Fontos

Irán és az Egyesült Államok közvetett tárgyalásokba kezd

A jövő héten Bécsben minden fél között tárgyalások folynak arról, hogyan lehet mind az Egyesült Államokat, mind Iránt összhangba hozni a 2015-ös iráni nukleáris megállapodással. Irán és az Egyesült Államok között nem lesznek közvetlen tárgyalások.

Az, hogy miként lehet a két felet visszatéríteni az eredeti megállapodás feltételeihez, bonyolult politikai és technikai kérdés volt, mert mindkét fél ahhoz ragaszkodott, hogy az első lépést másik tegye meg. A kedden kezdődő bécsi közvetett tárgyalás az első komolynak nevezhető erőfeszítés Biden elnök hivatalba lépése óta annak érdekében, hogyan lehetne mégis kimozdítani a holtpontról a megbeszéléseket.

Biden vissza akar térni a megállapodáshoz. Ugyanakkor

kemény korlátokat szabott Irán nukleáris tevékenységének azért cserébe, hogy a Teheránnal szembeni amerikai és nemzetközi szankciókat  feloldják.

Irán és az Egyesült Államok között Bécsben folytatott közvetett tárgyalások, amelyekről a résztvevők pénteken megállapodtak, és közvetítők útján személyesen zajlanak majd, megpróbálnak megállapodni egy ütemtervben arról, hogyan lehet szinkronizálni a kötelezettségvállalásaikhoz való visszatérés lépéseit.

Miután Irán és a megállapodást aláíró többi ország, köztük Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió, mint elnök, kidolgozzák az ütemtervet. Ezt követően Irán és az Egyesült Államok ideális esetben találkoznak, hogy véglegesítsék a részleteket.

Donald Trump elnök 2018 májusában kiléptette a korábban megkötött egyezményből az Egyesült Államokat – „az eddigi legrosszabb megállapodásnak nevezte” -, és visszaállította, majd megerősítette  az Irán elleni szigorú gazdasági szankciókat, megpróbálva ezzel újratárgyalásra kényszeríteni. Irán részben úgy reagált, hogy jelentős mértékben dúsított uránt a korábban kötött megállapodás határain túl, és a korábbianál fejlettebb centrifugákat épített.

Biden tárgyalói azt mondták, hogy ha a nukleáris megállapodást kölcsönösen betartják, amelyet közös átfogó cselekvési tervnek neveznek, Washington további tárgyalásokat akar folytatni Iránnal. További tárgyalási témák közé tartozik az egyezmény időkorlátjainak meghosszabbítása, valamint Irán rakétaprogramjainak és a Közel-Keleten folytatott katonai támogatásának  korlátozása olyan csoportok számára, mint a Hezbollah, a Hamász és a Síita milíciák, nem beszélve a szíriai vezető, Bashar al-Assad részére.

Mindkét fél megpróbálta az európai tárgyalókon keresztül megtalálni az utat a megállapodáshoz anélkül, hogy otthon politikai problémákat okozna.

Iránban kulcsfontosságú júniusi elnökválasztás van, és a kormány egyértelműen haladást akar mutatni a büntető szankciók feloldása terén. Biden valószínűleg arra törekszik, hogy a szenátusban a republikánusoknak, akik közül a legtöbben ellenezték az egyezményt, ne mondhassák, hogy engedett az iráni követeléseknek.

Az idő Washington számára is fontos tényező: Iránról most úgy gondolják, hogy csak néhány hónap választja el attól, hogy elegendő erősen dúsított urán álljon rendelkezésre legalább egy atomfegyver létrehozásához.

Orbán Putyin egyet akar?

Jobboldali reneszánszról beszélt a magyar miniszterelnök Budapesten azt követően, hogy találkozott Matteo Salvinivel, az olasz jobboldal vezérével és Mateusz Mazowiecki lengyel kormányfővel.

Populista reneszánsznak írja le ezt a világsajtó jórésze , amelyik elsősorban PR eseményt lát a hármas találkozóban. Sem pártszövetség nem született sem pedig közös program – állapítja meg a New Yorki Bloomberg. Miért nem?

Mert komoly nézetkülönbségek vannak a három vezér között. A legkomolyabb talán az, hogy milyen viszonyban legyenek Oroszországgal?

Moszkvában koccintanak

Erről beszélt a budapesti hármas találkozó kapcsán Donald Tusk. Az Európai Néppárt elnöke, aki korábban sem fukarkodott Orbán Viktor bírálatával, arra mutatott rá, hogy a lengyel kormánypárt , a PiS súlyos kockázatot vállal. Orbán Viktor Putyin érdekeinek képviseletében lép fel az Európai Unióban miközben az USA külügyminisztere nemrég Brüsszelben a demokrácia ellenfelei közé sorolta Putyin elnök Oroszországát. Varsóban az atlanti lojalitás nem képezheti vita tárgyát miközben mind Orbán Viktor mind pedig Matteo Salvini kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával.

A populista reneszánsz tehát már mindjárt az elején súlyos és megoldhatatlan diplomáciai dilemma előtt áll: Putyinnal vagy ellene?!

Hidegháború?

Varsóban teljes mértékben támogatják az USA hidegháborús retorikáját Oroszországgal szemben. Lengyelország számára természetes, hogy az ellenzéki Navalnij bebörtönzése miatt az USA és az EU szankciókkal sújtotta Putyin embereit.

Szijjártó külügyminiszter ugyan megszavazta a szankciókat, de sietett kijelenteni, hogy azok nem érnek célt. Hangsúlyozta: Magyarország nem akar új hidegháborút! A magyar diplomácia vezetője az orosz vakcinával oltatta be magát, és így a Szputnyik egyik reklám arca lett. Mindezt nem könnyű eladni a lengyel közvéleménynek. A PiS vezére, Jaroslaw Kaczynski személyes dilemma előtt is áll: korábban Putyint ikertestvére, Lech Kaczynski államfő meggyilkolásával vádolta. Az ex államfő gépe Katyn közelében zuhant le: az oroszok szerint baleset történt míg Jaroslaw Kaczynski szerint poltikai gyilkosság.

Szputnyik diplomácia

Merkel kancellár és Macron elnök Putyinnal tárgyalt az orosz vakcináról. Rajtuk kivül Sebastian Kurz osztrák kancellár is érdeklődést mutat. Olaszországban már szerződés is van a gyártásra. Uniós engedély egyelőre nincs. Közben az orosz diplomácia nem tétlenkedik.

Kína is orosz vakcinát gyárt

60 millió Szputnyik V vakcinát állít elő egy sencseni cég. India után Kína – írja a párizsi Les Échos, ez rámutat arra, hogy az oroszoknak komoly gondot okoz exportkötelezettségeik teljesítése.

30 millió ember beoltását teszi lehetővé a Shenzen Yuanxing Gene-tech-el megkötött szerződés, melyet a Szputnyik vakcina tulajdonosa, az RDIF szuverén alap írt alá. Ez már a második szerződésük Kínában, tavaly novemberben a tibeti Rhodiola gyógyszergyárral kötöttek megállapodást a vakcina előállításáról.

Csaknem 60 országba exportáljuk a Covid-19 elleni védőoltást – dicsekszik az Rt.com, amely közel áll a moszkvai vezetéshez. A New York Times viszont arra mutat rá, hogy Oroszországban magában vakcina hiány van, mert nem tudnak eleget gyártani. Ezt korábban elismerte a Szputnyik V oltóanyagot előállító legnagyobb orosz gyógyszergyár tudományos igazgatója is, aki a CNN stábját látta vendégül. Mi a megoldás?

Külföldön gyártják ezentúl nagy mennyiségben az orosz vakcinákat. Ott, ahol megvan ehhez a szükséges kapacitás és technológiai fegyelem. Indiában például 352 millió Szputnyik V oltóanyagot gyártanak a jövőben. Erről írt alá több szerződést az orosz szuverén alap főnöke. A kínai kapcsolat itt is nagy segítség volt: a Gland Pharma nevű kínai cég Haiderabadban állít elő 252 millió vakcinát, melyet a negyedik negyedévben exportálni is tud majd. Egy másik cég Haiderabadban, a Hetero 100 millió orosz vakcinát gyárt. Ily módon megháromszorozódik a Szputnyik V előállítása.

