Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Adóviták kereszttüzében a leendő német koalíció

0

Csökkentsük a társasági adót! Ezt javasolja a jobboldali CSU néhány nappal azelőtt, hogy újrakezdődnének a kormányalakítási tárgyalások Berlinben. A bajor keresztényszociális unió azzal indokolja meg adócsökkentési javaslatát, hogy Donald Trump ugyanezt tette az Egyesült Államokban.

Vagyis, hogyha Németország nem követi a példát, akkor Amerika könnyen adóparadicsommá válhat a német vállalkozók és befektetők számára. Ez is a célja Donald Trump adó reformjának. Erre már Wolfgang Schäuble, egykori pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor az új kormány előtt álló feladatokat próbálta meg felvázolni. Csakhogy a CSU politikus jelenleg a parlament elnöke és Angela Merkelt támogatja abban, hogy kormányt tudjon végre alakítani Berlinben.

Csakhogy ehhez a CDU -CSU szövetség nem elég. Kellenek még a szociáldemokraták is, akik hallani sem akarnak az adóreformokról.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek miközben a bérből és fizetésből élők úgy érezhetik: miközben ők szorgosan adóznak, a tőkepénzesek megint jók járnak – munka nélkül! A szociáldemokraták pedig szilárdan elhatározták az elmúlt évek kudarcai után, hogy elszántan képviselik a munkavállalók érdekeit. Nem épp könnyű feladat Angela Merkel számára koalíciót létrehozni ilyen partnerekkel.

Akiket nemcsak az adó fizetés kérdése oszt meg, de a migránsok problémája is. A CSU minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést akar és minél kevesebb migránst addig a szociáldemokraták jóval engedékenyebbek ebben a kérdésben.

Kompromisszumkészséget senki sem mutat.

A CSU ezt azzal fejezi ki, hogy meghívták csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukra Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök az elmúlt két évben gyakran bírálta Angela Merkel migránspolitikáját. Brüsszelben, többször összecsapott Martin Schulz-cal, aki akkor az Európai parlament elnöke volt, jelenleg  pedig a szociáldemokraták vezetője Németországban. Most pedig Orbán Viktor lesz a díszvendég a CSU csúcson, melyet közvetlenül a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt rendeznek meg egy elhagyott kolostorban, Bajorországban.

Nyílt levélben fordult Csányi Sándorhoz a DK

0

Vadai Ágnes, a párt alelnöke írt az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának, az Európa jövőjéről szóló konferencia miatt.

A kormány által támogatott konferenciára meghívták többek között az angol származású, de Amerikában tevékenykedő Milo Yiannopoulos meleg szélsőjobboldali aktivistát, az alt-right mozgalom névadó trollját, aki azonban a pedofíliát relativizáló megjegyzése miatt már az amerikai alt-right számára is vállalhatatlan lett.

Rajta kívül meghívták többek között a német neonáci mozgalom ismert alakját, Götz Kubitscheket, valamint a szélsőbaltól a szélsőjobboldalig jutó, magyar származású brit Frank Füredit.

A konferencia záró előadását tartaná Csányi Sándor, ezért írt neki Vadai Ágnes, és azt kéri tőle:

gondolja át, akar-e a konferencián szerepelni.

Miután kiderült, hogy a szervezők Yiannopoulost is meghívták, a konferencia honlapjáról eltüntették a résztvevők nevét.

Már legalább 20 halott az iráni tüntetéseken

0

Csütörtök óta folyamatosak a tüntetések Iránban, kezdetben az áremelkedések miatt tiltakoztak sokan, de azóta már politikai követeléseket is hangoztatnak. A tüntetésekről már az állami hírügynökség is beszámolt, azt közölve, hogy egy rendőr is meghalt. A zavargásoknak már legalább 20 halálos áldozata van.

Fotó: MTI/EPA

A Tasznim hírügynökség szerint a rendőrt egy vadászpuskával felfegyverkezett tüntető ölte meg Nadzsafábád városában, rajta kívül állítólag egy másik rendőrt is megtámadtak és felgyújtottak. Az állami tévé a vasárnapi tüntetések után több mint 50 városból mutatott be felvételeket: feldúlt bankfiókokról, betört kirakatokról, felborított autókról és egy feltehetően felgyújtott tűzoltóautóról. A tévé szerint „mintegy tíz ember” halt meg. Az is elhangzott:

„Néhány tüntető megpróbálta elfoglalni a helyi rendőrkapitányságokat és laktanyákat, de a biztonsági erők ellenálltak.”

