Fontos

A Huawei visszavág Trumpnak: saját operációs rendszert jelentett be

Saját, nyílt forráskódú operációs rendszert jelentett be a Huawei. A HarmonyOS nem csak az amerikai korlátozó intézkedést akarja kivédeni, hanem bármilyen eszközön használhatóvá teszi a rendszert.

A Huawei Technologies éves fejlesztői konferenciáján péntek reggel jelentette be régóta ígért saját operációs rendszerének debütálását. Richard Yu, a vállalat fogyasztói üzletágának ügyvezetője elmondta: a vállalat által fejlesztett HarmonyOS (kínai nevén Hongmeng)

a világ első, különböző eszközökön rugalmasan alkalmazható mikrokernel alapú operációs rendszere.

A kínai óriásvállalat azt követően gyorsította fel saját operációs rendszerének fejlesztését, hogy májusban az amerikai kereskedelmi minisztérium feketelistára tette a vállalatot és 68 leányvállalatát. Ezzel magának a cégnek a jövője is kétségessé vált amiatt, hogy az általuk használt Android nélkül működésképtelenné váltak volna a Huawei eszközei.

Ez szűnhet meg most a saját OS-szel. Sőt, mivel a HarmonyOS nyílt forráskódú, a telefon-, tablet- satöbbi gyártók a most használt operációs rendszerek helyett is beépíthetik készülékeikbe.

A rendszer grafikus és szöveges bemutatása itt tekinthető meg. A Huawei nem akar szakítani az Androiddal, de ha az amerikai korlátozások miatt ez elé akadály gördülne, azonnal lépni tudnak az új rendszer segítségével.

Párizs nem közvetít az USA és Irán között

0

A francia fővárosban cáfolták, hogy Emmanuel Macron elnök meghívta volna Franciaországba Rouhani iráni elnököt, hogy ott találkozzon Donald Trumppal.  A francia államfő ugyan többször beszélt az iráni elnökkel, hogy megpróbálja őt rávenni: Irán tartsa magát az atomalkuhoz annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kilépett abból.

Macron nem hívta meg Franciaországba az iráni elnököt, hogy ott találkozzon Donald Trumppal, aki résztvesz a G7 csúcstalálkozón a hónap végén Biarritzban. Sem az USA sem pedig Irán nem kíván egymással szóba állni azt követően, hogy Trump kilépett az atomalkuból, melyhez az öt másik nagyhatalom (Franciaország, Nagy Britannia, Németország,Kína és Oroszország) továbbra is ragaszkodik.

Macron viszont közvetíteni akar Putyin és Trump között

Ezért meghívta Franciaországba az orosz elnököt, akivel közvetlenül azelőtt találkozik, hogy megkezdődne a G7 csúcstalálkozó Biarritzban. Oroszország korábban tagja volt a nagyhatalmak klubjának, akkor még G 8 csúcstalálkozókat tartottak, de a Krím félsziget annektálása miatt kizárták onnan. Franciaország – Németországhoz és Olaszországhoz hasonlóan – szeretné, ha Oroszország előbb vagy utóbb visszatérne a nagyhatalmak klubjába. Ezt a leghatározottabban Nagy Britannia ellenzi, melynek területén orosz hírszerző tisztek megpróbálták likvidálni Szkripal ezredest, a titkosszolgálat híres árulóját. Trump elnök valószínűleg szívesen visszavenné Oroszországot a nagyhatalmak klubjába, de ellenfelei folyamatosan azzal bírálják: túlságosan is jó kapcsolatot ápol Putyinnal, aki segítette hatalomra jutását 2016-ban. Minthogy Trump újra pályázik az elnöki posztra, ezért számára elég problematikus a nyilvános békülés Putyin elnökkel, aki Washingtonban sokan stratégiai ellenfelének tekintenek.

Soros két társával megvette a képviselőházat

Többszáz millió dollárt költött el a republikánus párt elleni propagandára, hogy megvehesse a többséget a képviselőházban George Soros, Tom Steyer és Michael Bloomberg. Ezt a vádat fogalmazta meg a republikánusok elnöke, aki maga is Minnesota állam egyik képviselője Washingtonban.