250 millió vakcinát az oroszok megígértek Indiának – írja a Business Standard portál. A többi elvben mehetne exportra, de menetközben kiderült : Indiában olyan súlyos járvány helyzet alakult ki, hogy betiltották a korona vírus vakcinák exportját.

Különben is csak a harmadik negyedévben kezdődik meg a gyártás, és az export a negyedik negyedévtől lenne várható.

Kirill Dmitrijev, az orosz szuverén alap főnöke arról nyilatkozott, hogy 500 milliótól egymilliárdig képesek exportálni a globális piacra, ha mindenütt beindul a gyártás.

Ennek érdekében több országban kötöttek illetve kötnek együttműködési szerződéseket: Indiában, Kínában, Braziliában, Dél Koreában és Magyarországon – írja a Business Standard portál.

Ötpontos amerikai bírálat a nemzeti együttműködés rendszerének

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 45. alkalommal tette közzé az egész világra kiterjedő emberi jogi jelentést. Első alkalommal mióta Tony Blinken áll a Külügyminisztérium élén.

„Tudjuk, hogy nálunk is vannak problémák, de mi nyíltan beszélünk erről. Ez különbözteti meg a demokráciát az autokráciától” – mondta Tony Blinken külügyminiszter amikor bemutatta az egész világról szóló emberi jogi jelentést, melyet a washingtoni külügy 45-ik alkalommal tett közzé.

A jelentés természetesen Magyarországgal is foglalkozik, és öt pontot kifogásol a nemzeti együttműködés rendszerében.

  • Első helyen azt említik, hogy a bíróságok immár elítélhetik azokat, akik „hamis állításokkal” bírálják a hatalmat illetve annak képviselőit.
  • A második probléma a migráns ügyek kezelése: el kell bírálni és ha kell vissza lehet toloncolni a menedékkérőket, de Magyarországon ez nem így működik.
  • Harmadik helyen említi a jelentés azt a Magyarországon jólismert jelenséget, hogy a hatalomhoz közelállók kapják az állami megrendelések javát.
  • A negyedik probléma a civil szervezetek megfélemlítése, amely gyakorlattá vált a nemzeti együttműködés rendszerében.
  • Az ötödik kifogásolt kormányzati magatartás: a hatalom nem védelmezi a meleg vagy a roma kisebbséget a szélsőséges támadásoktól.

A sajtószabadság megsértése az első ponthoz kapcsolódik, de a bírálat meglehetősen visszafogott. Ezt elsősorban azt magyarázza, hogy másutt szisztematikusan gyilkolják az újságírókat például Mexikóban. Sor került ellenzéki oknyomozó újságírók megölésére Szlovákiában és Máltán is.

Az USA elsősorban Kínát és Oroszországot bírálja

A két nagyhatalom, amelyeket az amerikaik stratégiai ellenfélnek tekintenek valóban szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Navalnij, az orosz ellenzék bebörtönzött vezére épp most kezdett éhségsztrájkba tiltakozásul a rémes körülmények ellen.

Csakhogy az USA vígan együttműködött Putyin elnökkel amikor az oroszok brutális háborúban kényszerítették ki a békét Csecsenföldön, ahol mindmáig semmi beveszik az emberi jogokat.

1989-ben Peking kellős közepén a hadsereg végzett a Tienanmen téren tiltakozó diákokkal, de az amerikai kormányzat nyugodtan folytatta az együttműködést a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párttal.