Az áldozatok száma azonban tovább nőtt, több tüntetőt agyonlőttek, de olyanok is voltak, akik akkor haltak meg, amikor a demonstrálók egy rendőrörsre támadtak.

A rendőrök tucatnyi városban lőttek a tüntetők közé.

Több száz embert letartóztattak, ennek ellenére a közösségi médiában további tüntetésekre hívják az irániakat. A Reuters szerint a kormány korlátozta az Instagram és a Telegram elérhetőségét.

Haszan Róháni államfő közben figyelmeztette a tiltakozókat, azt mondta: az irániaknak jogukban áll bírálni a hatóságokat, de a zavargókra lecsapnak, és „a kormány nem lesz türelmes azokkal szemben, akik kárt tesznek a közvagyonban, megsértik a közrendet és zavargást szítanak a társadalomban”.

Fotó: MTI/EPA

A tüntetéseken már Irán valódi vezetője, Ali Hamenei ajatollah elleni jelszavak is elhangoztak.

Az iráni közben többek között az izraeli titkosszolgálatot is megvádolta, hogy ők szervezik a tüntetéseket. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ezt úgy kommentálta: „nevetséges”. Donald Trump viszont a támogatásáról biztosította a tüntetőket.

A Közel-Keleten egyre inkább vezető szerepre törő Iránban 2009 óta nem voltak ekkora tüntetések a hatalom ellen – ugyanakkor a mostaniak még jelentősen elmaradnak a kilenc évvel ezelőttiektől.

A német parlament elnöke nemet mond az EEÁ-ra

0

Wolfgang Schäuble nem ért egyet a szociáldemokraták vezetőjének, Martin Schulz-nak a tervével, hogy 2025-re létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, s akinek ez nem tetszik, annak fel is út, le is út az EU-ból. A német parlament elnöke  szerint „ez enyhén szólva is rövidtáló terv”.

 

„A nagy változások idején az embereknek szükségük van biztonságérzetre, és ezt sokak számára a nemzeti hagyományok jelentik” – nyilatkozta Schäuble a Tagespiegel am Sonntag című lapnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne csináljunk semmit, épp ellenkezőleg.

„Nyugodt időkben fenyeget annak a veszélye, hogy elkényelmesedünk, pedig a gyorsan változó világ ezt nem engedi meg a számunkra”

– hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Aki négy fő problémát emelt ki, amelyek miatt Európa nem állhat le az integráció útján: a migrációt, Donald Trump adóreformját, az afrikai problémákat és a globalizáció nagy kérdéseit, mindenekelőtt Kína és India előretörését.

Mi lehet a megoldás? Wolfgang Schäuble kiállt Emmanuel Macron francia elnök reformterve mellett. Ennek az az előnye, hogy úgy fejleszti az európai integrációt, hogy nem kell hozzá az alapszerződés módosítása. Azokat az államokat, melyek nem kívánnak részt venni a Macron-féle reformokban, és nem akarnak belépni az eurózónába, nem zárják ki az Európai Unióból. Csak épp a második vonalba kerülnek: ez a kétsebességes Európa terve. Angela Merkel német

kancellár korábban támogatásáról biztosította Macron tervét.

Wolfgang Schäuble még pénzügyminiszter korában korántsem lelkesedett ennyire Macron tervéért, pedig az azt is jelentené, hogy az eurozóna államainak egységes költségvetése és pénzügyminisztere lenne. A közös pénzügyminisztert nyilvánvalóan Németország, az eurozóna legerősebb állama adná. Nagy lemondás ez Franciaország részéről, de nem véletlenül: cserébe Németország garanciát vállalna a franciák csillagászati államadósságáért. És itt persze nemcsak Franciaországról van szó, hanem az eurozóna más olyan tagállamairól mint Olaszország vagy Görögország. Pénzügyminiszterként Wolfgang Schäuble mindig határozottan ellenezte, hogy Németország felelősséget vállaljon mások államadósságáért. Most parlamenti elnökként viszont a Macron terv mellett tört lándzsát.

„Macron igen –  Schulz nem” – ezt üzente a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt Schäuble.

Nem hiányzott ez a nyilatkozat Angela Merkel kancellárnak, aki január elején kezdi újra a koalíciós tárgyalásokat Martin Schulz-cal. Éppen elég baja van állandó partnerével, a CSU-val, amely a koalíciós tárgyalások előtt csúcsértekezletet tart. Díszvendég ezen Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz.

Újabb tankert csíptek el a dél-koreai vízeken

0

Panamai zászló alatt 5100 tonna olaj szállítására alkalmas hajót fogott el a dél-koreai parti őrség. Korábban egy hongkongi hajó járt ugyanígy. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa részleges olajembargót rendelt el Észak-Korea ellen, mely állandóan atomháborúval fenyegeti a világot.

