Leállt az orosz olaj Ukrajna felől, Orbán Viktor pedig politikai összeesküvést kiált: szerinte Berlin, Kijev és a Tisza Párt titkos megállapodása áll a Barátság vezeték újraindításának blokkolása mögött. Miközben a kormányfő Brüsszeltől szankciófeloldást követel és felszabadítja a stratégiai tartalékot, a MOL csendben Líbiához fordul — egy olyan országhoz, amelynek fele ma már orosz katonai befolyás alatt áll.
Ukrajnán keresztül jelenleg nem érkezik orosz kőolaj, mivel az orosz hadsereg folyamatosan támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát, amelyet Kijev csak lassan tud helyreállítani. Orbán Viktor azonban politikai szándékot lát a háttérben: szerinte Friedrich Merz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Münchenben megegyeztek Orbán Anitával, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltjével, hogy a magyar választásokig nem indítják újra a Barátság vezeték olajszállítását. A cél – Orbán értelmezése szerint – az, hogy 16 év után megbuktassák a magyar miniszterelnököt.
Orbán erre válaszul felszabadította a stratégiai olajtartalék egy részét, és felszólította Brüsszelt, hogy az iráni háború miatt függessze fel az orosz olajra vonatkozó szankciókat. Eközben a MOL csendben egymillió tonna líbiai olajat rendelt, amely az Adria vezetéken érkezhet Magyarországra. Horvátország ugyanis közölte: orosz olajat nem enged át a vezetéken – összhangban az EU-s irányvonallal és saját geopolitikai érdekeivel, különösen mivel ősi riválisa, Szerbia Moszkva legfőbb balkáni szövetségese.
Líbia: az ország fele orosz támaszpont
A Bloomberg nem részletezte, hogy a líbiai olaj az ország melyik feléről érkezik, pedig ez kulcskérdés. Líbia 2011 óta kettészakadt: Nyugat-Líbia (Tripoli) nyugatbarát kormányzattal, míg Kelet-Líbia (Bengházi térség) Haftar tábornok uralma, Oroszország egyik utolsó mediterrán bázisa.
Miután Szíriában Asszad rendszere összeomlott, és az elnök Moszkvába menekült a damaszkuszi nemzeti bank arany- és devizatartalékával, Oroszország mediterrán jelenléte nagyrészt megszűnt. Tartusz kikötőjében ugyan maradt valami, de az orosz erők áttelepültek Líbiába, ahol Haftar oldalán harcolnak a nyugatbarát kormány ellen.
Bengháziban korábban iszlamista fegyveresek meggyilkolták az amerikai nagykövetet – az orosz titkosszolgálat pedig évekkel később felmelegítette az ügyet, amikor feltörte Hillary Clinton külügyminiszteri e-mailjeit. Ez a művelet része volt annak a kampánynak, amely 2016-ban Donald Trumpot segítette.
A módszer ismerős: lejárató kampányok, amelyek most Magyar Péter és Zelenszkij ellen is megjelentek Magyarországon – a GRU ügynökeinek közreműködésével.
Orosz vonal kontra német vonal – geopolitikai frontvonalak Magyarország körül
Putyin nyíltan támogatja Orbán Viktort a választási kampányban. Az orosz polgári hírszerzés, az SZVR egyenesen azt üzente: Orbán Moszkva embere, míg Magyar Péter Ukrajnáé és Európáé.
Orbán és Putyin élesen támadják a németeket – nem véletlenül. Míg Angela Merkel korábban a német–orosz együttműködés bajnoka volt (ehhez csatlakozott Orbán is), addig Friedrich Merz teljesen más irányt képvisel önálló európai szuperhatalmat akar építeni, amely egyenrangú az USA-val és Kínával, és nem számol Oroszországgal – Orbán legfontosabb külső támogatójával.
Merz erről Münchenben, a biztonságpolitikai konferencián beszélt, majd Pekingbe és Washingtonba utazott. Az üzenet világos: Európa jövőjét az USA-val és Kínával együtt képzeli el, Oroszország nélkül.
Ha ez a projekt sikerrel jár, Orbán Viktor számára a geopolitikai tér beszűkül. A magyar miniszterelnök akár úgy is érezheti majd: „nincs a teremtésben vesztes – csak én”. Remélhetőleg azonban már nem Magyarország élén kell majd bánkódnia ezen.
