“Kínának és az Európai Uniónak fenn kell tartania a nemzetközi kapcsolatok nyitottságát” – ezt hangoztatta Hszi Csin-ping elnök amikor találkozott Ursula von der Leyennel és Antonio Costaval Pekingben.
A csúcstalálkozótól senki nem várt sokat: Brüsszel felrója Kínának a 400 milliárd eurós kereskedelmi deficiten túl azt, hogy Oroszországot támogatja az ukrajnai háborúban. Trump is azzal a feltétellel kínál 15%-os vámot az Európai Uniónak, hogy az nem működik együtt Kínával a vámháborúban, ahogy azt nemrég Vang Ji külügyminiszter javasolta Brüsszelben.
“Konstruktívan kell kezelnünk Kínát, köthetünk vele olyan szerződéseket, melyek növelik a kereskedelmet és fokozzák az együttműködést”
– mondta Ursula von der Leyen asszony még februárban röviddel azután, hogy kiderült:
Trump komolyan gondolja vámháborús terveit.
Meghívták Hszi Csin-ping elnököt Brüsszelbe, hogy együtt ünnepeljék a diplomáciai kapcsolatok felvételének ötvenedik évfordulóját. A kínai államfő lemondta a meghívást, ehelyett volt az egynapos csúcs Pekingben, ahol Ursula von der Leyen és Li Csiang miniszterelnök megvitatta a gazdasági együttműködés lehetőségeit. Hszi Csin-ping elnök fogadta Ursula von der Leyent, ezen a találkozón a geopolitika kerül napirendre: főként az, hogy Peking támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban. Korábban Peking még béketervekkel állt elő, de Hszi Csin-ping elnök ott ült Putyin mellet Moszkvában a győzelem napi ünnepségeken. Vang Ji külügyminiszter az uniós aggodalmakra válaszul ezt közölte:
”Kína nem engedheti meg Oroszország vereségét az ukrajnai háborúban!” Ez tükörformulája a nyugati állításnak: “Oroszország nem győzhet Ukrajnában!”
A csütörtöki csúcs előtt Brüsszel két kínai bankot szankciós listára helyezett azért, mert finanszírozzák Oroszország ukrajnai háborúját. Peking “hallatlan döntésről” beszélt, és válasz szankciót ígért.
“Miért nem kapunk galliumot Kínától, ha Peking az USA-ra akar csapást mérni?”
Ezt kérdezte az Európai Parlamentben egy holland képviselő, a kereskedelmi bizottság tagja. Groothuis képviselő a ritka földfém háborúra utalt, melyben az Európai Unió kereszttűzbe került az USA és Kína között. A galliumot a hadiiparban is használják, ezért a kínaiak hosszasan faggatják az export kérelmet beadó európai cégeket: mire is akarják felhasználni az értékes ásványi anyagot?!
Azután is tudakozódnak a kínaiak a ritka földfém vásárlás esetében, hogy az uniós cégeknek milyen üzleti kapcsolatai vannak? Nyilvánvalóan elsősorban az amerikai kapcsolatokra kíváncsiak. Válaszul a holland képviselő európai szankciókat sürget Kína ellen: “a brüsszeli bizottságnak szigorítania kellene a vízum kiadást, a bevándorlást és főként nehezítenie a piaci hozzáférést!” Ez nyilvánvaló célzás a több mint 400 milliárd eurós kereskedelmi deficitre az EU és Kína között.
“A kínaiak belepisilnek a csizmánkba, mi pedig vigyorgunk: ez jó, mert meleg!”
– mondta a liberális képviselő az Európai Parlamentben.
Macron francia elnök, az európai, liberálisok erős embere, kétfrontos háborút hirdetett meg az USA és Kína ellen holott korábban Pekingből hazatérve még úgy beszélt, hogy “nem leszünk az USA vazallusa!”
Miért érzik a kínaiak nyeregben magukat?
“Miután gyorsabban és könnyebben kötöttek ideiglenes tűzszünetet az USA-val a kereskedelmi háborúban mint ahogy azt korábban remélték miközben az Európai Unió még mindig feszült körülmények között tárgyal Washingtonnal, ezért a kínaiak erős helyzetben érzik magukat Európával szemben” – hangsúlyozta Francesca Ghiretti, a Rand kutató központ kínai – európai osztályának vezetője, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.
“A függőség csökkentése nem jelenthet elzárkózást”
– ezt hangsúlyozta Hszi Csin-ping elnök amikor Pekingben fogadta Ursula von der Leyent, a brüsszeli bizottság elnökét és Antonio Costat, a tanács elnökét. A kínai államfő arra szólította fel az Európai Uniót, hogy fokozza együttműködését Kínával a zöld fordulatban illetve a digitális forradalomban.
“Azt reméljük, hogy az Európai Unió nyitott marad a kínai cégek beruházásai előtt”
– jelentette ki Hszi Csin-ping.
A bizalom az, ami hiányzik a két fél között, erre mutatott rá Engin Eroglu, az Európai parlament kínai delegációjának feje, aki szerint fagyos a hangulat Brüsszel és Peking között. Az okot Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője abban jelölte meg, hogy Peking elmozdult a semleges álláspontról Ukrajnában, és nyíltan Moszkvát támogatja. Vang Ji külügyminiszter ezt azzal indokolta Brüsszelben, hogy Kínának érdeke az ukrajnai konfliktus elhúzódása, mert az USA-nak addig is kevesebb energiája és figyelme jut Kínára és a Távol Keletre. Pekingben cáfolják ezt az interpretációt. Vagyis a pekingi csúcs után minden maradt a régiben: az Európai Uniónak versenyeznie kell az USA-val és Kínával, de úgy, hogy közben együttműködik velük, mert Trumpon kívül mindenki látja: egyedül nem megy!
