Yascha Mounk tette fel a kérdést a Persuasion portálon: vajon mi az oka Trump ellenérzéseinek Európával szemben? A német – amerikai politológus a Johns Hopkins Egyetem tanára az Egyesült Államokban.
Érdekes életutat bejárva jutott el zsidó és kommunista volt Lengyelországból menekülve, Németországba 1969-ben, hogy Varsóban antiszemita tisztogatás kezdődött meg a kommunista pártban. Jurij Andropov, a KGB akkor kinevezett vezetője vezényelte az antiszemita kampányt Moszkvából az egész szocialista táborban azt követően, hogy Izrael győzelmet aratott az 1967-es háborúban. Mounk tehát globális kategóriákban gondolkodik.
“Megvan e a Nyugatban az akarat a túlélésre? Ez korunk alapvető kérdése!” – tette fel a kérdést Donald Trump első elnöksége idején 2017 nyarán Varsóban. Trump így folytatta: ”Bízunk-e annyira alapvető értékeinkben, hogy megvédjük azokat bármi áron? Becsüljük e annyira honfitársainkat, hogy megvédjük a határainkat? Megvan-e bennünk a vágy és a bátorság, hogy megőrizzük a civilizációnkat azokkal szemben, akik alá akarják azt aknázni sőt lerombolni?!”
A Fehér Ház szemében ma Európát három dolog fenyegeti: a globalizáció, a tömeges bevándorlás és a liberális társadalmi elit. Trump gyűlölete Európa iránt olyan mint amilyenre csak a megcsalt szeretők képesek.
A NATO és a GDP 5%-a
Amerikai elnökök hosszú sora kérte az európai NATO szövetségeseket arra, hogy költsenek többet katonai célokra de Trump számára ez valóságos szenvedéllyé vált, ezért nagy siker a Hágában megszavazott 5%. Ez óriási előrelépés ahhoz képest, hogy 2006-ban a rigai csúcstalálkozón csak a GDP 2%-át szavazták meg katonai célra. Van olyan tagállam, mely még ezt sem teljesíti.
Az európai NATO tagállamok népessége jóval nagyobb mint az Egyesült Államoké, de a különbség egyre csökken. A gazdaságban hasonló a helyzet: a nyolcvanas években az USA és Nyugat Európa GDP-je nagyjából ugyanakkora volt, ha minden így megy tovább, akkor 2050- ben az Egyesült Államok GDP-je a duplája lesz az európainak. Az egy főre jutó amerikai GDP már ma is 50%-kal magasabb mint Európában.
Trump a világot nulla százalékos játszmának tekinti
Ha nem nyerek, akkor veszítek – ez Trump jelszava, ezért nem képes együttműködni másokkal.
Az USA-ban a liberális elit is sokban osztja Trump aggodalmait, a Biden és adminisztráció ezért deklarálta stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot 2021-ben.
Emögött persze lehet olyan számítás is, hogy a Nyugat gazdasági stagnálását a fegyverkezési versennyel próbálják meg dinamizálni.
Kínai kihívás
Az elmúlt fél évszázad nyertese Kína a nagyhatalmak közül, és Hszi Csin-ping elnök ennek hangot is adott amikor a G 20 csúcstalálkozón Hangcsouban 2016-ban bejelentette igényét arra, hogy az Egyesült Államokkal egyenlő szerepet játsszon a világgazdaságban. Pekingben levonták a tanulságot a Szovjetunió csődjéből: nem katonai hanem gazdasági versenyben kívánják utolérni majd legyőzni az Egyesült Államokat. Erre volt az USA válasza a gazdasági szankciók sora Kínával szemben már Trump első elnöksége idején. Biden elnök ezért jelölte meg első számú ellenfélként Kínát 2021-ben. Katonai téren ugyanis az USA sokkal jobban áll mint Kína, és fontos ütőkártya van a kezében: Tajvan. A sziget elvben Kína része – ezt az Egyesült Államok is elismerte 1972-ben amikor Nixon elnök Pekingben járt. Csakhogy Tajvan dönthet úgy, hogy függetlenné válik Pekingtől, és ezt az USA támogathatja. Hszi Csin-ping elnöknek ebben az esetben katonai erővel kellene meghódítania a szigetet, mert különben elveszítené az arcát a saját népe és a világ előtt. Trump tudja ezt, és ennek tudatában játszik a kínaiakkal, akikről azt is tudja: ők a fő ellenfél, mert a világgazdaságban máris egyenlő erővel rendelkeznek az USA-val.
Kínai – európai együttműködés Trumppal szemben?
Erre tett ajánlatot Vang Ji külügyminiszter amikor néhány napja Brüsszelben járt. Az USA részesedése a világkereskedelemben mindössze 13% vagyis Trump kezében egyáltalán nincs oly sok adu mint ahogy azt az amerikai elnök gondolja. Ursula von der Leyen asszony is utalt arra, hogyha elmérgesedik a kereskedelmi háború Washington és Brüsszel között, akkor fennáll az együttműködés esélye Pekinggel. Bessent pénzügyminiszter erre így reagált:
”ha Európa importálni akarja az életveszélyes konkurrenciát, akkor csak rajta!”
Európa megosztott: Németország a megállapodás híve az USA-val, míg Macron francia elnök hosszú kereskedelmi háborúra készül. Korábban a francia elnök Pekingből hazatérve kijelentette:
”nem leszünk az USA vazallusa!”
Európa nem akar választani az USA és Kína között
Trump rémálma egy olyan kontinentális szövetség, amely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig terjed. Ezt az USA mindenáron meg akarja akadályozni, de hol a pozitív forgatókönyv? A Nyugat defenzívába kényszerült, Kína, India, Indonézia feljövőben van. A kaotikus patthelyzetben az nyerhet, aki nem nulla százalékos játszmában gondolkodik hanem olyan megoldással áll elő, amely másoknak is elfogadható.
