Fontos információ került a FüHü birtokába. Nem árulhatjuk el, hogy miként került hozzánk a fotó, de a lényeg azért publikus: az angol nagykövet és felesége Diana emlékpadot avatott Örményesen.
Nincs nekünk bajunk a tragikus körülmények között elhunyt – és életében is sok szomorúságot elszenvedő – hercegnővel. Épp ellenkezőleg: kifejezetten szimpatikus volt nekünk Diana. És még ma is az – halála után sok évvel is kedveljük őt.
Csak azt nem tudjuk, hogy Örményesnek milyen kötődése van Duianához. Merthogy valamilyen oka bizonyára van annak, hogy paddal tisztelegnek az emléke előtt.
Megnéztük a település honlapját, de nincs említés arról, hogy Diana Örményesen járt volna. Arról sem, hogy valamit adományozott a településnek.
Pedig, ha lenne, akkor bizonyára történt volna említés. merthogy, amúgy igen tartalmas és minden részletre kiterjedő az Örményes honlapján olvasható információ.
Megtudhatjuk azt, hogy Örményes 1.170 lakosú község Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén. A Szolnoktól 31 km-re keletre fekvő település Törökszentmiklós és Kisújszállás városokkal, Fegyvernek és Kuncsorba községekkel határos területen fekszik. Közúton a 4-es számú főúton közelíthető meg (Fegyvernektől 5 km).
A Budapest-Szolnok-Záhony vasúti fővonal áthalad a településen.
A község nevének eredete nem tisztázott egyértelműen. A legvalószínűbbnek az a feltevés látszik, hogy az Árpád-korból az „örmény-malom” szóból származik. A település ugyanis királyi szolgálónépek faluja volt.
A lakosság az 1800-as évek végén már Örményesnek nevezte faluját, de hivatalosan Magyarország helységnévtára említi először Örményes-puszta néven 1913-ban.
Az 1920-as években alakult ki a település falusias arculata, a Nagyatádi-földreform következtében több új kisbirtokos jutott földhöz, s fogott házépítésbe.
A község jelenleg is értékes épületei a Bíró, a Kepich és Glaser kastélyok.
További építészeti látnivalója a településnek a Vasútállomás (és a hozzátartozó 6 épület), melyet 1857 november 19-én Erzsébet napján a királyné tiszteletére adtak át a közforgalomnak. Az alföldi tájba, a falusias légkörbe illeszkedő épület együttes a későbbiekben idegenforgalmi nevezetességgé is válhat.
A település mezőgazdasági jellegű, kis mértékben iparral is rendelkezik. A település képe az 1945. után kibontakozó fejlődés során alakult ki. A Glaser kastély köré épült település 1950. óta önálló közigazgatási egység, 2005-ben ünnepeltük a település önállóságának 55. évfordulóját.
Az újonnan épült épületek 1950-ben a községháza, óvoda és iskola volt, melyek az idők során bővítésre kerültek.
Az önkormányzati intézmények közül a Művelődési Ház és Könyvtár és a szociális ellátásokat biztosító Csorba Mikro-térségi Szociális Alapszolgáltatási Központ részjogkörű telephelye a „Napraforgó” Gondozási Központ ma is a Glaser kastély épületében van elhelyezve.
A településen a csendes, falusias környezetben történő pihenésre és a települést átszelő Nagykunsági csatornán horgászásra van lehetőség. Évente visszatérő rendezvényük az augusztus 20-i Falunap.
