„Orbán sokkoló beszéde – Honnan erednek a magyarok”

A Focus című német hetilap lap ezzel címmel közli Ivan Krasztev ismert bolgár politológus gondolatait. A lap mindenekelőtt megállapítja: Krasztev valószínűnek tartja, hogy az EU szétesik, és ennek legnagyobb súlyú kiváltója a keleti és nyugati tagállamok közötti ellentét lesz. Úgy látja, hogy a konfliktus már régen fennáll, de csak a menekültválság nyomán vált világosan láthatóvá.

A politológus több lehetséges magyarázatot sorolt fel az illiberális, populista mozgalmak megerősödésére, az EU menekültpolitikájának elutasítására, valamint az EU összeomlásától való félelemre.

1. A kelet-európaiaknak vannak tapasztalataik a hirtelen összeomló, addig stabil rendszerekkel. Aki egyszer átélte, hogy egy stabil, öröknek tekintett rendszer összeomlik, az az EU-t is más szemmel nézi. Az EU pártolói egyáltalán nem hajlandók beszélni az EU összeomlásának lehetőségéről, a kelet-európaiak számára viszont elképzelhető az EU és a nyugati rend összeomlása.
2. A kelet-európaiak rossz tapasztalatokat szereztek a multikulturalizmussal kapcsolatban. A külföldiekkel szembeni általános idegenkedéshez Krasztev hozzátette: itt korábban soknemzetiségű államok terültek el, és még mindig őrzi az emlékezet azokat a tapasztalatokat, amelyeket a nagyhatalmak – a Szovjetunió, vagy a Habsburg birodalom – összeomlása nyomán szereztek. Emellett mindkét nagyhatalom utódállamai etnikailag eléggé homogének.
3. A menekültválság felerősítette a kelet-európaiak csalódásait. Nagyobb gazdasági előnyöket vártak az uniós csatlakozástól, de nem a lakosság széles körei profitáltak belőle, hanem a jól képzett kivándorlók és a politikusok elitje. A menekültválság kapcsán az a benyomás keletkezett, hogy Nyugat-Európában szívesebben látják a nincstelen migránsokat, mint a kelet-európai tagállamokból érkező, felemelkedni vágyó szegény embereket. Ráadásul a menekültek nagy száma félelmeket keltett, hogy Európa a gazdasági összeomlás előtt áll.
4. A menekültválság nyomán „demográfiai pánik” tört ki: a kelet-európai országokból sokan elvándoroltak, a társadalom öregszik. Krasztev szerint honfitársai a sok menekült érkezésében „a történelemből való elbúcsúzást” látják, és az az érv, amely szerint az öregedő társadalmaknak szükségük van a bevándorlókra, csak fokozza az „egzisztenciális melankóliát”, amelyek a politológus saját hazájában lát, amikor felteszik a kérdést, hogy vajon lesz-e száz év múlva, aki a bolgár irodalmat olvassa?

Krasztev gondolatait egy kis könyvecskében adta ki, amely ugyan nem kínál megoldásokat „Európa alkonyára”, de segít megérteni, hogy miből ered a keleti- és nyugati tagállamok közötti szakadás. Más kérdés, hogy ez a szakadás még felszámolható-e – mutatott rá a cikk.