 

Az olajszállító hajók elfogása nyilatkozatháborút robbantott ki Észak-Korea olajembargójáról.

Peking ismét kategorikusan cáfolta Donald Trump amerikai elnök állítását arról, hogy megszegné az olajembargót Észak-Koreával szemben. Korábban az Egyesült Államok elnöke Twitteren azzal vádolta meg Kínát, hogy olajat szállít Észak Koreának az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tiltása ellenére. A határozatot Kína is megszavazta, noha korábban ellenezte az olajembargót Észa-Koreával szemben.

Az amerikaiak azért javasoltak olajembargót a világtól elzárkózó kommunista rendszer ellen, mert Kim Dzsongun szinte naponta fenyegeti a világot atomháborúval. Washington abban bízik, hogy ezzel térdre kényszerítheti Észak-Koreát, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris erejét és rakéta-fegyverzetét. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és kérte: Oroszország se szállítson olajat Észak-Koreának. Korábban amerikai hírszerzői jelentések arról számoltak be, hogy Oroszország átvette Kína szerepét Észak-Korea olajellátásában.

„Számomra csak egy dolog fontosabb a kereskedelemnél, és ez a háború”

–nyilatkozta Trump a New York Times-nak. Az Egyesült Államok nemrég közzétett stratégiai elképzelései szerint két ellenfele van az USA-nak: Kína és Oroszország. Trump a választási kampány során azt ígérte: javítani fogja a kapcsolatokat Oroszországgal, de szigorú lesz Kínával a kereskedelmi dömping miatt. Ám a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt: újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen, miközben Trump nemrég Pekingben a Tiltott városban ebédelt a kínai vezetőkkel. Ilyen megtiszteltetésre a kínaiak csak nagyon kevés külföldi vezetőt tartanak érdemesnek. Mostanra viszont valóságos nyilatkozatháború alakult ki Trump és Peking között Észak-Korea olajembargója miatt.

Kínában pedig szépen lassan elkezdtek felkészülni arra, hogy nukleáris konfliktus robbanhat ki a koreai félszigeten.

Eszkalálódik az iráni helyzet

0

Már halálos áldozatai is vannak az iráni tüntetés-sorozatnak: két demonstráló meghalt éjszaka – jelentette az AP egy félhivatalos hírügynökségre hivatkozva vasárnap. A csütörtökön a rossz gazdasági helyzet miatt kezdődött megmozdulásokhoz hasonló tüntetés-sorozat nem volt a vitatott 2009-es választások óta az iszlám államban.

 

A BBC által közzétett videón – ahogy a közösségi médián keringő felvételeken is – látszik, hallatszik, ahogy lövések dörrennek és tüntetők elbuknak.

Ezrek vonultak az utcákra Iránban az elmúlt napokban, köztük a fővárosban. Legalább ötven tüntetőt letartóztattak, ismerték be hivatalosan. A félhivatalos ILNA hírügynökség ugyanakkor azt jelentette, hogy csak egyetlen városban, a fővárostól 280 kilométerre fekvő Arakban 80 ember került őrizetbe.

Emelte a tétet, hogy az amerikai elnök is „beszállt” az iráni belpolitikai eseménybe, többször is tweetelt már a többi között azt üzenve Teheránnak, hogy „A világ figyel!”

Az iráni gazdaság ugyan javult azóta, hogy 2015-ben megköttetett az atom-kiegyezés, amelynek eredményeként Irán korlátozta az urániumdúsítási tevékenységét annak fejében, hogy több nemzetközi szankciót feloldottak ellene. Teherán azóta ismét értékesíthet kőolajat a nemzetközi piacokon és többtízmilliárd dollárért rendelhetett repülőgépeket.

Ám ez nem csorgott le az átlag iráni szintjére, a munkanélküliség továbbra is magas, az infláció meghaladja a tíz százalékos szintet – a szikra hiányzott már csak ahhoz, hogy az emberek az utcákra vonuljanak. Ez a szikra a tojás és a baromfi árának 40 százalékos emelése volt, amit egyékbént az ázsiai madárinfluenzára fogott a kormány.

Megfigyelők kiemelik, hogy 2009 óta nem fordult még elő olyan eset, amikor a félkatonai Forradalmi Őrség és társszervezetei ne avatkoztak volna be a lakosság tüntetés-sorozatába. Egyes vélemények szerint azért, mert

a mostani tüntetés-sorozat a viszonylag mérsékeltnek tartott, az atommegállapodást tető alá hozó  elnök, Hassan Rouhani pozícióit gyengíti.