A legutóbbi választások eredményeképp a demokraták többségbe kerültek a képviselőházban míg a republikánusok megőrizték a többségüket a szenátusban. A Fehér Házban pedig az a Donald Trump üldögél, akit a mérsékelt republikánusok is szélsőségesnek tartanak. Ennek ellenére Donald Trump élvezi a republikánusok támogatását az elnökválasztási harcban hiszen nyolc évig szeretne a Fehér Ház lakója maradni. Trumpnak is rengeteg dúsgazdag támogatója van: a többi között ide tartozik a fegyver lobbi, melyet az elnök akkor is védelmez, ha az Egyesült Államokban rendszeresek a lövöldözések. Trump ezért is utazik szerdán El Pasoba, ahol egy lövöldöző 22 embert megölt és sokat megsebesített.

A republikánus elnök által említett három gazdag ember, aki a demokratákat támogatja zsidó. George Soros és Michael Blumenthal teljes mértékben az, Tom Steyer édesapja zsidó. Ő maga korábban zsidónak vallotta magát, de mostanában azt hangsúlyozza, hogy az episzkopális egyház tagja. Mindhárman a demokraták régi támogatói.

Trump elnök igen jó kapcsolatot ápol Benjamin Netanjahunak izraeli miniszterelnökkel , aki Soros bírálói közé tartozik. Izraelben a jobboldal és a szélsőjobboldal azzal vádolja Sorost, hogy támogatja a palesztinokat. Erre a magyar származású amerikai milliárdos azt válaszolja, hogy a kisebbségek jogait védi, mert a holokauszt idején Európában megtanulta, hogy mit jelent, ha a többség semmibe veszi egy vallási vagy nemzeti kisebbség jogait.

Hívd fel egy barátod

Az rendben van, ha egy interaktív tévés játékban valaki elakad és lehetőséget kap arra, hogy felhívja egy barátját, aki kisegítheti a fogas kérdés megválaszolásában, de nagyon nincs rendben, ha egy állam valamely hatósága próbál ezzel a módszerrel menedzselni egy tragikus helyzetet.

Történt ugyanis, hogy az Olt megyei rendőrkapitány-helyettes (főnöke, jól megérdemelt szabadságát töltötte), mintegy rutinszerűen, vagy reflexből hívta két barátait, amikor egy elrabolt lány ügyében riasztották. Először a Caracalban és a megyében nagy befolyással rendelkező alvilági barátját hívta segítségért, információkat kiszivárogtatva az üggyel kapcsolatban, azután a megyeszékhely csendőrségét, szintén barátján keresztül „közelítette meg” (csakhogy az már nem főnök az egységnél, ezért a szabályos útra irányította bajban levő „barátját”). Ennél egyértelműbb bizonyíték az állam foglyul ejtéséről (state capturing) talán nem is kell, ahhoz, hogy világosan lássuk: sok esetben (még a nagy visszhangot, sőt társadalmi léptékű sokkhatást kiváltó jelen esetben sem), nincs is procedúra, törvényesen és hivatalosan járható út az ügyintézésre (vagy legalábbis maga a rendőrfőnök sem bízik abban). A korrupciós hálózatok, a klienteláris, „családias” összefonódások fontosabbak a hivatalos eljárások rendjénél, melyek ha léteznek is, kevésbé megbízhatóak a láthatatlan hálózatoknál. Ezért tűnhetett úgy – legalábbis a nyomozás első, a „helyiek” által vezetett szakaszában –, hogy az eljárást a gyanúsított, illetve a mögötte álló láthatatlan alvilágiak „vezetik”, az ők zenéjére táncolnak a helyi belügyesek.

