Putyin bosszantására Ukrajna meghívta Kijevbe az európai vezetőket, hogy együtt ünnepeljék a náci Németország legyőzésének nyolcvanadik évfordulóját. Andrij Szibiha külügyminiszter jelentette ezt be, és ezzel súlyos gondot okoz Orbán Viktornak.
A magyar miniszterelnök minden valószínűség szerint úgy tervezte, hogy Moszkvában részt vesz a Győzelem napi ünnepségen, melyet Putyin szeretett volna a három császár találkozójává tenni: meghívta Hszi Csin-ping kínai elnököt és Donald Trumpot is. A kínai államfő már jelezte, hogy ott is lesz Moszkvában, de Trump részvételét nem lehet egyáltalán biztosra venni hiszen nyoma sincsen tűzszünetnek Ukrajnában, sőt az oroszok egyre elszántabban támadnak – nem kímélve polgári célpontokat sem.
Orbán eredetileg nyilván azt tervezte, hogy Moszkvába látogat hiszen jó kapcsolatot ápol nemcsak Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de Donald Trumppal is. Még az amerikai elnök távolléte sem okozott volna gondot, de a párhuzamos kijevi rendezvény igen. Ha Kijev helyett Moszkvát választja, akkor végképp elhatárolódik az Európai Unió tagállamaitól, melyek döntő többségükben Ukrajnát támogatják az orosz agresszióval szemben. Kijevben nemigen számítanak Orbánra. Szibiha külügyminiszter elmondta, hogy a Tettrekész szövetség vezetőivel kívánja Volodimir Zelenszkij megvitatni a fegyverszünet esélyeit.
Európában május 8-án Moszkvában 9-én ünnepelnek
Az eltérésnek igen prózai oka van: senki sem merte felébreszteni Sztálin elvtársat a jó hírrel: a náci Németország kapitulált. A szovjet diktátor korábban elérte, hogy Berlint a szovjet csapatok foglalhassák el – szörnyű véráldozattal. Eisenhower tábornok az Európában harcoló amerikai csapatok főparancsnoka később megkérdezte Zsukov marsallt, aki Berlin elfoglalását irányította: hogy sikerült ilyen gyorsan a német főváros bevétele hiszen sokszoros aknazárat épített ki a Wehrmacht Berlin körül? Zsukov marsall válasza: “büntető zászlóaljak tisztították meg a terepet.” Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a katonai rendészet ráhajtotta a szerencsétleneket az elaknásított területekre, ahol azok felrobbantak, de ezzel megtisztították a terepet.
“Kiszámoltuk, hogy az emberveszteség nem lényegesen nagyobb mint frontális támadás esetében”
– magyarázta a helyzetet Zsukov marsall. Akit jelenleg a legnagyobb orosz hősként ünnepelnek Moszkvában, de Sztálin tartott tőle, hogy “a fejébe száll a dicsőség.” Nem csukatta le, de száműzte az ukrajnai katonai körzet élére. Sztálin halála után Hruscsov kinevezte Zsukovot hadügyminiszternek, de azután a marsall külföldi útját kihasználva gyorsan le is váltotta őt, mert attól tartott: Zsukov marsall katonai diktatúrát szervez a Szovjetunióban. A gyanú már 1953-ban is fennállt amikor Sztálin halála után Zsukov marsall néhány más tábornokkal együtt letartóztatta Lavrentyij Pavlovics Beriját, a titkosrendőrség rettegett főnökét, aki Sztálin utóda szeretett volna lenni. Ehelyett kivégezték mint külföldi kémet.
A Beriját letartóztató szovjet tisztek között ott volt Leonyid Iljics Brezsnyev tábornok is, aki akkor a hadsereg főkomisszárja volt. 1956-ban ő szervezte meg Kádár János elrablását és Moszkvába szállítását.
Brezsnyev többször is elmondta Kádár Jánosnak már a Szovjetunió vezetőjeként, hogy a második világháború során vérrel megszerzett területeket saját földjének tekinti, és annak feladását elképzelhetetlennek tartja.
Csak kései utóda, Mihail Gorbacsov döntött úgy, hogy a Szovjetunió feladja a második világháborúban megszállt területeket. Ukrajna 1991-ben vált függetlenné amikor a Szovjetunió megbukott, és a népszavazás több mint 90%-ban a függetlenség mellett döntött annak ellenére, hogy a lakosságnak ennél nagyobb hányada volt orosz. Maga Brezsnyev hol ukránnak, hol pedig orosznak vallotta magát attól függően, hogy melyik volt számára előnyösebb a karrierje szempontjából.
