Állítólagos zsarolási ügy: kazah forrás szerint kompromittáló felvételek lehetnek Trumpról. Ismerve a titkosszolgálatokat csak abban lehetünk biztosak, hogy semmi sem biztos.
Az ukrán Espreso televízióban Alnur Muszajev, Kazahsztán nyugalmazott nemzetbiztonsági vezetője azt állította, hogy a KGB a nyolcvanas években megpróbálhatta beszervezni Donald Trumpot. Muszajev szerint Trump akkoriban többször is járt Moszkvában, ahol üzleti tervei miatt kapcsolatba kerülhetett a szovjet titkosszolgálattal.
A volt tiszt úgy fogalmazott: a KGB kompromittáló anyagokat gyűjthetett Trump magánéletéről, és ezek egy része később a kazah titkosszolgálathoz is eljuthatott. Muszajev szerint a kazah vezetés 2016 és 2020 között megpróbálhatta felhasználni ezeket az anyagokat az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során.
Állítása szerint Vlagyimir Putyin rossz néven vehette, hogy más országok is hozzáférhettek ilyen felvételekhez, és ez hozzájárulhatott Muszajev későbbi menesztéséhez. A volt tiszt jelenleg Bécsben él, mert elmondása alapján hazájában nem érzi magát biztonságban.
A brit hírszerzés korábbi vizsgálatai is felvetettek hasonló lehetőségeket
Christopher Steele, a brit hírszerzés egykori munkatársa – aki újságírói fedésben dolgozott Moszkvában – 2016-ban megbízást kapott Hillary Clinton kampányától, hogy vizsgálja Trump esetleges orosz kapcsolatait. Steele jelentései több, azóta is vitatott állítást tartalmaztak, köztük olyanokat is, amelyek hasonlítanak Muszajev mostani kijelentéseihez.
A 2016-os amerikai elnökválasztás idején az orosz hackertámadások és a Clinton-levelezés kiszivárogtatása miatt vizsgálatok indultak, de Trump hivatalba lépése után ezek nem vezettek elmarasztaló döntéshez.
Felvetések Orbán Viktor és Moszkva kapcsolatáról
A szövegben szereplő források szerint a KGB a nyolcvanas években Közép-Európában is igyekezhetett befolyást építeni. Egyes állítások szerint több későbbi politikus – köztük Andrej Babiš – már fiatalon kapcsolatba kerülhetett a szovjet titkosszolgálattal.
A források azt is felvetik, hogy a KGB figyelemmel kísérhette Orbán Viktor pályakezdését, részben azért, mert a Bibó Kollégium több szereplője kapcsolatban állhatott a titkosszolgálattal. Egyes beszámolók szerint a Fidesz engedélyezésében is szerepet játszhatott a moszkvai vezetés, bár ezek az állítások történészek körében is vitatottak, és nem tekinthetők bizonyítottnak.
A szöveg említi továbbá, hogy a 2000-es évektől kezdve több orosz üzleti és politikai kapcsolat alakulhatott ki Magyarország és Oroszország között, köztük a Paks II. beruházás előkészítése. A források szerint ezek a kapcsolatok később politikai feszültségekhez vezethettek, például Simicska Lajos és Orbán Viktor szakításában.
Amerikai reakciók és politikai kontextus
Az Egyesült Államok több politikusa – köztük republikánus szenátorok is – többször bírálta a magyar kormány oroszbarát energiapolitikáját. Egyes amerikai politikusok szerint Magyarország túlságosan közel kerülhetett Moszkvához, ami szerintük befolyásolhatja az ország külpolitikai döntéseit.
A szöveg végén idézett kijelentés szerint egy republikánus szenátor arra figyelmeztette a magyar választókat, hogy mérlegeljék a magyar–orosz kapcsolatok alakulását a választások előtt.
