Sinwart, a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadást kiváltó gázai háború miatt szerdán az izraeli erők egy éven át tartó hajtóvadászat után megölték – halálát az izraeli hadsereg csütörtökön jelentette be.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint Sinwar két másik terroristával volt, amikor szerda este észlelték őket Rafah Tel Sultan negyedében és rálőttek a trióra. Megsebesítették őket. Ketten az egyik épületbe mentek, a harmadik pedig, akiről csak később derült ki, hogy Sinwar, egy másikba ment be – közölte a katonaság. Ezután az IDF harckocsijai és más erők tüzet nyitottak mindkét épületre.
Sinwar ezután felment a második emeletre. Egy harckocsi újabb lövedéket lőtt ki az épületre, valamint egy gyalogsági szakasz nyomult az épületbe, hogy átvizsgálja. Sinwar két gránátot dobott feléjük, amelyek közül az egyik felrobbant. A katonák kivonultak az épületből. Egy távirányított drón átvizsgálta a helyiséget amelyben a terroristát sejtették. A drón talált egy férfit, akinek megsérült a karja, és eltakarta az arcát – Sinwart –, egy fabotot hajított a drón felé…
Halála alig több mint egy évvel a Dél-Izrael elleni október 7-i, általa kitalált támadás után következett be, amelyben a Hamász mintegy 3000 palesztin terrorista 1200 embert különös kegyetlenséggel mészárolt le otthonaikban, közösségeikben és egy zenei fesztiválon , ahonnan 251 személyt túszként Gázába hurcoltak.
A támadás által kirobbantott háború elpusztította Gázát, több mint 42 ezer palesztint halt meg a Hamász által irányított egészségügyi minisztérium ellenőrizhetetlen adatai szerint, amelyek nem tesznek különbséget civilek és harcosok között. Izrael azt állítja, hogy 2023. október 7-én mintegy 17 000 harcost csatában, és további 1000 terroristát ölt meg Izraelben 2023. október 7-én.
A hadsereg állítása szerint törekednek a polgári áldozatok számának minimalizálására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Hamász a gázai civileket emberi pajzsként használja, és polgári területekről is harcol különösképpen otthonok, kórházak, iskolák és mecsetek használ álcaként.
Sinwar saját korábbi beszédeiben elmondta inkább meghalna Izrael kezeitől, mint szívrohamban vagy autóbalesetben, palesztinok többször is megosztották az interneten.
„A legjobb ajándék, amit az ellenség és a megszállás kínálhat nekem, hogy meggyilkolnak, és vértanúként kerülök a kezükbe”
– mondta.
Toborzó eszköz?
Egyes palesztinok most azon töprengenek, vajon Izrael megbánja-e, hogy lehetővé tette, Sinwar e kívánságának teljesítését egy olyan szervezet potenciális toborzási eszközeként, amelynek megsemmisítésére esküdt fel.
Az IDF nemrég találta meg Sinwar DNS-ét néhány héttel ezelőtt egy rafahi alagútban, amely ugyanabban a komplexumban volt, mint egy külön alagút, de néhány száz méterre attól a külön alagúttól, ahol augusztus végén hat izraeli túszt gyilkoltak meg, de nem tudták megtalálni, amikor ott volt.
Egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint a gázaiak többsége úgy gondolta, hogy az október 7-i támadás rossz döntés volt, és egyre több palesztin kérdőjelezi meg Sinwar hajlandóságát egy olyan háború indítására, amely annyi szenvedést okozott nekik.
Rajab, aki Sinwar halálát hősiesnek méltatta, kijelentette, hogy nem támogatta az október 7-i merényleteket, mivel úgy véli, a palesztinok nincsenek felkészülve az Izrael elleni teljes háborúra. De azt mondta, hogy halálának módja „palesztinként büszkévé tett”.
Mind Gázában, mind Ciszjordániában, ahol a Hamász is jelentős támogatást élvez, és ahol az izraeli erők és a palesztin terrorszervezetek közötti harcok fokozódtak az elmúlt évben, az emberek azon töprengtek, vajon Sinwar halála felgyorsítja-e a háború végét. Ramallahban pedig az 54 éves Murad Omar azt mondta:
„A háború folytatódni fog, és úgy tűnik, nem ér egyhamar véget”
Zelenszkij ukrán elnök jelentette be a tízezer észak koreai katona érkezéséről szóló információt, elmondta azt is, hogy a tisztek egy része már meg is érkezett Ukrajna oroszok által megszállt területére.
Putyin júniusban járt Észak Koreában, ahol stratégiai együttműködési egyezményt írt alá Kim Dzsong Unnal, aki tavaly hosszú ideig vendégeskedett az orosz Távol Keleten. Észak Koreában többezer fiatalt hívtak be katonának jelezve, hogy 1,4 millióan készek a hazát szolgálni, hogyha erre szükség van. Észak Korea felrobbantotta azokat az utakat, melyek Dél Koreával kötik össze. A két Korea között nincs békeszerződés, 1953-ban fegyverszünetet kötöttek miután Sztálin halála után Moszkva békülni akart az Egyesült Államokkal. Ukrajnában Donald Trump hasonló fegyverszünetet tervez amennyiben november első keddjén megválasztják az Egyesült Államok elnökének.
Orbán: Zelenszkij tervével nem lehet győzni!
