Először az LMP kezdett „nyomozásba” azért, hogy kiderítse: helytálló-e a kormány állítása miszerint több mint másfél millióan (1,7 millió) küldték vissza az íveket. Hadházy Ákosék akkor maximum 900 ezres válaszadót valószínűsítettek. Most az Együtt kér közérdekű adatigénylést.
Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke az elmúlt napokban felmerült gyanú alapján közérdekű adatigényléssel fordul a Miniszterelnökséghez, a Magyar Postához és a Belügyminisztériumhoz annak érdekében, hogy megtudja, egészen pontosan hány darab nemzeti konzultációs válaszborítékot adtak postára a magyar állampolgárok a jelenleg folyó nemzeti konzultáció során.
Az Együtt közleménye megállapítja: Hadházy Ákos (LMP) oknyomozása rámutatott arra, hogy nagy valószínűséggel hazudik a kormányzati propagandagépezet a visszaküldött konzultációs ívek számáról. A postaforgalmi szabályozás és a Magyar Posta minden ügyfelére egyformán vonatkozó szabályok azonban lehetővé teszik, hogy pontosan a végére lehessen járni ennek a kérdésnek.
Minden állampolgár olyan válaszborítékot kapott a nemzeti konzultáció során, amelyen a következő információt tüntették fel: „Belföldre bérmentesítés nélkül feladható, az esedékes díjat a címzett fizeti.” a címzett „Magyarország Kormánya”, és a borítékon szerepel egy szerződésszám, amely a következő: KEKKH-2009-KÜÉI-1-3193. A KEKKH korábban kormányzati informatikai háttérintézmény volt, amelynek a jogutódja ma a Belügyminisztérium.
A belföldi viszonylatú, normál kézbesítési idejű, bérmentesített válaszküldemények postai költségének elszámolása értelemszerűen úgy történik, hogy a Magyar Posta nyilvántartja, az adott szerződés alapján egy adott időszakban hány darab borítékot kézbesít a címzettnek, jelen esetben a kormánynak. És ezek után minderről számlát állít ki, amit a címzett utólagos elszámolással megtérít. A nemzeti konzultációs borítékcsomagban található válaszboríték a Magyar Posta Általános Szerződési feltételei szerint egy nem elsőbbségi, hanem normál kézbesítésű, bérmentesítés nélkül feladható válaszboríték, amiről az üzletszabályzat a következőt mondja: „Kizárólag a feladott válaszküldemények után kell fizetnie.”
Szigetvári Viktor szerint mindebből az következik, hogy a Magyar Postánál és a kormány illetékes minisztériumánál mindenképpen kell lennie egy hivatalos összesítésnek arról, mennyi válaszborítékot kézbesített a kormány részére a Magyar Posta. Amennyiben egyik fél sem követ el hűtlen kezelést, akkor ezen értesítés okiratilag legtisztább formája a postai elszámoló számla, amelyen szerepel, hány darab bérmentesített válaszborítékot kézbesítettek a kormánynak.
Az Együtt választmányának elnöke most ezt a számlát kívánja közadatigénylés formájában megszerezni, mert e számlának mindenképp léteznie kell, és ez tartalmazza a szükséges adatokat. Szigetvári Viktor álláspontja szerint mindezek közpénzt érintenek, így közérdekből nyilvános adatnak számítanak és a nyilvánosságra tartoznak.
