„Odakoppintottak Orbán orrára, de ezzel együtt nagyon nagy sikert jelent a Pompeo-Szijjártó találkozó létrejöttének a ténye” – mondja a hét év után megtartott amerikai-magyar külügyminiszeri tárgyalás jelentőségéről Simonyi András, aki szerint Orbán kitartó munkával, ügyes lobbizással harcolta ki ezt. Igaz, gyakorlatilag egyedüli magyar volt az amerikai pályán: évek óta ellenzéki politikus érdemi üzenettel nem érkezett az USA-ba. Sőt, a mai ellenzék általában is Amerikai-ellenes. Nem tudni, hogy végül lesz-e ebből Trump-Orbán találkozó, miként az is kérdés, Orbán kész-e, képes-e átértékelni az orosz kapcsolatot – mondja Magyarország korábbi NATO-, illetve washingtoni nagykövete.
„Tetszik-nem tetszik, áttörést jelent az Orbán-kormány számára a hét év után végül tető alá hozott amerikai-magyar külügyminiszteri találkozó, ami a szívós, kitartó orbáni erőfeszítések gyümölcse” – fogalmazta meg első hallásra meglepő véleményét Simonyi András, a washingtoni George Washington Egyetem Projekt Vezetője. Mindehhez azt is hozzátetette: sok pénzt és energiát fordított Orbán a lobbizásra, s kockáztatott is – ahogy tőle megszokott –, ami be is jött neki.
Simonyi maga is úgy gondolja hogy helyes, ha Magyarország nem száll be azok közé, akik úton útfélen bírálják az USA-t és támadják a Trump-adminisztrációt.
Azt pedig kifejezetten súlyos hibának tartja, hogy a mai magyar ellenzék általában erőteljesen Amerika-ellenes.
Mint mondja, volt egy átmeneti időszak – a Medgyessy-érában –, amikor washingtoni nagykövetsége alatt sikerült meggyőzni az akkori kormányt arról, hogy Magyarországnak az USA-val kell tartania, de „én könnyen beszélek mert akkor volt egy erős szövetségesem ebben, az Amerika-barát erős ember, Kovács László akkori külügyminiszter”.
Orbán több kérdésben és területen is az USA és Trump mellé állt, ennek is eredménye az áttörés.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy az amerikai elnök fogadja is Orbán Viktort, sőt még azt sem, hogy azonnal megváltoztatja a Magyarországról az Egyesült Államokban kialakult igen rossz képet („Amerikából nézve elég nehezen értik meg azt a vircsaftot, ami Magyarországon folyik”), de az első lépés lehet az oda vezető úton – latolgatott a diplomáciában jártas, hat éve Washingtonban élő és dolgozó szakember.
Aki egyébként arra is rámutatott, hogy igen fontos politikai üzenet Budapestről a katonai költségvetés 2%-ra növelése. Persze csak akkor, ha az nem hókusz-pokuszok sorozata lesz, húzta alá.
Ahogy korábban Szent-Iványi István külpolitikai elemző, tanácsadó is beszélt a Független Hírügynökségnek azokról a jelzésekről, amelyeket az amerikai adminisztráció küldött a magyar kormánynak, most Simonyi András is hangsúlyozta: az orbáni vezetés egyértelmű üzeneteket kapott, mégpedig több területen is. Ez annak is kiolvasható a közleményből és az amerikai fél kommunikációjából, aki – ahogy például ő – nem volt jelen a tárgyaláson.
Lényeges, hogy Washington Budapest értésére adta, hogy nem játszhat össze-vissza két kapura. A magyar-atlanti kapcsolatok híveként számon tartott Simonyi szerint az egyik legfontosabb jelzés az, hogy Magyarországnak át kellene értékelnie az orosz kapcsolatát.