A magyar miniszterelnök beszélt az ukrán államfő győzelmi tervéről is szokásos pénteki rádiós interjújában.
“Ennek a vége vereség lesz, most itt állunk. A másik 26 ország döbbenten hallgatta Zelenszkij beszédét az uniós csúcstalálkozón” – mondta a magyar miniszterelnök, aki minden bizonnyal tévedett hiszen Zelenszkij bemutatta győzelmi tervét az Egyesült Államokban is, ahol azt elég szkeptikusan fogadták. Brüsszelben és a többi európai fővárosban is pontosan tudják, hogy Ukrajna nem áll győzelemre, de azzal is tisztában vannak: Ukrajna nem tudja átvészelni a telet, ha nem kapja meg azt a 45 milliárd eurós támogatást, melyet az elkobzott orosz vagyon kamataiból akar átutalni az Európai Unió Kijevnek. Ezt viszont akadályozza a magyar diplomácia, amely ezzel Putyin és Trump kezére játszik. Míg a demokrata adminisztráció Washingtonban és az Európai Unió erősíteni kívánja Ukrajnát, hogy ellen tudjon állni az orosz nyomásnak addig Orbán Viktor – Trumppal együtt arra törekszik, hogy meggyengítse Zelenszkij elnököt.
Győzelmi tervében az ukrán elnök emlékeztetett arra:
Ukrajna azért szerelte le nukleáris arzenálját, mert Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia és Németország garantálta a határait. “Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát hogyha atomhatalom maradtunk volna”
– mutatott rá teljes joggal Volodimir Zelenszkij.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor ezt mondta: ”A fordítás miatt lehettek árnyalatnyi különbségek, de nekem nem úgy tűnt, hogy az ukránok atomhalommá szeretnének válni. A lehetőség azonban rémisztő. Egy ilyen létező vagy nemlétező ukrán terv pánikszerű hullámokat vetne Európa szerte. Mindenki azt érzi, hogy az európai háború berobbanása már a kanyarban van, ezért ezt tisztázni kell” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette:
“mindenkinek háborús stratégiája van, nekünk békestratégiánk.”
Arról nem beszélt, hogy miért van vészhelyzet egyedül Magyarországon az ukrajnai háború miatt az Európai Unióban. Arról sem tett említést a magyar miniszterelnök, hogy Trump azért akar békét Ukrajnában, hogy Izraellel együtt megrendszabályozza Iránt. A közel-keleti konfliktusban a demokrata adminisztráció és az Európai Unió követeli a békét míg Benjamin Netanjahu – Trump támogatásával tovább folytatná a háborút, amely már több mint egy éve tart, és éppúgy megnyerhetetlen mint az ukrajnai konfliktus.
Noha Yahya Sinwar Izrael gázai hadjáratának fő célpontja volt, a terrorista főnököt meggyilkoló katonák nem számítottak rá, hogy vele találkoznak az összetűzés során – közölték izraeli tisztviselők.
Sinwar a Hamászban, azzal szerzett nevet magának, hogy brutálisan bánt a feltételezett kollaboránsokkal. Vérengzésével emelkedett fel a ranglétrán. Kegyetlenségével érte el, hogy ő vezethesse a csoportot és levezényelje az október 7-i mészárlást.
Az izraeli tisztviselők csütörtök délután egyre nagyobb bizonyosságot adtak afelől, hogy az elmúlt napon Gázában az izraeli erőkkel folytatott tűzharcban meghalt a Hamász vezetője, Yahya Sinwar, aki az Izrael elleni 2023. október 7-i pusztító támadások óta szökésben volt.
Augusztus elején jelentették be a Hamász új vezetőjeként, miután Teheránban meggyilkolták Iszmail Hanijet, amelyet Izraelnek tulajdonítottak. Ő volt, aki felnőtt életének felét izraeli börtönökben töltötte, a Hamász legerősebb vezetője volt, aki életben maradt Haniyeh meggyilkolása után.
Az október 7-i mészárlások kitalálója az elmúlt évben Gázában bujkált, dacolva az izraeli hadsereg meggyilkolására irányuló hajtóvadászatával. Őt tekintették Izrael legfőbb célpontjának a gyilkos támadás óta, amely Izrael történetének leghalálosabb napja volt.
„Sinwar egy olyan területen bujkált, amelyet erőink hosszú ideje körülvettek. Nem tudtuk, hogy ott van, de eltökélten kerestük, ő volt az elsődleges célpontunk”
– közölte a hadsereg szóvivője Daniel Hagari.
DNS-tesztek megállapították, hogy az IDF által Rafahban meggyilkolt terrorista teste a Hamász főnökének holtteste.
Sinwar 1962-ben született egy menekülttáborban a gázai Khan Younis városában. Korán tagjává vált az 1987-ben megalakult Hamásznak, amely a csoport radikális iszlamista ideológiáját vette át, amely Izrael felszámolására és egy iszlám állam létrehozására törekszik. Végül ő vezette a csoport biztonsági ágát, amely megtisztította a szervezetet a beépített izraeli kémektől.
Izrael az 1980-as évek végén letartóztatta, és beismerte, hogy megölt 12 feltételezett munkatársát, ami miatt a „Younis kán mészárosa” becenevet kapta. Négy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték olyan bűncselekmények miatt, amelyek között két izraeli katona meggyilkolása is szerepelt.