Döbbenet és brutális inkompetencia: a politikai mátrix

Tíz napja van az újságok címlapján és a mindenféle média leadjében a caracali leány-gyermek elrablásának és egyre valószínűbb meggyilkolásának, illetve egy régebbi hasonló eseménynek (ha ugyan további áldozatokra nem derül fény), az alig átlátható tragikus története. Kevés biztosat tudunk a gyilkosság(ok)ról, sem azt nem, hogy hogyan és milyen motivációból történtek, sem azt, hogy magányos sorozat-gyilkosról, vagy „hálózati” ember által elkövetettről van szó, emberkereskedelemmel kapcsolatos, balesetből elkövetettekről, vagy egy őrült magánakcióiról beszélhetünk? Az egymásnak ellentmondó hírek, bulvárjelentések és közönség-, valamint rating vadász, breaking news-ös szalagcímek, bizonytalan hírek és álhírek tömkelege foglalkozik Alexandra szomorú esetével, de eligazodni egyre kevésbé lehet, és ez bizonyára érdekében áll a korrupt rendszernek, melynek szövete ismételten felfeslett. Viszont nehéz elmaszatolni, eltussolni az esetet, mert az elrabolt, megerőszakolt és minden bizonnyal meggyilkolt lány megmenthető lett volna, hiszen többször is sikerült hívnia a 112-es segélyszámot és beszélt is egy operatőrrel, illetve ismételten egy szolgálatos rendőrrel, de a megmentők elkéstek, illetve nem tudták mit kellene tenniük.
Rendőrök és nyomozók, mint mérgezett egerek szaladgáltak a tett vélhető helyszínén, de sem bizonyítékok nem kerültek elő, sem szálak, melyek valahova kapcsolnák a vélhető elkövetőt, az ügy a helyi politika, az alvilág és belügy, valamint rendőrség összefonódását világosan mutatta. Az ügy és nyomozás előbbre nem haladt, egészen addig, amíg a központi szervezett bűnözéssel foglalkozó hivatalt (DIICOT) és nyomozókat meg nem bízták az ügy átvételével és ezzel kivonták a helyi hálózatok befolyása alól.

A helyi politikai-adminisztratív és alvilági maffia összezárását tanúsítja az ügy első szakaszának kezelése, de maga a segélynyújtás megkésése is.

A helyi politikum – élén azzal a Iordache ex-igazságügy miniszterrel és képviselővel, aki egyébként egy rendkívüli bizottság élén lassan két éve igyekszik a bűnözők és volt főnöke javára módosítani a BTk-t és ellehetetleníteni a bűnüldözést, mint az ÁB legutóbbi döntése kimondja, akár alkotmányba ütköző szabályozással is. De a máskor oly vokális Olguta Vasilescu ex-miniszter és craiovai ex-polgármester asszony is – mélyen hallgat. Vajon mindent rendben találnak Caracalban és az egész megyében, vagy még nem hívták fel barátaikat, így nem tudják mivel altassanak? Viszont, mint lenni szokott, jött a politikai felvilág politikai kommunikációja, a miniszterelnök-asszony elsőként igyekezett a félig-meddig az elnök fennhatósága alá tartozó különleges kommunikációs fennhatóságot (STS) azon melegében megvádolni, a hárítás egyben az elnök elleni támadás, alig álcázott formában. Történt ugyanis, hogy a segélyhívást fogadó rendőr hazugságai szerint, azért nem lehetett idejében beazonosítani a megerőszakolt és megkötözve, fogva tartott kislány tartózkodási helyét, mert a kommunikációs hivatal másik két helyszínt jelölt volna meg. A valóságban, mint kiderült, a rendőrfőnök alvilági spanja adott meg két téves címet, mely alvilági vetélytársához vezetett volna, és nem a hivatal.
A hatnapos belügyminiszter szinte azonnal beadta lemondását, amint az ügyre fény derült (az őt megelőző és a rendőrség átpolitizálásában fontos szerepet játszó „iskolai titkárnőből” avanzsált ex-belügyminiszter-asszony még nem szólalt meg az ügy kapcsán), mondandója sem volt a dolgokról. Azután meg

azzal magyarázta a hallatlan, de lelepleződött korrupciót és inkompetenciát a miniszterelnök-asszony, hogy az elmúlt időben (nem téma most, de a bűnözők felmentésének, már börtönben levő pártfőnökének megmentése érdekében folyik két éve a törvénymódosítási kísérletek jórésze, ha nem egyenesen sürgősségi kormányrendeletekkel igyekeztek könnyíteni a bűnözők helyzetét), „túl sokat foglalkoztak a korrupcióval, ahelyett, hogy a bűnözéssel foglalkoztak volna” (sic!).