Kérdés persze, hogy Orbán ezt megteszi-e, meg tudja-e tenni. Elképzelhető, hogy végül olyan helyzetbe fog kerülni, amikor két szék között a pad alá esik, véli Simonyi, aki már régóta mondja: nem lehet össze-vissza táncolni, Orbán vagy megérti, hogy Magyarország a nyugati szövetség része és elfogadja, hogy az USA felé kell húznia, azaz követi a lengyel külpolitikát, amely ebben egyértelmű vagy hoppon marad.
„Orbán mindenesetre nagy lehetőséget kapott most arra, hogy rendezze az orientációját” – szögezte le.
Hozzátette azt is: „a maga részéről támogatni tudná, ha Magyarország ellépne az orosz szerelemtől és erőteljesen Amerika felé fordulna, ha kiállnak a NATO és az amerikai kapcsolatok mellett”.
Nem csak ebben, másban is kapott üzenetet Budapest. Magyarországnak nem kellene annyit erőlködnie a civil társadalommal és a CEU-val – ez az egyik ezek közül. Nem véletlenül beszélt Mike Pompeo hangsúlyosan arról, hogy Amerikának érdeke az élénk civil társadalom, „ez komoly kritika, ilyeneket diplomáciai körökben nem szoktak csak úgy a levegőbe mondani” – szögezte le Simonyi. Azt is tudatták, hogy Magyarországnak rendeznie kell a kapcsolatait Ukrajnával, továbbá, hogy függetlenítenie kellene energiaellátását, de legalábbis lassítani az oroszoktól való függést.
Simonyi nem csak azt ismeri el, ahogy Orbán elérte, hogy hét év után fogadják külügyminiszterét Washingtonban, azt is kifejezetten ravasz és ügyes húzásnak tartja, hogy Szijjártó elment és beszédet mondott Izrael washingtoni nagykövetségén.
„Ez egy nagyon erős üzenet volt, Orbán nem először – és vélhetően nem is utoljára – kijátszotta a zsidó kártyát; hol antiszemita, hol filoszemita színben tűnve fel” – fogalmazott Simonyi.
Megkérdeztük egy Trump-Orbán találkozó esélyéről Radványi Miklóst, a Frontiers of Freedom amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó – Orbánt és a rezsimjét sokszor és élesen bíráló– alelnökét is, aki úgy fogalmazott: „Minden lehetséges, a külügyministeri találkozó után megnőtt az esélye”. Hozzátette azt is, hogy pozitív fejleménynek tartja, hogy a két ország külügyminiszter megpróbálták tisztázni azokat a kérdéseket, amelyekben nincs közöttük egyetértés. „Magyar szempontból ez nyilvánvalóan kívánatos fejlemény volt” – mondta.
Portálunknak Szent-Iványi István tegnap a többi között úgy fogalmazott, hogy A magyar térfélen pattog a labda: akkor jöhet létre egy Trump-Orbán találkozó, ha a mostani washingtoni külügyminiszteri tárgyalásokon küldött egyértelmű amerikai jelzéseknek megfelelően érdemi változás következik be a magyar kormány politikájában, elsősorban a civil társadalmat, valamint az ukrán és az orosz kapcsolatokat illetően.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – péntek reggel a köztelevízióban – úgy fogalmazott: az Egyesült Államok újra úgy tekint Közép-Európára, mint természetes, stratégiai szövetségesére, hozzátéve: Obama elnöksége idején Közép-Európa lekerült az amerikai külpolitika „pozitív napirendjéről”, de ez megváltozott. Nyilatkozatában nem érintette az összes napirendre került témát, csak az illegális migráció, a terrorizmus elleni fellépés, a biztonságpolitika, az ENSZ reformja, Izrael kiegyensúlyozott megítélése és Ukrajna (azon belül is A kisebbségi jogok megsértéséből adódó konfliktusos helyzetek) volt az, amit kiemelt. Nem hozta szóba az amerikai külügyminisztérium közleményében érintett olyan megvitatott – Budapest számára kínos – témákat, mint az orosz kapcsolatok vagy éppen a civil társadalom helyzete.
