Fontos

A háború 53. napja – (folyamatosan frissítve)

Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre,
az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… 

Joszif Visszarionovics Sztálin

 

14:00 – Ukrajna leggazdagabb embere ígéretet tett arra, hogy segít újjáépíteni az ostromlott Mariupolt,  amely közel áll a szívéhez, mert  a városban két hatalmas acélmű tulajdonosa.

13:30 – Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombaton katonai célpontokat semmisített meg Kijevben és Mikolajivban, ami az elemzők szerint valószínűleg megtorlás volt a hajó elsüllyesztéséért. Vasárnap az ukrán fővároson kívüli katonai üzemet is eltalálták, bár áldozatokról nem érkezett azonnali információ.

12:50 – Oroszország katonai célpontokat vett célba  Ukrajna szerte, és az ukránok azt állították, hogy délen Odesszára és nyugatra Lvivre irányítottak rakétákat. 

12:00 – Az orosz megszálló erők nem tudnak agresszív offenzívát indítani a Donbászban, mert az ukrán fegyveres erők visszatartják őket.

11:30 – Ukrajna nem tudott megállapodni az orosz megszállókkal a kiürítési útvonalakra vonatkozó tűzszünetről, ezért április 17-én nem kerül sor humanitárius folyosókra – jelentette Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.

10:45 – Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy 31 ember, köztük négy gyerek megsérült az orosz erők Harkov több városrésze elleni támadásában az elmúlt 24 órában.

09:35 – Volodimir Zelenszkij elnök közölte  , hogy tárgyalások folynak a mariupoli ukrán védők megsegítéséről. Megállapodtunk, hogy lesznek humanitárius folyosók. El akarták vinni a sebesülteket, asszonyainkat és gyermekeinket, de Oroszország ezt megtagadta.

08:05 – Az orosz invázió hadműveleti súlypontja Kelet-Ukrajnára helyeződött át, de Oroszország végső célja változatlan marad. Az orosz erők továbbra is harci és segédeszközöket szállítanak Fehéroroszországból Kelet-Ukrajnába. A brit hírszerzés szerint ezek között vannak Harkiv és Szeverodonyeck környéki helyszínek is.

07:40 – Roman Abramovics orosz oligarcha, aki ellen uniós és brit szankciókat vezettek be, Kijevbe látogatott, hogy megpróbálja újraindítani az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalási folyamatot. Az orosz üzletember állítólag találkozott az ukrán tárgyalócsoport tagjaival, és megbeszélték a tárgyalások folytatásának lehetséges módjait.

07:20 – ukrán híradások szerint vasárnap hajnalban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijev felett. A bombázás által okozott károkról és áldozatokról egyelőre nincs információ.

06:10 – Oroszország a hétvégén vagy a jövő hét elején megkezdheti ukrajnai hadjáratának következő szakaszát, az Egyesült Államok pedig arra kéri szövetségeseit, hogy biztosítsanak több tüzérségi fegyvert és lőszert Ukrajnának.

04:25 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd.

03:30 – Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint a megszálló orosz csapatok valószínűleg tengeri partraszállást készítenek elők Mariupolban.

02:20 – Április eleje óta sugároznak ukrán tévécsatornák a magyarországi kábelhálózatokon.

01:50 – Az Egyesült Államok most először biztosít  Kijev számára korszerű katonai felszerelést, köztük 11 Mi-17-es helikoptert; 18 db 155 mm-es tarackot és további 300 Switchblade típusú drónt. Az első szállítmányok már meg is érkeztek.

00:10 – Oroszország felszólította a még mindig az ostromlott Mariupol város védelmében harcoló ukrán erőket, hogy tegyék le fegyvereiket. A látszólagos ultimátum akkor érkezik, amikor Oroszország folytatja könyörtelen és pusztító támadását a délkeleti város ellen.

Az orosz titkosszolgálatok megbuktak Ukrajnában

Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki a véleményét az orosz titkosszolgálatok kudarcáról Ukrajnában. A veterán titkosszolgálati tábornok jól ismerheti az oroszokat hiszen 1990 előtt a magyar szolgálatok lényegében az ő irányításuk alatt működtek.

Horváth tábornok bírálata lesújtó: „azt gondoltuk, hogy az alig nyolc éve leváló Ukrajnában az orosz titkosszolgálat mindent lát, mindent tud. Ha ebben a nagyon közeli, nyelvi akadályok nélküli országban nem voltak képesek megfelelő humán és technikai pozíciókat megtartani vagy kiépíteni az évek során, akkor mára kiderül:

      a király meztelen!

Az orosz hírszerzés nem tette a dolgát. Annak ellenére, hogy Putyin elnök két évtizede pénzt, paripát, fegyvert biztosított kedvenc szervezeteinek. A lojalitás mellé nem társult kellő szakértelem. Az orosz elhárításra sem vet túlságosan jó fényt, hogy a nemzeti gárdában áruló, vakond volt.”