Sinwar sztrájkot szervezett a börtönben a munkakörülmények javítása érdekében. Tanulmányozta a héber és az izraeli társadalmat is, és úgy látták, hogy mélyen ismeri azt.
2008-ban túlélte az agyrákot, miután izraeli orvosok gyógykezelték.
2011-ben Benjámin Netanjahu miniszterelnök engedte ki a börtönből mintegy 1000 másik fogollyal együtt, Gilad Shalit izraeli katonáért folytatott csere keretében, aki a Hamász fogságba esett egy 2006-os határon átnyúló rajtaütés során.
Sinwar nem bánta meg az október 7-i támadásokat még egy évvel a háború után sem. A vele közvetlen kapcsolatban álló emberek elmondása szerint annak ellenére, hogy ezzel elindított egy izraeli inváziót Gázában, és egy háborút, amelyben palesztinok tízezrei haltak meg, elpusztították gázai hazáját, és pusztítást zúdítottak rá szövetségesére a Hezbollahra is. Számára a „fegyveres harc” maradt az egyetlen módja egy palesztin nemzet létrehozásának kikényszerítésének – mondta négy palesztin tisztviselő és két közel-keleti kormányforrás.
Annak ellenére, hogy a gázaiak közötti nézeteltérés jelei mutatkoztak a háború folytatását illetően, ő egy év háború után is megingathatatlan maradt.
A Hamász három tisztviselője és egy regionális tisztviselő szerint az Izrael által „a gonosz arcának” nevezett Sinwar titokban irányított, folyamatosan mozgott, és megbízható hírvivőket használt a nem digitális kommunikációhoz.
A Katar és Egyiptom által vezetett, hónapokon át tartó kudarcba fulladt fegyverszüneti tárgyalások során, amelyek a foglyok túszokra cseréjére összpontosítottak, Sinwar volt az egyedüli döntéshozó – közölte három Hamász-forrás. A tárgyalók napokig vártak a titkos hírnökláncon átszűrt válaszokra.
A Hamász ideológiája Izraelt nemcsak politikai riválisnak, hanem megszálló erőnek tekinti a muszlim földön. Ebben a megvilágításban Sinwar és követői a nehézségeket és a szenvedést gyakran a nagyobb iszlám áldozathit részeként értelmezték, mondják az iszlám mozgalmak szakértői.
A börtönben írt félig önéletrajzi regényében Sinwar olyan jeleneteket írt le, amikor a csapatok palesztin házakat dózerrel döngölnek, „mint egy szörny, amely összezúzná áldozata csontjait”.
A gázaiak a mindennapos nehézségekkel kapcsolatos panaszait megértéssel fogadta. Nyugtatta az embereket – mondta négy újságíró és három Hamász-tisztviselő, félelmetes hírneve és kirobbanó haragja ellenére. Az arab és palesztin tisztviselők Sinwart a Hamász stratégiájának és katonai képességeinek megalkotójának tekintették, amelyet az Iránhoz fűződő erős kapcsolatai erősítettek meg, ahová 2012-ben látogatott el.
Nabih Awadah, az egykori libanoni kommunista fegyveres, akit 1991 és 1995 között Sinwarral együtt raboskodott Askelonban, azt mondta, hogy a Hamász vezetője az Izrael és a Palesztin Hatóság között létrejött 1993-as oslói békemegállapodást „katasztrófálisnak” és Izrael trükkjének tekintette. Szerinte csak „erőszakkal, nem tárgyalásokkal” lehet újra a palesztinoké a föld. Számára a katonai konfrontáció volt az egyetlen út „Palesztina felszabadításához” az izraeli megszállás alól.
Awadah azt mondta, Sinwar „befolyásos vezető volt minden fogoly számára, még azok számára is, akik nem tartoztak az iszlamisták vagy vallásosok csoportjába”.
Izrael 2005-ben kivonult Gázából, de a Sinwar idején a Hamász hatalmas munkaerő- és pénzügyi erőfeszítéseit összpontosította arra, hogy az övezetet olyan hadműveleti bázissá alakítsa, amelyből a zsidó állam megsemmisítésén munkálkodik, földalatti alagutakból, fegyverraktárakból és rakétákból álló hatalmas hálózatot épített ki.
Az október 7-i razziák megszervezése előtt Sinwar nem titkolta, hogy keményen meg akarja megütni ellenségét.
Egy tavalyi beszédében megfogadta, hogy harcosok és rakéták özönét küldi Izraelbe, utalva egy olyan háborúra, amely vagy egyesíti a világot egy palesztin állam létrehozása érdekében az 1967-ben Izrael által elfoglalt szárazföldeken, vagy elszigeteli a zsidó nemzetet globális színtéren.
A beszéd idejére a Sinwar és a Hamász katonai főnöke, Muhammad Deif (akit Izrael 2024 júliusában megsemmisített) már titkos terveket szőtt a támadásra. Még nyilvános gyakorlatokat is tartottak, amelyek egy ilyen támadást szimuláltak. Céljai nem teljesültek. Miközben a kérdés ismét a globális napirend élén áll, a palesztin nemzet kilátásai sosem volt olyan távoli, mint most.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kategorikusan elutasította a háború utáni gázai tervet, amely határozott ütemtervet tartalmazna a palesztin állam létrehozására, és azt mondta, hogy minden ilyen mostani megbeszélés a terror jutalma lenne.
