A Pekinggel kötött paktum gyarmattá teszi Oroszországot, ugyanakkor végzetes csapást mér Trump ukrajnai békefolyamatára.
Oroszország külügyminisztere Alaszkában egy, a Szovjetunió cirill betűs kezdőbetűivel díszített pulóverben jelent meg, amelyet Ronald Reagan egykor „a gonosz birodalomként” jellemzett. Szergej Lavrov provokatív CCCP öltözékét, amely egy horogkeresztes karszalagot viselő német diplomatára hasonlított, amerikai vendéglátói szándékosan figyelmen kívül hagyták. Talán a Kreml tipikus faragatlanságának tulajdonították, mint amikor Vlagyimir Putyin ráengedett egy kutyát Angela Merkelre, csak hogy lássa, ahogy összerándul. Vlagyimir Putyin kíséretében azonban érezhetően több volt a szokásosnál egyfajta önteltség, egy olyan arrogancia, amelyet az orosz elnök nem is próbált leplezni, miközben gúnyosan nézett az összegyűlt nyugati médiára. Úgy járkált a színpadon, mint egy ketrecéből kiszabadult ragadozó, aki a szabadságba vezető utolsó ugrásra készül. Most már tudjuk, hogy a zsebében már ott volt egy Kínában nyomtatott „szabadulj a börtönből” kártya. Ez segített volna neki felpörgetni az ukrajnai háborút, de szörnyű árat rótt volna a nagy országra, amely egykor Oroszország volt.
Júliusban az orosz gazdaság füstben úszott, a nyári ukrajnai offenzíva akadozott, és a Trump-adminisztráció szankciókkal fenyegetőzött. Még akkor is, amikor Putyin jelezte, hogy készen áll a béketárgyalásokra, az oroszok és a kínaiak már egy megállapodást kovácsoltak a Kreml megmentésére. Mire Donald Trump augusztusban Anchorage-ban találkozott Putyinnal, az oroszok már friss lendülettel léptek előre. Trumpnak sejtelme lehetett róla, mert az anchorage-i csúcstalálkozó vacsoráját hirtelen lemondták. A Kijevvel folytatott béketárgyalásokból semmi sem lett. Épp ellenkezőleg, az oroszok új magasságokba emelkedtek a szemtelen agresszió terén, a legnagyobb sortüzeket indították Ukrajna ellen, bombázták a kijevi kabinetirodát, a British Council épületét és az EU diplomáciai hivatalait, és ezen a héten először küldtek drónrajt egy NATO-országba. Valószínűleg további provokációk következnek Lengyelország és a balti térség más országai ellen. A NATO pedig tartózkodni fog attól, hogy ezeket „támadásoknak” nevezze.
Kínában készült – egy lezuhant csali drón Lengyelországban Putyin felbátorodik, mert a hadigazdaságát ellátó bankautomaták hamarosan újratöltődnek, bár az ár megalázó hűbériség lesz Kína iránt. A hónapokig tartó tárgyalások és az orosz vezető kínai látogatása során véglegesített megállapodás értelmében az olyan energiaóriások, mint a Gazprom és a Roszatom, Ukrajna inváziója óta először értékesíthetnek vállalati kötvényeket a kínai piacon. Az úgynevezett „pandakötvények”, amelyek kínai valutában fizetnek ki, betöltik azt az űrt, amely akkor keletkezett, amikor a nyugati vállalatok és a készpénz 2022-ben elhagyta Oroszországot. A szankciók elvágták az orosz gazdaságot a globális pénzügyi piacoktól, ahol a dollár még mindig uralja a helyzetet. A tőkétől megfosztott orosz vállalatok közül sok a csőd szélén áll, de a Kreml számára igazán csak az energiaóriások számítanak. John McCain szenátor nem állt messze az igazságtól, amikor 2014-ben Oroszországot „országnak álcázott benzinkútként” jellemezte. 2021-ben, egy évvel Ukrajna inváziója előtt, az energiabevételek az orosz állam költségvetésének mintegy 45 százalékát fedezték. Most még a hatalmas Gazprom is küszködik, készpénztartalékai körülbelül 6 milliárd dollárra csökkentek, miután a tavalyi évet veszteséggel zárta. A kínai hitel segít nekik kiaknázni egy óriási gázmezőt az Északi-sarkon, és végre megépíteni a régóta várt Szibéria Erője 2 vezetéket a Jamal-félszigetről Mongólián keresztül Kínába. Putyin pekingi látogatása során megállapodásra jutott Hszi Csin-pinggel a vezetékről, bár a kínaiak hallgatása alapján a feltételek rendkívül kedvezőtlenek Moszkva számára. Úgy tűnik, a kínaiak arra számítanak, hogy a Gazprom fogja állni a határukhoz vezető 2700 km-es vezetékek megépítésének költségeit, amelyeket ismeretlen kamatozású kínai hitelekből finanszíroznak. Továbbá Kína hajlandó csak az orosz vásárlók által fizetett legalacsonyabb gázárat fizetni, ahelyett, hogy a kétszeres európai árakat fizetné. Egyes elemzők azon tűnődnek, hogy a Kreml vajon profitot termelne-e ilyen alacsony haszonkulccsal.
