Kezdőlap Keresés

Juncker - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Szakértő: középutas Juncker-beszéd

0

Visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt – mondta a fuhu.hu-nak a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Nagy Sándor Gyula szerint a legtöbb vita valószínűleg továbbra is a migráció körül várható. Legérdekesebb az euro- és schengeni zóna integrációjának lehetősége.

Egyik kezével adott, a másikkal nem vett el semmit, középutas, visszafogott értékelő és terveket vázoló beszédet mondott Jean-Claude Juncker – adott gyorsértékelést Nagy Sándor Gyula a fuhu.hu-nak. Úgy látja, hogy a bizottsági elnök az európai integrációt akarja előrelendíteni ott, ahol problémát lát.

A kutató szerint a magyar kormány számára fontos pozitívum, hogy visszaköszöntek számára fontos érvek, például a rosszabb minőségű áruk forgalmazásának tilalma Kelet-Európában, vagy az előrelépés a védelmi unióban – tehát mégis tudunk hatni az Európai Bizottságra.

Egyebekben kevésbé a magyar kormány számára is

valószínűleg a legtöbb vitát a migrációval kapcsolatos tervek fogják kiváltani.

A kutató szerint a folyamat valószínűleg a kötelező betelepítési kvóta felé fog tartani, bár Juncker erről nem beszélt, csak arról, hogy akinek nincs menekültstátusza, az mehet haza.

Nagy Sándor Gyula szerint a legérdekesebb az volt a tervekben, amely a kétsebességes Európa helyett azt célozza, hogy belátható időn belül

mindenki legyen eurózóna- és Schengen-tag.

Eszerint a szerződésben felmentés kapott Dánia (és az éppen kilépő Nagy-Britannia) kivételével minden tag számára kötelező lenne az euró átvétele, és Romániát, Bulgáriát, valamit Horvátországot is rábírják a schengeni feltételek teljesítésére, hogy náluk húzódhasson az EU külső határa.

A magyar kutató szerint azért meg kell várni, milyen részletszabályokat fognak kidolgozni. Ugyanez vonatkozik a közös pénzügyminiszter hatáskörével kapcsolatban is, sok a nyitott kérdés Juncker beszéde után. Nagy Sándor Gyula fontos elképzelésnek gondolja a közös munkaerőpiaci felügyelet létrehozását.

Juncker óvatos reformot akar

0

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szuper pénzügyminisztert akar Európának, de közös költségvetést nem. Kérdés, az EU erős tagállamainak a vezetői mit szólnak mindehhez.

Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kifejtette, hogy Nagy-Britannia kilépése után a 19 tagú eurózóna és az EU között nem lesz igazán nagy különbség, hiszen a kívülállók gazdasági súlya nem különösebben jelentős. Politikai súlyuk viszont van azoknak az államoknak, melyek nem akarnak a közös pénzügyek irányába menetelni, mint az Emmanuel Macron-vezette Franciaország. Ezért Juncker nem javasolja, hogy a tagállamok költségvetésének ellenőrzését vegyék ki a nemzetállamok hatásköréből, pedig Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter – a görög válság hatására –  éppen ezt szeretné.

De mi lenne a szuper pénzügyminiszter feladata, ha nincs közös költségvetés?

Egyrészt ő lenne a Európai Bizottság egyik alelnöke, aki egyben betöltené a gazdasági biztosi posztot is. Másrészt pénze is lenne, hiszen az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében több mint 700 milliárd euró van. Ezt jelenleg nemigen használják. Az eurozóna számára létre kellene hozni egy külön 150 milliárd eurós pénzügyi alapot, amely kezelné a göröghöz hasonló válságokat. Az új pénzügyi szuperminiszter olyan lenne mint Federica Mogherini a külügyek élén. Vagyis hangzatos cím valóságos hatalom nélkül.

Ám Macron francia elnök egészen mást gondol erről.