5 milliárd dolláros alapok

Victoria Nuland, az USA akkori és mai kelet-európai ügyekben illetékes államtitkár helyettese, Kijevben elárulta: az amerikaiak ennyit költöttek arra, hogy elkergessék Janukovicsot, az oroszok emberét az ukrán fővárosból. Mostanában kiderült: válaszul Putyin elnök éppúgy 5 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy visszaállítsa a „baráti Ukrajnát”. Az alap élére ex tanácsadóját, Vlagyiszlav Szurkovot állította. Aki tagadta, hogy az ukránok önálló nép lennének. Folyamatosan amellett érvelt, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a nagy szláv testvér, Oroszország birodalmába. Ebből az ötmilliárd dolláros alapból kellett volna megszerveznie a váltást. Putyinnak garantálta a kétnapos villámháború sikerét a beépített árulókra hivatkozva. Aztán ebből nem lett semmi. Nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, aki nemzetközi presztízst csinált az ellenállásból. A korábban nem túl népszerű elnök pillanatok alatt nemzeti hős lett annak ellenére, hogy orosz anyanyelvű zsidó egy erős antiszemita hagyományokkal rendelkező országban. Az ukrán hadsereg és a titkosszolgálatok hatékonyan szembeszálltak az oroszokkal. Áruló sehol. Medvescsukot, akit Putyin Zelenszkij utódának tekintett nemrég fogta el az ukrán elhárítás.

Esély sincs a gyors békekötésre

Putyinnak az arca megmentéséhez arra lenne szüksége, hogy Moszkvában a Vörös téren felmutathassa azt: Ukrajna végképp lemond a Krímről, és átadja a két orosz többségű tartományt, Donyecket és Luhanszkot Oroszországnak.

Az országát sikeresen védő Zelenszkij elnök viszont közölte egy amerikai televízióban, hogy erről szó sem lehet.

Ukrajnában ma a védekező hadsereg nagyobb és egyre erősebb, a támadó oroszok pedig azt látják, hogy az idő nem nekik dolgozik.

Ukrajna ma a világ legjobban felfegyverzett országa – írta Horváth József vezérőrnagy a Magyar Nemzetben. Az USA és a többi NATO állam önti a fegyvereket Ukrajnába. Az elhúzódó hadműveletekkel ki akarják véreztetni az orosz hadsereget és erodálni Putyin népszerűségét Oroszországban.

Biden elnök tudatosan bakizott amikor közölte: meg akarjuk buktatni Putyint!

Horváth tábornoknak feltűnt, hogy Ukrajna kapcsán nemigen esik szó a katonai hírszerzésről pedig ennek nagyobb a presztízse Moszkvában mint a polgárinak.

Romániában Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett parancsnoka volt annak a különleges bíróságnak az elnöke, amely halálra ítélte a diktátort és nejét, akiket egy laktanyában végeztek ki – az orosz és az amerikai titkosszolgálatok szorgos együttműködésének eredményeként 1989-ben.

A háború 52. napja – (folyamatosan frissítve )

Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre,
az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… 

Joszif Visszarionovics Sztálin

 

14:05 – Oroszország megtagadja a belépést országába, nemkívánatos személyként kezelik  Boris Johnson, brit miniszterelnököt és kormányának több tagját.

13:50 – A luhanszki régió vezetője felszólítja a lakosokat, hogy a helyzet súlyosbodásával meneküljenek ki a térségből, és ezzel segítsék a fegyveres erőket az orosz megszállókkal való konfrontációban.

12:05 – A Dnyipropetrovszk régiót két két rakétacsapás érte. Az egyik a Dnyipro városában – egy elhagyott baromfitelepet semmisített meg.

11:40 – Au ukrán titkosszolgálatok szerint az oroszok által megszállt Krím-félszigeten lévő Szevasztopol város közelében 39 orosz hadihajó vagy kishajó található, a Moszkva cirkáló nincs köztük.

10:20 – Mariupol orosz megszállói arra készülnek, hogy április 18-tól lezárják a várost a be- és kiutazás előtt, valamint a körzetekben megtiltanak mindenféle mozgást, hogy minden férfit kiszűrjenek így megakadályozva a bentmaradók hadba állását.

09:10 – Az orosz hatóságok bejelentették, hogy megkezdték az ukránok kitoloncolását a Harkiv megyei Izyumból az Oroszország területére.

08:40 – Kora reggeli óta robbanások hallatszanak a fővárosában, Kijevben és a nyugat-ukrajnai Lviv városában – jelentették a helyi portálok. 

07:20 – Az Egyesült Államok part menti védelmi fegyvereket ad a héten bejelentett 800 millió dolláros katonai segélycsomaghoz. 

05:30 – Ukrán tisztviselők becslése szerint 2500-3000 ukrán katona vesztette életét a háborúban.

04:25 – A legnagyobb német ellenzéki párt, a CDU vezetője bírálta Scholz kancellárt, amiért késik a nehézfegyverek szállítása Ukrajnába. Merz kijelentette, hogy „teljes mértékben” egyetért Annalena Burbock külügyminiszter álláspontjával, miszerint az ilyen késedelmek „már nem indokoltak” – olvasható Merz a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában.