A 2017-es év külpolitikai eseményei: III. rész

0

Az elemzésünk harmadik részével lezárjuk a 2017-es esztendő legfontosabb külpolitikai eseményeiről szóló sorozatunkat. Ez pedig az év legfontosabb választásaival foglalkozik, amelyek közül nem egy jelentős kihatással lehet a hazánkra is. 

A korábbi összefoglalók itt és itt olvashatóak.

Az év választásai

Ebbe a kategóriába kerültek a 2017-es esztendő legfontosabb választásai, amelyek között van parlamenti, elnöki és népszavazási is. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy csak azok esetében hirdettünk dobogósokat, amelyek már teljes mértékben lezárultak. Épp ezért nem került bele sem a szeptemberi német és az októberi cseh választás, mivel bár mindkettő kiemelt jelentőségű és Magyarországra nézve sem lényegtelen, de még mindig nem sikerült felállítani, vagy elfogadtatni az új kormányt.

III. helyezett: Kurd népszavazás

Az Irakban élő kurdok nagy reményekkel vágtak neki a 2017-es esztendőnek. Az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet egymás után vesztette el a területeit, miközben a kurd fegyveresek (pesmergák) által uralt települések nagysága megnőtt, illetve egyre nagyobb arányban részesültek az iraki kőolajexportból. Ám, ami igazán nagy elvárásokat támasztott a kurdok körében, az a szeptember 25-re kiírt népszavazás volt. Maszúd Barzáni vezette Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) óriási kockáztatott vállalt: a sikertelenség esetén nemcsak elveszthette volna a hatalmát Kurdisztánban, hanem megszüntették volna a régió autonómiáját, nem beszélve egy közös iraki-iráni-török hadművelet megindításáról.

A  választási arány – a katalántól eltérően – meghaladta a 72 százalékot. A kurd szavazók több mint 93 százaléka igennel voksolt a függetlenségre, amelyet valóságos népünnepély követett. Ám az örömük nem tartott sokáig: Ankara, Bagdad és Teherán azonnal mozgásba lendült.  Alkotmányellenesnek minősítették a népszavazást, leállították a kereskedelmet és a légiforgalmat. Az iraki kormány októberben hadműveletet indított, amely során a hadsereg a síita milíciákkal együttműködve bevonult minden olyan területre, amelyet korábban a kurdok foglaltak el az ISIS-től. A pesmergák egy-két kivételtől eltekintve nem vállalták a fegyveres harcot és nem tört ki az iraki-kurd háború sem.

Azóta pedig a fokozatosan romlik a helyzet Kurdisztánban. Erbíl a népszavazás eredményének a felfüggesztés mellett döntött, és a párbeszéd folytatását helyezte előtérbe. Barzáni október 29-én bejelentette lemondását, és két nappal később 12 év után távozott a hatalom éléről. Még most is Damoklész kardjaként lebeg a kurdok felett, hogy esetleg Bagdad elveszi tőlük az autonómiát. Ezzel párhuzamosan pedig az indulatok sem csitultak a régióban: pár hete folyamatosan zajlanak a több halálos áldozatokkal járó összecsapások a kurdisztáni városokban, amelyek általában az ellentétes politikai táborba tartozó kurdok között törnek ki.

II. helyezett: Osztrák parlamenti választások

Szokatlanul intenzív választási kampány zajlott 2017-ben Ausztriában, ahol a bevándorlástól kezdve a magyar munkavállalók kérdésén át egészen Soros György támogatásáig bezárólag szinte minden felmerült. (Csak ott éppen a szocialista párt „Sorosozott”). Ez megtette a hatását: közel 80 százalékos volt a részvétel az október 15-i választásokon. A legtöbb szavazatot (31,6%) az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta, a szociáldemokraták (SPD) lettek a másodikok (26,9%), alig megelőzve a szélsőjobboldali Szabadságpártot (FPÖ), akik 26 százalékot gyűjtötték be.