Michael Koubi, az izraeli Shin Bet biztonsági ügynökség egykori tisztviselője, aki 180 órás keresztül még a börtönben hallgatta ki Sinwart, azt mondta, hogy Sinwar egyértelműen kitűnt a megfélemlítési és parancsoló képességével.
Koubi egyszer megkérdezte az akkor 28 vagy 29 éves terroristát, hogy miért nem volt már házas. „Azt mondta nekem, hogy a Hamász a feleségem, a Hamász a gyermekem. Számomra a Hamász a minden.” (Sinwar 2011-ben megnősült, és három gyermeke született.)
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy Yahya Sinwart, a Hamász vezetőjét szerdán megölték. Holttestét az izraeli hatóságok azonosították – közölte az izraeli hadsereg.
Az izraeli hadsereg csütörtökön megerősítette, hogy Yahya Sinwar, a hatalmas és megfoghatatlan terroristavezér, aki a háború kezdete óta volt Izrael első számú célpontja, életét vesztette.
Sinwar az Izrael elleni, október 7-i brutális támadás megtervezőjének tekintették, amely elindította a 13 hónapos háborút, ezzel humanitárius válságba sodorta a Gázai övezetet, és szélesebb körű konfliktust indított el, amely immár magában foglalja a libanoni harcokat is.
A Hamász erőkkel folytatott szerdai gázai tűzharc után az izraeli katonák előkerítettek egy holttestet, amely Sinwar holttestének tűnt. Az izraeli rendőrség azt mondta, hogy Sinwar
DNS-tesztek megállapították, hogy az IDF által Rafahban meggyilkolt terrorista teste a Hamász főnökének holtteste.
A Hamasztól nem érkezett azonnali válasz.
Amióta tavaly októberben támadást indítottak a Hamász ellen Gázában a Hamász határon átnyúló rajtaütései miatt, amelyek során mintegy 1200 embert öltek meg, és több mint 200 embert raboltak el, izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy céljuk nem kevesebb, mint a terror csoport megsemmisítése.
Sinwar halála reményt ébreszt egy olyan konfliktus lezárásában, amely több tízezer gázai életét vesztette, és sokakat sodort humanitárius válságba. Halála arra ösztönözheti a Hamászt, hogy egyetértsen az izraeli követelésekkel, és Izraelt katonai sikerhez is juttathatja, ami arra késztetheti a Netanjahu-kormányt, hogy enyhítse tárgyalási álláspontját.
Irán minden korábbinál nagyobb rakéta csapást mért Izraelre, de a védelmi rendszer az USA aktív közreműködésével ezt elhárította. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal válaszcsapást ígért, de a CIA szerint ennek időpontját az amerikai választások hajrájához akarja igazítani, hogy a maximális támogatást nyújtsa Trumpnak.
Biden elnök és Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nagyon is tisztában van a választási kockázattal: olyan szoros a verseny, hogy a közel-keleti fejlemények is számíthatnak a szavazatok számlálásakor. Volt már ilyen: 1980-ban Teheránban az iszlamista forradalmi gárda elfoglalta az USA nagykövetséget, és ott túszokat ejtett, akiket Carter elnök nem tudott kiszabadítani. A demokraták részben emiatt veszítették el a választást, melyet a republikánus Reagan nyert meg. Most Netanjahu hasonló akciót tervez. Az izraeli kormányfő kitűnően ismeri az amerikai politikai életet, remek kapcsolatai vannak republikánus oldalon. Orbán Viktor is Netanjahu közvetítésével jutott be először Trump elnökhöz még 2019-ben.
Világháborús kockázat
A demokraták le akarják állítani Netanjahu miniszterelnököt, aki egy éve háborúzik, és tovább akarja folytatni a kampányt egészen addig amíg – az Egyesült Államokkal együtt – szét nem zúzza Irán nukleáris iparát, amely valószínűleg már képes atombomba előállítására is. A demokrata Obama elnök – Nagy Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával együtt megállapodott Iránnal abban, hogy az iszlamista rendszer nem fejleszt ki atombombát, és cserében a világ leállítja a szankciókat. Ezt az atomalkut Trump elnök – Netanjahu biztatására – felrúgta. Az izraeli kormányfő arra szerette volna rávenni Trumpot hogy együtt támadják meg Iránt, de erről az USA elnökét akkor a katonák lebeszélték mondván: túlságosan nagy a világháborús kockázat és túl kevés az esély a sikerre.
Most Trump arra buzdítja Netanjahut, hogy csapjon oda:
“semmisítse meg Irán nukleáris programját.”
Biden arra kérte Netanjahut, hogy
“az Irán elleni válaszcsapás legyen arányos, és kerülje a nukleáris és olaj létesítményeket.”
Miért jelentene világháborús kockázatot Irán nukleáris iparának megsemmisítése? Mert Irán mögött jelenleg ott áll Oroszország, amely iráni drónokat használ egyre növekvő mértékben az ukrajnai frontokon, és cserébe nukleáris és rakéta technológiát ad az iszlamista rendszernek.
Trump ezért is akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Trump leírta Európát, számára a Közel és a Távol Kelet sokkal fontosabb. Három konfliktus viszont az USA-nak is túlságosan sok.
