Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok respektálása távolról sem felel meg az európai normáknak. Az Európa Tanács olasz képviselője és az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési csoportjának az elnöke, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést.
Az Európa Tanács nem ítélte el Ilham Alijev elnök rendszerét. Cserébe a szolgálatkész olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól. Ugyancsak tanácsadás címen átutaltak egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek is. Minderről a Süddeutsche Zeitung számol be, mely annak próbált utánajárni, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurós megvesztegetési keretét mire is használták fel.
A hírhedt kaviárdiplomácia, avagy hogy vásárol barátokat Azerbajdzsán?
Négy, Nagy-Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Alijev és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet
hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét.
A négy cég Nagy Britanniában ugyanis csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak-Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában. Laundromat, vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről, amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban, és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt.
Ezeket a fedőcégeket Alijev utasítására a titkosszolgálat működtetette és működteti,
mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Alijev édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.
Forrás: Wikimedia Commons
Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…
Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan
első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban.
Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot.
Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Alijev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban. Trónját fia, Ilham Alijev örökölte.
Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a „kaviárdiplomácia”. Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára, csodálatos kaviárküldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…
Nem kell mindig kaviár
Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon.
A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában.
Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviárdiplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait.
Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között? Sztálin grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit. Ezért, amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muszlim Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyi Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény, akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muszlim népekre.
Oszd meg és uralkodj rajtuk!- mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azeriket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után (1991) háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek- jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.
A kaviárdiplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában. A másik cél a pénzmosás.
Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magánvagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev-család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Alijev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollármilliárdosnak számítanak.
Az azeri pénzből Magyarországra is jutott, erről itt olvashat bővebben.