Sebastian Kurz. Kép forrása: MTI/EPA/Christian Bruna

Ennek ellenére több mint két hónapig tartott, amíg a győztes Sebastian Kurznak – akit nem egy német nyelvű lap „Baby-Hitlernek” csúfolt – sikerült egy működőképes kormányt felállítania. A legtöbb vita ugyanis a migráció kérdésében merült fel, mivel az ÖVP határozottan kiáll a határvédelem szigorítása és a balkáni útvonal lezárása mellett. Ugyanúgy a visegrádi négyekkel való együttműködés és Magyarországhoz való viszony is szintén a kérdéses ügyek között volt. Sőt, egyesek még Orbán Viktor miatt is összevesztek, hogy ki ápol jobb viszonyt a magyar miniszterelnökkel…

Végül aztán december 18-án beiktatták a korábbi külügyminiszteri tárcát vezető Kurzot. Csakhogy bekövetkezett az, amitől az osztrák baloldal és az Európai Unió egyaránt tartott: a győztes a FPÖ vezetőjével Heinz-Christian Strache alakított kormányt. Ráadásul ők kapták meg a belügyi, hadügyi és a külügyi posztot és mindkét párt szinte teljes mértékben egyetért a migráció kérdésében. Egyelőre még Brüsszel nem tudja miképp viszonyuljon az újonnan felállított kormányhoz, de egy dolog biztos: Orbán már nyíltan hangot adott annak, hogy az osztrák választások a „magyar irányvonal” helyességét bizonyítják és Bécs a visegrádi négyek mellé fog állni, vagy akár csatlakozni.

I. helyezett: Franciaországi elnökválasztások

Lélegzetvisszafojtva figyelte a világ a 2017-es franciaországi elnökválasztások első fordulóját. A brexitből és Trump megválasztásából kiindulva sokan nem tartották kizártnak, hogy a negatív trend eléri Franciaországot is: a szélsőjobboldali Marine Le Pen nyeri meg a az elnökválasztásokat, hiszen politikáját a korábbi baloldali elit elleni lázadásra és a bevándorlóellenességre építette, amely az elmúlt években az elkövetett iszlamista merényletek következtében jelentősen megerősödött a nyugat-európai országban.

Ezzel szemben komoly meglepetés érte a világot: az alig egy éve megalapított En Marche centrista és szociálliberális párt vezetője, az akkor éppen negyven éves Emmanuel Macron győzelmet aratott. Már az első körben a szavazatok 24 százalékát gyűjtötte be, és a május 7-i második fordulóban pedig a szavazóképes francia lakosság 66 százaléka adta rá a voksát. Macron május 14-én Franciaország legfiatalabb elnöke lett, aki körül azóta egy valóságos kultusz alakult ki. Igaz, még a mai napig gúnyolódnak azon, mert elvette feleségül a nála huszonnégy évvel idősebb egykori tanárát, Brigitte Trogneuxot.

Emmanuel Macron új jelszava: „Tegyük naggyá a bolygónkat”. Kép forrása: MTI/EPA/Reuters pool/Philippe Wojazer.

Ennek ellenére a „szabad világ új vezetőjének” és egyfajta „anti Trumpnak” tartják őt, hiszen többször nyíltan szembement az amerikai elnökkel, mint például a klímaügyben vagy az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe való költöztetésének ügyében. Egymás után jelenti be a különböző ambiciózus elképzeléseit: líbiai válság megoldására tett javaslatai vagy az Európai Unió megreformálását célul kitűző „Macron-terv”.  Továbbra is a Németországgal való szoros együttműködés híve, de még a Putyinnal folytatott tárgyalásokon sikerült eredményeket elérnie, sőt, az orosz elnök reális tárgyalópartnernek tartja őt.

Ám a visegrádi négyek szempontjából korántsem jó hír Macron  megválasztása: a francia elnök az ún. slavkovi hármas erősítésével nyíltan ennek az együttműködésnek a megosztásra játszik. Folyamatosak a vitái Lengyelországgal az ott zajló belpolitikai folyamatok miatt, de nyáron még Orbán Viktor is beszólt neki. Így miközben a v4-ek Kurzzal valószínűleg egy fontos szövetségesre tettek szert, addig Macron személyében egy új ellenfélre, aki szereti magát Európa, sőt mit több a nyugati világ új vezetőjének beállítani.

Veszélyben a zsidó életforma Németországban

0

Legalábbis a Központi Zsidó Tanács egykori elnöke, Charlotte Knobloch szerint, aki a Heilbronner Stimme lapnak azt mondta, hogy a Hanuka idején csakis állandó rendőri jelenlét óvta meg a menorákat Berlinben és Münchenben. A kormányzatnak sokkal többet kellene tennie azért, hogy megvédelmezze a zsidó kisebbséget Németországban – szögezte le.

Knobloch, aki jelenleg a Münchenben és Felső Bajorországban élő zsidók szervezetének vezetője interjújában arról is beszélt, hogy Heilbronban nem volt ilyen védelem, és le is rombolták az óriási menorát.