03:00 – Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Mark Milli tábornok vezérkari főnökök egyesült államokbeli elnökével a Harkiv-Izyum határon és Donbászban vívott harcokról tárgyalt.

02:15 – Az orosz külügyminisztérium megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint jegyzéket küldtek az Egyesült Államoknak az Ukrajnába irányuló fegyverszállításról. „Felszólítjuk az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy vessen véget Ukrajna felelőtlen militarizálásának, amelynek beláthatatlan következményei vannak a regionális és nemzetközi biztonságra nézve” – áll a közleményben.

00:20 – Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország örökre elvesztette Ukrajnát.

00:10 – Volodimir Zelenszkij elnök videón közzétett beszédében hangsúlyozta, hogy a hatóságok mindent megtesznek az emberek megmentése érdekében Mariupolban.

Klicsko: mindenre felkészültünk!

Kijev polgármesterének testvére, aki korábban világbajnok bokszoló volt, a német közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott arról, hogy semmi jóra nem számít a közeli jövőben Ukrajnában.

„Az oroszok továbbra is el akarják foglalni Kijevet” – hangsúlyozza Vlagyimir Klicsko. Moszkva csökkentette csapatainak létszámát az ukrán főváros körül, és a Donbasz megtámadására koncentrál. Vlagyimir Klicsko, a területi milícia katonája, aki úgy véli, hogy bár most Kelet és Dél Ukrajna az orosz hadsereg csapásainak célpontja, nem mondtak le az ukrán főváros megtámadásáról.

„Mariupol városa még nem esett el, ahogy az oroszok állítják, de a helyzet ott szörnyű. Nem tudom, hogy hány ezer civilt öltek meg az orosz katonák, mint ahogy azt sem tudom, hogy hány polgári személy rekedt a kikötővárosban. Ennek ellenére Mariupol még mindig harcol.”

Miért nem fogadták a német elnököt Kijevben?

Öt uniós tagállam elnöke készült Ukrajna fővárosába, hogy személyes jelenlétével növelje Zelenszkij elnök és az ukránok önbizalmát: az Európai Unió nem hagyja Ukrajnát magára ebben a nehéz helyzetben! Négyen tárgyaltak is Zelenszkij ukrán elnökkel: Lengyelország és a három balti ország államfője. Az ukrán fél azonban nem kívánta fogadni Németország köztársasági elnökét! Aki emiatt nem is ment el Kijevbe! Miért? Mert amikor Merkel kancellár külügyminisztere volt, akkor a német-orosz kapcsolatok legfőbb szószólójává vált Berlinben. Bírálta Ukrajnát és Lengyelországot amiért azok az Északi Áramlat 2  gázvezetéket a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlították. Vlagyimir Klicsko erről azt nyilatkozta, hogy természetesen fogadják Németország államfőjét Kijevben, de csak azután, hogy önkritikát gyakorolt amiatt, hogy aktívan szorgalmazta a németek együttműködését Putyin orosz elnökkel. Akkoriban Putyin, aki jól beszél németül, a Bundestagban is szívesen látott vendég volt. Német nyelvű beszédét a képviselők megtapsolták a törvényhozásban.

Steinmeier köztársasági elnök azóta önkritikát gyakorolt, és elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

A régi német vezetők közül maga Merkel kancellár is jó kapcsolatot ápolt Putyinnal , akivel felváltva beszélgettek németül és oroszul. Most Merkel azonnal elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Nem úgy mint elődje, Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár, aki ma is tagja a Rosznyeft igazgató tanácsának és az Északi áramlat kettő vezetőségének. Schröder közvetíteni próbál Moszkva és Kijev között – kevés sikerrel.

A szakítás méregdrága lenne

Olaf Scholz kancellár, aki Merkel kormányában pénzügyminiszter volt, rámutatott arra, hogyha megszakítanák az energia importot Oroszországból, akkor ez csillagászati összegbe: 240 milliárd euróba kerülhetne. Hiába követeli ezt Ukrajna, az Európai Unió vezető hatalma ezt egész egyszerűen nem engedheti meg magának. Jól tudja ezt Putyin elnök is, aki egy gazdasági tanácskozáson kijelentette: az Európai Uniónak rövid távon nincs alternatívája az orosz energia kiváltására. Ami a hosszabb távot illeti: Putyin szerint Oroszország Kínába és Indiába fog energiát exportálni, hogy ezzel ellensúlyozza az uniós energia piac fokozatos elvesztését.

Egy Ukrajnát védő magyar nemzetiségű története

A háború előtt fogalmam sem volt a tüzérség működéséről, még géppuskát sem tartottam soha a kezemben. Modta egy Ukrajnát védő magyar nemzetiségű katona.