Ő komoly hatalmat adna a közös pénzügyminiszternek, aki az Európai Valuta Alapot vezetné és az eurozóna közös költségvetéséről döntene. Ez nagy lemondást kívánna a nemzetállamok részéről.

Kérdés, hogy mit akar Angela Merkel kancellár, az EU legerősebb államának vezetője,

akit minden valószínűség szerint újraválasztanak szeptember 24-én Németországban.

Juncker: a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniója

0

Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A strasbourgi parlamentben többek között leszögezte: az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia. Ez nem opció, kötelezettség. Közös adók bevezetéséről is beszélt a belső piac erősítése érdekében.

Nem volt jó állapotban az unió, amikor átvette az Európai Bizottság vezetését – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben szerdán.

Mostanra azonban Európa gazdasága helyreállt, visszatért a szél Európa vitorláiba, a gazdasági fellendülés ötödik évében vagyunk

– hangsúlyozta Juncker. Nyolcmillió új munkahely keletkezett, 235 millióan dolgoznak, 225 milliárd értékű beruházás valósult meg, 445 ezer kis és közepes vállalkozás kapott támogatást – sorolta a kedvező változásokat az EB vezetője.

Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk használni, több feltételnek kell teljesülnie, s ezekre tesz javaslatot – mondta Juncker.

Elsőként szeretné megerősíteni az európai kereskedelmi programot,

hogy az EU ugyanannyit kapjon, mint amennyit ad – utalt a már megkötött és az aláírásra, kidolgozásra váró kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra.

Ennek kapcsán ország megnevezése nélkül ugyan, egyértelműen Kínára, a kínai vállalatfelvásárlásokra célozva arról beszélt Juncker, hogy körültekintően kell eljárni, amikor valaki fontos céget vásárol az energetikában vagy a hadiiparban, hogy megvédjük biztonságunkat.

Változást sürgetett Juncker az iparpolitikában a versenyképesség erősítése érdekében.

Példaként az autóipart említette, amelyben 32 millióan dolgoznak. Erre büszke, de”sokkolja, ha becsapják a fogyasztókat” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: felszólítja az autóipart, hogy tiszta járműveket fejlesszen ki. Az új iparstratégia  jegyében széndioxid-kibocsátást, a digitális élvonalban maradást és a klímaváltozással kapcsolatos törekvések növelését említette Juncker.

Kíberbiztonsági ügynökség létrehozását indítványozza a bizottság elnöke az internetes támadások elleni küzdelem érdekében.

Hangsúly a migráción

A feladatok sorában leghangsúlyosabban a migrációról beszélt Juncker. Szerinte sikerült előrelépni, sokat csökkent a bevándorlók száma, elsősorban a törökökkel kötött megállapodásnak köszönhetően. De nem szabad magukra hagyni a közös határt védő déli államokat. Kollektív felelősségről beszélt a ebben a kérdésben, s arról is szólt, hogy

nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében.

Meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, ehhez új javaslatokat terjeszt elő a bizottság. Alapelv, hogy haza kell térniük azoknak, akiknek nincs tartózkodási engedélyük, a menekültek 36 százalékával ez történik – mondta Juncker. Kiemelte azonban, hogy szolidárisnak kell lenni Afrikával, feltölteni az erre szolgáló pénzalapot.

Most 22 ezer menekültet szeretnének letelepíteni, később további 40 ezret Szíriából, Libanonból – mondta Juncker.

A feladatok

A helyzetértékelés után rátért az előttünk álló időszakra. Itt az ideje kijelölni a jövő irányát – fogalmazott az EB elnöke. Leszögezte azonban, hogy ezt nem lehet fentről diktálni, ennek széles körű konszenzuson kell alapulnia. A márciusban meghirdetett öt forgatókönyvhöz képest egy hatodikkal állt elő Juncker.

Ez a szabadság, egyenlőség és jogállam uniója.

