„2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk.”
Michael Roth, a német külügyminisztérium Európa-ügyi államminisztere (SPD) a Der Tagesspiegelnek adott interjúban többek között kifejtette véleményét Orbán Viktor demokrácia-felfogásáról.
„Orbán Viktor olyan miniszterelnök, akit természetesen demokratikus úton választottak meg. Ennek ellenére nagyon aggaszt engem, hogy a többségi demokráciáról alkotott elképzelésével úgy látja, nem szükséges kellően tekintettel lenni a kisebbségekre és az övétől eltérő felfogásokra. Furcsa a »Stop Soros« törvénycsomag, amellyel korlátozni akarja Soros György magyarországi civil társadalomnak nyújtott támogatását és a menekültüggyel foglalkozó szervezetek tevékenységét. Úgy látjuk, hogy Magyarországon a Soros elleni kampányban állami támogatással veszélyes kliséket alkalmaznak.
Sorost »zsidó finánckapitalistaként« és a menekültek illegális segítőjeként démonizálják.
Mindenkinek jogában áll bírálni Soros Györgyöt, de veszélyesnek tartom azt a démonizálást, amely jelenleg Magyarországon folyik”.
Arra a kérdésre, hogy vajon Orbán ezzel azt az igyekezetét viszi-e túlzásba, hogy áprilisban hatalmon tudjon maradni, Roth államminiszter kijelentette: „Minden választási kampánynak része, hogy az ember igyekszik magának előnyös induló pozíciót biztosítani. Ennek ellenére érvényesülnie kell néhány elvnek. Így például nem elfogadható, hogy egy uniós tagállam ennyire megvetően szóljon alapvető európai értékeinkről, ahogyan ezt időnként a magyar kormány teszi. Az EU ugyanis több egy közös piacnál. Az unió értékközösség, amely kötelez minden tagállamot. A német szövetségi kormánynak nem áll érdekében kétoldalú viszályba szállni Magyarországgal, éppen ellenkezőleg. Ám nem szabad szemet hunyni afelett, ha valahol az EU-ban nem tartják tiszteletben a közösség alapvető értékeit. Az EU már alkalmaz bizonyos eszközöket Magyarország ellen, és ebben teljes mértékben támogatjuk a bizottságot. Jelenleg még nem tudom megítélni, hogy alkalmazni kell-e a 7. cikkely szerinti eljárást. […[
Sokat jelentene, ha Budapest véget vetne annak a propagandának,
amely szerint a migráció »veszélyes a biztonságunkra, életmódunkra és keresztény kultúránkra«. Magyarországon jelenleg mintegy 400 menekült van. Torzítás azt állítani, hogy az országot lerohanják a menekültek. Mi is úgy látjuk, ahogyan Magyarország: a külső határokat meg kell erősíteni. Nem egy »európai erőd« kiépítéséről van szó, hanem arról, hogy minden uniós polgárnak joga van tudni, hogy ki jön az Európai Unióba”.
Arra a kérdésre, hogy Roth szerint újra többségi döntést kell-e hozni, és le kell-e szavazni Magyarországot, amennyiben a kormány továbbra is keményen elutasítja a kvótákat, az államminiszter így válaszolt: „Majd meglátjuk. Az EU-ban nem kell bocsánatot kérni azért, ha alkalmazzuk a szokásos törvényhozási eljárásokat. Egyértelműen nem jogsértés, ha ezzel a többségi döntéssel élünk. Néhány országban még viszonylag új a migráció és az integrálás kérdése, kevesebb tapasztalatot szereztek ezzel, mint Németország. Ezt megértem. Éppen ezért olyan fontos, hogy az olyan országok, mint Németország jó példát mutassanak, és egyértelművé tegyék:
a vallások, kultúrák és etnikumok sokszínűsége ugyan néha nem könnyű, de erősebbé tesz és gazdagít bennünket.”
Angela Merkel azon felvetésével kapcsolatban, hogy a támogatásokat a jövőben kössék a menekültek befogadásához, Roth úgy vélekedett: „Az új költségvetésről szóló vitától teljesen el kellene választani a magyarországi és lengyelországi fejleményektől. Mind a 27 tagállamot érinti az, amiről meg akarunk állapodni. Két megfontolást támogatunk:
- Pénzügyi hatásokkal jár, ha egyes tagországok teljesítik, vagy nem teljesítik a tőlük megkövetelt strukturális reformokat.
- Az uniós pénzek kifizetését alapvetően függővé akarjuk tenni a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától.
Nem szabad azonban csak szankciókról és a támogatások csökkentéséről beszélni. Amellett vagyok, hogy a jövőben hozzunk létre alapot az alapvető értékek és a jogállamiság támogatására. Ebből támogatni lehetne a civil társadalmat mindenütt, ahol nyomás alá kerül a jogállamiság. Egy ilyen alapot esetleg létre lehetne hozni a stratégiai befektetések számára kialakított, meglévő alap keretében” – mondta Roth, aki végül megállapította: „Önkritikusan be kell látnunk, hogy a régi és az új tagállamok a keleti bővítés után 14 évvel is nagyon idegenek egymásnak.
Még nem nőtt össze jól az, ami valójában összetartozik.
Túl keveset foglalkozunk a kelet- és közép-európai helyzettel. […] Nyugaton gyakran alábecsülik, hogy milyen hatalmas gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatot csináltak végig az emberek ebben a térségben 1989 óta. Már amennyiben a hazájukban maradtak. 2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk”.