Semmi meglepő nincs abban, hogy a kormányfő nem érti, amit mond(atnak vele), számára a román nyelvtani és nyelvhelyességi szabályok is nagy kihívásnak bizonyultak nem egyszer, de az igen, hogy szó nélkül tűri még a kritikus nyilvánosság is a hülyítésnek ilyen magas szintjét. Mintha ugyan nem a közéleti, a rendszerszintű korrupcióból, az állam foglyul ejtéséből következne az inkompetencia, valamint az államapparátus, az adminisztráció és a bűnöző alvilág összejátszása, és így az ügyben megnyilvánuló bűnözés. Új ideiglenes belügyminiszter van, aki másik kommunikációs stratégiát hozott, nem nyilatkozik a folyamatban levő vizsgálatokról, és megígér mindenféle vizsgálatot a belügyben, amivel a tévedéseket ki lehetne deríteni és megbüntetni az elkövetőket, a rendszer reformjáról is esik félszó, csakhogy semmi konkrétum.

Kormányozható-e még Románia?

Naiv lenne aki azt gondolná, hogy az állam más területein a korrupció nem ugyanúgy működik, mint a belügynél és az adminisztrációban, legfentebb hatásai ritkábban mutatkoznak olyan egyértelmű reflektorfényben, mint most a borzasztó és sokkoló bűneset(ek) nyomán. Ugyanez folyik az egészségügyben (ez nemcsak a Colectiv tűzeset kapcsán, hanem többek között a giulesti újszülött osztályon történt gyilkos tűzesetben is, stb.) és tanügyben is, még ha ez utóbbi csak később mutatja meg áldatlan hatásait. A közélet minden területén a baráti telefonok hatékonyabbak és célravezetőbbek, azoknak is hatékonyabb lehet, akik nem a rendszer részei, csak szeretnének elboldogulni a rendszerben, mint a hivatalos, a legális út. Lényegében és általában arról van szó, hogy az állam egyre inkább képtelen ellátni alapvető feladatait (a védelmit szerencsénkre nem tesztelik), azokat a funkciókat, melyek a törvényhozástól és alkalmazástól kezdve a tervezés, a szociális és egészségbiztosítás, az oktatás, stb., terén rá hárulnak, mert a korrupciós hálózatok fölülírják a hivatalos procedúrákat. Mert, és ez a dolog esszenciája, a politikai pártrendszer lényegéből fakad az állami/közéleti korrupció, mely – demokratikusnak tűnő választások ide vagy oda – újratermeli a közéleti korrupciót, annak minden vonatkozásával.

Amíg a zsákmányvadász pártok az elérhető, átpolitizálható, adminisztratív funkciókat – félreértés ne essék, úgy a hivatalosan politikai kinevezettekkel működőeket, mind a választottakat, mind pedig az informálisan megszállhatókat –, jövedelem és befolyásszerző eszközöknek tekintik, addig esély sincs a korrupt rendszer lebontására.

