Nézegetem itt a főcímeket, és hát Uramfia! Azt látom az egyik lapnál, hogy „Pünkösdi összeomlás”. Ha valaki nem olvasta volna, Tárnokon meghibásodott egy sorompó, emiatt omlott össze a Balaton teljes vasúti menetrendje.
Mint azt Hegyi Zsolt, MÁV vezérigazgató a Facebookon írja:
„Azonnali vizsgálatot rendeltem el, mert az nem elfogadható, hogy egy 10 éve pincétől a padlásig felújított vasúti pályán újra sorompóhiba miatt szívjanak családok ezrei. Sajnos nem ez az első sorompóhiba itt a héten, ami miatt a kényszerű sebességcsökkentés hatására a sűrű vonat forgalomban tetemes késések keletkeznek. Amit tudunk tenni, azt ebben a helyzetben is megtesszük: a vonatok egy része az érintett szakaszt el tudja kerülni a másik érdi vasútvonalon, a Haváriaközpont átvette a vezénylést. Köszönöm az érintett utasok türelmét, illetve a vonal felújítását végző beszállítók nevében is bocsánatot kérek mindannyiuktól.”
Igaza van a vezérigazgató úrnak. Nem fogadható el. Semmiképp. Ezért a bocsánatkérés helyes, az viszont, hogy miért kell a beszállítók nevében is bocsánatot kérnie, kevéssé érthető. A beszállítók 10 éve szállítottak be, a rendszert a MÁV rendelte, ő vette át, azóta ő üzemelteti, a garancia nagy valószínűséggel rég lejárt (a vasúti sorompót vezérlő rendszer nem atomerőmű), és a beszállítóknak csak akkor lehet közük a meghibásodáshoz, ha bizonyítható, hogy a műszaki rész tartósságát illetően átverték a MÁV-ot, azaz behúzták szegény vevőt a csőbe. Ehhez sem a pincének, sem a padlásnak nincs köze, a beszállítási árnak meg még annyi se. A 10 év, amely alatt nem derült ki a hiba, és amely alatt csak a vevő emberei voltak kapcsolatban a berendezéssel, igencsak gyanússá teszi a dolgot, az ember rögtön arra gondol, hogy ez a beszállítókra való hivatkozás egyszerű kamu. Persze vezérigazgatóként én sem mondtam volna mást, mert Lázár nyilván éreztette szegénnyel, mi lesz a sorsa, ha a vasút nem ártatlanként kerül ki a kellemetlen ügyből, amely a MÁV-ot illetően immár a nagyon sokadik.
A vezérigazgató úr kommentálási technikája FIDESZ szempontból kifinomultnak mondható, hiszen nem utasok ezreiről beszél, hanem családokat emleget. Magyar családokat természetesen, ahogy már megszokott. Gyermektelen szingli nálunk nem kívánatos. Tovább fejlesztve a fideszes módszert a MÁV vezérigazgatók által kijelenthető, hogy miniszterelnök urunk okos kormányzása révén nemsokára a zsidó-keresztény kultúra megingathatatlan hagyománya lengi be, és teszi naggyá a Tárnok – Martonvásár szakaszt, ahol a vonatok akár ötvenhárom kilométer per órás sebességgel is száguldhatnak majd a Dunántúlon át. De ne fussunk előre annyira, maradjunk a jelen problémáinál.
Mint azt még olvashattuk ugyanott:
„A vonalat 10 évvel ezelőtt teljesen felújították: a sorompókat és a biztosítóberendezést a Siemens szállította, több mint 15 milliárd forintért. 15 ezer millió forintért! A szinte mindennapos műszaki hibák egy ilyen vasútvonalon nem tolerálhatók, ezért azonnali és átfogó vizsgálatot rendelek el a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-nek, hogy az egykori szállítóval együttműködve találják meg a helyzet gyors rendezésének módját.”