Biden viszont nem véletlenül találkozik Berlinben Nagy Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel: tisztázni akarja Ukrajna támogatását és a közel-keleti rendezést. Az USA megfenyegette Izraelt: amennyiben nem javít az áldatlan állapotokon a gázai övezetben, akkor csökkentik a fegyverszállítást a zsidó államnak. Jellemző a választási küzdelemre, hogy a fenyegető levelet nem Biden elnök vagy Kamala Harris alelnök írta alá hanem a hadügy és a külügyminiszter. Kamala Harris ugyanis arról akarja meggyőzni a választókat, hogy Trump a háború embere, aki világháborús kockázatot is felvállalna, ha újra bejutna a Fehér Házba.
Nem túlságosan udvariasan, de egyértelműen szólította fel a magyar miniszterelnököt a távozásra az Európai Parlament legnagyobb frakciója, melynek egykor a Fidesz is tagja volt. A strasbourgi vita után az Európai Néppárt közölte: ”ideje Magyarországot újra közelebb hozni Európához! Esélyt kell adni a rossz vezetés által okozott károk helyreállítására!”
Ez a lengyel recept: Donald Tusk, aki nemrég még az Európai Néppárt elnöke volt, most Lengyelország kormányfőjeként igyekszik felszámolni a nemzeti együttműködés Kaczynski féle rendszerét, mely sokban hasonlított Orbán Viktor illiberális modelljéhez, melyet a miniszterelnök 2010-ben vezetett be Magyarországon. Már Angela Merkel kancellár is hangsúlyozta, hogy nem érti: “mi is az az illiberális demokrácia”, most utódai azt közölték, hogy nagyon is értik és elegük van belőle. Ezért is fagyasztotta be az Európai Unió a Magyarországnak szánt eurómilliárdok nagy részét, Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya Strasbourgban egyértelművé tette: amíg Orbán a miniszterelnök addig a magyar kormány csak annyi pénzt kap az Európai Uniótól amennyit muszáj kiutalni. Lengyelország a váltás után a teljes összeget megkapta Brüsszeltől, és ezt ígéri Magyar Péter is, aki a nyilvánosság előtt tárgyalt Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakció vezetőjével Strasbourgban az Európai Parlamentben. Orbán már akkor levonta a tanulságot:
“Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt”
Ezt mondta a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában. Arról nem beszélt, hogy Kamala Harris alelnök, aki a demokraták elnökjelöltje a diktátorok és autokraták közé sorolta őt Kim Dzsong Un, Putyin és Hszi Csin-ping társaságában.
Ha tehát Washingtonban maradnak a demokraták, akkor Brüsszel és az Egyesült Államok együttesen próbálhatja meg Orbán Viktor eltávolítását a hatalomból.
Többféle forgatókönyv is lehet erre: a legbrutálisabb Ceausescu eltávolítása volt. A diktátort és nejét kivégző osztag elé állították 1989 karácsonyán. Milosevics jugoszláv elnököt a hágai bíróság elé állították: pere során szívrohamot kapott és meghalt. Maduro venezuelai elnöknek amnesztiát ígért Washingtont: egész pereputtyával szabadon távozhat, sőt a lopott holmit is viheti magával. Jelenleg Venezuela elnöke kitart: védelmezik őt a kubai testőrök és a Wagner hadsereg. Arról egyelőre nincsen hír, hogy a Wagner zsoldosok parancsba kapták volna Putyintól Orbán Viktor őrzését, de az tény, hogy nemrég a magyar kormány lehetővé tette orosz és belorusz “vendégmunkások” beérkezését, természetesen “szigorú átvilágítás” után. Meg nem erősített hírek szerint Orbán Viktor “szigorú átvilágítása” sem volt problémamentes minthogy Oroszországhoz fűződő viszonya mindmáig tisztázatlan. Egyáltalán nem véletlen, hogy a nemrég létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal erre az apróságra nem tér ki…
Trump úgy gondolja, hogy ami ment Európa közepén szinte észrevétlenül kijátszva a demokratikus szabályokat az neki is menni fog, főleg, hogy elnökként már bebizonyította: hatalma megtartásáért véráldozat meghozatalára is képes.
“Bekerültünk Trump elnök programkészítő csapatába, és nagyon is komoly szerepünk van benne” – dicsekedett Orbán Viktor 2024 júliusában. A magyar miniszterelnök először 2019- ben találkozott Donald Trumppal – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közvetítésével. Azóta egyre intenzívebb a kapcsolat: Orbán Strasbourgban az Európai Parlamentben kijelentette:
“pezsgőt bontunk, ha Trump nyer novemberben az elnökválasztáson.”
Trump tanácsadói időközben figyelmesen tanulmányozzák a nemzeti együttműködés rendszerét, melynek jelentős részét át akarják venni, ha Trump másodszor is hatalomra kerül az Egyesült Államokban. A választott autokrácia keltette fel a Heritage Foundation figyelmét hiszen Orbán Viktor már 2010 óta úgy erősíti meg egyre jobban a személyi hatalmát, hogy közben minden választást fölényesen megnyer. A Budapesten működő Danube Institute együttműködési egyezményt kötött a Heritage Foundation-nel, mely Donald Trump programját írja. Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke már 2022-ben kijelentette:
“a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon, ez a mi modellünk!”
2024 májusában zártkörű összejövetelen fogadta Orbán Viktort a Heritage Foundation vezérkara.
