Ritka problémát észleltek a Roszatom mérnökei az Asztravec atomerőműben, mely Belorusziában épült nem túlságosan messze az Európai Unió keleti határától. A belső dokumentumot a Bloomberg szerezte meg.
Olyan gyantaszivárgást észleltek az atomerőmű rendszerében, amely komoly gondokat okozhatott volna amikor megkezdődik az uránatomok maghasadása. Felhalmozódott az ioncserélt gyanta, amely a víz tisztaságát szabályozza az atomerőmű teljes rendszerében. Ez a hiba meglehetősen ritka viszont veszélyes lehet, ezért le is állították a rendszert. Teljes leolvadáshoz is vezethet a legrosszabb esetben, ezért leállították a rendszert majdnem pontosan akkor amikor Putyin csapatai megkezdték támadásukat Ukrajna ellen. A leállítás dátuma: 2022 február 25. Mi történt azóta? Javításokat végeztek az atomerőműben, melynek átadását elhalasztották. Végül idén márciusban került sor erre. Lukasenka elnök a megnyitón célzott rá, hogy “mutatkoztak problémák az atomerőmű építése során, de mi ragaszkodtunk a legmagasabb biztonsági követelményekhez.”
Az 1986-os csernobili katasztrófa egyik legfőbb áldozata épp Fehéroroszország volt, így érthető az elnök aggodalma.
Mennyire biztonságos a Roszatom technológiája?
A litván titkosszolgálat jelezte a problémát, mert Litvániában is élénken él még a csernobili atomkatasztrófa emléke, ezért a hírszerzés igencsak figyeli a szomszédos Fehéroroszországot. Vilniusban észlelték a problémát, melyet most a Bloomberg által megszerzett Roszatom dokumentum is megerősített. A baj az, hogy Fehéroroszországban próbálták ki az oroszok a VVER 1200-as atomerőművet, amelyhez hasonlót építenek majd Magyarországon, ez lesz a Paks 2. Törökországban az Akkuyu atomerőmű ugyanezzel a technológiával épült, és ugyancsak késésekkel és problémákkal küszködött. A Bloomberg értesülései szerint az oroszoknak komoly szakember gondjai is vannak nem kis részben azért, mert Putyin ukrajnai háborúja miatt sok százezren hagyták el Oroszországot köztük olyanok, akik a nukleáris iparban dolgoztak.
