Emberek kezében marad a döntés a stratégiai fontosságú fegyverek, de a drónok irányítása terén is – ez szerepel abban a tervezetben, melyről Joe Biden amerikai és Hszi Csin ping kínai elnök állapodhat meg, akik hamarosan találkoznak egymással San Franciscóban.
A hongkongi South China Morning Post értesülései szerint mindkét nagyhatalom ki akarja zárni azt a veszélyt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt akaratlanul háborúba sodródjanak egymással. Tajvan körül az elmúlt hetekben volt néhány olyan eset amikor vészes közelségbe kerültek egymással az amerikai és a kínai fegyveres erők. Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy elsők akarnak lenni a mesterséges intelligencia fejlesztésében a világon már 2025-ben. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfelének nevezték 2021-ben. Most Joe Biden és Hszi Csin ping találkozóján megindulhat az enyhülés a két nagyhatalom között, mely jelenleg elsősorban kereskedelmi téren folyik, de mind nagyobb a fegyveres konfliktus esélye is hiszen az amerikaiak állig felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.
Mit akar elérni az USA a csúcstalálkozón?
Joe Biden mindenekelőtt a katonai kérdésekre koncentrál és nem a kereskedelmi ellentétekre, melyeket a kínaiak oly fontosnak tartanak.
A Fehér Házban hangsúlyozzák, hogy a napirenden sem szerepel a kereskedelmi szankciók megszüntetése Kínával szemben. A katonai kérdések között a mesterséges intelligencia mellett Tajvan szerepel az USA napirendi pontjai között és Irán, mellyel Kínának jó a kapcsolata Washingtonnak viszont pokolian rossz azóta, hogy Trump elnök felrúgta az atomalkut, melyet még Obama elnök kötött meg öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt Teheránnal. Miért tartják fontosnak, hogy Kína mérsékletre intse Iránt? Mert Washingtonban attól tartanak, hogy az Irán által támogatott Hamász és Hezbollah elhúzódó vallásháborút robbanthat ki a Közel Keleten, és ennek következményeként semmifajta rendezés nem lenne lehetséges azt követően, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén. Peking Irán legfontosabb kereskedelmi partnere, a nyugati szankciók által sújtott iszlamista rendszer legfőbb vásárlója, ezért komoly befolyással bír Iránra. Ez ki is derült akkor amikor Peking összehozta a békemegállapodást a szunnita Szaúd Arábia és a síita Irán között.
Peking együttműködést akar és nem szembenállás
Kína mindenekelőtt gazdasági együttműködést szeretne az Egyesült Államokkal – hangsúlyozza a Global Times.
A pekingi vezetés nézeteit tükröző angol nyelvű lap rámutat arra, hogy jelentős részben a kínai – amerikai viszonytól függ a világgazdaság állapota.
Joe Biden és Hszi Csin ping épp egy éve találkozott Bali szigetén a G20 csúcstalálkozó alkalmából. Azóta újabb kihívások jelentek meg a világgazdaságban – hangsúlyozza a pekingi lap, mely szerint nem zéró végeredményű játszmaként kell felfogni a két nagyhatalom viszonyát vagyis, hogy előnyt csak egymás kárára tudnak szerezni felek. Ehelyett a kínaiak olyan együttműködést javasolnak, mely mind a két fél számára előnyös lehet. Az elmúlt hetekben Pekingben járt az USA külügy és pénzügyminisztere valamint a környezetvédelem vezetője. Legutóbb pedig a kereskedelmi miniszter.
Közben pedig Pekingben meglepő lépések következtek be: leváltották a külügy és a hadügyminisztert. Mindkettőt nemrég nevezte ki Hszi Csin ping elnök annak az új diplomáciának a jegyében, mely erőt akart mutatni az Egyesült Államokkal szemben. Emiatt a hadügyminiszter például visszautasította amerikai kollégája javaslatát a tárgyalásokra Szingapúrban.
Hszi Csin ping elnök egy fontos hazai tanácskozáson fejmosást kapott a kommunista párt veteránjaitól:
a kemény vonal nem hoz eredményt!
Az együttműködés idején Kína sokkal sikeresebb volt mint a szembenállás időszakában amikor sokasodnak a gondok az 1,4 milliárd lakosú országban. Kína gazdasági növekedése lelassult, idén 5%-os GDP növekedésre számítanak. Az USA körülbelül ugyanekkora növekedésre számíthat vagyis Washington szempontjából csökkent a veszélye annak, hogy Kína hamarosan utoléri az Egyesült Államokat. A kínaiak gazdasági téren akarják lekörözi az USA-t, mert nem hisznek a katonai uralom hasznosságában: az amerikaiak afganisztáni és iraki kudarca végképp arról győzte meg a kínai vezetőket, hogy a fegyverek hosszútávon nem hatékonyak. Kína Vietnamot még fegyverrel akarta megleckéztetni 1978-ban, de épp most kötött vele titkosszolgálati egyezményt az Egyesült Államokkal szemben. Joe Biden elnök nemrég Vietnamban járt, és arra buzdította az ország kommunista vezetőit, hogy lépjenek be egy Kína ellenes szövetségbe. A nagyhatalmi sakk játszma teljes gőzzel zajlik, de mind Washington mind Peking inkább az együttműködésben érdekelt mint a szembenállásban. Az USA-nak egy harmadik világpolitikai konfliktus végképp nem hiányzik hiszen mind az ukrajnai mind a közel-keleti válság jelenleg megoldhatatlan problémának tűnik.