Vance, Donald Trump alelnökjelöltje ezt követően jelentette ki a CBS televízióban:
”Azt gondolom, hogy Orbán jó döntéseket hozott, és mi ebből itt az Egyesült Államokban tanulhatunk.”
A különbség persze óriási az USA és Magyarország között hiszen Trump nem reménykedhet olyan nagy többségben a Kongresszusban mint Orbán Viktor a magyar parlamentben, ráadásul az Egyesült Államokban nem is kétharmados hanem négyötödös többség kellene ahhoz, hogy az elnök olyan teljhatalmat gyakorolhasson mint Orbán Viktor Magyarországon. Azonkívül a bíróságok függetlensége nem kérdés az Egyesült Államokban míg a nemzeti együttműködés rendszerében az igazságügy is erőteljes kontroll alatt működik hiszen a kulcspozíciókban a hatalom emberei ülnek.
Miben mutathat példát a nemzeti együttműködés rendszere Trumpnak? “Mi megmutattuk a republikánusoknak, hogy miképp lehet megtörni a liberális befolyást a társadalomra az állam erejével” – büszkélkedik Orbán egyik embere, aki azért kérte, hogy a nevét ne árulják el.
Trump ellenőrizni akarja a Federal Reserve Boardot is
A jegybank szerepet betöltő magánbank szuverén döntéseit Biden elnök garantálja, de Trump ezen is változtatni akar: ”meg akarjuk találni a szabadság szigeteit, és az ellenőrzésünk alá kívánjuk vonni azokat” – mondta erről Trump program bizottságának gazdasági felelőse. Russel Vought költségvetési igazgató volt amíg Trump a Fehér Házban ült.
A Federal Reserve Board érzi a veszélyt: ezértis csökkentette 0,5%-al a kamatlábat, hogy fellendülést idézzen elő az amerikai gazdaságban megtámogatva ezzel Kamala Harris kampányát.
Trump csapata az igazságügyi minisztérium átformálására készül: az elnök nevezi ki a 93 kerületi ügyészt. Itt Trump villámgyors változtatást akar. Polt Péter a nemzeti együttműködési rendszer jogi kulcs figurája, ennek alapján Washingtonban az igazságügyi minisztérium lesz a lándzsa hegye, ha Trump újra hatalomra kerülne.
Az ex elnök Joe Bidenre is le akar sújtani “választási csalás” miatt. Saját oldalán – Truth Social – az ex elnök így írt erről szeptemberben:
”Azokat, akik CSALTAK a választások során 2020-ban a törvény teljes szigorával kell megbüntetni, amely hosszú börtönbüntetéssel jár!”
Ez nem üres fenyegetés: a republikánus többségű Legfelső Bíróság megerősítette, hogy az elnöknek joga van ehhez, ha a nemzetbiztonság ezt indokolja.
Óriási személyi változások várhatóak
Ahogy Orbán Viktor lecserélte a közszolgálati dolgozók jelentős részét 2010 után, ugyanerre készül Trump amennyiben megválasztják. Az elnök legkevesebb 4000 új hívét állíthatja kulcspozíciókba 2025 elején. Nyolc évvel korábban Trump kénytelen volt a hagyományos republikánus elitből válogatni , mert nem voltak saját emberei. Most viszont már vannak. Trump ki akarja söpörni a jelenlegi adminisztrációt arra hivatkozva, hogy Washington D.C. 90%-ban a demokratákra szavaz. A Heritage Foundation által kidolgozott program összesen 50 ezer szövetségi alkalmazott elbocsátását irányozza elő, és Trump nem hagy kétséget afelől, hogy ezt meg is kívánja valósítani.
“Megsemmisítem a mélyállamot Washingtonban”
– hangsúlyozza Donald Trump. Akinek nem is kell mindenkit kirúgnia, mert a többség meghunyászkodik, ha látja: az elnök nem a levegőbe beszél. A Heritage program már arról ír, hogy “van húszezer biztos kipróbált káderünk.”
Média kontroll
Trump ezen a téren is utánozhatja Orbán Viktort, aki nemcsak a közszolgálatot foglalta el hanem azon kívül is jelentős befolyást szerzett. A közszolgálati média az USA-ban egyáltalán nem jelentős, de az nagy figyelmet keltett, hogy a világ leggazdagabb embere, Elon Musk 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert, melyet X-nek keresztelt el. Maga Musk készített interjút Donald Trumppal az X-en a választási kampány idején, és ezt többszáz millióan látták. Trumpnak rajta kívül is vannak milliárdos barátai, akik képesek hasonló manőverekre annak érdekében, hogy a média, amelynek fő iránya a demokratákkal szimpatizál, irányt váltson, és átvegye Donald Trump narratíváját.
Orbán vészhelyzetet hirdetett eredetileg a Covid járvány miatt, majd meghosszabbította az ukrajnai háborúra hivatkozva. A vészhelyzet ma is fennáll Magyarországon, ahol az országot ugyan semmilyen veszély sem fenyegeti, de a nemzeti együttműködés rendszerét annál inkább. Trump élhet ugyanezzel a módszerrel: Benjamin Netanjahu arra ösztönzi, hogy az USA és Izrael támadja meg együtt Iránt. Ez nemcsak világháborús kockázatot jelenthet, de komoly belső feszültséget is hiszen terrorista merényletek reagálhatnak a közel-keleti háborúra. Erre hivatkozva Trump veszélyhelyzetet hirdethetne erőteljesen korlátozva ellenfeleinek politikai és jogi lehetőségeit. Ezért a mostani elnökválasztásnak különösen nagy tétje van nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára is.
