Háromnapos látogatást tett három egykori szovjet köztársaságban a német kancellár. Grúzia és Örményország után Azerbajdzsánban fejezte be körútját, és felajánlotta: szívesen közvetít az utóbbi kettő közötti vitában.
Még a kaukázusi ellentéteket jól ismerő, grúz származású Sztálin teremtette meg a mai ellenséges helyzet alapjait az örmények és az azeriek között, amikor Hegyi Karabah tartományt Azerbajdzsánhoz csatolta annak ellenére, hogy ott a lakosság többsége örmény volt. Amikor a Szovjetunió 1991-bn összeomlott,
szinte azonnal kitört a háború.
Az örmények végül megszerezték a vitatott tartományt, de ezt Azerbajdzsán azóta sem ismeri el.
A konfliktusnak volt egy magyar vonatkozású epizódja: az azeri baltás gyilkos szabadon bocsátása. Ramil Safarov azeri katonatiszt Budapesten tanult, de megölte egyik örmény társát. Azerbajdzsán kérésére azonban a magyar kormány kiadta a gyilkost, ő pedig azonnal kegyelmet kapott, sőt
nemzeti hős lett.
Örményország pedig megszakította kapcsolatait Magyarországgal.
Örményország biztonságpolitikája elsősorban az orosz kapcsolaton alapul, míg Azerbajdzsán jóban van Törökországgal, Amerikához is próbál közeledni, de közben az orosz kapcsolatokat sem hanyagolják el. Ugyanakkor Putyin többször is közölte Ilham Alijev azeri elnökkel, hogy adott esetben Oroszország fegyverrel is megakadályozza Hegyi Karabah visszafoglalását.
Ilyen körülmények között ígért közvetítést Angela Merkel, aki Ukrajna ügyében már alkudozott Putyinnal is. Más kérdés, hogy ideje és energiája lesz-e rá, hiszen Németországban számtalan sürgető probléma vár megoldásra.