A szabadság uniója kapcsán a szabad véleménynyilvánítás jogáról és a sajtószabadságról beszélt, kiemelve térségünket, ahol jól ismerik ezeket a problémákat. Az egyenlőség jegyében úgy fogalmazott, hogy nem lehetnek másodrendű állampolgárai az EU-nak. Nem halhatnak meg gyerekek Romániában és Olaszországban olyan betegségekben, amelyeket rég ki kellett volna irtani – mondta, egyúttal hozzájárulást ígért a nemzeti oltási programokhoz.

Ugyanazt a bért kell fizetni az ugyanott végzett munkáért – szögezte le Juncker, megnevezve a kiküldött munkaerővel kapcsolatos problémát.

Ez rossz hír a magyar cégeknek, amelyek jelenleg a hazai fizetéseket folyósítják a többi uniós országban dolgozó alkalmazottjaiknak.

Új munkapiaci felügyeleti hatóság létrehozását jelentette be ennek során Juncker.

Az EB elnöke magáévá tette az elsősorban Magyarországon és Szlovákiában szorgalmazott ételminőségi felvetést. Másodrangú fogyasztók se lehetnek, nem fogadható el, hogy rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – mondta.

Az EU ugyan nem ország, mégis a jogállam uniójává kell válnia – mondta Juncker. Szintén nem nevezett meg országot, de az utalás egyértelmű. Többször hangsúlyozta, hogy

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartani. Ez nem opció, hanem kötelezettség

– szögezte le.

Kompromisszumokról beszélt a bizottsági elnök, azzal, hogy nem Európa-képes, aki nem kész erre.

Gazdasági elképzelések

A gazdasági továbblépés terén a belső piac megerősítéséről is beszélt Juncker. Támogatja, hogy vezessék be a közös konszolidált társasági adót, áfát, a digitális tevékenység és a pénzügyi tranzakciós adót. Fontosnak nevezte közös pénzügyminiszter kinevezését a gazdasági és monetáris unió erősítésével egyetemben.

Nincs szükség viszont önálló eurózóna-költségvetésre, erős uniós büdzsé kell, s nincs szükség eurózóna-parlamentre sem – hűtötte le azon várakozásokat, amelyek szerint – elsősorban az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott módon – gyorsabb integrációra, amolyan „szuper Európára” tesz javaslatot.

Juncker a terrorizmussal szembeni európai felderítő rendőri egység létrehozását javasolja, s harcot hirdetett a szélsőségesekkel szemben a politikában is, mondván: a pártfinanszírozást meg kell változtatni, mert az extremisták kasszáját nem tömhetik tele pénzzel.

A Brexit miatt megcsappanó uniós költségvetés kapcsán Juncker azt támogatja, hogy a maradó tagállamok bővítsék ki a büdzsét.

A britek kilépését tiszteletben kell tartani, de szerinte Londonban még megbánják ezt. Európa pedig halad tovább saját útján,

s 2019 tavaszára különleges „szemesztert” javasol, hogy megtárgyalják az EU továbbfejlődését.

Jean-Claude Juncker azt reméli, hogy 2019-re megvalósul a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítése és mindenhol euróval fizetnek.

A vita további részleteiről itt olvashat.

 

Tallinnban várja Juncker Orbánt

0

Szeptember 28-án Tallinnban hozhatnak tető alá egy megbeszélést a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke között – írja a Bruxinfo. Brüsszel igen aktív diplomáciai tárgyalásokat folytat.

Előreláthatóan szeptember 28-án Tallinnban találkozik Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök – jelezte pénteken egy újságírói kérdésre válaszolva a Bizottság szóvivője. A találkozót az uniós digitális csúcs margóján bonyolíthatják le.

„Ha Orbán kormányfő bármit is meg kíván vitatni, Juncker elnök áll elébe”

– tette hozzá Margarítisz Szkínasz, a bizottsági elnök szóvivője.

Jóllehet, a két vezető az elmúlt napokban a menekültügyi szolidaritás kérdése kapcsán intenzív levélváltást folytatott egymással. A Bizottság szóvivője nem kívánt reagálni a magyar miniszterelnök legutóbbi, szokásos pénteki rádióinterjújában tett megjegyzéseire a menekültkvótákról, ehelyett azt mondta, hogy a hét elején küldött Juncker levél megállapításai továbbra is érvényesek.

A levélváltás

Juncker szokatlanul gyorsan, 24 órán belül válaszolt a magyar miniszterelnök levelére, amiben 400 millió euró pénzügyi hozzájárulást kért az EU-tól a magyar és az EU külső határainak védelmére fordított költségek körülbelül felének a megtérítésére. A Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a magyar kérést, de kizárta azt, hogy az uniós költségvetésből a déli határon épült kerítés költségeit finanszírozza. Jean-Claude Juncker válaszlevelében felemlegette, hogy a szolidaritás kétirányú utca, és lényegében politikai összefüggést létesített a külső határvédelemhez nyújtott uniós támogatás és a menedékkérők kötelező áthelyezésében való magyar részvétel között. Orbán már az Európai Bíróság szerdai ítéletét követően újabb levelet írt, amiben védelmébe vette a magyar álláspontot és jelezte, hogy a kormány hozzáállása nem változik a kérdéshez.

Mai fejlemény

A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában is megismételte ezt az elutasító álláspontot, de valamelyest finomított a bírósági ítéletre adott magyar reakción.

„Tudomásul kell venni az ítéletet, együtt élünk vele, de nem változtatjuk meg a migránsokat érintő politikánkat”

– mondta a kvótaítéletről pénteken reggel a Kossuth Rádióban. Azt is hozzátette, hogy „ellenséges európai közegben kell végeznünk a munkánkat”. Az Európai Bíróság döntése szerinte

„kinyitotta az ajtót a Soros-terv előtt”.

Brüsszel is aktív

Pénteki brüsszeli bejelentések szerint Juncker az Unió helyzetéről szóló jövő szerdai európai parlamenti beszéde előtt telefonon vagy személyesen élénk egyeztetést folytat tagállami vezetőkkel. Hívta már az ügyben a belga kormányfőt, és csütörtök este együtt vacsorázott Mark Rütte, holland ügyvezető miniszterelnökkel. Pénteken délután pedig Emmanuel Macron francia elnök volt a vonal végén.

Egyelőre nem tudni, hogy a Bizottság elnöke a magyar és a lengyel vezetővel is beszél-e telefonon.

A Bizottság hétfőre ígért tájékoztatást arról, hogy kikkel egyeztetett éves programbeszéde előtt Juncker.

Nevük mellőzését kérő források tudni vélik, hogy az uniós beszédben külön is megemlíti majd a jogállami helyzet kapcsán Lengyelországot, és a kötelező menekültkvóták végrehajtására, illetve végre nem hajtásának kérdésére is kitér majd.

Juncker egyébként július végén Robert Fico szlovák miniszterelnököt kérte fel arra, hogy szervezzen egy találkozót közte és a V4-ek vezetői között.

(Bruxinfo – FüHü)

Orbán odavágott Junckernek és ismét kérte a pénzt a kerítésre

0

„Megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait.”

Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi – egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében.

„A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem” – folytatta levelét a kormányfő, kiemelve:

szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal.

„Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása.

Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak”

– tartalmazza a levél.

Orbán Viktor „értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között.

„Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg.

A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is” – írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: „megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt”.

„Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét.

Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik” – zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.

 

Ezt válaszolta Juncker Orbánnak

0

A szolidaritás kétirányú – ezt írta a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak. Juncker hosszasan részletezi, milyen támogatást adott már az Unió Magyarországnak a határvédelemre (amelynek egy részét az ország még le sem hívta), majd azt írja: készek megvizsgálni az újabb támogatásra vonatkozó kérést.

A Politico európai kiadása szerezte meg a levelet, amely teljes terjedelmében itt olvasható.

Orbán a múlt héten írt levelet Junckernek, azt kérve, hogy az Unió fizesse ki az elmúlt két évben Magyarország által határvédelemre költött 270 milliárd forint felét. Az Európai Bizottság egyik szóvivője már a múlt héten azt írta a FüHünek, hogy az EB nem finanszírozza kerítések építését, a szolidaritás nem lehet kétirányú, az nem „egy á-la-carte” étlap, amiből mazsolázgatni lehet.

Válaszában most Juncker is hasonlót ír, először is

üdvözli, hogy Magyarország elismeri, a szolidaritás fontos uniós alapelv.

Azt írja, az Unió 2015-ben elutasította, hogy a többi tagállam 54 ezer menedékkérőt vegyen át Magyarországtól, de a kormány ezt elutasította, és vissza is fizette az erre már átutalt 4 millió eurós támogatást.

Juncker emlékezteti Orbánt, hogy

az Unió 2014-15-ben háromszor is rendkívüli támogatást adott Magyarországnak, de ennek az ország csak egyharmadát hívta le.

Emellett Magyarország támaszkodhatna arra a 40 millió euróra is, amelyet a 2014-20-as költségvetésben határvédelemre különítettek el.

A levél szerint a szolidaritás részét képezik a strukturális és befektetési alapok is, amelyeknek Magyarország a nyolcadik legnagyobb kedvezményezettje, a 2014 és 2020 között kapott 25 milliárd euróval.

Ez az éves magyar GDP 3 százaléka – ez a legnagyobb arány az uniós országok közül.

Juncker azt is írja, hogy jelenleg 20 európai határőr szolgál a magyar-szerb határon, és a kormány eddig nem kérte, hogy növeljék a létszámot.

Az EB elnöke szerint a bizottság kész gyorsan megvizsgálni a további támogatásra vonatkozó kérést, és ha indokolt, akkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítik, ahogyan rendkívüli segítséget kapott már Bulgária, Görögország, Olaszország és Spanyolország is.

Juncker is figyelmeztette Orbánt arra, hogy

„a szolidaritás nem á-la-carte menü, nem lehet a határvédelmet kiválasztani, miközben valaki elutasítja a közösen elfogadott menekültügyi kvótákat”.

Ezt a levelet írta Orbán Junckernek

0

A magyar miniszterelnök azt kéri, hogy az Európai Bizottság fizesse ki a magyar határvédelmi költségek felét.

A levelet Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke küldte el az MTI-nek. A miniszterelnök azt írja benne, hogy

„Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz.”

Szerinte Magyarország a háromezer határvadász szolgálatba állításával „nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben”. Ez pedig a levél szerint 270 milliárd forintba került.

Orbán azt írja:

„A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön.”

Szerinte a költségek viseléséből az EU-nak is ki kellene venni a részét, és azt tartaná méltányosnak, ha az unió a 270 milliárd felét fizetné.

Orbán levele szerint

a szolidaritás az európai közösség fontos alapelve.

Azt írja: „Remélem, hogy az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a többi tagállam képviseletében eljárva az eddig felmerült rendkívüli határvédelmi kiadásaink felét belátható időn belül megtéríti.”

Arról viszont nem ír a levélben, hogy, szintén az európai szolidaritás jegyében, Magyarország befogadja-e azt az 1294 menekültet, akit az uniós döntés szerinte kellene.

Juncker nem szeretné elveszíteni Magyarországot

0

Nyári szabadsága előtt a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott az EU Bizottságának elnöke.

Jean-Claude Juncker elmondta: kész a harcra Amerikával szemben az orosz szankciók miatt. Ezek ugyanis európai érdekeket is érintenek. Amerikának nem szabadna ilyen szankciókat bevezetnie Oroszországgal szemben anélkül, hogy előzetesen konzultált volna az unióval!- hangsúlyozta Jean-Claude Juncker. Trumpon nyíltan gúnyolódott mondván nem tud rendet tartani saját csapatában a Fehér Házban. Utalt arra, hogy az új kommunikációs igazgató csak tíz napig élvezte főnöke bizalmát. Juncker a reményét fejezte ki, hogy Trump a jövőben nem buzdít senkit az unió elhagyására úgy ahogy ez Nagy Britannia esetében történt. A nyugat balkáni államoknak fontos az európai perspektíva- hangsúlyozta Juncker, aki nem titkolta: egyelőre nem híve annak, hogy ezek az országok be is kerüljenek az EU-ba.

