Nem közölhet az elnökválasztásra vonatkozó adatokat a kampány során a legnagyobb orosz független közvélemény-kutató intézet, a Jurij Levada Független Elemzőközpont, mivel külföldi ügynökké minősítették.
A Levada központot 2016. szeptember 5-én, nem sokkal a parlamenti választások előtt jegyezte be külföldi ügynökként az orosz igazságügyi minisztérium, arra hivatkozva, hogy több kutatását külföldi, egyebek között amerikai kormányzati forrásból származó pénzekből végezte. Ebben a minőségében a központ december 18. óta
nem tehet közzé olyan adatokat, amelyek a március 18-ai elnökválasztásra vonatkoznak,
egyebek között nem publikálhat majd exit-pollokat sem. A választás lebonyolítása után az intézet visszatérhet majd a voksolásra vonatkozó felmérések közléséhez.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a törvény értelmében külföldi ügynökként a Levada valóban nem közölhet a választásokra vonatkozó adatokat, és felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban több más közvélemény-kutató intézet is működik. Az intézetet Lev Gudkov igazgató szerint a vonatkozó jogszabály megszegése esetén
pénzbírsággal, sőt betiltással sújthatják.
A központ igazgatója a Vedomosztyinak azt mondta, hogy a felméréseket azért el fogják végezni.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerint egyébként Putyinra az oroszok 73,8 százaléka szavazna 67 százalékos voksolási hajlandóság mellett, ha jövő vasárnap tartanák a választásokat. A VCIOM szerint Pavel Grugyinyin, a kommunisták elnökjelöltje a szavazatok 7,2, Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére pedig 4,7 százaléka kapná. A magát ellenzéki jelöltnek nevező Kszenyija Szobcsak, Putyin egykori mentorának lánya 1, Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt alapítója 0,6, Borisz Tyitov vállalkozási ombudsman, a Növekedés Pártjának vezetője pedig 0,3 százalékon áll.
A legismertebb és legnépszerűbb ellenzéki jelölt, Alekszej Navalnij valószínűleg nem indulhat a választáson.
A Központi Választási Bizottság által jóváhagyandó hivatalos elnökjelöltek listája a hónap végén áll majd össze. A parlamenten kívüli pártok elnökjelölt-aspiránsainak a szavazólapra való felkerülésükhöz 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük, a parlamenti pártok esetében erre nincs szükség.
