Orbán már tizenöt évre tervezi, az egyén szabadságának csorbítását

0
876

Orbán Viktor az egész EU számára írt elő feladatot. Azt, amit ő itthon szeretne 15 év alatt: az illiberalizmus jegyében az egyén és a közösség egyenjogúságának felszámolását. Válságot is lát, már jövőre.

A 30-ik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában ország-világ megtudhatta Orbán Viktortól, hogy a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, biztató pályán van,

további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély.

A miniszterelnök mindjárt 15 évre szóló feladatokat, pontosabban az ő terveit ismertette, világossá téve, hogy végleges politikai berendezkedést építettek ki az „illiberális demokrácia” néven, és azt szeretné, ha ez válna uralkodóvá egész Európában.

Rendszerváltások sora

Megtudtuk, hogy a rendszerváltó nemzedéknek az volt a feladata, hogy kivívja az ország függetlenségét és szabadságát.

  • 1990 és 1994 között következett az első, „liberális rendszerváltás”, a tőkés piacgazdaság, illetve egy demokratikus jogi és politikai intézményrendszer felépítése.
  • 1994 és 2010 között a szocialista rendszer és internacionalista segítőik visszatért utódcsapatait kellett legyőzniük.
  • A második, „nemzeti rendszerváltás” tervrajza a 2006-2010 között készült el, majd be kellett vezetni, ki kellett építeni az új, közösségelvű nemzeti rendszert, az ehhez szükséges politikai győzelmet – a kétharmadot – ki kellett vívni.

Most pedig következik 15 év feladata.

Előtte lesznek kihívások, már jövőre

Szerinte az ország önrendelkezését visszaszerezték, a Nemzetközi Valutalap „hazament”, Brüsszellel sikeresen vívták meg küzdelmüket és a határokat is megvédték a migrációval szemben. És bár minden rendben van,

  • Magyarország ma biztató pályán van,
  • rendezett pénzügyek,
  • csökkenő adósság,
  • erős növekedés,
  • emelkedő bérek,
  • izmosodó kis- és középvállalatok,
  • gyarapodó családok
  • és lendületes nemzetépítés,

az ország biztató pályán maradását nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély, ezeket a támadásokat kell elhárítani.

Sőt, ha a jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelésük,

már 2020 tavaszán egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is.

Ezeknek a versenyképességet kell javítaniuk

Feladatszabás az Európai Bizottságnak

Ezután megszabta az Európai Bizottság feladatait azután, hogy „bonyolult manőverek eredményeképpen” sikerült megakadályozni, hogy Soros György embere kerüljön az EB élére, és hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos európai tisztségekbe. Az EB-nek

  • abba kell hagynia a politikai aktivizmust,
  • mert nem politikai testület,
  • nem dolga, hogy programja legyen,
  • nem dolga, hogy politikai támadásokat intézzen a tagállamokkal szemben.

Ezzel szemben az irányt meghatározó, stratégiai döntéseket a választott miniszterelnökökből álló Európai Tanács hozza meg, az EB-nek ki kell vonulnia a migráció témaköréből és a schengeni övezethez tartozó tagállamok belügyminisztereiből létrehozandó tanácsnak kell átvennie a migrációval kapcsolatos összes jogkört és teendőt.

Az ideológiai szembenállás

A „15 éves terv” kerete egy elvi-ideológiai szembenállás. Az, hogy a nemzetközi közvélekedés szerint a világban liberális demokráciáknak kell működniük, ezeknek egyfajta liberális internacionalizmust megvalósítaniuk, ebből egy liberális birodalomnak kell kikerekednie. Az EU pedig nem más, mint ennek megtestesülése.

„Nyilvánvaló, hogy ami Magyarországon történik, az valami más.”

Orbán szerint amikor 2010-ben arra kellett felelni, hogy a megörökölt problémák megoldása elképzelhető-e a liberális demokrácia keretein belül, azt válaszolták, hogy ezeken a kereteken belül nincs jó válasz, mást kell létrehozni. Úgy ítélték meg: fenn kell tartani a tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni. Ez nem más, mint az, hogy „demokrácia igen, liberalizmus nem”.

Az egyén nem egyenlő a közösséggel

Fontos vonulata az orbáni ideológiának az egyén és a közösség viszonya. Mint  mondta,

új elvi alapokra helyzeték a közösség és az egyén egymáshoz való viszonyát.

A liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet, legfeljebb politikai nemzet. Az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint viszont a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, felkészíteni a világban való közös helytállásra és az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja.

Az elismerésre méltó teljesítmény pedig nem magánügy.

Ilyen például az öngondoskodás, a munka, a saját egzisztencia megteremtése, az adófizetés, a családalapítás, a gyermeknevelés, valamint a nemzeti önreflexióban való részvétel.

Orbán maga is arról beszélt, hogy

Magyarországon létrejött egy illiberális állam és egy valódi államelméleti, politikaelméleti modell,

sajátos keresztény-demokrata állam.

És hogy világos legyen, mit jelent ez a fentiekkel összefüggésben, kifejtette: az illiberális gondolkodásmód szerint

az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit.

Kijelentette: illiberális az, aki védi a határait, védi a nemzeti kultúráját és elutasítja a külső beavatkozást és a birodalomépítési kísérleteket. Az illiberális politika értelme tehát nem más, mint a keresztény szabadság, a keresztény szabadságért dolgozó politika pedig arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek.

Vagyis a következő 15 évet „azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal, mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni”. Bár „a pálya feléjük lejt”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .