A magyar titkosszolgálatok utánpótlásáról, a hírszerzők munkakörülményeiről és a szolgálatok politikai környezetéről szóló beszámolók újra ráirányították a figyelmet a hazai elhárítás működésére. A hírszerzők feladatai, a toborzás feltételei és a szolgálatok politikai felügyelete egyaránt vitákat váltanak ki, miközben a nemzetközi példák is rávilágítanak a szakma kockázataira.
Egy magyar hírszerző tanonc nettó 750 ezer forintos havi fizetésre számíthat. Ez hazai viszonylatban versenyképesnek számít, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban szerény összegnek tekinthető — különösen annak fényében, hogy a hírszerzők gyakran az életüket kockáztatják.
Erre példa az a diplomáciai fedésben dolgozó magyar hírszerző, aki korábban Csáddal is foglalkozott, abban az időszakban, amikor Orbán Gáspár őrnagy volt az összekötő tiszt Déby elnök és a magyar miniszterelnök között. A magyar hírszerzőt holtan találták egy afrikai szállodai szobában; halálának körülményei máig tisztázatlanok. Csádban a külföldi hírszerzőkkel szembeni fellépés különösen kemény: az „orosz James Bondként” emlegetett ügynököt például addig verték, amíg be nem vallotta, hogy puccskísérlet előkészítésében vett részt. Végül Vlagyimir Putyin elnök küldte a helyszínre Szergej Lavrov külügyminisztert, aki különgéppel hozta ki az ügynököt az országból — hordágyon, mivel járni sem tudott.
Mit csinál egy „kukkos”?
A Blikknek nyilatkozó, nevét nem vállaló titkosszolgálati tiszt elmondta: szakmai zsargonban „kukkosnak” nevezik azokat a hírszerzőket, akik megfigyelést végeznek, követik a célszemélyeket, illetve technikai eszközöket telepítenek — jellemzően lehallgatási célból.
A tiszt szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendszeresen hirdet felvételt, mert folyamatos az utánpótlásigény. A bekerülés nem egyszerű, de aki megfelel a feltételeknek és bírja a terhelést, hosszú távú karrierre számíthat.
A tiszt nem tért ki arra, hogy 1990 előtt a kommunista párt vagy a KISZ ajánlása döntő szerepet játszott a felvételnél. A beszámoló szerint ma hasonló a helyzet: a Fidelitas vagy a Fidesz támogatása nélkül gyakorlatilag lehetetlen bekerülni a szolgálatokhoz — legalábbis a választásokig.
Karrierutak és politikai felügyelet
Orbán Gáspár őrnagy — aki Angliában azon a katonai főiskolán szerzett diplomát, ahol Vilmos és Henrik herceg is tanult — jelenleg a NIK munkatársa. A NIK a titkosszolgálatokat felügyelő szervezet, amelyet Bíró Marcell vezet. A testület feladata: napi jelentések készítése a miniszterelnök számára, a titkosszolgálatok személyzeti anyagának ellenőrzése, és persze a szolgálatok működésének felügyelete. A választások közeledtével a beszámolók szerint a NIK különösen aktív a személyi átvilágításokban.
A történelmi példák is szerepet játszanak a politikai vezetők gondolkodásában: Orbán Viktor állítólag nem felejtette el, hogy Nicolae Ceaușescut és feleségét 1989 karácsonyán halálra ítélő rendkívüli bíróság elnöke Victor Stănculescu tábornok volt — a román katonai hírszerzés vezetője, akit maga Ceaușescu nevezett ki.