Az emberi jogi kampány csak fedőszöveg

Ez derül ki Biden elnök két külügyi tanácsadójának /Richard N. Haass és Charles A. Kupchan/ tanulmányából. A Foreign Affairsben megírták: az USA tisztában van azzal, hogy nem játszhat immár vezetőszerepet a világban. Ezért le kell mondania arról, hogy saját elképzeléseit próbálja meg kiterjeszteni az egész világra. Ehelyett a nagyhatalmak józan együttműködésére van szükség miközben mindenki elfogadja, hogy a másik politikai rendszere egészen más mint az övé.

„Heil Fritz!”

Temesváron a Németországból érkezett polgármester ellen „Heil Fritz!” jelszóval tüntettek a szélsőjobboldali románok. Dominic Fritz csak szimbólum hiszen egész Romániában tüntetés sorozat folyik a vírusszabályok ellen.

Az Aur nevű szélsőjobboldali szervezet az egyik fő szervező, amely visszatérőben van a Vasgárda hagyományaihoz. Ez az ortodox náci szervezet a nemzetet mint valamiféle egységet feltételezi, amelyet ellenséges erők mérgeznek és pusztítanak. Temesváron a Németországból érkezett liberális politikus vált célponttá. Másutt a magyarok, akiknek a távozását követelték Erdélyből.

Néhány helyen antiszemita megnyilvánulások is voltak. Soros György a román szélsőjobboldal célkeresztjében is benne van.

Székely zászló

A szélsőségesek összefognak a vírus terjedése ellen hozott szabályok miatt. Még a kötelező maszk viselése ellen is tiltakoznak. A húsvéti ünnepek előtt ezért egészen különös egymásra találásokról is beszámol az erdélyi sajtó: a székely zászló is ott lobog néhanapján az ilyen szélsőjobboldali tömegmozgalmi tüntetéseken. A teljes ideológiai zűrzavar mögött az emberek jelentős részének frusztrációját lehet felfedezni: a több mint egy éve tartó vírus tilalmak kifárasztották a társadalmat Romániában is.

A szélsőjobboldali tüntetéseket elítélte Klaus Johannis államfő, aki származását tekintve erdélyi szász. Korábban Nagyszeben polgármestere volt. Florin Citu román miniszterelnök éppúgy bírálta a szélsőjobboldali tüntetéseket mint az RMDSZ.

Romániában mindenki nagyon várja az uniós válságkezelő alapnak (750 milliárd euró/) az országra eső részét, mert a hosszúra nyúlt vírusválságból csak ennek segítségével tud kikecmeregni az EU egyik legszegényebb tagállama.

Hol gyártják az orosz vakcinát?

Több mint 60 országba exportáljuk a Covid-19 elleni vakcinát – dicsekszik az Rt.com, amely közel áll a moszkvai vezetéshez. A New York Times viszont arra mutat rá, hogy Oroszországban magában védőoltás hiány van, mert nem tudnak eleget gyártani. Ezt korábban elismerte a Szputnyik V oltóanyagot előállító legnagyobb orosz gyógyszergyár tudományos igazgatója is, aki a CNN stábját látta vendégül.

Mi a megoldás?

Külföldön gyártják ezentúl nagy mennyiségben az orosz vakcinákat. Ott, ahol megvan ehhez a szükséges kapacitás és technológiai fegyelem. Indiából például 200 millió Szputnyik V oltóanyag érkezhet. Erről írtak alá szerződést. Csakhogy menetközben kiderült: Indiában olyan súlyos helyzet alakult ki, hogy betiltották a koronavírus vakcinák exportját.

A másik választott ország Dél Korea, ahonnan a jövőben érkezhet orosz vakcina. Kérdés, hogy mikor?

És Európa?

El leszünk az orosz vakcina nélkül is – jelentette ki Thierry Breton uniós biztos, aki az iparpolitikáért felel Brüsszelben. A francia biztos korábban – éppúgy mint Macron elnök – a Sanofi francia gyógyszergyár vakcinájáért lobbizott. Csakhogy kiderült: legkorábban novemberben lehet abból valami. Ezért jelenleg a Sanofi is Pfizer védőoltást gyárt. Thierry Breton biztos most épp azt szervezi, hogy az Európai Unió a saját területén gyártson minél több vakcinát a Covid-19 ellen. A versenyfutás az idővel nem Brüsszelnek dolgozik, mert akármilyen új szerződés csak hónapok múlva jelent felhasználható vakcinát miközben a legtöbb uniós tagállam maximális járvány helyzetben küszködik.

