Az USA megválasztott elnöke a fiát küldte a világ legnagyobb szigetére, hogy jelezze: komolyan gondolja Grönland megszerzését Dániától. Sajtóértekezletén még a katonai akciót sem zárta ki! Mind Dánia mind az Európai Unió természetesen tiltakozik bár Grönland nem része az Európai Uniónak.
Aligha zavarja Donald Trumpot, aki komolyan veszi jelszavát: America First! vagyis magyarra fordítva: az USA mindenekelőtt, mindenki más le van szarva!
“Grönland szereti az Egyesült Államokat és Donald Trumpot!” – tudatta a világgal Trump junior a világ legnagyobb szigetéről. Miért kell a megválasztott amerikai elnöknek Grönland? Mert az északi területekért eszeveszett versenyfutás zajlik a nagyhatalmak között: ha ugyanis a felmelegedés folytatódik, akkor ezen a területen komoly változások következhetnek be. Ezek közül a leginkább az érdekli Donald Trumpot, hogy a kínai hajók Oroszországot északon megkerülve rövidebb úton hozhatják el áruikat Európába és Amerikába. A stratégiai célok mellett Trumpnak nagyon fontos a pénz is: Grönland igen gazdag különböző ásványi kincsekben, melyeket egyelőre nemigen aknáznak ki, mert hideg van és bár Grönland nem része az Európai Uniónak, de szigorúak a környezetvédelmi előírások. Trump viszont fütyül a környezetvédelemre, ki akar lépni a párizsi klímavédelmi egyezményből ahogy ezt előző elnöksége során már egyszer meg is tette.
“A grönlandiak ki akarják használni erőforrásaikat”
Ezt az ifjabb Donald Trump tudatta a világgal a helyszínről, és valóban ásványi kincsek vannak bőven: uránium, olaj, földgáz, ólom, vas, cink, nikkel, arany, gyémánt, ritka földfémek stb…
Dánia tengerentúli területe iránt elsősorban amerikai cégek érdeklődnek, de vannak britek, kanadaiak és ausztrálok is. Érdekes módon az Európai Unióból egyelőre kevesen vannak az érdeklődők pedig 2023-ban a brüsszeli bizottság aláírt egy együttműködési egyezményt Grönlanddal.
Miért az európai óvatosság?
A Think Tank Europe megírta: méregdrága a beruházás Grönlandon, ahol nincs infrastruktúra viszont az időjárás mindent megdrágít.
Gond a munkaerő hiánya is: mindössze 60 ezren laknak a világ legnagyobb szigetén. Köztük nehéz munkavállalót találni egy bányába vagy olajkitermeléshez. Ha kívülről hoznak munkásokat, akkor azoknak sokat kell fizetni ahhoz, hogy elviseljék a zord körülményeket. Jelenleg csak két bánya működik a szigeten, és kiadták az engedélyeket titán és ritka földfémek bányászatára, de az urániumra tilalom van érvényben pedig ebből van a legtöbb Grönlandon.
