai döntés, hiszen a város szentnek számít Mohamed próféta követői számára is.
Az Iszlám Állam arra szólította fel híveit, hogy Trump jeruzsálemi döntése nyomán támadjanak zsidó célpontokat Európában és Amerikában is. Manhattanben egy 27 éves bangladesi fiatalember robbantott kézműves bombát. Letartóztatták. Kihallgatása során azt vallotta: azért követte el tettét, mert ily módon akart tiltakozni Trump jeruzsálemi döntése és az ellen, ahogy Izrael bánik a palesztin tüntetőkkel. Elítélte azt, hogy az izraeli légierő csapást mért a gázai övezetre, ahonnan rakétát lőttek ki Izraelre. A terrorelhárítás Németországban és más európai államokban megerősítette a lehetséges zsidó célpontok védelmét.
A 888.hu egy Jobbik és a Hanuka témájú karikatúrával gazdagítja az ízléstelenség terjesztésének világmozgalmát.
A kormánynagyonközeli portál ezenkívül egy meglepő felfedezésről is beszámol: Soros készíti elő a Trump elleni zaklatási vádat
A szervezet nem titkolt célja, hogy a #metoo-kampányt kihasználva sározzák be, járassák le, majd távolítsák el a hatalomból az amerikai elnököt. A Brave New Films nevű csoport novemberben indította el az elnök elleni kampányát; akkor egy filmet adtak ki „16 nő és Donald Trump” címmel.
A Soros Györgyhöz köthető szervezet magát nem tartja partizáncsoportnak és tagadják, hogy csak Trump elmozdítása lenne az elsődleges céljuk. Sajtóinformációk szerint az amerikai spekuláns a baloldali szervezetnek a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül utalja a „támogatást”.
Mint ismeretes, Soros György 25 millió dollárral támogatta Hillary Clinton kampányát. Miután kiderült, hogy a demokraták elnöke elbukta novemberben a választást, Soros további 18 millió dollárt utalt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak, hogy így finanszírozza a Trump-ellenes műveleteket.
A Pesti srácok sem marad el a felfedezésekkel: ezúttal Budaörsön robbantott.
Budaörs szerdán szavaz arról, hogy csatlakozzon-e az European Coalition of Cities Against Racism (ECCAR) nevű szervezethez – erősítette meg a Magyar Időknek a budaörsi Fidesz elnöke. A javaslatot a volt SZDSZ-es Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester terjesztette elő.
Nagy Sándor András a Magyar Időknek elmondta, a szervezetnek van egy 10 pontos akcióterve arról, hogyan kell a migránsokat integrálni. Ennek egyik pontja arról szól, hogy a választójoggal nem rendelkező migránsokat politikai hatalommal ruházzák fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy migránstanácsok alakulnának, amelyek megválasztanák ugyancsak migráns elnöküket is. De az akcióterv egy másik pontja azt javasolja, vegyenek fel migránsokat a polgármesteri hivatalokba a dolgozók közé. Hangsúlyozta, hogy bár a szervezet azt mondja magáról, hogy a rasszizmus ellen harcol, valójában az illegális bevándorlókkal foglalkoznak.
A Magyar Idők parlamenti tudósítással járult hozzá a magyarországi médiavilág kiszélesedéséhez:
Határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament november 16-án megszavazott, a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben. A dokumentumot 142 kormánypárti és jobbikos igen és 3 – független képviselőtől érkezett – nem szavazattal fogadták el a képviselők.
A parlament ezzel kimondja, hogy
felháborítónak tartja, ezért elutasítja a bevándorlók befogadására és szétosztására irányuló rendeleti javaslatot, azt, hogy állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítsanak el az európai nemzetek kárára.
A bevándorlók kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját – olvasható a határozatban.