Az Európai Unió brüsszeli bizottságának elnökasszonya, aki különben maga is orvos, azt igérte, hogy nyár végére lehet nyáj immunitás az integrációban  – hála az oltási kampányoknak. Putyin ugyanezt ígéri az oroszoknak.

A szakértők egyiküknek sem hisznek, mert ehhez a lakosság kétharmadát – háromnegyedét kellene beoltani. Vakcina hiányában erre aligha kerülhet sor az Európai Unióban vagy Oroszországban szeptember elejéig.

Az USA-nak le kell mondania vezető szerepéről a világban

Ezt javasolja a washingtoni külügyi tanács elnöke, Richard N. Haass és a Georgetown egyetem professzora, Charles A. Kupchan a Foreign Affairs szaklapban, ahol kifejtik: hat nagyhatalom együttműködésére kell alapozni a XXI-ik század jövőjét.

Melyik legyen ez a hat nagyhatalom? A két legnagyobb, az USA és Kína, rajtuk kivül az Európai Unió, Oroszország, Japán és India alkotna olyan döntéshozó testületet, ahol rendezni lehetne a globális problémákat és mindenekelőtt elkerülni a háborút.

A XIX-ik századi példa

Biden fő külügyi tanácsadói szerint tanulnunk kell a XIX-ik századtól amikor a bécsi béke után sikerült százéves stabilitást teremteni Európában. Hogyan?

A két fő nagyhatalom: a brit birodalom és Oroszország, és a kisebbek : Franciaország, Poroszország/később Németország/ valamint a Habsburg birodalom megtárgyalt minden fontos kérdést miközben elfogadta azt, hogy a társadalmi berendezkedésük különböző.

Henry Kissinger ezért is írt könyvet Metternich kancellárról, aki kitalálta a Napóleon utáni világot Talleyrand francia külügyminiszterrel együtt.

A bécsi békét követő száz évben ugyan voltak háborúk: a Krímben és azután Poroszország és Ausztria illetve Poroszország és Franciaország között, de ezek nem ingatták meg a stabilitás alapjait. Ennek csak az első világháború vetett véget.

A brit birodalom – az USA-tól eltérően – nem kívánta a maga liberális demokratikus eszményeit elterjeszteni a világon. A XXI-ik században az amerikai diplomáciának ugyanígy kell cselekednie.

Biden elnök első sajtóértekezletén elmondta: régi jó kapcsolat fűzi Hszi Csinping elnökhöz, akivel két órán keresztül beszélgettek azt követően, hogy Kína első embere gratulált az elnökválasztás sikeréhez.

Mindketten tisztában vannak azzal, hogy nem tudják megváltoztatni a másik nagyhatalom rendjét. Együttműködésre vannak ítélve annak ellenére , hogy Hszi Csinping meg van győződve arról: a Kelet feljövőben van, a Nyugat pedig hanyatlik.

Joe Bidennek kell megállítania ezt a tendenciát – írják a külpolitikai szakértők elsősorban azzal, hogy megerősíti az Egyesült Államokat, és versenyképessé teszi a tudományos- technológia terén mindenekelőtt a mesterséges intelligenciában. Míg a kínaiak dinamikusan fejlődnek ezen a téren is addig az USA-ban a GDP mindössze 0,7%-át fordítják tudományos kutatásra miközben Obama elnök idejében ez még 2% volt!

Ha ez így megy tovább, akkor az amerikai hadsereg lemaradhat a kínaiak mögött, akik rohamtempóban állítják át a saját fegyveres erőiket a mesterséges intelligencia felhasználására.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

Oltás főnöki utasításra?

A Covid-19 elleni védőoltásokat a vészhelyzetre hivatkozva rendkívül gyorsan engedélyezték az USA-ban, a normális engedélyezési folyamaton nem mentek még keresztül. Ez pedig jogilag kényes kérdéseket vet fel – mutat rá egy kaliforniai jogászprofesszor a CNN portálon.