(A Romániára is jellemző „patronális politikai rendszer” lényege – ahogyan az Henry E. Hale megfogalmazza, abban ragadható meg, hogy „az egyének, mind a gazdasági, mind a politikai céljaikat, konkrét egyéni jutalmak és büntetések körül, ismereti körük láncolataiban mozogva tervezik meg és nem elsősorban elvont és személytelen elvekés kategóriákban, mint az ideológia hitekben és gazdasági fogalmakban”. A pártok pedig nem a közjó érdekében és valamely program vagy politikai filozófia alapján ígérnek elégtételt tagjaiknak/támogatóiknak, hanem stallumokat és /akár pénzbeli/ jutalmakat lebegtegnek, melyeket a közvagyonból hívnak le, azokon az adminisztratív pozíciókon keresztül, melyeket a választások eredményeként megszereznek).
Kormányzatról, még inkább jó kormányzatról, csak ott beszélhetünk, ahol a közérdek meghatározásában, artikulálásában, azután a megfogalmazott/megvitatott programok menedzselésében elkötelezett pártok és politikai vezetők munkálkodnak. Romániában erről szó sincs és ezért maga a kormányozhatóság (Foucault-i értelemben) került veszélybe, az állami intézményrendszer beomlása, az adminisztráció megbénulása, a politikai/adminisztratív káosz van kialakulóban. Ennek jele, hogy az ország, szinte megyénként esik szét, kerül kiskirályok hatalma, befolyása alá, miközben azok, ahol van valamelyes kompetencia és „legalább jó érzés”, mértékletesség a közjavak magáncélokra való használatában, elszakadnak az előbbiektől. Az óriási regionális és kistérségi fejlődésbeli különbségeket legtöbbször csak a helyi hagyományok vonatkozásában „történelmi tényezőkkel” magyarázzák, pedig a korrupciós hálózatok erősségét, a korrupció mértékét rávetítve az adminisztratív térképre, reálisabb képet kapnánk.

Száz év román magány

Hogy most aztán radikális átalakítások és a rendszer minden részletére kiterjedő reformok jönnének, az teszi valószerűtlenné, hogy a barátokat riasztó rendőr főkapitány-helyettest villámgyorsan nyugdíjba “engedték”, több, mint 11.480 lejes havi apanázzsal (átlagnyugdíj, úgy 1230 Ron. „Kedves vezetőink”, míg funkcióban vannak az állami költségvetést rabolják le, azután meg a nyugdíjpénztárt fosztják ki, „speciális juttatásaikkal”, t.i. az öregségi nyugdíjasok uszkve 98%-a aktív korában eszközölt befizetései alapján kap – alacsony – havi nyugdíjat, a felső tízezer pedig „érdemei alapján” jut átlagban tízszeres, de akár százszoros átlag nyugdíjnak megfelelő apanázshoz), hát itt tartunk.
Az, hogy „A korrupció öl” (ez volt a Colectiv tűzesetet követő országos tüntetések és tiltakozások központi jelszava), nemcsak civil-társadalmi kitaláció, a polgári önvédelem hangja, rögvalóság. Úgyhogy SOS Alexandrák és mindenki, aki a rendszer áldozata, illetve áldozatává válhat, egyedül vagytok/vagyunk és nem látszik a változás esélye sem.

Hollandia főrabbija az antiszemitizmus felvirágzásától tart

0

„Izrael földje nem az ígéret földje hanem lopott föld!” – ezzel a kijelentéssel sokkolja olvasóit egy flamand nyelvű újság a De Morgen Belgiumban. „A zsidók nem lehetnek isten kiválasztott népe, mert ilyen csúnya nagy orrot egyetlen isten sem ad a híveinek!” – idézi Binyomin Jacobs főrabbi, aki cikket írt a Yedioth Ahronot című izraeli lapban.

Hollandia főrabbija ezekre az idézetekre hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy mindez a harmincas évek hangulatát idézi föl amikor a nácik mintájára Európa sok országában felerősödött az antiszemtizmus, amely aztán népirtásba torkollott.

Hollandia főrabbija attól tart, hogy visszajöhetnek a harmincas évek amikor még a jószándékú emberek is azzal vádolták a zsidókat, hogy bűnösök Jézus Krisztus meggyilkolásában.  A főrabbi felidézi egy holokauszt túlélő emlékeit , akit gyerekként keresztény család bújtatott el a nácik megszállása idején, és ezzel megmentette az életét. Közben azonban a keresztény család gyakran elmondta a hatéves kisfiúnak , hogy bűnös nép tagja! Szülei és a többi felnőtt zsidó megérdemli az üldöztetést. Őt is csak azért mentették meg, mert még gyerek! A holokauszt túlélőt évtizedekkel később is kísérti ez az emlék Hollandiában.