Troski Viktor – a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási Intézetének fizikai és matematikai tudományágának docense.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Matematikai Karán, majd a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Mechanikai és Matematikai Karán végzett posztgraduális iskolában. 2016-ban megvédte értekezését „Kvadratikus fi-szubgauss valószínűségi változók és folyamatok .” címmel.

Az Ungvári Egyetemen Troski különféle tudományágakat tanít. Pontosabban csak tanított, mert most az Ukrán Fegyveres Erők 128. különálló hegyi rohamozó Kárpátaljai dandárjának harcosa.

Troski Viktor magyar nemzetiségű. Nem szolgált a fegyveres erőknél, nem végzett az egyetem katonai szakán, nem volt katonai, még kevésbé van harci tapasztalata. 

Az orosz invázió első napjaiban az Ungvári Nemzeti Egyetem docense önként bement a katonai nyilvántartási és sorozási irodába, és a 128. hegyi rohamdandár katonája lett.

Viktorral a dandáregység jelenlegi helyén, Kárpátaljától 1300 kilométerre találkoztunk. A legjobb hely a beszélgetésre egy kis szoba volt, amelyet a katonaság tűzifa tárolására használ.

„Az Ungvár melletti Kincses faluban születtem” – mondja Viktor álcázóhálóval letakart rönkökön ülve. – Nemzetiségem szerint magyar vagyok. Apai nagyszüleim alig beszéltek ukránul, de a szüleim szándékosan két nyelven beszéltek otthon, magyarul és ukránul, így mindkettőt tanultam.

A feleségem ukrán, egy másik Ungvár melletti faluból származik. Doktori iskolában tanultunk, így az Ungvári Nemzeti Egyetemen is tanít. Két fiunk van: Dávid három éves, Daniel pedig egyéves. És két nyelven is beszélünk velük: én magyarul, a feleségem pedig ukránul. A kisebbik, Daniel még nem érti, hová megyek, de David – a nagyobbik – tudja, hogy

„apa rossz bácsikat kerget”.

Néhány nappal a háború kezdete után Viktor mielőtt elment a  sorozási irodába, hogy önkéntesnek jelentkezzen a fegyveres erőkbe közölte családjával döntését. Finoman szólva sem voltak elragadtatva. De ellenvetés nélkül elfogadták.

A katonai szakterületen a fizikai és matematikai tudományok kandidátusát a 128. dandár tüzéregységéhez küldték.

– Hatalmas sor állt az önkéntesekből és mozgósítottakból a katonai sorozó iroda előtt – folytatja Viktor. – Amikor beadtam az iratokat és elmondtam, hol dolgozom, az egyik tiszt felkiáltott:

„Ó, pont ilyen kell a tüzérséghez!”.

Valószínűleg azért, mert egy jó tüzérnek jól kell tudnia a matematikát. Így kerültem ide.

„Ezt megelőzően fogalmam sem volt a tüzérség működéséről, még Kalasnyikovot sem tartottam soha kezében. Megmutatták nekünk a kézi lőfegyverek kezelését, és megtanultam a tüzérség fortélyait a harcban.”

– Miért döntöttél úgy, hogy háborúba indulsz? – kérdezem Viktort.

– Az elmúlt napok Kijev régióban történt eseményei ezt nagyon beszédesen illusztrálják. Apai nagymamám (aki alig beszélt ukránul) gyakran mesélte, hogyan szabadította fel a Vörös Hadsereg 1944-ben Kárpátalját. És azt is hogyan bántak a magyarokkal. Ugyanaz volt, amit most látunk Buchában, Irpenben, Gostomelben és más településeken.

A nagyapámat elnyomták, és csak azért küldték Donbászba, mert magyar volt. Aztán évekkel később rehabilitálták. A nagymamám már meghalt, de amikor ez a háború elkezdődött, nagyon élénken emlékeztem a történeteire, és elhatároztam, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy Kárpátaljára ne érjen még egyszer ilyen borzalom.

Troski Viktor talán nem is érne meg egy külön történetet, ha nincs egy „kanyar” benne.

A Magyar Tudományos Akadémia Külügyminisztériumának Elnöksége idén március 21-én Oron János tiszteletdíjjal tüntette ki Troski Viktort „a tudomány fejlődéséhez való jelentős hozzájárulásáért”. Ez a Magyar Tudományos Akadémia egyik legmagasabb kitüntetése, amelyet évente ítélnek oda hazai és határon túli tudósok.

 A Magyar Tudományos Akadémia jelentése Triski Viktor kitüntetésről (a fotót Olekszandr Spenyik, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézetének igazgatója készítette)

A díjátadó, valamint 500 ezer forintos ( mintegy 43 ezer hrivnya – a szerző ) pénzdíj átadásának megtisztelő ünnepségét a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén tartják 2022. május 3-4-én Budapesten.  

A parancsnokok már tudtak a kitüntetésről, és gratuláltak. 

