A lakásbiztosítás megkötése a legtöbb esetben ajánlott, de nem kötelező, mégis vannak olyan helyzetek amikor ezt nem lehet kikerülni. Ilyen lehet az, amikor hitelre vettük meg a lakást és a bank kötelezően előírja a biztosítás megkötését. Egy biztos, hogy egy biztosítással nem veszíthetünk, hiszen a legváratlanabb helyzetekben következhet be a baj.
Hogyan járjunk el albérlet esetén
Minden tulajdonos számára fontos, hogy az ingatlan megőrizze eredeti állapotát, de például egy társasház esetében teljesen kiszámíthatatlan, hogy a szomszéd lakások bármelyikénél mikor lesz például csőtörés. Sok ingatlantulajdonosnak nem áll rendelkezésére az az összeg, amelyből fel tudná újítani elavult otthonát, így ezzel a problémával mindenképpen számolni kell még albérlet esetében is. Teljesen mindegy, hogy mi, vagy egy albérlő él a lakásban, hiszen káresemény akkor is bekövetkezhet, ha nem mi okozzuk.
Mit tegyünk albérlőként
Egy bérelt ingatlan esetén az ingóságok védelme nekünk albérlőként is fontos. A szerződésben nem árt, ha pontosan kitérünk arra, hogy a biztosítási díjat ki fogja majd fizetni. A költségeket meg is lehet osztani, hiszen a főbérlő fizetheti az ingatlanra, míg az albérlő az ingóságokra a biztosítást. Mivel a biztosítási fedezet eltérő, így a két biztosítás külön-külön is megköthető, akár két különböző biztosítótársaságnál is. A többszörös biztosításra speciális szabályok vonatkoznak, ezért ezt jobb inkább elkerülni.
Mi a helyzet akkor, ha több albérlő is él a lakásban?
Ebben az esetben minden egyes albérlőnek a saját ingóságaira kell megkötni a szerződést. A közösen használt ingóságokra is lehet szerződést kötni, de gond esetén csak az egyik biztosítóhoz szabad benyújtani a kárigényt. Nem érdemes ezzel játszani, hiszen ellenkező esetben súlyos anyagi kárunk keletkezhet. Ez is rámutat a lakásbiztosítás fontosságára.
Mit tegyünk akkor, ha a főbérlő nem akar lakásbiztosítást kötni?
Tegyük meg mi, hiszen, ha a bérleti szerződésben nem tértünk ki külön az egyes káresemények esetében arra, hogy ki fogja kifizetni a kárt, akkor nagyon sokba kerülhet nekünk az adott havi lakhatásunk. Társasházak esetén még nagyobb körültekintéssel járjunk el, hiszen a szomszédok által okozott kárra, amely a mi lakásunkat is érintheti, semmilyen ráhatásunk nincsen. Elég egy alapos beázás és máris tönkremegy a fal, a padlózat és esetleg egyes ingóságaink is. A beázás után általában egy festést is el kell végezni, a legrosszabb esetben pedig még a falakban keletkező kárt is orvosolni kell.
Amennyiben a bérleti szerződésünk nem tér ki pontosan a károk rendezésére, akkor a lakástörvényt kell irányadónak tekinteni. Azonban, akiknek fontos a nyugalom azok nem fogják sajnálni azt a pár ezer forintot havonta, hogy biztonságban tudják a lakást és a saját ingóságaikat. Arra azonban figyeljünk, hogy albérlőként nekünk kötelességünk tájékoztatni a bérbeadót minden fontosabb káreseményről.