A Magyar Hírlap Merkelisztán katonái címmel közöl egy véleménycikket:
Ne szólj szám, nem fáj fejem! – a német és általában a nyugati mainstream politika jól megtanulta a Csengetett Mylord Mrs. Liptonjának örök bölcsességét. Esetükben azonban finoman szólva sem garancia a sikerre, ami meg is látszott a legutóbbi német választások eredményén. A liberális sajtóban előszeretettel ujjonganak az úgynevezett populista pártok elmaradt diadalai felett, de a helyzet az, hogy Ausztriában Sebastian Kurz, Hollandiában pedig Mark Rutte is úgy körözte le a „jobboldali populistákat”, hogy lényegében átvette a retorikájukat, azt a határozottságot mutatta fel a biztonság és a migráció kérdésében, amit a választók elvártak. A bevándorlók integrációja valójában sem Németországban, sem máshol nem tekinthető sikertörténetnek.
Németországot még valóban Németországnak hívják, de ha így haladunk, megérjük, hogy valami píszíbb nevet kap. A Merkelisztán vendégszeretően hangzik, de ehhez alighanem a németeknek is lesz egy-két szavuk.
Az amerikai rendőrség kiderítette a New York-i merénylő személyazonosságát. Emiatt szinte azonnal kemény bírálatok kereszttüzébe került az amerikai vízumpolitika, amivel kapcsolatban még Donald Trump is felszólalt.
Akayed Ullah bangladesi származású, 27 éves férfi követte el a New York-i merényletet. A merénylő egy a testére erősített csőbombát robbantott a város egyik legforgalmasabb részén. A legsúlyosabb sérülést maga Ullah szenvedte el: megégett mindkét keze és törzse. További hárman sebesültek meg a robbanásban, de az ő állapotuk stabil.
A férfit már őrizetbe vették a hatóságok, és jelenleg is folyik a nyomozás azzal kapcsolatban, hogy Ullah valóban terrorcselekmény elkövetése miatt szerelt össze a csőbombát. Ugyanakkor egyelőre csak annyit sikerült kideríteni, hogy nem állt közvetlen kapcsolatban az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezettel, viszont gyakran nézegette a szélsőséges iszlamisták internetre felrakott propaganda-anyagait. Elmondása szerint azért akart robbantani, hogy így bosszulja meg az amerikai légierő Szíriában és Irakban végrehajtott légitámadásait.
Mivel a merénylő hét évvel korábban a szüleivel és az unokatestvéreivel együtt érkezett az Egyesült Államokba, ezért máris komoly bírálatok kereszttüzébe került az az amerikai gyakorlat, amely során a családtagok számára is automatikusan biztosítják a letelepedési vízumot.
Donald Trump amerikai elnök a reakciójában kiemelte, hogy ismét sürgeti a keményebb bevándorlási szabályokat.
„Elnökjelöltségem kezdetén is azt mondtam, hogy Amerikának szigorítani kell laza bevándorlási rendszerén, amelynek nyomán túl sok veszélyes ember léphet be az országba”.
Trump szerint veszélyt jelent az Egyesült Államok biztonságára nézve az, hogy az úgynevezett kiterjesztett családi bevándorlási szabályoknak köszönhetően léphetett be az bangladesi merénylő az országba.
Vlagymir Putyin december 11-én nemcsak Szíriában járt: az orosz elnök a közel-keleti útja során meglátogatta Egyiptomot, amely az elmúlt években ismét nagyon jó viszonyt alakított ki Oroszországgal. A két ország együttműködése már-már az ötvenes és hatvanas éveket idézi, és rendkívül széleskörű.
A kép forrása: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemlianicsenko
Ahogyan romlanak az amerikai-egyiptomi kapcsolatok, úgy közeledik egymáshoz Egyiptom és Oroszország. Ezt a közeledést elsősorban az idézte elő, hogy augusztusban Donald Trump törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer-) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. Az elmúlt hetekben Abdel Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök
több olyan lépést is tett, amellyel ismét szorosabbá fűzte az egyiptomi-orosz viszonyt:
például egy olyan szerződést kötöttek a felek, amely értelmében Oroszország használhatja az arab ország légibázisait a saját légi hadműveleteihez.