Miközben Irán és Izrael között nyílt háború zajlik Putyin orosz elnök találkozott a perzsa államfővel Türkmenisztán fővárosában. Hanijet Pezeskian Iránban mérsékelt politikusnak számít, de a vallási vezető, Khamenei ajatollah mégiscsak őt támogatta, mert békülni akar a Nyugattal. Az iráni Forradalmi Gárda viszont nem akar.
Iránban nagy parádén mutatták be az új csodafegyvert: a Shahed 136B drón továbbfejlesztett változatát, melynek hatótávolsága 4000 kilométer. A felvonuláson a másik szenzáció a Dzsihád ballisztikus rakéta volt. Szent védelmi hét vette ezzel kezdetét Iránban, ahol elvonultak Khomeini ajatollah sírja előtt. A vallási vezető irányította a forradalmat 1979-ben amikor elfoglalták az USA nagykövetséget is Teheránban, és háborút hirdettek a Nyugat és különösen Izrael ellen. Khomeini kétfrontos háborút folytatott: a kommunista párt 15 ezer aktivistáját ölette meg, hogy elvegye Moszkva kedvét a “testvéri segélynyújtástól”, mely 1978-ban Afganisztánban megtörtént.
Aztán Oroszország és Irán együtt mentette meg Asszad rendszerét Szíriában. A Hamász terrorista szervezet vezetői többször is jártak Moszkvában azt követően is, hogy terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen 2023 október hetedikén. A Hamász politikai vezetőjét a Moszad Teheránban gyilkolta meg.
Netanjahu mesterterve
Az izraeli miniszterelnök valószínűleg tudatosan hagyta figyelmen kívül a Moszad jelentéseit a készülő Hamász terrortámadásról tavaly októberben, hogy ezzel kellő erkölcsi alapot szerezzen régi kedvenc tervének megvalósításához: Irán nukleáris kapacitásának megsemmisítéséhez. Obama elnök öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt megállapodott Iránnal a katonai atom program leállításáról. Trump elnök ezt a megállapodást – Benjamin Netanjahu biztatására – felrúgta, de a közös támadást Irán ellen nem vállalta fel. Most azonban arra buzdítja Izraelt: elsőként a nukleáris létesítményeket támadja Iránban! Benjamin Netanjahu azzal számol, hogy Donald Trump hamarosan újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és akkor zöld utat kap Iránnal szemben. Biden elnök ugyanis egyáltalán nem támogat egy Irán elleni akciót. Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje kerek-perec megmondta Netanjahunak: ezt a háborút be kell fejezni!
Miért adná fel Putyin Irán támogatását?
Jelenleg az iráni drónok jó szolgálatot tesznek az ukrajnai háborúban. Ezért is kérte Zelenszkij elnök, hogy a NATO védje Ukrajna légterét. Az iráni drónok olykor NATO tagállamok határmenti területein landolnak Lengyelországban vagy Lettországban. Biden nem kíván igazán aktívan belekeveredni az ukrajnai háborúba, mert nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal. Trump egyenesen megegyezne Putyinnal Zelenszkij feje felett. Miért? Nemcsak azért, mert ezzel növelné nemigen létező diplomáciai presztízsét hanem azért is, mert ezzel talán ráveheti Putyint arra: hagyja magára Iránt! Enélkül ugyanis igencsak kockázatos az Irán elleni támadás hiszen a nagy területű és népes állam legyőzése egyáltalán nem tűnik egyszerűnek. Még nagyobb problémája Trumpnak és Netanjahunak az esetleges katonai győzelem után, hogy mi lesz utána? Afganisztánban és Irakban kiderült, hogy a katonai győzelem felér egy kiadós politikai vereséggel.
Miért kockáztatja a 75 éves Netanjahu a 76 éves Izraelnek nemcsak a biztonságát, de a létét is? Mert arra gondol, hogy az idő nem Izraelnek dolgozik: a demográfia jelentős arab többséget vetít előre a jelenlegi határokon belül, az Egyesült Államok elkötelezettsége pedig a Közel Kelet és főként Izrael iránt egyre csökken. A Közel Kelet az olcsó kőolaj felfedezésével vált világpolitikai tényezővé, ha ennek szerepe csökken a zöld átállás miatt, akkor visszasüllyedhet a periferikus létezésbe, ami nem sok jót ígér a globális versengésben.
“Az európai bizottság elnöke és az Európai Néppárt vezetője meg akarja buktatni a magyar kormányt” – vonta le a strasbourgi vita legfőbb tanulságát a miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában.
“A Dobrev-Magyar koalíció szerződése vagy házassága meg is történt a szemünk láttára, és amelyet papként vagy anyakönyvvezetőként Ursula von der Leyen celebrált és Manfred Weber volt a tanú” – jelentette ki Orbán. Aki szerint négy célt követ ez a koalíció:
01 az ukrajnai háború támogatása
02 a brüsszeli migráns politika támogatása
03 a magyar családvédelmi törvény felmondása
04 kereskedelmi hidegháború
Orbán peche az, hogy ez távolról sem hat olyan elrettentően a magyar közvéleményre, hogy a döntő többség azt gondolná: érdemes szembeszállni Brüsszellel, amely több milliárd eurót fagyasztott be, és Ursula von der Leyen beszéde nemigen hagyott kétséget afelől: amíg Orbán a miniszterelnök addig csakis annyit adnak, amennyit muszáj. Megér nekünk Orbán Viktor ennyit?