Kelet felé fordulva – Oroszország gázvezetékei
A Gazprommal – a cég korábban évente 180 milliárd köbméter gázt exportált Európába. Ez most 50 milliárd köbméterre csökkent, és az EU ezt 2028-ra nullára akarja csökkenteni. A Szibéria Erője 2. gázvezeték tervezett kapacitása 50 milliárd köbméter. Ez némileg segítene a Gazpromnak – és az orosz államnak –, de soha nem fogja pótolni az európai piac elvesztését. A kínai segély ára magas lesz. Putyin új megállapodása Oroszországot kínai gyarmattá változtatja, olcsó nyersanyagokkal látva el gazdagabb szomszédját. A folyamat során az ország a silány minőségű kínai termékek lerakóhelyévé válik, amelyeket még Temu is elutasíthat. És mindezt uzsorás kínai kölcsönök finanszírozzák. Ahogyan azt számos harmadik világbeli ország felfedezte, a kínai övezet és út végén egy tátongó adósságcsapda húzódik meg. A kínaiak olyan technológiát is keresnek, ahol Moszkva előnyben van: a Roszatom know-how-ját az atomreaktorok tengeralattjárókba és jégtörőkbe való beépítésében, valamint az orosz űrszakértelmet. Putyinnak volt választása. Trump és hobbi diplomatája, Steve Witkoff szintén felajánlották segítségüket az Északi-sarkvidék kincseinek kiaknázásához. Nem ismerjük Witkoff és Putyin közötti megbeszélések részleteit, mivel nem jegyzetelt, és nem volt hajlandó gyorsírót használni. És azért sem, mert sem ő, sem Trump nem engedett bepillantást nyerni a megkötött üzleti megállapodásokba. Witkoff többi gázai béketörekvéséből levont következtetések alapján (hogy is áll ez, egyébként?) Amerika Első Családja talán hasznot húzott volna belőle. Gázában Trump veje, Jared Kushner állítólag egy üdülőhelyet épített volna. Mit terveztek a Trumpék Moszkvába hozni? Lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni. Putyin átverte Trumpot, és jobb ajánlatot kapott a másik fickótól. Az orosz vezető eltökéltnek tűnik, hogy folytassa örök háborúját Ukrajnában, és Kína hajlandó segíteni, pénzzel és anyaggal egyaránt. Az Insider, egy független orosz kiadvány arról számolt be, hogy Kína szállítja az orosz csapatok által használt füstmentes lőpor körülbelül felét, az átalakított Shahed drónok összes szénszálas héját, a kisebb drónok elektromos motorjait és az azokat vezérlő optikai kábeleket. Az ukrajnai éjszakák sokkal csendesebbek lennének, ha Oroszországnak nem lenne ennyi kínai kütyüje. Az elmúlt két hónap eseményei rávilágítanak az amerikai külpolitika szánalmas kudarcára, ha egyáltalán létezik ilyen. Trump apologétái azt állították, hogy volt módszer az őrületében: az Egyesült Államok megpróbálta megosztani Kínát és Oroszországot, még saját szövetségesei elidegenítésének árán is. Nos, ez jól sikerült. Európa most a darabokat, vagy Lengyelország esetében a drónok darabjait szedi össze. Ez jó alkalom lenne arra, hogy a német koalíció abbahagyja a Friedrich Merz által a kancellári kinevezése előtt ígért nagy hatótávolságú Taurus rakétákról folytatott vitát, és adjon belőlük néhányat Ukrajnának. Rengeteg olajmezők, finomítók és csővezetékek vannak azon fegyverek hatótávolságán belül, amelyeket Európa könnyen biztosíthatna. És van egy csillogó gyár Jelabugában, Tatárföldön, amely drónokat szerel össze, főként kínai alkatrészeket használva. Laposítani kell. Most.
I.K.
