Donald Trump radikális vámemelési programját újra kipróbált emberére, Robert Lightizerre akarja bízni, aki jelenleg arról győzködi a kongresszusi honatyákat Washingtonban, hogy a drasztikus vámemelés nem feltétlenül vezet áremelkedéshez az Egyesült Államokban – írja a brüsszeli Politico.
“1995-ben kipróbáltuk az importvámot, megtelt az államkassza, de infláció is volt” – emlékezett Surányi György, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást.
“A vám a legszebb szó a szótárban”
– mondogatta Donald Trump a választási kampányban.
“Magyarországnak, amelyik nagyon nyitott gazdaság, és nagyon szoros szálak fűzik az európai autóiparhoz, növekvő kockázatot jelent Trump, a forint újra külső nyomás alá kerülhet” – nyilatkozta a Reutersnek a Ninety One alapkezelő főnöke. Roger Mark szerint a forint jobban teljesített Trump megválasztása után mint ahogy azt várni lehetett.
“A jövőben Trump vámjai kizárják, hogy a Nemzeti Bank csökkentse a kamatlábat, és lehet, hogy a következő hónapokban kamatlábemelés válik szükségessé Magyarországon.”
Az Európai Unió már felkészült Trump esetleges vámjaira, és a modell szerint Németország és Olaszország járhat a legrosszabbul a tagállamok közül. A Bundesbank elnöke egyenesen úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor Németország elveszítheti GDP-je 1%-át Trump vámjai miatt.
“Az autók esetében Trumpnak igaza van: míg az USA-ban csak 2% a vám addig az Európai Unióban 10%” – hangsúlyozta Surányi György, aki szerint sem az USA sem az Európai Unió nem éri el célját a kínai elektromos autók megvámolásával, mert az autógyártás ettől még nem költözik vissza a magasabb munkabérű Észak Amerikába vagy Európába.”
Lightizer:
“a vámok emelése úgy dinamizálja a gazdaságot, hogy közben nem vált ki inflációt”
A brüsszeli Politico megszerzett egy dokumentumot, melyet Robert Lightizer és munkatársai állítottak össze arról, hogy “a közgazdászok előrejelzései általában nem pontosak, ezért nem lehet biztosra venni, hogy a vámok áremelést jelentenének az Egyesült Államokban.”
Kínával szemben 60%-os vámról szónokolt Trump a választási kampányban, a többi ország esetében ez 10 és 20% között mozoghat. Ebbe a kategóriába esik bele az Európai Unió és benne Magyarország. Csakhogy a keményvonalas Lightizer attól tart, hogy Trump csak alku alapnak tekinti ezeket a magas vámokat, és valójában meg akar állapodni Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Erősítheti a kereskedelmi főképviselő gyanúját, hogy a kínai külügyminiszter egyik tanácsadója azt mondta a Reuters tudósítójának:
”mi megállapodásra készülünk az Egyesült Államokkal.”
A jogi helyzet igen érdekes Washingtonban, mert elvben a kongresszus dönthet, de már csaknem száz éve nem emelte a vám tarifákat, ezt ráhagyta a mindenkori elnökre. Most a republikánusoknak többségük van mind a képviselőházban mind pedig a szenátusban, tehát a kongresszus dönthet a vám tarifákról, és ennek azért van nagy jelentősége, mert egy későbbi demokrata elnöknek igen nehéz lenne visszacsinálni a döntést vagyis a kereskedelmi háborút Kínával hosszútávra bebetonoznák Washingtonban. Kérdés, hogy akarja-e ezt Donald Trump?
Elvben a hatalomátvétel első napján bejelentheti Trump az új felemelt vámokat, mert az International Emergency Economic Powers – nemzetközi vészhelyzetben érvényes gazdasági döntések – törvény ezt lehetővé teszi a számára.
Ráadásul Lightizer azt ígéri a megválasztott elnöknek, hogy a magas vámok feltöltik az államkasszát, amelyet alaposan megcsapol majd Trump megígért adócsökkentése.
Ami Kínát illeti: a kijelölt külügyminiszter, Rubio pragmatikus diplomáciát kíván folytatni- legalábbis erről nyilatkozott a CNN-nek.
Robert Lightizer meglepő módon részt vett a Bilderberg csoport ülésén pár hónappal ezelőtt, és a jelenlevő politikusok és üzletemberek “rémülten hallgatták fejtegetését a vámokról” – írja a Politico.
“A vámháborúk kora következik”
Erre hívta fel a figyelmet Macron francia elnök, aki szerint
“ha a világban mindenki ragadozóként viselkedik, akkor Európa sem maradhat békés növényevő.”
Párizsban a College de France- ban Mario Draghival együtt attól óvtak, hogy az Európai Unió bekerüljön az USA és Kína kereskedelmi háborújába.
Mind Macron elnök mind Mario Draghi ex olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank volt elnöke sürgette, hogy az Európai Unió tanuljon az USA-tól: legyen egységes tőkepiac, és Brüsszel ruházzon be a stratégiai szektorokba azokból az alapokból, melyeket a közös hitelfelvételből hoznának létre illetve serkentse a magánszektort a beruházásokra.
“Az Európai Unió tagállamainak bankjai jelenleg egyáltalán nem jók abban, hogy finanszírozzák az újításokat, ezért sok európai cég az USA-ba költözik”
– hangsúlyozta Mario Draghi Párizsban.
