A kínai központi nyugdíjalap 2100 milliárd jüannal vagyis 317 milliárd dollárral gazdálkodik.
Túlságosan is nagy a hazai befektetések aránya, ezért diverzifikálnunk kell – magyarázta a South China Morning Post munkatársának exkluzív interjújában Kína egykori pénzügyminisztere, aki a világ legnagyobb pénzügyi alapját menedzseli.
Lou Csi-vej a kínai reformok meghatározó figurája, akinek fontos szerepe volt abban, hogy hazája a globális gazdaság második számú szereplőjévé váljon. A 2100 milliárd jüanos nyugdíjalap kezelése majdnem akkora kihívás, mint pénzügyminiszternek lenni Pekingben, mivel egy
óriási lyuk tátong a kínai nyugdíjrendszeren.
1997 előtt a bérekből nem vontak le nyugdíjjárulékot, miközben a nyugdíjat az állam kifizette. Ugyanis annyira alacsonyak voltak a bérek és a nyugdíjak, hogy az állam nem hozott létre külön nyugdíjkasszát, hanem azt a központi költségvetés részeként kezelte. Aztán az ezredforduló táján megindult a reform: a bérekből elkezdték levonni a nyugdíjjárulékot. Az állam pedig vállalta, hogy feltölti a nyugdíjalapot. Így jött létre a világ legnagyobb pénzügyi alapja, melyet most Kína egykori pénzügyminisztere vezet.
Hszi Csin-ping elnök meghirdette az Új Selyemút programot, amely
Kína befolyásának növelését célozza az egész világon.
Ennek szellemében kíván Lou Csi-vej is befektetni külföldön, de rendkívül óvatos, mert tavaly csak 1,73%-os eredményt ért el. Ám az összkép nem olyan rossz, mert a 2000-es megalakulásuk óta az éves átlaghozamuk 8,4% volt. Ugyanakkor a külföldi befektetésekhez eltörpülnek belföldiekhez képest: mindössze 6,7%-ot tesznek ki.
Pekingben most ezen az arányon kívánnak változtatni. Mozgásterük van, hiszen a nyugdíjalap elnöke, még amikor a pénzügyminiszteri posztot töltötte be, akkor 20%-ban határozta meg a külföldi befektetések arányát. Ezek kiválasztásánál
„Nagyon odafigyelünk az árfolyamokra”
– hangsúlyozza Lou Csi-vej, aki szerint meg kell nézni, mi történt Oroszországgal, mekkora csapás volt a számukra az olaj árának csökkenése. Szerinte már kilábaltak belőle, de nehéz helyzetben voltak. Ausztrália, amely nyersanyagot szállított a globális piacra, szintén megérezte az árfolyam ingadozásokat.
„Azt gondolom, hogy a jüan/dollár árfolyam stabil marad a jövőben.”
A külföldi befektetések tehát növekedni fognak, de a kínai gazdaságot már nem az export, hanem a hazai kereslet hajtja – hangsúlyozta a világ legnagyobb pénzügyi alapjának elnöke. Szerinte hiba volt az, hogy bár az állam megígérte a nyugdíjalap feltőkésítését, nem végzett teljeskörű munkát.
A feladatot ugyanis leosztotta a tartományoknak, de ők nem lelkesednek a befizetésekért. Vagyis a kínai nyugdíjrendszerben továbbra is fennmarad egy „fekete lyuk”, amely azzal a problémával küszködik, hogy egyre több a nyugdíjra jogosult és relatíve egyre kevesebb a befizető.
Ezzel a problémával szinte minden országban küzdenek a világon. Ezért is kell a világ legnagyobb nyugdíjalapjának tisztes eredményeket produkálnia, hogy a több száz millió nyugdíjas megkapja a havi járandóságát.