Hát, nem lennék most a Siemens helyében! Előrángatták egy 10 éves ügyben, amit már nyilván elfelejtett, de ennek ellenére mégis. Tetemre hívják egyértelműen. Sorompótetemre. A MÁV elemi érdeke, pláne a vezérigazgató úr érdeke, hogy annyi bukfenc, hiba, sőt összeomlás után végre úgy kerüljön ki ebből az ügyből, más hibázott, és nem ő, így aztán nagy erővel hangsúlyozza azt is, milyen sokat fizettek érte anno. Ez a 15 milliárd hatalmas pénz az egyszerű embereknek, ezért jelenik meg úgy, hogy 15 ezer millió, mert akkor nagyobb hatása van.
Hát, mint hajdani tervező csak azt tudom mondani, a gödörből való kimászás nem lesz egyszerű. A berendezést a gyártó nem csak leszállította (jó is lenne, de nem így van), hanem levezényelte a próbaüzemet is, ahol a vevő emberei árgus szemmel figyelték a leszállított holmik működését, majd a MÁV aláírta az átvételi dokumentációt, és utána 10 évig üzemeltette úgy, hogy mi, egyszerű családok nem is hallottunk róla. Azt sem tudtuk, hogy van ilyen. Ebből következően nem volt hiba mostanáig, és mi csak utaztunk a vonaton gondmentesen, hiszen a jegy megvételével intéztük el, hogy attól kezdve szállításunk minden gondja a MÁV-é legyen. A sorompó mozgatása is.
Ja, most jut eszembe, hogy Lázár miniszter úrnak ugyancsak érdeke a MÁV ártatlansága, hiszen az hozzá tartozik. Porondra is pattant a hős védelmező, akinek első a magyar érdek, és üstöllést ily szavakra ragadtatta magát:
„So geht das nicht weiter, meine Herren!”, vagyis „Ez így nem megy tovább, uraim!”, hogy a káposztaevők is értsenek belőle. Mint hangoztatta:
„Ma mintegy 10 ezer károsultja volt annak, hogy a németek a pályát nem olyan minőségben csinálták meg, ahogyan a 15 milliárdos beszállítói díj fejében vállalták. Helyettük most mi fizetünk az utasoknak, de az utolsó eurócentig be fogjuk hajtani rajtuk!”
A Siemens számára szörnyű üzleti jövőt is felvázolta, keményen, szilaj magyarsággal, nehogy már azt higgyék odaát, hogy megúszhatják ennyivel:
„Előbb fizetünk ki milliárdokat a magyar utasoknak kártérítési biztosításként, mint a Siemensnek akár egyetlen újabb fillért megrendelésre.”
Ebből egyértelmű, hogy nix további Siemens megrendelés, dolgozzanak a lerohadt München – Berlin vonalon, de ne itt, az ősi magyar földeken, ahol a baráti Roszatom dolgozik immár sok-sok éve, mégpedig olyan alapos ellenőrzés mellett, hogy azóta sem jutott semmire. Már azon kívül persze, hogy beomlott az eddig kiásott gödör fala.
A fenti történetből látható, hogy nem a migráns, gender és háborúpárti Brüsszelt kellett volna megbízni a biztosító rendszer szállításával, hanem Mészárost, Garancsit, Tiborczot, vagy esetleg Orbán Győzőt, mert igaz, hogy ez nem zúzott kő, hanem elektronika, de ők legalább nem vinnék ki a hasznot, hanem itthon költenék el jachtra meg hasonló mindennapi eszközökre, melyek a normál életvitelhez kellenek.
Egyébként 2012–2018 között a MÁV Zrt.-t Dávid Ilona elnök-vezérigazgatta, rajta kell számon kérni a történteket, hogy kit bízott meg, és miért. Tovább menve: 2012–2018 között a magyar miniszterelnök Orbán Viktor volt, esetleg az ő felelőssége is fölmerül (a japán kormányfő ilyen helyzetben a közlekedési miniszterrel együtt már többször lemondott volna), mert lehet ugyan, hogy a Siemens rossz berendezést szállított, de akkor miért ők kapták a megrendelést?
Kíváncsian várom a vizsgálat eredményét, na meg a következő összeomlást. A családdal már dolgozunk a B terven. Kocsival nem mehetünk, ugyanis rossz a sorompó….