A főrabbi hangsúlyozza, hogy sok keresztény barátja van, de aggasztja a közhangulat alakulása, mely őt a harmincas évekre emlékezteti. Mindez egybevág Benjamin Netanjahu miniszterelnök álláspontjával, aki kivándorlásra buzdítja az európai zsidókat mondván csakis ott érezhetik magukat biztonságban. Az európai államok vezetői – éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli vezérkarának tagjai – azt hangsúlyozzák, hogy megvédik a zsidó polgárokat és zéró toleranciát tanúsítanak mindenfajta antiszemtizmussal szemben Európában.

A magyar határőrök különösen durván bánnak a migránsokkal

A többi között ezt a megállapítást tartalmazza a Returns Network jelentése, mely a migránsok helyzetével foglalkozik. A Frontex, az Európai Unió közös határvédelmi szervezete is gyakran nem humánus módon kezeli a migránsokat. A bolgár, a görög és a magyar határőrök durvasága különösen szembeötlő volt. A Frontex az elmúlt hónapokban egyetlen egy embert sem mentett ki a Földközi tengerből, ahol több mint ezer migráns lelte halálát.

Erre hivatkozva hétfőn útnak indult az Ocean Viking nevű hajó Marseille kikötőjéből. A célja az, hogy a Líbia körüli vizeken cirkáljon, és felszedje azokat a migránsokat, akiket vízbefúlás fenyeget. Kérdés azután, hogy mely országok fogadják be az ily módon megmentett migránsokat. Olaszország ugyanis még kikötni sem engedi azokat a hajókat, melyek illegális bevándorlókat szállítanak.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, nemrég Rómában kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia az egész migráns politikáját. Jelenleg a front országok viselik a bevándorlás fő terhét (Olaszország, Spanyolország és Görögország) miközben az Európai Unió legtöbb tagállama vonakodik attól, hogy migránsokat vegyen át tőlük. Ez az álláspontja Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki bár politikai szövetségese Matteo Salvini olasz belügyminiszternek, de éppúgy a zéró migráns politika híve mint ő. Olaszország ezt csak az új migránsokra érti, a régieket szeretné elosztani az uniós tagállamok között , de a jelentkezők száma vajmi csekély.

Lapot húzni tizenkilencre?

Boris Johnson nehéz helyzetbe került: immáron egy fős többsége van csupán a 620 fős Alsóházban. A walesi Brecon és Radnorshire választókörzetben tartott időközi választáson, amit Chris Davies képviselő ellen benyújtott visszahívási petíció miatt kellett megtartani Jane Dodds liberális képviselő nyert, így a toryk többsége csupán egy képviselőt jelent.

Boris Johnsonnak hivatalba lépése óta ezt az első akadályt kellett volna megugrania, ám kudarccal végződött. Ez okozza az új miniszterelnök nehéz helyzetét.

Az Északír unionisták külső támogatása nélkül egyfős szavazattöbbséggel betartani azt az ígéretet, hogy a Királyság akár megállapodás nélkül is kilép az október 31. határidő lejárta előtt, több mint bizonytalan vállalkozás. Johnson saját pártjában is jónéhány képviselő ellenzi az ilyetén módon történő kilépést. Ettől aztán igencsak kockázatos feltenni a megállapodás nélküli kilépést az alsóházbeli szavazásra. Az elutasítás könnyen az egész kormány bukásához, idő előtti választás kiírásához vezetne, ami a jelen pillanatban igencsak kevés esélyt jövendöl a Konzervatív Párt számára.

Boris Johnson biztosan számíthat Jane Dodds elutasító hozzáállására, a megegyezés nélküli kilépés elutasítására, aki már győzelme utáni első nyilatkozatában egyértelműen elutasította a megegyezés nélküli kilépés tervét.

Bolgár nő az EU jelöltje az IMF élére

Krisztalina Georgieva jelenleg a Világbank második számú vezetője. Egy amerikai-európai megállapodás alapján a Világbanknak mindig amerikai míg a Nemzetközi Valutaalapnak európai vezetője van. A francia Christine Lagarde asszony azért mondott le a Nemzetközi Valutaalap éléről, mert az Európai Központi Bank elnöke lesz.