A december 11-i Putyin-Szíszi találkozó, amely már az ötödik az egyiptomi elnök 2014-es hatalomra kerülése óta, ismét új dimenziókat nyitott meg az egyiptomi-orosz kapcsolatokban. Először is Oroszország megállapodást írt alá Egyiptommal arról, hogy hozzálát az észak-afrikai ország első atomerőművének építéséhez ed-Dabaa régióban. Erről már 2015 novemberében kormányközi megállapodást kötöttek, amelyben meghatározták az atomermőmű-építés gazdasági és technikai feltételeit.
Ezek pedig a magyarországi Paks beruházáshoz voltak hasonlóak: Az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az erőművet, amelyhez Oroszország 21 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 között használhatja fel, éves kamata 3 százalék.
A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és 22 évig tart.
Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor,
és amennyiben mind a négy elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozóktól, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.
A nukleáris energetikai kérdéseken kívül más fontos dolgokról is tárgyaltak. Az egyiptomi Al-Ahram szerint szóba kerültek a Szuezi-csatorna térségében lévő különleges gazdasági övezetekbe való orosz befektetések és egy szabadkereskedelmi-övezet létrehozása Oroszországgal.
„Az elmúlt kilenc hónapban a két ország kereskedelmi forgalmának nagysága több mint négy milliárd dollárt tett ki”
Mindkét elnök kiemelte a terrorizmus elleni harcban való aktívabb együttműködés fontosságát, különösen a november 24-ei, a Sínai-félszigeten végrehajtott, több mint háromszáz halálos áldozatot követelő szúfi mecset elleni támadást követően.
Ezzel kapcsolatban Putyin még mindig nem engedélyezte a korábban megszakadt egyiptomi-orosz légijáratok újraindítását, amely nem kevés csalódottságot váltott ki a házigazdából és az egyiptomi sajtóból. Ezeket azért törölték, mert 2015. október 31-én felrobbant egy utasszállító, amelynek fedélzeten 212 orosz állampolgár utazott. A gép elleni merényletet az Iszlám Állam Sínai-félszigeten tevékenykedő csoportja vállalta magára. A merénylet után Oroszország szinte azonnal hozzálátott a mintegy nyolcvanezer orosz turista hazamenekítéséhez. A Vörös-tenger térségében lévő üdülők szinte teljesen kiürültek, mivel az ott nyaralók több mint 70 százalékát oroszok tették ki.
Ugyanaz történt velünk, mint szeptember 11. előtt, egészen egyszerűen nem működött a fantáziánk: nem számítottunk rá – ezt mondta a CIA egykori igazgatóhelyettese.
Michael Morell volt az, aki George W. Bush elnököt tájékoztatta percről percre szeptember 11-én és az azt követő időszakban. 33 évet húzott le a CIA-nél. A választások előtt kilépett, és a kampány idején nyíltan Trump ellenfelét, Hillary Clintont támogatta.
az amerikai kémelhárítás egészen egyszerűen nem gondolt arra, hogy az orosz hírszerzés beavatkozik az elnökválasztási kampányba.
Márpedig ez történt. Morell két dolgot tart különösen súlyosnak: az egyik Hillary Clinton magánlevelezésének fejtörése, a másik pedig az orosz hackerek beavatkozása egyes amerikai államok választási rendszerébe.
Morell szerint a grúziai háború változtatta meg Putyint, aki úgy érzi, az USA meg akarja buktatni. Ezért előre menekül. Trump egyébként ugyanígy érez – állítja a veterán CIA főnök. Az, hogy titkosszolgálati vezetők nyíltan bírálják az Egyesült Államok elnökét, üldözési mániát vált ki Donald Trump-ból.
Morell azt is mondta:
az a legfontosabb, hogy az elnököt kik tájékoztatják a világ ügyeiről.
Szerinte ezek az emberek, a hadügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó is profik, akik visszatarthatják Trumpot a kalandoktól.
Az orosz kémkedés ügyében Robert Mueller különleges ügyész, az FBI volt vezetője vizsgálatot folytat, ami akár Trumpot is elérheti.
Huszonöt tagállam – köztük Magyarország – aláírta a PESCO-t, a közös védelmi programot.
Ezt még a lisszaboni szerződés határozta el, de hosszú évekig nem történt semmi. A közös határvédelem és az orosz fenyegetés most mégis rádöbbentett a tagállamokat:
itt az idő a katonai együttműködésre.