Nemcsak Orbán az akadálya az uniós integráció sikerének
Orbán és a patrióták szuverenista koncepciója tökéletesen használhatatlan az Európai Unió számára. A Les Echos, a francia üzleti körök lapja ezért nevezte idiótáknak a patriótákat. Az Európai Unió problémáit és a megoldás módját Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke vázolta fel Ursula von der Leyen megbízásából.
A cél az, hogy közös hitelfelvétellel teremtsenek olyan pénzügyi alapot többszáz milliárd euró értékben, amely lehetővé teszi a gazdaság korszerűsítését, a zöld átállást, az ukrajnai háború finanszírozását és más stratégiai elképzelések megvalósítását.
Ezt nemcsak a patrióták ellenzik hanem a fukar államok is élükön Németországgal. Draghi elképzeléseinek fő támogatója Macron francia elnök és Meloni olasz miniszterelnök. Sajtóértekezletén Orbán Viktor utalt rá: elvben nem ellenzi a közös tőkepiacot az Európai Unióban – ahogy azt Letta egykori olasz kormányfő jelentése javasolta.
Orbán szeretne pénzt látni Brüsszelből, és valószínűleg megszavazná a közös hitelfelvételt, ha kapna belőle valamit.
Minden szem Németországra szegeződik, ahol a legyengült kormány béna kacsaként támolyog. Jövőre lesz a választás, ahol mindenki a CDU-CSU győzelmére számít vagyis Merz kancellári kinevezésére.
Ebből a szempontból nem volt különösebben taktikus Orbán részéről a CDU-s Ursula von der Leyen és a CSU-s Manfred Weber bírálata.
Az Európai Unió elhalasztotta az új költségvetés bejelentését a német választások utáni időszakra. Ha Merz győz, akkor felmerül a kérdés: kivel köt koalíciót? Az Alternative für Deutschland párttal aligha, mert azt az USA nem fogadná el. Az FDP sem valószínű, mert ők írták be az alkotmányba az államadósság féket, amely lehetetlenné teszi a német gazdaság komoly támogatását. Márpedig Merztől ezt várja mindenki. A csapdából kiút lehet a közös uniós hitelfelvétel, melyet elsősorban a déli tagállamok sürgetnek, de Európa szegényebb keleti felén is sokan helyeselnek. Orbán Viktor az európai szegényházból kioktathatja a világot csak épp arra az egyszerű kérdésre nem tudja a választ: mit kellene csinálni ahhoz, hogy Európa újra nagy legyen!? – pedig ezt a Trumptól átvett jelszót használja a soros magyar elnökség Brüsszelben.
Az olasz kormányfő konferenciát rendez Dubrovnikban a családról: erre meghívták az Európai Néppártot éppúgy mint a Meloni féle szélsőjobb csoportosulást – ECR – és mint a Patriótákat. A Fideszt Gál Kinga és Koncz Zsófia államtitkár képviseli.
Meloni mesterterve nem más mint az olasz modell kiterjesztése Európára. Ezt még Berlusconi találta ki, az ő pártja, a Forza Italia adja jelenleg a külügyminisztert az olasz kormányban. Antonio Tajanit jól ismerik Brüsszelben is hiszen egy ideig az Európai Parlament elnöke volt.
Meloni mestertervét Orbán Viktor már előterjesztette Angela Merkel kancellárnak, de ez lett az egyik fő oka a szakításnak. Németországban ugyanis tűzfal választja el az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali pártot a politikai élettől. Nemcsak a náci múlt miatt…
USA vétó
A hidegháború idején az Egyesült Államok tűzfallal választotta el a kommunista pártot a hatalomtól annak ellenére, hogy az elismerte a demokratikus normákat, és nem törekedett diktatúrára mint a testvérpártok Európa keleti felén. A fattore K, a kommunista tényező az olasz belpolitika legfontosabb szempontja volt a hidegháborús időkben. Olaszország akkor második legerősebb pártja nem kerülhetett hatalomra csak a fordulat után amikor a Szovjetunió megbukott, és a korrupciós botrányok elsöpörték a kereszténydemokratákat és a szocialistákat Itáliában.
Németországban most a náci tényező az, mely távol tartja a hatalomtól az Alternative für Deutschland pártot, amelynek egyre növekszik a támogatottsága. Miért vétózza meg ezt az USA? Nem a náci múlt hanem az oroszbarát jelen miatt.
Ez a problémája Orbán Viktornak is, akit ezért nem engedett be Meloni az ECR szövetségbe. Meloni és Orbán közös álma: a szélsőjobb és a jobboldal együttműködése emiatt valószínűleg vágyálom marad. Az USA ugyanis nem azért állította vissza vezető szerepét a nyugati világban, hogy megengedje egy oroszbarát irányzat vezető szerepét Európában. Oroszbarát szervezeteknek az Egyesült Államok nem oszt lapot Európában. Meloni ezt már észrevette, Orbán Viktor még nem…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.