Mindez része annak a csomagtervnek, melyet Emmanuel Macron francia elnök dolgozott ki az európai vezetői posztok elosztására. Így lett a német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnöke és Christine Lagarde az EKB elnöke. Az Európai Unió keleti tagállamai azért támogatták ezeket a jelölteket, hogy aztán cserébe ők is kapjanak egy fontos tisztséget: ez pedig az IMF vezetői posztja. Ezért lett az Európai Unió jelöltje a Nemzetközi Valutalap élére Krisztalina Georgieva. Akinek a megválasztása egyáltalán nem biztos. Az amerikaiaknak és az európaiaknak ugyanis már nincsen többségük az IMF-ben vagyis szükség van néhány más állam meggyőzésére. Kína, Oroszország és más államok gyakran bírálták az amerikai-európai megállapodást a vezetői posztok elosztásáról. Lehet, hogy most megpróbálkoznak egy saját jelölttel, de annak igen nehéz lesz többséget szereznie az uniós jelölttel, a bolgár Krisztalina Georgieva-val szemben.

Moszkva moratórium bevezetését javasolta Washingtonnak

0

Moszkva azt javasolta Washingtonnak és a NATO-nak, hogy Oroszországhoz hasonlóan hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták szárazföldi telepítésére – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.

Rjabkov abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kilépési szándéknyilatkozata értelmében augusztus 2-án érvényét veszti a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződés.

Az orosz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a nap folyamán lejár az INF-szerződés hatálya. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy ez Washington kezdeményezésére történik.

Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést „senki sem vette le a napirendről”.

„Új tárgyalásokat nem ajánlunk az amerikaiaknak, ezt Vlagyimir Putyin elnök február 2-án világosan megmondta” – emlékeztetett a diplomata. Mint mondta, Moszkva ugyanakkor azt ajánlotta, hogy Oroszországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa jelentsen be ugyanolyan moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésére. Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Az USA új rakétákat telepít Európába

Mark Esper amerikai hadügyminiszter nyilatkozott újságíróknak hangsúlyozva, hogy az egyezményt az oroszok sértették meg. Hivatkozott Jens Stoltenberg NATO főtitkárra, aki többször is elmondta: az oroszok szisztematikusan megsértik azt az egyezményt, melyet még Gorbacsov és Reagan kötött meg a nyolcvanas évek végén.

Oroszország támadó kapacitást épített ki, mellyel szemben a NATO-nak is lépnie kell – hangsúlyozta a főtitkár. Az amerikai hadügyminiszter közölte: föld-levegő rakétákat telepítenek Európába, hogy ellensúlyozzák az orosz fejlesztéseket. Lengyelország és Románia már korábban jelezte, hogy szívesen állomásoztatna ilyen fegyvereket a területén.

A NATO szakértőit különösen a kalinyingrádi rakéták zavarják. Az egykori Kelet Poroszországba az oroszok olyan rakétákat telepítettek, melyek fenyegethetik a közeli NATO tagállamokat. Lengyelországban és a három kis balti államban ezért különösen komolyan veszik az orosz fenyegetést.

Moszkva természetesen mindent tagad, és az amerikaiakat hibáztatja a fejleményekért. Az oroszok szerint az amerikaiak gyűrűt építenek Oroszország köré. Moszkvában különösen nehezményezik azt, hogy a volt Szovjetunió egykori tagállamai közül néhány a NATO tagja lett (például a három balti állam), és az USA szeretné, ha Ukrajna és Grúzia is bekerülne.

Ezen a ponton Magyarország szerepe is érdekessé válik. Orbán Viktor ugyanis blokkolja Ukrajna NATO tagságát. A hivatalos indoklás az, hogy ennek oka a nyelvtörvény, mely hátrányos az Ukrajnában élő magyar kisebbség számára. Egyes NATO szakértők viszont azt gyanítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valójában Putyin kérésének tesz eleget amikor megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!