Mind a jobb, mint pedig a baloldalon tapasztalható a fokozódó antiszemitizmus, sőt a német társadalomnak már a közepét is elérte a jelenség – fejtette ki. A muzulmán közösség egyes tagjai vesznek részt antiszemita megmozdulásokon, például izraeli zászlókat égettek Berlin utcáin, amikor Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el.

A hétköznapokban is nő az antiszemitizmus: Berlinben egy zsidó étteremtulajdonost inzultáltak a vallása miatt. A gázkamrákat is emlegette egy 60 körüli férfi. A tulajdonos barátnője videófelvételt készített erről. A társas oldalakon ez a videó sok antiszemita kommentárt is kiváltott. Izrael nagykövete később felkereste az étterem tulajdonosát Berlinben, hogy gratuláljon bátor kiállásáért.

A német parlament áprilisban jelentést kapott az antiszemitizmus alakulásáról Németországban. Valószínű, hogy az új parlament szigorítani fog a törvényeken, de Németországnak egyelőre nincs új kormánya. A politikai bizonytalanság is az antiszemitizmusnak kedvez. Arról nem is beszélve, hogy az új német törvényhozás harmadik legnagyobb pártja lett az Altetnative für Deutschland, melynek tagjai közül szép számmal akadnak egykori neonácik is.

Best of Bréking nyúz 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Független Hírügynökségnél hónapok óta szemezgetünk a kormánymédia alternatív valóságából, minden nap összegyűjtöttük a legszórakoztatóbb, vagy épp a legbizarrabb írásokat, álhíreket. Most, az év végén ezekből gyűjtöttünk. Volt miből válogatni, merüljön el velünk egy másik világba! Első rész.

Egy fontos megjegyzés: az elütések, helyesírási hibák is az eredeti szövegekből valók.

A Magyar Idők Vona Gáborról

„És most jön a kemény pornó. Vona most négykézlábra ereszkedik, és mögötte sorban állnak mind. Gyurcsánytól Juhász Péterig a „bárkik”. Mindenki zavarja be a gyereket a hátsó szobába!”

Az Origo megvédte Bayer Zsoltot Bajomi-Lázár Péter médiakutatóval szemben

„És nem szereti természetesen Bayer Zsoltot sem. Azt nem tudjuk, hogy inkább politikai okokból várja a halálát, esetleg azért, mert Bayer Zsolt tud fogalmazni és jól ír. Ezt tehát nem tudjuk, bár általában az ilyen, Bajomi-Lázár típusú, tomboló gyűlöletnek nem lehet pusztán a politikai szembenállás a motivációja. Ilyenkor jóval valószínűbb, hogy egyszerűen csak a sikertelenség gyűlöli a sikerességet.”

Időutazás a Ripostban

„A miniszterelnök kiemelten fontosnak tartotta, hogy az eskütétel után személyesen is kifejezhesse tiszteletét a Teréz körúti robbantásban súlyosan megsérült, szerencsére azóta felépült rendőröknek. Andirkó Szabina és Vantara László törzsőrmesterek büszkén és meghatottan fogadták a miniszterelnök nagyrabecsülésének újabb kifejezését, hiszen a robbantás után a kórházban is felkereste őket.”

Az Origo névtelen szerzője is megemlékezett arról, hogy Simicska Lajos Orbán Viktorról graffittizett

„Hiába próbálta tehát a simicskás Index – több pontba szedve – észszerűnek és előre kiterveltnek beállítani a Gazdi, elmebeteg, hisztérikusnak tűnő és egyben elkeseredett akcióját, mi mégis úgy látjuk, hogy Lajos urat bizony valami nagyon kihozta a sodrából.

Hiszen nagy dührohamában és vélhetően nem kevés alkohol hatására még el is esett – bár a Simicskától (gazdájától) egyértelműen független, elfogulatlan Index szerint a festés közben koszolta össze magát. Mindenesetre jókora sárfolt volt a zakóján, sőt állítólag, az általa összefirkált oszlopon még a dolgát is elvégezte az oligarcha. Hát így mulat egy magyar „úr”.”

Megvadult gyurcsányisták és síró kisfiúk a Ripostban

„Őr­jöngve ön­bí­rás­ko­dott egy Gyur­csány-párti bu­da­pesti ke­rü­leti al­pol­gár­mes­ter, ami­kor azt hitte, il­le­gá­lis sze­mét­le­ra­ká­son ért egy kis­gye­re­kes csa­lá­dot.

’A fiam megijedt, sírva fakadt, próbálta ő is megmagyarázni a hangoskodó férfinak, hogy az édesapja csak jót akart, a férfi meg arra hivatkozott, hogy ő az alpolgármester. Aznap este a fiam képtelen volt lenyelni egy falatot is az őt ért sokk miatt.’”