Azért vált ez most lehetővé, mert Nagy Britannia, amely elszántan ellenezte a közös védelmi terveket, kilépőben van az Európai Unióból. Az angolokon kívül az írek és a máltaiak maradtak még kívül a közös védelmi rendszeren. Ők szintén azt gondolják: ha védelem, akkor NATO.
A menekültválság és az orosz fenyegetés viszont rádöbbentette a 25 tagállamot, hogy csakis közösen lesznek képesek megvédeni az európai határokat. Ráadásul Donald Trump kétértelmű kijelentései arról, hogy az európai szövetségesek mennyire számíthatnak Amerikára nehéz helyzetben, megerősítették a brüsszeli döntés támogatását a tagállamokban.
Jean Claude Juncker szerint Csipkerózsika felébredt.
Jövőre 17 közös védelmi program indul el. Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere” történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy 25 tagállam zöld jelzést adott a közös védelmi politikának az Európai Unióban.
Előre be nem jelentett látogatást tett Szíriában az orosz elnök, aki találkozott Bassár el-Aszad szír elnökkel is egy orosz támaszponton. Putyin bejelentette: mivel az Iszlám Államot legyőzték, nincs már szükség orosz katonákra Szíriában.
„Utasítottam a hadügyminisztert és a vezérkari főnököt, hogy kezdjék meg az orosz alakulatok kivonását”
– mondta Putyin.
Az izraeli Háárec ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy
nem minden orosz katona hagyja el Szíriát,
hiszen Oroszország megőrzi hadi kikötőjét és légibázisát az országban. A szír diktátor egyébként jórészt az orosz (és az iráni) támogatásnak köszönheti, hogy hatalmon tudott maradni, sőt, jelenleg győzelemre áll.
Putyin csak egészen rövid időt töltött Szíriában, és tovább utazott Kairóba. Ott nemcsak az egyiptomi elnökkel találkozik, hanem a jordániai királlyal és Mahmúd Abbasz palesztin elnökkel is.
Azzal, hogy Donald Trump Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, nehéz helyzetbe hozta térségbeli szövetségeseit. Az orosz diplomácia nyilvánvalóan ezt az űrt igyekszik betölteni.
Valerij Geraszimov a közös amerikai-japán-dél-koreai hadgyakorlatról mondta ezt.
Valerij Geraszimov tábornok az első magasrangú orosz tiszt, aki hét év után Japánba látogat. Mielőtt találkozott volna Icsunori Onodera japán hadügyminiszterrel, a sajtónak azt mondta: az a kétnapos amerikai-japán-dél-koreai hadgyakorlat, amely jelenleg folyik,
csakis arra alkalmas, hogy növelje a feszültséget a Koreai-félszigeten.
Különösen azért, mert nemrég ért véget egy minden korábbinál nagyobb amerikai-dél-koreai hadgyakorlat. Geraszimov szerint ezzel csak a feszültség nő, de a megoldás nem körvonalazódik.
Oroszország álláspontja a válságban, hogy a világot atomháborúval fenyegető Észak Koreának le kell állítania nukleáris és rakétakísérleteit, de ezzel egyidőben szüneteltetni kell a nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat is, amelyeket Phenjanban fenyegetésként értékelhetnek. Hírügynökségek szerint
Oroszország fokozta olajszállítását Észak-Koreának,
pedig az USA embargóra buzdít mindenkit.
Kína álláspontja hasonló: mindkét félnek engedményeket kell tennie. A kínai külügyi szóvivő szerint ördögi kör alakulhat ki, ha egyik fél sem enged. Nikki Haley, az USA ENSZ-nagykövete viszont kijelentette : ha Kína nem rendszabályozza meg Észak Koreát, akkor az USA a
„saját kezébe veszi az ügyet”.
Ez lehet az a katonai megelőző csapás, amellyel Trump már régóta fenyegetőzik. Csakhogy a sűrűn lakott félszigeten minden katonai akció kiszámíthatatlan kockázattal jár, mert a 12 milliós Szöul mindössze negyven kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