De nem érdekel, hogy tényleg lehet-e nyaralni és elmenni a díjátadóra, főleg külföldön… 

És végül egy kis statisztika

A 2014 óta eltelt nyolc év alatt, egészen addig, amíg Oroszország idén február 24-én teljes körűen megtámadta Ukrajnát, 100 kárpátaljai halt meg a donbászi háborús övezetben. Különféle katonai egységek harcosairól van szó, de többségük a 128. különálló Kárpátaljai hegyi rohamdandárból származik. A 100 áldozat közül tizenkettő magyar nemzetiségű volt.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Kárpátalján 150 ezer magyar él, vagyis a térség összlakosságának 12,1%-a.

A valóságban azonban jóval kevesebben vannak, hiszen a magyarok egy része az elmúlt húsz évben hagyta el Kárpátalját állandó letelepedés céljából Magyarországon vagy más EU-országokban. Ezért a háborúban elesett kárpátaljai magyarok száma arányosan jóval magasabb, mint a Kárpátalján élő magyarok száma.

A magyar nemzetiségűek továbbra is szolgálnak az ukrán fegyveres erőkben, különösen a 128. dandárban. Egy részüknek az ukrán mellett magyar állampolgársága is van, de nem hirdetik.

Fájdalmasan fogadták a közelmúltban lezajlott magyarországi parlamenti választásokat és néhány ezzel kapcsolatos magyar kormánytisztviselői nyilatkozatot.

Aki azonban magyar kérdéseket vet fel, és nem érti, hol van a politika és hol a hétköznapi ember, az említse meg Troski Viktort, Ivan Bartot és más kárpátaljai magyarokat. Akik önként mentek fegyverrel a kezükben megvédeni Ukrajnát, és ha kellett, feláldozni hazájuk érdekében a legdrágábbat – a saját életüket.

Yaroslav Galas , egykori újságíró és köztisztviselő, jelenleg a 128. hegyi rohamdandár tisztje. 

Brüsszel ne adjon pénzt a Putyin barát Orbán kormánynak

0

Az amerikai Foreign Policy egy friss tanulmánya sürgeti, hogy Orbán Putyin barát kormánya ne kaphasson pént Brüsszeltől. Magyarország és Szerbia jelenlegi vezetői egyértelműen Putyin kottájából játszanak. Ez pedig ellentétes a NATO és az EU érdekeivel. Magyarország megrendszabályozását javasolják, Szerbia esetében pedig azt, hogy Brüsszel állítsa világos választás elé a nemrég újjáválasztott Vucsics elnököt: az EU vagy Putyin! A kettő együtt nem megy!

A Foreign Policy üdvözli azt, hogy a választások másnapján Ursula von der Leyen közölte: megindítják a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. A lap szerint nemcsak átmenetileg kellene felfüggeszteni az uniós pénzek kifizetését hanem mindaddig nem kéne átutalni az eurómilliárdokat amíg az Orbán kormány nem változtat Putyin barát politikáján. Ez nemcsak Ukrajna esetében mutatkozik meg egyértelműen hanem a Balkánon is, ahol az Orbán kormány diplomáciája Putyin érdekeit segíti elő.

Berlin lépéskényszerben

A Foreign Policy szerint a német kormánynak a sarkára kellene állnia: a magyar kormánnyal szemben világossá kellene tennie, hogy a jogállami normák megsértése súlyos szankciókkal jár. Ha ugyanis Berlin nem cselekszik, akkor más tagállamok is követhetik Orbán Viktort a jogállam leépítésének útján. Ugyancsak Berlinnek kellene figyelmeztetnie Szerbiát arra, hogy törlik uniós tagjelöltségét, ha nem csökkenti az együttműködést Putyinnal. Mindkét államot figyelmeztetni kell a Moszkvával és Pekinggel való együttműködés kockázataira.

Ez persze amerikai álláspont.  Maguk a németek is sokáig jó kapcsolatot ápoltak Moszkvával és ma is arra törekszenek, hogy ne rontsák az együttműködést Pekinggel. Az USA ugyanis olyan alternatívát kínál, amelyben az EU-nak csak a másodhegedűs szerep jutna. Ráadásul drágán. Németországnak 240 milliárd euróba kerülne, ha lemondana az orosz energiáról. Ez kicsit túl nagy ár az USA barátságáért.

Washington hozzon szankciókat a Fidesz vezetői ellen!

Ezt sürgeti a Foreign Policy a választások után. A lap szerint a magyar kormánnyal meg kell értetni, hogy geopolitikai nézetei összeegyeztethetetlenek a NATO tagsággal. Szankciókkal kellene sújtani a Fidesz vezetőket és a kleptokratákat! – sürgeti a Foreign Policy. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó korábban már többször is úgy nyilatkozott, hogy

a korrupció leleplezésével lehet meggyengíteni vagy épp megbuktatni az autokrata rendszereket.