Már több tízmillió Covid-19 elleni vakcinát beadtak a világon, és azok biztonságosnak bizonyultak – hangsúlyozza Dorit Reiss jogász professzor.

Ha tehát egy munkaadó arra a következtetésre jut, hogy el kell rendelnie a kötelező oltást a munkavállalóknak, akkor ezt meg kell tennie.

Mi történne egy börtönben, ha az egyik börtönőr megtagadná az oltást?! Ilyen eset nem fordulhat elő! – hangsúlyozza a jogász professzor.

Csakhogy minden új gyógyszernél sok a kétség, különösen, ha  azokat villámgyorsan engedélyezték. Az amerikai közvélemény változását jól mutatja, hogy az oltási kampány előrehaladtával egyre inkább csökken a kétkedők száma.

Az USA-ban nemrég ünnepelték, hogy beadták a 100 milliomodik Covid 19 oltást is.

Utasítás helyett rábeszélés és ösztönzés

Erre buzdítja az amerikai munkaadókat a kaliforniai jogászprofesszor. Ha ezek az enyhe módszerek nem használnak, akkor arra lehet kényszeríteni a munkavállalót, hogy viseljen védőruházatot a munkahelyen. Ez komoly ösztönzés lehet az oltás elfogadására.

Mi történik vészhelyzetben?

Ha nagyon magas a vírus fertőzöttség egy munkahelyen, akkor elkerülhetetlen a főnöki utasítás: mindenki oltassa be magát! Ugyanez a helyzet az idős otthonokban illetve a börtönökben. A kisvállalkozók is kerülhetnek olyan helyzetekbe, hogy elkerülhetetlenné válik a kötelező oltás. De általában nem ez a helyzet.

Épp ezért érdemes az enyhébb megoldást választani, és rábeszélni a munkavállalókat az oltásra – írja a CNN portálon Dorit Reiss kaliforniai jogászprofesszor.

Magyarország éppúgy autokrácia mint Erdogan Törökországa

Washingtonban a szenátus demokrata párti többségének vezetője, Mark Schumer szenátor nem tett mást mint megismételte Joe Biden korábbi kijelentését, amely autokráciának nevezte a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon éppúgy mint Erdogan elnyomó rendjét Törökországban.

A Biden adminisztráció fontosnak tartja, hogy a szövetséges országokban a hatalom betartsa az emberi jogokat és a demokratikus játékszabályokat. Az Erdogan rendszer az elmúlt években durván megszegte ezeket, és emiatt bőséges bírálat érte mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Hogy látják most Washingtonban a nemzeti együttműködés rendszerét?

A NATO külügyminiszterek brüsszeli értekezletén Blinken amerikai külügyminiszter bírálta az emberi jogok megsértését. Leült tárgyalni a visegrádi négyek külügyminisztereivel. Utána Szijjártó Péter elégedetten nyilatkozott a két állam kapcsolatáról. A Magyar Hang ezután megkérdezte a washingtoni külügyet.

A válasz: „az USA kész az együttműködésre a közös érdekek mentén. A párbeszéd során felvetjük aggályainkat is: a demokratikus intézményrendszerrel, az emberi jogokkal és Magyarország nemzetközi elkötelezettségével kapcsolatban.”

Érdemes megemlíteni, hogy Bob Menendez szenátor, a külügyi bizottság elnöke is az autokrata rendszerek közé sorolta Magyarországot.

Ami pedig a külkapcsolatokat illeti: kicsaphatja a biztosítékot Washingtonban a kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten. Ennek kapcsán a pekingi vezetés véleményét tükröző Global Times azt írta: közös hadgyakorlatok is elképzelhetőek a jövőben!

Biden stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és ezt megismételte Blinken külügyminiszter Brüsszelben is.

A NATO tag Magyarország katonai együttműködése Kínával aligha vált ki felhőtlen örömöt Washingtonban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!