A magyar–ukrán kapcsolatok újabb feszültséggel terhelődtek meg, miután a TEK Budapesten hét ukrán állampolgárt vett őrizetbe, és lefoglalt két pénzszállító járművet. A történtek időben egybeesnek Ukrajna közel-keleti katonai együttműködésével, az orosz–iráni kapcsolatok alakulásával és a térségben zajló geopolitikai folyamatokkal, amelyek mind hatással lehetnek a magyar belpolitikai helyzetre is.
A Terrorelhárítási Központ hét ukrán állampolgárt tartóztatott le Budapesten, és lefoglalt két pénzszállító járművet, amelyekben ukrán források szerint jelentős mennyiségű készpénz és arany volt. A magyar hatóságok pénzmosás gyanúját említették, míg Ukrajna tiltakozott, és kérte állampolgárai, valamint a lefoglalt értékek visszaadását.
A történtek tovább élezik a két ország közötti diplomáciai feszültséget, amely a választási kampány idején különösen érzékeny.
Ukrajna támogatja az USA-t az iráni drónok elleni védekezésben
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy az Egyesült Államok hivatalosan kérte Ukrajna segítségét az iráni gyártmányú Shahed drónok elleni védekezésben. Ukrajna az elmúlt években jelentős tapasztalatot szerzett ezek felderítésében és megsemmisítésében, mivel az orosz hadsereg rendszeresen alkalmazza őket.
Zelenszkij szerint Ukrajna megosztja technikai tudását, szakértőket küld a Közel-Keletre, ugyanakkor elvárja, hogy az amerikai fegyverszállítások ne csökkenjenek.
A légvédelmi eszközök hiánya mind Ukrajnában, mind a Közel-Keleten problémát jelent, ami Dél-Koreában is aggodalmat keltett az amerikai készletek átcsoportosítása miatt.
Amerikai–ukrán együttműködés az orosz energiaexport visszaszorításában
Nemrég Málta közelében felrobbant egy orosz LNG-szállító hajó, az Arktik Metagaz. A beszámolók szerint ukrán művelet állhatott mögötte, amelyet az amerikai haditengerészet tudomásul vett. Ez illeszkedik Washington azon törekvéséhez, hogy csökkentse az orosz energiaexport szerepét Európában.
Egy washingtoni energiaügyi találkozón Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is aláírt egy szándéknyilatkozatot az orosz energiafüggőség csökkentéséről egy ukrán miniszterhelyettessel együtt, ám ez a magyar belpolitikai kommunikációban kevés hangsúlyt kapott.
Orosz reakció: Lavrov bírálja az amerikai–izraeli műveleteket
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok célja a Közel-Kelet destabilizálása és az, hogy Irán és arab szomszédai között feszültséget keltsen. Oroszország decemberben 500 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződést kötött Iránnal, amelynek légvédelmi rendszerei éppen most kerülnek bevezetésre.
Az orosz hírszerzés már korábban jelezte Teheránnak, hogy amerikai–izraeli támadás készülhet, így Iránnak volt ideje felkészülni.
Putyin aggodalmai a közel-keleti fejlemények miatt
Ukrán hírszerzési források szerint Vlagyimir Putyint különösen megrázta Khamenei ajatollah halála, mert attól tart, hogy a Nyugat más autoriter vezetőkkel szemben is hasonló lépéseket tehet. A Kremlben a közel-keleti eseményeket egy hosszabb folyamat részeként értelmezik, amely szerintük Oroszország elszigetelését célozza.
A beszámolók szerint Moszkva ezért is támogatja aktívan a magyar kormány oroszbarát irányvonalát, és az orosz katonai hírszerzés több tagja is Budapesten dolgozik diplomáciai fedésben.
Orbán mindent egy lapra tesz fel, legyen az magyar–ukrán diplomáciai feszültség, Ukrajna közel-keleti szerepvállalása, vagy éppen az orosz–iráni kapcsolatok és a globális energiaellátás körüli konfliktusok: mind egymásra hatnak, melyből a választások közeledtével számára csak a háborús pánikkeltés a fontos, hogy magát előtérbe helyezve befolyásolja magyar belpolitikai folyamatokat.