Példaként felhozta Malajziát. New Yorkban a nemzetközi korrupciót vizsgáló ügyészség vádolta meg több milliárd dolláros korrupcióval az akkori miniszterelnököt. Malajzia főügyésze kapásból közölte: nincs ok vizsgálatra! A lavina megindult: a választásokon megbukott a miniszterelnök. Az új főügyész szerint rengeteg volt ok lett volna a vizsgálatra. Első perében az ex miniszterelnököt 12 év fegyházra ítélték korrupció miatt.

Hasonló recepttel kísérleteznek Bulgáriában, ahol sikerült megbuktatni Boriszov miniszterelnököt. Utóda, a Harvard egyetemen végzett Petkov szeretné börtönbe juttatni korrupt elődjét, de funkcióban van még a régi főügyész, aki mindent megtesz azért, hogy Boriszov elkerülje a korrupciós vizsgálatot. Ez neki is létérdeke, mert nem szeretne az ex miniszterelnök zárkatársa  lenni.

Mindkét esetben választáson bukott meg a korrupt kormányfő. Magyarországon viszont győzött a választáson méghozzá meggyőző fölénnyel. Ezért valószínű, hogy mind Washingtonnak mind Berlinnek kompromisszumot kell kötnie Orbán Viktorral. Aki szintén kényszerhelyzetben van hiszen tartósan nem tudja üzemeltetni a nemzeti együttműködés rendszerét az uniós euró milliárdok nélkül.

A háború 51. napja – (folyamatosan frissítjük)

A háború csak szenvedést jelent azoknak,
akiknek végig kell harcolniok.
Norman Mailer

 

13:30 – Az EU április 24-e után olajembargót vezet be Oroszország ellen. Az esetleges embargót a franciaországi elnökválasztás második fordulója után vezethetik be, nehogy segítsenek Marine Le Pen szélsőjobboldali jelöltnek, aki tiltakozott az üzemanyagárak emelkedése ellen – írta a New York Times.

13:00 – A háború kezdete, azaz február 24-e óta 20 ezer orosz katona halt meg. Az orosz csapatok ezenkívül 756 harckocsit, 1976 páncélozott harcjárművet, 366 tüzérségi darabot, 122 rakétavetőt, 66 föld-levegő rakétát, 163 repülőgépet, 144 helikoptert, nyolc hajót, 76 üzemanyagtartályt, 135 golyós drónt és 4 drónt vesztettek el. rendszerek – közölte a vezérkar április 15-én.

12:25 – Délelőtt az orosz csapatok aknavetőkkel lőtték ki az ukrán határőrök állásait Csernyihiv térségében.

11:20 – Az odesszai katonai igazgatás szóvivője, Szerhij Bratchuk elmondta, hogy az ukrán hadsereg lelőtt egy ellenséges Orlan-10 drónt az odeszai régióban.

KBSZ

10:10 – Az 1. NATO Állandó Haditengerészeti Csoport (SNMG1) hajói beléptek a Balti-tengerre, és részt vesznek a szövetséges és partnerországokkal folytatott gyakorlatokon.

09:00 – Április 14-én az iziumi járásban található Borova község közelében heten meghaltak egy orosz katonai bombázásban civil buszok ellen, további 27 civil pedig megsebesült.

FH

08:30 – Április 14-én az iziumi járásban található Borova község közelében heten meghaltak egy orosz katonai bombázásban civil buszok ellen, további 27 civil pedig megsebesült.

06:00 – Jaroslav Nagy szlovák védelmi miniszter „Hitlerrel egyenlőnek” nevezte Vlagyimir Putyint orosz elnököt Ukrajna megszállása után – mondta a The New York Timesnak adott interjújában.

04:30 – Intenzív tárgyalások után megállapodás született a fogolycseréről Posad-Pokrovske falu területén (Kherson régió Csornobajev közössége – a szerk.), ahol 4 orosz hadifoglyot kicseréltek 5 ukrán fogolyra.

03:35 – Andrej Klimenko, a Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének projektmenedzsere felvetette, hogy két nukleáris robbanófej lehet az elsüllyedt Moszkva orosz cirkáló fedélzetén.

02:40 – Joe Kirby, a Pentagon szóvivője egy eligazításon közölte: a Pentagon szerint Kijevet és más ukrán városokat Oroszországból rakétatűz fenyegeti.

01:35 – „A tömegsírokból vagy kertekben, parkokban, tereken, udvarokban eltemetettek kihantolása után kijelenthető, hogy a halottak majdnem 85%-án golyó ütötte lyukak vannak, vagyis szándékos, előre megfontolt gyilkosság történt Buchában.” – idézi a polgármestert az Interfax hírügynökség.

00:55 – Április 14-én a szövetséges erők katonái sikeresen visszaverték az orosz megszállók hat támadását, és 15 egységnyi ellenséges felszerelést semmisítettek meg Donyeck és Luhanszk térségében – közölte a  Joint Forces Operations Sajtószolgálat a Facebookon.

A háború 50. napja – (folyamatosan frissítjük)

A háború csak szenvedést jelent azoknak,
akiknek végig kell harcolniok.
Norman Mailer

 

08:00 – Április 14-re virradó éjszaka az orosz csapatok tovább lőtték a Herszon régiót, Harkovot és Iziumot, Donyeck és Luhanszk régió városait – a folyamatos tűz alatt a civileket nem engedték ki a blokád alatt álló Mariupolból. 

07:00 – Az orosz csapatok továbbra is csapást mérnek Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja megyékben található létesítményekre, repülőgépeket és tüzérséget halmoznak fel Ukrajna határa közelében – hangzott el az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának operatív tájékoztatóján ma reggel.

06:15 – Amerikai tisztviselők belső előzetes tárgyalásokat folytattak egy magas rangú tisztviselő, Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Anthony Blinken külügyminiszter ukrajnai látogatásáról.

05:25 – Az Európai Unió figyelmeztette a tagállamokat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azon követelése, hogy a „barátságtalan országok” rubelben fizessenek az orosz gázért, megsérti az ukrajnai invázió után bevezetett szankciókat.

04:10 – Ukrajna közölte Frank-Walter Steinmeier német elnökkel, hogy látogatására csak Olaf Scholz érkezése után kerülhet sor új megállapodásokkal.

03:40 – „Véleményem szerint teljesen helyes, hogy egyre többen használják a népirtás szót azzal kapcsolatban, amit Oroszország ( Ukrajnában ) és Vlagyimir Putyin tesz” – válaszolt  québeci újságíróknak Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

02:35 – A világ legnagyobb kereskedelmi vállalatai azt tervezik, hogy már május 15-től visszafogják az orosz állami olajtársaságoktól származó olaj- és üzemanyag-vásárlást, hogy elkerüljék az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióinak megsértését – olvasható a Reuters hírügynökség oldalán.

01:50 – Marine Le Pen francia elnökjelölt, a jobboldali populista nemzeti unió vezetője kijelentette, hogy nem változtatott álláspontján a Krím annektációjával kapcsolatban, megjegyezve, hogy csak az ott megtartott népszavazás után nyilvánította területévé Oroszország a félszigetet.

00:30 – Az ukrán „Neptun” hajók ellen bevethető rakéták eltalálták az oroszok Fekete-tengeri Flottájának  „Moszkva” nevű rakétacirkálóját.

00:10 – Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja megosztja Ukrajnával azokat a hírszerzési információkat, amelyek segítségével Kijev célpontokat találhat a megszállt Krím-félszigeten és Donbász ellenőrizetlen területein – írja a  Wall Street Journal, Pentagon forrásokra hivatkozva.

Putyin bűnbakot keres

Kétségbeesett tisztogatásba kezdett minden oroszok elnöke, aki meg nem erősített hírek szerint mintegy 150 titkosszolgálati tisztet letartóztatott. A vád ellenük az, hogy rosszul mérték fel a helyzetet Ukrajnában.

Hasonlóképp házi őrizetbe került Putyin egy korábbi tanácsadója, aki nagyon is szorgalmazta az Ukrajna elleni katonai akciót. Mint kiderült erre minden oka meg is volt, mert óriási anyagi érdekeltségei voltak egy titkos alapban, mely fordulatot készített elő Ukrajnában. Az orosz hadsereg villámháborúra készült Ukrajnában, ahol Putyin egyik ukrán szövetségesét akarták beültetni Zelenszkij elnök székébe. Mindebből egyelőre semmi sem lett. A csaknem hat hete tartó háborúban mindkét oldalon sok az áldozat és a polgári lakosság szenvedése leírhatatlan. Több millióan menekültek el Ukrajnából.

Putyin május 9-re a győzelem napjára katonai sikert szeretne, de ennek egyelőre nyoma sincsen. Zelenszkij elnök viszont megerősítette: Ukrajna egyetlen négyzetméteréről sem mondanak le!

Börtönben a hírszerzés főnöke

Szergej Beszeda tábornok, az FSZB hírszerzési főcsoportfőnökségét  irányította az Ukrajna elleni háború előtt. Ők a felelősek az egykori szovjet tagállamokért. A 68 éves tábornokot és néhány vezető munkatársát abba a lefortovoi börtönbe vitték, ahol Sztálin annak idején kivégeztette a tisztikar neki nem tetsző tagjait. A vád ellenük az, hogy nem megfelelően tájékoztatták Putyint Ukrajna helyzetéről. Az orosz elnök arra számított, hogy az ukrán tisztikar jó része átáll vagy leteszi a fegyvert. A Krím félsziget annektálása során 2014-ben ez történt. Most azonban nem akadt áruló a tisztikarban, az orosz csapatoknak mindenütt kemény harcokat kell vívniuk, és egyelőre a stratégiai célok közük egyetlenegyet sem értek el.

Putyin tanácsadója házi őrizetben

Vlagyiszlav Szurkov 1999 és 2012 között volt a Kreml adminisztrációjának helyettes kabinetfőnöke. Valójában azonban Putyin ötletgazdája volt. Putyin elnök őt bízta meg személyes képviseletével Ukrajnában. Szurkov az orosz birodalmi szemlélet képviselője volt Putyin környezetében.

„Az orosz világ nagyobb mint Oroszország”

– hirdette nyíltan.

Véleménye szerint Oroszországnak előbb vagy utóbb „vissza kell foglalnia” Fehéroroszországot és Ukrajnát. A balti államokat finn tipusú semlegességre kell kényszeríteni vagy, ha ezt nem fogadnák el, akkor el kell foglalni – fogalmazta meg elképzeléseit Putyin tanácsadója. A három balti tagállam a NATO tagja. Finnország és Svédország pedig fontolgatja a belépést Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

Szurkov szerint Ukrajna „nem létezik”! Olyan, hogy ukrán nép nincsen! Ukrán nemzet sincs!

– állította Vlagyiszlav Szurkov.

Állítólag saját zsebre dolgozott Ukrajnában. Putyin a brit hírszerzés információi szerint 5 milliárd dolláros titkos alapot hozott létre Ukrajna meghódításának előkészítésére. Ezt bizalmasára, Vlagyiszlav Szurkovra bízta. Szurkov a legkönnyebb utat választotta: jelentette Putyinnak, hogy Ukrajnában lelkesen fogadnak minden orosz katonai akciót. Majd pedig a pénz jórészét külföldi bankszámlákon helyezte el, természetesen a saját nevére.

Putyin tisztogató akciója nagy nyugtalanságot váltott ki felsőbb körökben, ahol attól tartanak, hogy további letartóztatások következnek. Putyin környezetében egyre fontosabb szerepet játszanak olyan véreskezű figurák mint Kadirov csecsen főnök, aki nyíltan beszél arról, hogy meg kell gyilkolni Zelenszkij ukrán elnököt, és le kell számolni az árulókkal az orosz vezetés soraiban.

Elfogták az ukrán Kádárt

Viktor Medvescsuk Putyin komája, akinek át kellett volna vennie a hatalmat, ha az oroszok villámháborúja Ukrajnában sikerrel járt volna. Az oroszbarát ukrán oligarcha hazaárulás vádjával háziőrizetben volt amikor Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen.

Az eredeti terv szerint orosz szpecnaz kommandósok megölték volna Volodimir Zelenszkij elnököt , és a helyébe ültették volna Viktor Medvescsukot, aki eltűnt a háziőrizetből. Most maga Zelenszkij elnök jelentette be, hogy elfogták Putyin komáját. Ezt követően Zelenszkij ajánlatot tett Putyin elnöknek: kicserélhetik Medvescsukot cserébe elfogott ukrán katonákért és civilekért.

Egy politikai karrier vége

Viktor Medvescsuk Ukrajna 12-ik leggazdagabb embere volt, és egy oroszbarát párt vezetője a kijevi parlamentben. Kiváló személyes kapcsolatot ápolt Putyinnal, aki egyik lányának keresztapja. Medvescsuk a KGB ajánlására került be a jogtudományi egyetemre Kijevben, ahova tanulmányi eredményei alapján nem vették fel. A fiatal Viktor Medvescsuk jelentkezett is a KGB-be, de oda sem vették fel, mert édesapja a német megszállás idején együttműködött a nácikkal. Emiatt száműzték, Viktor Medvescsuk is Szibériában született. Felmenőire hivatkozva elnyerte a szovjet rendszerrel szembenálló ukrán értelmiségiek bizalmát. Ő lett a védőügyvédjük Kijevben. A bíróság előtt a vádlottak azt tapasztalhatták, hogy védőügyvédjük éppúgy vádolja őket mint az ügyész!

Ukrajna függetlenné válása idején Kucsma elnök kabinetfőnöke volt vagyis a KGB nevében ő figyelte az államfőt. Ezt követően üzletember lett a KGB támogatásával. Megszerzett egy tengeralatti földgáz és olaj lelőhelyet a Krím félsziget közelében. Miután az oroszok megszállták a Krímet, Putyinnal tárgyalt a földgáz és olaj kitermeléséről. Kijevben pártot alapított, amely nyíltan orosz érdekeket képviselte az ukrán  fővárosban. Az ügyészség vizsgálatot inditott ellene, mert anyagilag támogatta az orosz milíciákat Luhanszkban és Donyeckben. 2020-ban katonai titkokat adott át az oroszoknak. Emiatt háziőrizetbe helyezték hazaárulás gyanújával. Innen kellett volna kiszabadítani őt egy orosz tanknak, amely azután Kijevben hatalom központjába vitte volna őt. Az akció nem sikerült. Most ellenfele Zelenszkij cserét ajánl Putyinnak: ukrajnai emberét elviheti, ha cserébe ukrán katonákat és civileket bocsát szabadon. A Medvescsuk korszak tehát egyelőre nem kezdődött meg Kijevben , de nem biztos, hogy Putyin végképp letett róla. Kadirov, Putyin csecsen bizalmasa nemrég kijelentette: Kijev elfoglalása továbbra is napirenden van.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!