A Magyar Hírlap szerint az országot veszély fenyegeti

„A magyar szabadságot és függetlenséget ma sem a kommunista diktatúra többszörösen le- és megbukott, egyre csekélyebb társadalmi támogatottságú belföldi örökösei részéről, hanem külföldről fenyegeti valódi veszély. Ahogy Orbán Viktor tegnapi ünnepi beszédében is hangsúlyozta, a globalista pénzügyi spekuláns birodalmakkal és a velük összefonódott brüsszeli bürokratákkal szemben Közép-Európa s benne Magyarország maradt az utolsó, nemzeti identitását és kultúráját megőrző szabad európai térség, amelyet le akarnak igázni a sötét oldal brutális erői, ezért az Euró­pa jövőjéért folyó küzdelem éppen ide összpontosul.”

A Ripost megijedt a Halloweentól

„Döb­be­ne­tes len­dü­le­tet vett ha­zánk­ban a hal­lo­ween­őrü­let! Egyre töb­ben ün­nep­lik, a bol­tok gazdagodó kí­ná­lata mel­lett egy másik te­rü­let is táp­lálja a hisz­té­riát. Ve­szély­ben az el­huny­takra való méltó em­lé­ke­zés?”

A Magyar Hírlap az orosz propagandát mentegeti

„A Russia Today (RT) és a Sputnik News hírügynökség már hosszú ideje célpontja a cenzori hatalmaknak, ugyanis az számukra rendkívül kínos tényeket közöl, és éppen azért népszerű világszerte, mert kilóg a nyugati fősodratú média egyöntetűen terjesztett mantráiból, amelyek nem kis része központilag terjesztett hazugság.”

A Ripost egy szépségkirálynőről és barátja nemi szervéről

„Kulcsár Edina először múlt vasárnap verte ki a biztosítékot követőinél. Egy olyan képet osztott meg Instagram oldalán, amin, miközben Csuti éppen nagydolgát végzi a WC-n, ő az ölében ül.

Jöttek is a durvábbnál durvább elmarasztaló kommentek. A történet azonban tovább folytatódik. Kulcsár Edina friss fotóján együtt pózol párjával a fürdőszobában. A modell kedvesén, Csutin mindössze egy törölköző van, amin keresztül jól láthatóan kirajzolódik ágaskodó nemi szerve. Kíváncsian várjuk, legközelebb vajon mivel örvendeztet meg bennünket a 2014-es szépségkirálynő!”

A 888 a vallásról

„Ne legyenek illúzióink! Hiába álaggódnak Soros és Simicska őrkutyái a keresztény értékekért, minket nem tudnak átdobni a palánkon, mint egyszeri szír atomfizikus a gyerekét a műszaki határzáron. Nem érdeklik őket a keresztény értékek. Kereszténygyűlölő ateisták ugyanis. Ha rajtuk múlna, akkor a most következő Szilveszter estén nem a Kölni dómot rakétázná 500 „észak-afrikai kinézetű” fiatal, hanem a Mátyás templomot. Ha ők kormányoznának, se a Dohány utcai zsinagógát, se a Bazilikát nem lehetne megközelíteni egy mindenre kiterjedő testüregi motozás és fémdetektoros átvizsgálás nélkül. A nem félés jegyében pedig minden sétáló utca előtt kedves 50 tonnás betonkockák és még kedvesebb gépfegyveres katonák állnának, mintegy megadva az ünnepre való készülődés meghitt hangulatát. Ha ők kormányoznának…

Nem lennének betlehemek, karácsonyi vásárok, Jézuskák, Józsefek, Szűz Máriák, kisbárányok (csak kecskék).”

A Magyar Idők megsértődött, mert az egyik legtekintélyesebb amerikai újság Orbánt bírálta

„Ha a politikai aljasság olimpiai versenyszám volna, a The Washington Post reménykedhetne a dobogós helyezésben. Nehéz volna ugyanis alpáribb húzást kiagyalni, mint épp a szentpétervári (a világháborúban az ellenséges németek által pénzelt) bolsevik puccs centenáriumára időzítve minősíteni neobolseviknak Orbán Viktort.”

A Magyar Idők összehozta Soros Györgyöt és a zaklatási botrányokat

„Magyarországnak is van egy zaklatója: Soros György. Elsőre joviális, ősz öregúrnak látszik, ám a jámbor külső mögött spekuláló, ravasz kandúr lapul. Kapunyitásra vár. Arra, hogy kitárulkozzunk, és „szobára” jöhessenek az ő komálósai, mert állítólag úgy, együtt az igazi… Csakhogy mi, zaklatottak se most jöttünk a hat húszassal!

Minket nem vesz le a gazdag bélyeggyűjteményével… Lesz viszont sok millió tanúnk, gyűjtjük az aláírásokat. Tartok tőle, a végén Soros lesz zaklatott.”

Alaposan felkészült az Origo a Fidesz kongresszusára, cikk helyett egy kampánybeszédet sikerült megjelentetni

„Hét év kormányzás után a Fidesz ráadásul növelni is tudta a szavazóbázisát. Ami azért, valljuk be, elég nagy dolog. (…) Összefoglaljuk, hogy miért állhat ennyire jól a Fidesz. Ennyire példátlanul jól.

Kezdjük rögtön az elején. Igen, részletesen fogunk beszélni az ellenzék borzalmas állapotáról, a széthúzásukról, a korrupciós ügyeikről. De nagyon fontos az elején megállapítani: az ellenzék szerencsétlenkedése nem lenne elég ilyen kormánypárti fölényhez. Messze nem lenne elég.

Ehhez elsősorban kell egy jó kormány. (…)

A biztonság a legfontosabb.

Ha az ember a családját, önmagát, nemzetét biztonságban érzi, akkor van minden. Van jelen, van jövő, lehetnek tervek, lehetnek (sőt vannak) megvalósult álmok. (…)

Az emberek egyszerűen érzik, hogy jobban élnek. (…)

Orbán Viktor miniszterelnök harcát Brüsszellel egyre több európai ország figyeli elismeréssel. (…)

2016 nyarán az őszintébb európai politikusok már megismételték, amit a magyar miniszterelnök másfél évvel korábban elsőként mondott: a terrorizmus és a migráció kéz a kézben jár. Ja, igen. (…)

2017 nyarára aztán egy olyan politikus már nem is igen vehető komolyan Európában, aki mindezt tagadná. Vagy nagyon rossz politikusnak tartanák, vagy sajátos érdekek képviselőjének. Igen, Soros György érdekeinek képviselőjének. (…)

A brexit és Donald Trump győzelme után a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy 2017 a lázadás éve lesz.

Az lett. (…)

A válogatás második részét holnap olvashatják.

NATO: Párbeszédre törekszünk Oroszországgal

0

„A NATO nem akar új hidegháborút!” – nyilatkozta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a DPA német hírügynökségnek. Hozzátette: „Tudomásul kell vennünk, hogy Oroszország a korábbinál határozottabban lép fel a NATO keleti határainál. Ezért fokozni kell a politikai párbeszédet és a katonai csatornákon is javítani kell a kapcsolatokon”.

 

Németország a NATO legutóbbi külügyminiszteri ülésén javasolta, hogy vegyék fontolóra a szankciós politika folytatásának a kérdését, és kezdeményezzenek párbeszédet Moszkvával. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter akkor lehűtötte a reményeket, mondván:

„konszenzus van abban, hogy a kapcsolatok teljes helyreállításának nem jött el az ideje!”

Az amerikai diplomácia vezetője arra célzott, hogy a NATO keleti határai mentén orosz fenyegetéstől tartanak a tagállamok. Rex Tillerson nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és kérte: Oroszország csökkentse aktivitását Ukrajna keleti részén. Moszkva ugyan tagadja, de a NATO meg van győződve arról, hogy a kelet-ukrajnai milíciák tulajdonképpen Putyin irányítása alatt állnak. Az USA ezért nemrég úgy döntött, hogy tankelhárító rakétákat ad el Ukrajnának.

Közben Putyin elnök is arról beszélt a hadügyminisztérium év végi tanácskozásán, hogy Moszkva nem akar új hidegháborút. Főként pedig nem akar új fegyverkezési versenyt, hiszen az tönkretenné az orosz gazdaságot.

Az Egyesült Államok európai szövetségesei: Németország, Franciaország és Olaszország azt szeretnék, ha a NATO mielőbb párbeszédet kezdene Moszkvával.

Ebben a kérdésben a magyar diplomácia is hasonló célra törekszik miközben legfőbb szövetségese, Varsó az elsőszámú szószólója a kemény irányvonalnak Oroszországgal szemben.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár tehát nincsen könnyű helyzetben, ha valamiféle közös Oroszország politikát próbál kidolgozni. Ráadásul az orosz kérdés több NATO tagállamban egyben belpolitikai ügy is, hiszen Washingtonban még egyáltalán nem zárult le a vizsgálat, amely Donald Trump amerikai elnök korábbi orosz kapcsolatainak nemzetbiztonsági kockázatát próbálja meg kideríteni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK