Nádas Péter lett az év írója, Enyedi Ildikó az év filmrendezője, Schneider Zoltán az év színésze, Huszárik Kata az év színésznője, Piros Ildikó pedig életműdíjat kapott. A legígéretesebb pályakezdő ifj. Vidnyánszky Attila lett. Szerdán adták át az Aranymedál-díjakat, a Bethlen Téri Színházban. Aki alapította ezt az internetes közönségszavazás alapján már kilencedik alkalommal kiadott, mind rangosabb díjat, az Mészáros Márton, kulturális újságíró. Nincs még 25 éves.
Mészáros tehát jócskán fiatalkorúan alapította a díjat, lelkesen talpalt, szervezett, rangot szerzett ezzel magának is. Igen neves személyiségek részesültek már elismerésben, ha csak a színészeket vesszük példának, Törőcsik Marit, Bodrogi Gyulát, Molnár Piroskát, Bánsági Ildikót, Márton Andrást, Halász Juditot, Martinovics Dorinát, Hámori Gabriellát, Földes Esztert, Básti Julit, Thuróczy Szabolcsot, László Zsoltot, Gálffi Lászlót, Kulka Jánost díjazta a közönség.
Ez a díj igazi, alulról jövő, civil kezdeményezés. Abszolút demokratikus, hiszen bárki szavazhat, már aki használ internetet.
Bár idén már a Bethlen Téri Színházban is elhelyeztek urnát erre a célra. Egy hónapig tart a voksolás, tehát van idő töprengeni.
Ugyan sok az újságíró, fotós, kamera is akad, meghitt egy ilyen díjátadó, a teátrum kávézójában. Minden fölösleges külsőségtől mentes. A keresetlenül őszinte, vagy az ugyancsak őszinte, megfontoltan okos, akár leírt szavak dominálnak. Érződik belőlük a szeretet, nemigen vannak tiszteletkörök. Ez egy sallangoktól mentes díj. Mészáros leírta, amit gondol, látszik, hogy némiképp izgul, mondja is, hogy nem mer fejből beszélni. De ettől még szabadok a gondolatai. Kelecsényi László filmtörténész írta meg még Enyedi Ildikó laudációját, olyan jól mondja el, hogy nyilván menne ez kútfőből is. Egyik fontos közlendője, hogy az általában csak ötévente filmhez jutó Enyedi Ildikónak nincs rossz, legfeljebb kis nézettségű alkotása, de ez legyen a nézők baja.
Nádas Péter éppen Pécsen van, nem tudott eljönni, szép gesztus, hogy a Jelenkor kiadó igazgatója, Sárközy Bence vette át a díjat. Aki pedig átadta, Németh Gábor író, elmesélve, hogy régóta Nádas rajongó, volt már kötete, amit a vécén és krumplifőzelék evés közben is olvasott. Schneider Zoltánnak, aki idén négy filmben is látható, és a Radnóti Színházban is igencsak sokat játszik, Pál András, ugyancsak a Radnóti tagja, adta át a díjat. Élénk derültséget keltett, amikor elmesélte, hogy délelőtt még Schneider tanyáján segített neki kolbászt, hurkát tölteni.
Zoltán győzködte, hogy jöjjön el, nézze meg, ahogy átveszi a díjat, ő pedig eltitkolta előle, hogy ő fogja átadni.
Így aztán lett nagy meglepetés! Trokán Nóra, miközben átadta a díjat Huszárik Katának, arról beszélt, hogy csak egyszer dolgozott vele, de még nagyon szeretne. Ez a kívánság kölcsönös. Huszárik kőszínházból, kis alternatív együtteshez, a Maladypéhez szerződött néhány éve, és itt megtalálta a számításait. Trill Zsolt, humorral fűszerezve a mondandóját, beszélt arról, hogy Beregszászon látta felcseperedni ifj. Vidnyánszky Attilát, ők is jól dolgoztak már együtt, és naná, hogy szeretnének is még. Szirtes Tamás profi szónokként ecsetelte Piros Ildikó szakmai érdemeit, és gáláns férfiként még bókolt is neki.
A díjátadó után, amit Juhász Anna konferált már ötödik alkalommal, a Blahalousiana zenekar énekesnője, Schoblocher Barbara és basszusgitárosa, Jancsó Gábor fokozta a hangulatot, ami velük és nélkülük is meglehetősen jó volt.