A renitens közép-kelet-európai államok között Juncker határozottan különbséget tett: a magyar vezetőkkel jó kapcsolatot ápol, míg a lengyelekkel nem. Lengyelország ellen az EU Bizottsága javasolta a hetes cikkely alkalmazását a jogi reformok miatt. Magyarország jelezte: nem szavazza meg ezt a szankciót Varsóval szemben. Orbán Viktorral rendszeresen találkozom, bár nem minden ilyen találkozóról számol be a sajtó.

Nem szeretném elveszíteni Magyarországot!- mondta a luxemburgi politikus, aki Ausztriában tölti szabadságát. Orhan Pamuk Nobel díjas török írót olvassa majd elsősorban, mert szeretné jobban megérteni Törökországot, mellyel az EU-nak kissé viharosak voltak a kapcsolatai az utóbbi időben…

Juncker: Az EU megtorolja az amerikai szankciókat

0

Az Európai Unió kész megtorolni az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen elrendelt amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak – ezt mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Előtte Donald Trump, bár nem örült, de aláírta az új szankciós törvénycsomagot, amely az ő hatalmát is korlátozza.

Donald Trump aláírta az általa „elhibázottnak” tartott szankciós csomagot, amelyet az előző héten elsöprő többséggel szavazott meg a kongresszus mindkét háza. Oroszország ellen azért hoztak új gazdasági szankciókat, mert

az oroszok beavatkoztak a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba,

de az okok között szerepel a Krím-félsziget bekebelezése és Oroszország Szíriában játszott szerepe is (az oroszok Aszad rezsimjét támogatják). Emellett új szankciókat fogadtak el Irán és Észak-Korea ellen is.

A törvénycsomag egyik fontos cikke megköti az elnök kezét, ugyanis

korlátozza abban, hogy a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja.

A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan döntése előtt, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz”, jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól.

A szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek, ugyanis

pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt,

például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében.

Vlagyimir Putyin és Jean-Claude Juncker a G20 hamburgi csúcstalálkozóján
Fotó: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

Juncker azt mondta, napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek. Azt mondta:

„Készen állunk, meg kell védenünk gazdasági érdekeinket az Egyesült Államokkal szemben, és ezt is fogjuk tenni.”

Szerinte, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket hoz majd. Sajtóhírek szerint az Unió szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.

Az orosz kormány szóvivője szerint semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta a törvényt. Azt is mondta: már megtették a válaszlépéseket. A múlt héten Oroszország bejelentette, az ott dolgozó 1200 amerikai diplomatából 755-nek távoznia kell szeptember végéig.

Keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a Facebookon, aki azt írta, hogy

„Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg”.

Szerinte Oroszország továbbra is elsősorban önmagára támaszkodik majd, és meg fog birkózni a helyzettel.

Az orosz külügyminisztérium pedig azt közölte: Oroszország az amerikai szankciók hatására sem változtat az irányvonalán.

“Európa újra sorba áll majd orosz földgázért”

Vucsics szerb elnök szerint Európa visszatér az orosz földgázhoz. Vucsics Bakuban részt vett a környezetvédelmi világkonferencián. Orbán szövetségese, aki Putyinnal is szoros kapcsolatban áll, és szeretne bekerülni az Európai Unióba, arra mutatott rá, hogy Trump megválasztása után a földgáz ára az egekbe szökött: “485 dollár lett miközben mi 325 dollárért kapjuk az orosz földgázt.”

