Pócs, a Jászság kókuszkirálya – avagy Orbánt barátjáról…

Pócs János műanyag átlátszó (transzparens) dobozban kókuszos kockát küldött ajándékba a népnek a Jászsági Népkonyha munkatársai és a maga nevében. Ezen magát szerényen a Jászság országgyűlési képviselőjeként tünteti fel, de azt nem írta oda, hogy fideszes, mert hisz ez természetes.

Mi más lehetne ezzel azzal az előélettel, amivel rendelkezik? A süti mellé én felelevenítem néhány ügyét, hogy a megajándékozottak eldönthessék, kérnek-e a választási sütijéből 2026-ban, vagy sem. A képviselő esetében az, hogy fideszes, csak alaptartozék, neki önálló története is van, ami persze elválaszthatatlan az anyapárt életétől. Jól megtalálták egymást, az biztos.

2014. márciusában elhallgattatta a helyi sajtót amiatt, mert az a visszaélés gyanús ügyeiről kezdett cikkezni. Így például letiltatta a JászBlog két cikkét, amiért az megírta, hogy Pócs birtokára kerültek azok a kivágott fatuskók és gyökerek, amelyek a 31-es út felújítási munkaterületéről tűntek el.

2017-ben egy levágott disznó mellett pózolt, amire az volt felírva: „ő volt a soros”. Ez az antiszemita jellegű, de mindenképpen embertelen politikai akció a Fidesz Soros György elleni gyűlöletkampányának egyik gyöngyszeme volt. Semmi retorzió nem érte emiatt, sem a párton belül, sem sehol.

2017-ben lett nyilvános egy felvétel, amin részegen egy kiskorú lányt zaklatott, alkohollal próbálta itatni, s azt mondta:

„ilyen mellbőséggel kételkedek benne, hogy valaki kiskorú„.

2018-ban került elő az a 2008-ban „viccnek szánt” felvétel, amiben Pócs egy nagy méretű kazánba zár egy roma férfit, de előtte még bedobott egy égő papírt. Azt mondja:

„csak azokat a cigányokat égeti el, akikre haragszik”.

Tíz ellenzéki képviselő sürgette a lemondását, az Országos Roma Önkormányzat is etikai vizsgálatot sürgetett, de még parlamenti eljárás sem indult ellene.

2023 nyarán azt fejtegette, hogy Brüsszel rosszabb, mint a kommunizmus. Tette ezt miközben ő, a fia és a lánya is sok tízmillió forinthoz jutott épp akkor az EU támogatásával.

2024. februárban Magyar Péterről a következő – a pártjának amúgy megfelelő – „szakvéleményt” adta Magyar Péterről:

„Ő csak egy idióta, aki reflektorfényt akart. Ő Simicska 2 akart lenni, de pár nap alatt nevetségessé és hiteltelenné vált”.

2025. július vége felé az ország a gyerekrugdosó karateedző ügyétől volt sokkolva, amikor is azt mondta, hogy

„volt egy gyenge pillanata”,

és csak azért kért elnézést, mert a Fideszen belül is hatalmas nyomás alá került.

Idén júniusban újra a neki megfelelő kampányolási formához, a disznókhoz nyúlt. Ekkor „Ő volt a soros Romulusz” – ezt a feliratot írta egy levágott és megpörzsölt disznóra, és egy olyan bödönt is mutatott a videójában, amelyre az „akciós Romulusz zsír” felirat szerepelt a volt vezérkari főnök karikatúrájával együtt. A pártjának megfelelő viccnek tűnt a „Friss és akciós a zsír, tessék választani!” zárszó is.

Most november 1-jén egy temetőben készített egy kampányvideót egy kisgyerek társaságában. Erről a gyerekvédelmi szintű ügyről a „Nekik Semmi sem-szent” kampány címmel külön írtam cikket.

Végül aztán itt van a mostani eset, amihez már csak annyit fűznék hozzá, hogy a Jászsági Népkonyha a szociális törvény alapján végzi a feladatát, azaz nem fideszes intézmény.

Pócs János magatartása tehát súlyosan kifogásolható, és akár jogi következmények kiváltására is alkalmas lehetne, ha volna olyan kalandvágyó polgár, aki fel merne Póccsal szemben lépni.

Pócs János ellen még parlamenti szinten sem indultak fegyelmi eljárások vagy vizsgálatok a botrányok miatt, annak ellenére, hogy ellenzéki képviselők többször etikai vizsgálatot kezdeményeztek. A Fidesz ugyan „nem szerencsésnek” minősítette a kazános videót, de azért tenni nem tettek semmit, hiszen a Jászság-őrző hű, hasznos politikai emberről van szó.

Nem tudom, Pócs mennyire tájékozott az ügyben, de a sütijének eredetije Ausztráliából származik, és Lamington süti a neve. Úgy tartják, hogy azt Lord Lamington (1860-1940) Queensland kormányzója tiszteletére nevezték el. A szakácsa a megmaradt, száraz piskótákat egyszer csokoládéba mártotta, majd kókuszreszelékben megforgatta, hogy ne menjen kárba. Így lett ebből ausztrál nemzeti sütemény.

Nálunk a szocializmus idején vált ismertté, és így a Kádár-korszak egyik jelképeként maradt meg az emlékezetünkben. Pócs, a kókuszkirály is onnan maradt ránk, s ugyanúgy leigázva tartja féken a népet, mint akkoriban a párttitkárok. Ennek a jelképe a nemzeti kókuszkocka:

„Vegyétek és egyétek, ez az ami elveszik, ha nem rám szavaztok!