A vámtarifák emelése gyakran kétélű fegyver. Az Egyesült Államok nemrégiben bevezetett magasabb vámtarifái célja az amerikai ipar védelme és a kereskedelmi deficit csökkentése volt. A gazdasági szakértők szerint az ilyen intézkedések hosszú távon gyakran több kárt okoznak, mint hasznot, mivel a globális kereskedelmi kapcsolatok destabilizálódhatnak.
“Van, aki érti ezt a változást mint Izrael, amely eltörölte az amerikai termékek vámjait, és van, aki nem: az Európai Unió, amely szembeszegül a nála jóval erősebb Egyesült Államokkal. Ursula von der Leyen úgy reagálta le Trump bejelentését, hogy a világgazdaság válságba kerülhet, és milliók kerülhetnek reménytelen helyzetbe a washingtoni döntés nyomán“ – fejtette ki Robert C. Castel Aradon született biztonságpolitikai szakértő, aki jelenleg az Alapjogért Központnak dolgozik. A Magyar Nemzet podcastjében arról értekezik Robert C. Castel, hogy “egy sokkal kiegyensúlyozottabb világrend jön létre, ahol az Egyesült Államok már nem dollárpapa, már nem ő finanszírozza a világ jólétét vagy a szövetségesek jólétét.”
Az Egyesült Államok ingyenélő – fogalmazta meg ezzel szemben a véleményét Surányi György. A Magyar Nemzeti Bank ex elnöke arra utalt, hogy “az USA a GDP 3-4%-át ingyen kapja meg amiatt, hogy a dollár világpénz. ”Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy eddig az USA finanszírozott volna másokat, épp ellenkezőleg: Japán és Kína hatalmas összegekkel pénzelte az amerikai költségvetést, amely még rosszabb helyzetben van mint a magyar miközben az államadósság folyamatosan növekszik, már jócskán meghaladja az éves GDP 100%- át. Vagyis Trump előremenekül, és kirabol mindenkit, akit csak lehet, hogy betömje a költségvetés lyukait. A legnagyobb tétel az USA költségvetésében nem más mint a hitelek törlesztése, ez meghaladja az évi 1000 milliárd dollárt vagyis magasabb mint a hadügyminisztérium, a Pentagon költségvetése. A római birodalom egykor úgy jutott vészhelyzetbe, hogy kezdett többet költeni az államadósság törlesztésére mint a hadsereg fenntartására, amely szavatolta a birodalom fennmaradását.
Orbán két szék közt a pad alatt
A magyar miniszterelnök jó kapcsolatot ápol Donald Trumppal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Mi történt most? Trump átlagosan 34%-os büntető vámokat vetett ki a világ legnagyobb kereskedőjére, Kínára. Mire Pekingből azonnal meg is jött a csattanós válasz: Kína is 34%-os vámot alkalmaz az USA áruival szemben, ráadásul a kínaiak minden termékre kiterjesztik ezt, míg Trumpnál vannak kivételek.
“Ha a nemzeti érdekről van szó, akkor készen állunk a háborúra és nemcsak a kereskedelmire!”
– hangsúlyozzák Pekingben.
Ebben a kiélezett helyzetben kinek az oldalára áll az Orbán kormány, amely beéri az Európai Unió bírálatával. Szijjártó Péter külügyminiszter ezenkívül megfogalmazta azt a reményt is, hogy végül Donald Trump kiegyezik a kínaiakkal. Ez nem kizárt, az viszont igen, hogy eközben akár az USA akár Kína figyelembe venné a magyar érdekeket.
500%-os amerikai vám fenyeget
Demokrata és republikánus törvényhozók olyan rendeletet készítenek elő Washingtonban, mely szerint az orosz olaj felhasználóit 500%-os vám sújtaná, ha exportálni akarnak az Egyesült Államokba. Indiát és Kínát ez igen erőteljesen érintené, de Magyarország számára katasztrófa lenne, ha csakugyan bekövetkezne. Nemcsak azért, mert Magyarország nem nagyhatalom, vagyis nem tudna mivel visszavágni hanem azért is, mert az Európai Unió ugyanerre ösztönzi az Orbán kormányt. Amely már csak azért sem mondhat le az orosz olajról, mert Putyin azon keresztül finanszírozza Orbán Viktor csapatát. David Pressman ex USA nagykövet szerint Orbán és csapata 2,2 milliárd dollárral lett gazdagabb ennek révén az ukrajnai háború megkezdése óta – 2022 február 24.