Miért e változás? Vucsics szerb elnök szerint azért, mert az Egyesült Államokban dinamikusan növekednek az energia igények elsősorban a mesterséges intelligencia tömeges felhasználása miatt, és ezért a cseppfolyósított földgázt az USA nem fogja exportálni hanem a hazai piacon használja azt fel.

Az Európai Unió központjában másképp látják a jövőt:

Brüsszel több amerikai földgáz vásárlással kerülné el a kereskedelmi háborút Washingtonnal.

Ursula von der Leyen elődjének Junckernek a bevált módszerét alkalmazná Trumppal szemben: 2018-ban az Európai Unió úgy kerülte el a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, hogy több cseppfolyósított földgáz és szója vásárlására tett ígéretet Donald Trumpnak. Akkoriban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter  “a szabadság földgázát” állította szembe az orosz földgáz szállítással, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt fontos szerepet játszott Európa ellátásában.

“A kölcsönös érdekek alapján tárgyalnunk kell”

– ezt mondtam Trump megválasztott elnöknek az első telefon beszélgetés során“ – közölte Ursula von der Leyen. A brüsszeli bizottság elnöke hozzátette:

“Miért ne pótolnánk az orosz földgázt az amerikai cseppfolyósított földgázzal, amelyik olcsóbb, és így lefelé viszi az európai energiaárakat is? Erről tárgyalhatnánk az Egyesült Államokkal, ha a kereskedelmi deficit szóba kerül.”

A probléma persze az, hogy a brüsszeli bizottságnak nincs jogköre arra, hogy meghatározza: melyik európai cég kitől vásároljon földgázt? Ettől függetlenül Oroszország részesedése folyamatosan csökken Putyin Ukrajna elleni agressziója óta, és Európa egyre több amerikai cseppfolyósított földgázt vásárol: az USA részesedése ezen a piacon idén 48% míg Oroszországé csak 16%.

A politika csak csomagolás, mert a piac diktál

“Az Európai Unió nem vesz cseppfolyósított földgázt. Van globális piac, és a cégek ezen kereskednek. Lehet nyilatkozatokat tenni ebben az ügyben, de ez nem más mint a piaci fejlemények politikai becsomagolása. Az Európai Unió annyi cseppfolyósított földgázt vásárol, amennyire a tagállamoknak szüksége van” – vázolta fel a helyzetet a brüsszeli Politiconak az S&P Global földgáz piaci részlegének igazgatója. Laurent Ruzeckas arra mutatott rá, hogy ez politika nem pedig energia biznisz.

Mit mutat a piaci kereslet? “Valószínűleg az idei lesz a csúcs az uniós cseppfolyósított földgáz fogyasztásban az Európai Unióban. Jövőre aztán tovább növekszik a megújuló energiaforrások hatása, és egyre több lesz a zöld alternatíva” – jósolja az ACER, amely az uniós energia fogyasztást kíséri figyelemmel.

Az Európai Unió célja az, hogy teljes mértékben megszüntesse a függést az orosz földgáztól 2027-ig.

A Bloomberg részletesen elemezte, hogy miért nem könnyű leszokni az orosz gázról: 2023- ban az Európai Unió havonta 1 milliárd dollárért vásárolt orosz földgázt Oroszországtól. Ez óriási csökkenés 2022-höz képest amikor még havi 16 milliárd dollárt mutatott a számla.

“A vezetékes orosz földgáz olcsóbb mint a cseppfolyósított, ezért Ausztria, Magyarország és Szlovákia, amelyeknek nincs tengeri kikötőjük, ragaszkodnak az orosz importhoz.”

A Jamal orosz földgáz mező kitermelésében részt vesz egy francia és egy spanyol cég méghozzá hosszútávú szerződések alapján. A Total Energies és a Naturgy Energy Co. egyrészt részvényes az orosz Jamal földgázmező kitermelésben, másrészt pedig elkötelezte magát az orosz földgáz vásárlása mellett. A spanyolok esetében az oroszokkal kötött földgáz szerződés csak 2038-ban jár le – emlékeztet a Bloomberg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK