Érdekes

Az autoantitestek késői támadása

A Los Angeles-i Cedars-Sinai Medical Center tudósai által végzett új kutatás szerint még a COVID-19 enyhe esete is olyan immunválaszt válthat ki, amely tovább tart, mint a kezdeti fertőzés és a gyógyulás.

Az eredményeket a Journal of Translational Medicine tették közzé, az első tanulmányban, amely nemcsak az enyhe vagy tünetmentes fertőzés után megemelkedett autoantitestek jelenlétéről számolt be, hanem azok hat hónapon túli fennmaradásáról is.

Amikor az emberek vírussal vagy más kórokozóval fertőződnek meg, testükben antitesteknek nevezett fehérjék szabadulnak fel, amelyek felismerik az idegen anyagokat, és megakadályozzák őket a sejtek behatolásától. Bizonyos esetekben azonban az emberek autoantitesteket termelnek, amelyek idővel megtámadhatják a szervezet saját szerveit és szöveteit. A megállapítások, amelyek 177, korábbi COVID-19 fertőzésre utaló bizonyítékkal rendelkező személyen alapulnak, azt mutatják, hogy a COVID-19-et okozó vírus, a SARS-CoV-2 által korábban megfertőzött emberekben az autoantitestek széles skálája van. hat hónappal azután, hogy teljesen felépültek.

„Ezek az eredmények segítenek megmagyarázni, hogy mi teszi a COVID-19-et különösen egyedi betegséggé” – mondta Justyna Fert-Bober PhD, a tanulmány társszerzője. „Ezek az immunrendszeri diszregulációs mintázatok állhatnak a különböző típusú tartós tünetek hátterében, amelyeket azoknál az embereknél tapasztalunk, akiknél kialakul a már hosszú COVID-19-nek nevezett állapot.”

A kutatók megjegyezték, hogy ki kívánják terjeszteni a vizsgálatot annak érdekében, hogy felkutassák azokat az autoantitesteket, amelyek tartósan fennállhatnak a COVID-19 tüneteit mutató emberekben.

Továbbra is tisztázatlan, hogy az autoantitestek hasonló módon keletkeznek-e az áttöréses fertőzésben szenvedő emberekben, mivel a vizsgálatot a vakcinák bevezetése előtt végezték.

A Moszad és az iszlám atom

Az izraeli Moszad német és svájci cégeket ellen követett el robbantásos merényleteket, hogy leállítsák a pakisztáni atomfegyverprogramot – jelentések szerint Pakisztán az 1980-as években Irán tiltott nukleáris programjának megsegítésén dolgozott.

A Moszadot azzal gyanúsítják, hogy az 1980-as években bombákat robbantott és fenyegetett német és svájci vállalatokat, amelyek közvetlenül részt vettek a Pakisztáni Iszlám Köztársaság megsegítésén, annak születőben lévő atomfegyver-programjában.
A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) neves svájci napilap szombaton számolt be először az eredményekről. A lap szerint „felmerült a gyanú, hogy a Moszad állhat a támadások és fenyegetések mögött.

Izrael számára egzisztenciális fenyegetést jelentett az a kilátás, hogy Pakisztán az első iszlám állammá válhat amelyik atombombával rendelkezik.”

A lap arról számolt be, hogy Pakisztán és az Iráni Iszlám Köztársaság az 1980-as években szorosan együttműködött nukleáris fegyverek gyártásában. A lap szerint a német és svájci cégek intenzív munkája az iráni nukleáris program támogatásában „viszonylag jól kutatott”. Azonban „a berni és washingtoni archívumokból származó új, korábban ismeretlen dokumentumok élesítik ezt a képet.”

A lap idézte Adrian Hänni svájci történészt, aki szerint a Moszad valószínűleg részt vett svájci és német vállalatok elleni bombatámadásokban, hozzátéve azonban, hogy nem volt „füstölgő pisztoly”, amely bizonyítaná, hogy a Moszad hajtotta végre a támadásokat.

Egy dél-ázsiai nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó szervezet, egy korábban ismeretlen szervezet, a svájci és a németországi robbanásokért vállalta a felelősséget.
Az NZZ beszámol a néhai pakisztáni atomtudós, Abdul Qadeer Khan, Pakisztán atomfegyver-programjának atyjának szerepéről, aki az 1980-as években átszelte Európát, hogy technológiát és tervrajzokat szerezzen a nyugati intézményektől és cégektől egy nukleáris fegyverhez. A lap azt írta, hogy Khan egy zürichi szállodában találkozott az Iráni Atomenergia-szervezet küldöttségével 1987-ben. Az iráni delegációt Masud Naraghi mérnök, az iráni atomenergia-bizottság főnöke vezette.
Két német mérnök, Gotthard Lerch és Heinz Mebus, valamint Naraghi, aki az USA-ban szerzett PhD fokozatot, találkozott Khan csoportjával Svájcban. További találkozókra Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben került sor.

Pakisztán nukleáris fegyverprogramjának felgyorsítására tett gyors ütemű erőfeszítéseivel szemben az Egyesült Államok kormánya sikertelenül próbálta elérni, hogy országaikban a német és a svájci kormány lépjen fel a Pakisztánt segítő cégek ellen.

A feltételezett Moszad-ügynökök állítólag Svájcban és Németországban léptek fel a Pakisztánt segítő cégek és mérnökök ellen.
Az NZZ szerint „Néhány hónappal az amerikai külügyminisztérium Bonnban (az akkori Nyugat-Németország fővárosa) és Bernben történt sikertelen beavatkozása után ismeretlen tettesek veszélyes támadásokat hajtottak végre három ilyen cég ellen: 1981. február 20-án a a Cora Engineering Chur egyik vezető alkalmazottjának háza; 1981. május 18-án a Wälischmiller cég markdorfi gyárépületén; végül 1981. november 6-án Heinz Mebus erlangeni mérnöki irodájában. Mindhárom támadás csak anyagi kárt okozott, csak Mebus kutyája halt meg.”
A lap megjegyezte, hogy „A robbanóanyag-támadásokat több telefonhívás kísérte, amelyekben idegenek angolul vagy törött németül fenyegettek más szállítócégeket. Néha a hívó elrendelte a fenyegetés rögzítését.

„Önnel is megtörténhet az a támadás, amit a Wälischmiller cég ellen követtünk el”

– ezzel megfélemlítették a Leybold-Heraeus adminisztrációs irodát. Siegfried Schertlert, a cég akkori tulajdonosát és vezető üzletkötőjét, Tinnert többször is hívták magánvonalakon. Schertler a svájci szövetségi rendőrségnek is beszámolt arról, hogy az izraeli titkosszolgálat felvette vele a kapcsolatot. Ez derül ki a nyomozási aktákból, amelyeket az NZZ először láthatott.”
Schertler elmondta, hogy Izrael németországi nagykövetségének egyik alkalmazottja, akit Davidnek hívtak, felvette a kapcsolatot az cégvezetővel. A cég vezetője elmondta, hogy David sürgette, hogy hagyja abba „ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos üzleteket”, és térjen át a textilüzletre.

„E beszállítók közül sokan, főleg Németországból és Svájcból, hamarosan milliós értékű üzletet kötöttek Pakisztánnal:

a Leybold-Heraeus, a Wälischmiller, a Cora Engineering Chur, a Vakuum-Apparate-Technik
(a fő vevő Friedrich Tinnerrel) vagy a Buchs fémművek, hogy csak néhányat említsünk. Egy fontos körülmény hasznot húzott nekik: a német és a svájci hatóságok igen nagyvonalúan értelmezték a kettős felhasználásra vonatkozó rendelkezéseiket: az urándúsításhoz szükséges alkatrészek többségét, például a nagy pontosságú vákuumszelepeket elsősorban polgári célokra használják.”

Az NZZ arról számolt be, hogy a washingtoni Nemzetbiztonsági Archívum nemrégiben közzétette az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1980-ban folytatott bonni és berni diplomáciai levelezését.

„Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok komolyan nehezményezte a két ország laza kezelését a pakisztáni kényes szállításokkal kapcsolatban.

Egy alkalmazott feljegyzésében Bern viselkedését „elengedett megközelítésnek” minősítették – ennek megfelelően a helyi hatóságokat azzal vádolták, hogy szemet hunytak a kétes tevékenység folytatása fölött.

A most nyilvánosságra hozott, korábban titkosnak minősített küldeményeken először szerepelnek azok a cégek, amelyeket az Egyesült Államok azzal vádolt meg, hogy szállításaikkal támogatják a pakisztáni atomfegyver-programot. A listán körülbelül fél tucat cég szerepelt Németországból és Svájcból.

Remek év a milliárdosoknak, de vannak nagy vesztesek is

A 2660 dollármilliárdos mintegy 1600 milliárd dollárral lett gazdagabb januártól decemberig. Páran nagyon ráfáztak mint például az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere, Jack Ma.

152 milliárd dolláros veszteséget kénytelen elkönyvelni a világ 10 dollár milliárdosa, akik sokáig emlegethetik még az idei évet amikor lehanyatlott a szerencsecsillaguk. Pekingben ugyanis úgy döntött a majd mindenható politikai bizottság, hogy megrendszabályozza a túlságosan is önállóvá vált cégeket és azok dollármilliárdos tulajdonosait.

Az Alibaba részvényeinek az árfolyama idén 50%-al csökkent!

Pedig még nem is oly régen Pekingben büszkélkedtek azzal, hogy a New York-i tőzsdén az Alibaba volt az év részvény kibocsátása. Jack Mával, az internetes kereskedő cég alapító elnökével előbb találkozott Donald Trump mint Hszi Csinping kínai államfővel. „Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt” – jelentette ki találkozásuk után az USA elnöke. Azóta Trump eltűnt a süllyesztőben, Jack Ma csak a nyilvánosság elől tűnt el egy időre. Közben jól megkopasztották: idei veszteségét 21,4 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

Ezzel csak ezüst érmes a nagy vesztesek között. Az első helyen a kínai internetes óriás, a Pinduoduo ura végzett 40,2 milliárd dolláros veszteséggel. A cég részvényeinek értéke kétharmaddal csökkent az idén.

A bronzérmes a lúzer listán az Evergrande alapító atyja. A kínai ingatlanpiac egykori koronázatlan királya csekély 18 milliárd dollárt veszített az idén. Nem csoda: az Evergrande 300 milliárd dolláros adósság állományt halmozott fel. A pekingi vezetés arra kötelezte az elnököt, hogy saját vagyonával is szálljon be a dühös hitelezők kifizetésébe. A vírusjárvány előtt az Evergrande vezére 36 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett. Ma már ez „mindössze” 9,1 milliárd dollár. Nemcsak kínaiak buktak nagyot az idén: egy szingapúri dollármilliárdos, Zhang Yong vagyonának 68%-át elveszítette, mert a járványt nem kalkulálta bele az üzletbe – írja a Forbes.

Az USA-ban egy jelzálogból meggazdagodott dollármilliárdos, Anthony Hsieh veszített 13,2 milliárdot. Japánban egy ruházati lánc ura futott bele egy botrányba az Uniqlo céggel.

Minden nagyobb az idén: a nyereség és a veszteség is

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere 89 milliárd dollárral lett gazdagabb, és elérte a 245 milliárdot. Nemrég még a 100 milliárd dollár álomhatárnak tűnt. Ugyanígy történt a veszteségekkel is: tavaly „mindössze” 46,1 milliárd dollárt hozott össze a tíz legnagyobb lúzer. A legnagyobb vesztes a mexikói milliárdos Carlos Slim Hélu volt, akinek a cége, az America Móvil Latin Amerika legnagyobb mobiltelefonos hálózatát irányítja. Vesztesége alig 5 milliárd dollár volt. Idén ezzel a tíz első lúzer közé sem tudna bekerülni. A tavalyi veszteségek ugyanis jórészt piaci jellegűek voltak, de idén közbeszólt az állami szabályozás. Jack Ma cégét, az Alibaba-t 2,8 milliárdos rekord büntetéssel sújtották Kínában azon a címen, hogy monopol helyzetet teremtett magának a piacon. Jack Ma Ant pénzügyi vállalkozását, melyet egyidőben akart a hongkongi és a sanghaji tőzsdére vinni, megakadályozták ebben. Ezzel Jack Ma elesett egy 35 milliárd dolláros részvénykibocsátástól – emlékeztet a Forbes, mely szerint Kína egykor leggazdagabb embere az idén elveszítette vagyonának 37%-át.

Yossi Cohen, a fecsegő kémfőnök

Yossi Cohen a Moszad főnöki posztjáról nemrég ment nyugdíjba. Az izraeli hírszerzés ászának számított, és akit eddig mindenki csodált, mert kulcsszerepe volt abban, hogy Irán nukleáris programját sikerült lelassítani. A csodálat eddig tartott.

Kiderült, hogy Cohen nem tudta tartani a száját: szeretőjének, sőt annak férjének is mesélt méghozzá szigorúan titkos ügyekről. A férj kitálalt, és Izraelben áll a bál: hogy lehetett ennyire vigyázatlan a Moszad vezetője?

A sajtóban is dicsekedett a mesterkém

Az izraeli hírszerzés az iráni atombomba atyját eltette láb alól, ezzel alaposan visszavetette az egész iráni nukleáris programot.

Yossi Cohen felvállalta az iráni atombomba atyjának meggyilkolását mint a Moszad mesterművét. Ez visszatetszést keltett, mert noha nagyon sokan sejtették, hogy a gyilkosságot az izraeli hírszerzés hajtotta végre, de korábbi Moszad főnökök ilyesmit sosem ismertek volna be nyilvánosan. Annál kevésbé, mert ezek után Teherán terrorizmussal vádolta meg Izraelt. Mindez nem zavarta Yossi Cohent, aki azzal is eldicsekedett, hogy izraeli információk alapján végzett egy amerikai drón Szulejmani iráni tábornokkal, aki a forradalmi gárda külföldi akcióit irányította. Yossi Cohen kiváló kapcsolatokat ápolt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és ezért sérthetetlennek érezte magát.

Szinte egyidőben távoztak a hatalomból, és azóta megszaporodtak a bírálatok a Moszad egykori főnökének nem egészen ortodox viselkedését illetően. Míg a korábbi kémfőnökök diszkrétek voltak, ahogy azt a szakma megkívánja, Yossi Cohen fecsegett. De nemcsak ez volt a baj. Benjamin Netanjahu körében elharapózott a korrupció, és ez Yossi Cohent is érintette. Egy ausztrál dollár milliárdos 20 ezer dolláros nászajándékot küldött Cohen lányának. Vajon miért?

Cohen kormányfő akar lenni?

Benjamin Netanjahu bizalmasa át akarja venni a stafétabotot a 72 éves ex miniszterelnöktől, aki eddig a legtöbb időt töltötte a kormányfői székben Izraelben. Jelenleg Netanjahu ellenfelei kormányoznak Izraelben, de Yossi Cohen abban bízik, hogy előbb utóbb felbomlik a szivárvány koalició, melyben a baloldal éppúgy benne van mint a szélsőjobb illetve a palesztinok egy csoportja. Pénze lesz bőven a választási kampányokra Yossi Cohennek, mert napokkal azután, hogy távozott a Moszadtól a japán Soft Bank izraeli igazgatójának nevezte ki Japán egyik leggazdagabb embere, a milliárdos, Maszajosi Szon.

Újságírók megkérdezték Yossi Cohent: akar-e kormányfő lenni?

„Gondoltam rá, de még nem döntöttem”

– válaszolta a mesterkém, aki az izraeli sajtó szerint lenyűgöző hatással van a szebbik nemre.

FFP2, avagy megvéd e a maszkom?

Az FP2 maszkok rendkívül magas szintű védelmet nyújtanak a koronavírus-fertőzés ellen. De ez a helyes viselési módtól is függ, ahogy a göttingeni Max Planck Dinamikai és Önszerveződési Intézet kutatói számolnak be róla egy tanulmányban.

Ha egy fertőzött és egy egészséges ember egy zárt térben, kis távolságra egymástól találkozik a fertőzésveszély már 20 perc után is bő egy ezrelék (0,1 százalék). Az előfeltétel az FFP2 vagy KN95 maszk megfelelő illeszkedése – írja az intézet igazgatója, Eberhard Bodenschatz körüli csapat az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémia („PNAS”) „Proceedings”-ben.

A rosszul illeszkedő FFP2-maszkok esetében viszont a fertőzés kockázata ugyanebben a forgatókönyvben négy százalék körüli! Az optimális védelem érdekében az orrklippet ezért „lekerekített W” alakúra kell formázni, hogy oldalirányban nyomódjon az orrlyukakhoz. A sebészeti maszkoknál a jó illeszkedés is elegendő ahhoz, hogy a fertőzés kockázata legfeljebb tíz százalékra csökkenjen.

A kutatók úgy számították ki a fertőzés kockázatát, hogy különböző tényezőket kombináltak, mint például a részecskeméret, a kilégzés fizikája, a különböző típusú maszkok és a koronavírusok belélegzésének kockázata. „A mindennapi életben a fertőzés tényleges valószínűsége tízszer-százszor kisebb” – idézi Bodenschatzot az intézet közleménye. A kutatók a kockázatot a lehető legkonzervatívabban akarták kiszámítani.

„Ha ilyen körülmények között a legnagyobb elméleti kockázat is kicsi, akkor valós körülmények között a biztonságban van”

– mondja Bodenschatz.

Ez ellentétben áll két maszkot nem viselő ember találkozásának eredményeivel: Ha ebben az esetben egy egészséges ember három méterrel távolabb áll egy fertőzött személy leheletében, akkor nagyon nagy a valószínűsége. hogy fertőzöttek lesznek a kutatók szerint. Bodenschatz hangsúlyozza:

„Eredményeink ismét azt mutatják, hogy a maszk viselése az iskolákban és általában véve jó ötlet.”

Vlagyimir Putyin újabb ellenfelét ölette meg Nagy Britanniában?

A brit kémelhárítás nyomoz Putyin feltételezett orosz áldozata után. Londoni palotájában halva találták az 52 éves Irina Izmesztyievát. A rokonok egyből a brit kémelhárításhoz fordultak, az orosz oligarcha neje ugyanis azért küzdött, hogy Putyin engedje szabadon férjét, aki egy rémes fegyházban raboskodik az Uralban.

Fehér hattyú – így hívják a fegyházat, ahol az 55 éves orosz olaj kereskedő és egykori szenátor 2010 óta sorozatgyilkosokkal és kannibálokkal közös cellában morzsolja napjait – mint oly sokan, akik szembekerültek Oroszország majd mindenható urával.

Ebben a fegyházban – Szolikamszk városa mellett –  a legelvetemültebb bűnözőket őrzik, és nem véletlenül van köztük az egykori oligarcha: gyilkosságért és óriási adócsalásért ítélték el. Neje szerint csapdába csalta őt a titkosszolgálat, férje  ártatlan, egyetlen bűne van csupán: szembekerült Putyinnal!

Miért halt meg az egykori TV sztár?

A londoni Daily Mail szerint azért, mert évek óta jogi háborút folytatott férje kiszabadításának érdekében. Miután Oroszországban nem ért el eredményt, az Emberi Jogok Bíróságához fordult Strasbourgban. Emiatt sújthatott le rá az orosz titkosszolgálat vélik lányai, akik az MI 5-hoz fordultak édesanyjuk halála miatt.

Az ügyvéd, aki kérte neve elhallgatását, azt nyilatkozta a londoni Daily Mailnek, hogy „igencsak gyanús ez a korai halál épp akkor amikor megindította az eljárást Strasbourgban.”

A brit ügyvéd szerint Irina asszony halála után „csekély esély maradt a sikerre, mert ő volt a mozgató ereje az egész jogi procedúrának.”

Az oligarcha neje igen jó kapcsolatokkal rendelkezett londoni körökben: palotájában Kensingtonban olykor a királyi család tagjai is megfordultak híres színészek és újságírók társaságban. Instagram oldalán Harry herceg rendszeresen szerepelt.

Irina rettegett

A Daily Mailnek nyilatkozó barátok mind azt mondták, hogy az utóbbi időben Irina asszony félt és állandóan a háta mögé nézett: nem követi-e valaki?

21 éves iker lányait  állandóan sofőr hozta és vitte az iskolába, mert édesanyjuk attól tartott: elrabolhatják őket.

Irina nemcsak az orosz titkosszolgálattól tartott, de a férjétől is, aki a Brit Virgin szigeteken a híres adóparadicsomban tartotta vagyonát. Ebből vásárolták még 2006-ban a palotát Kensingtonban 8,85 millió fontért. Ma nyilvánvalóan ennél sokkal többet ér.

Kísért a múlt

Izmesztyiev Baskirföldön született, és kezdetben katona volt. A Szovjetunió bukásakor az olajban gazdag Baskirföld vezetőjének tanácsadója lett. Korus néven létrehozott egy olaj társaságot a privatizált állami vállalatból. Hajókat is vásárolt. Politikai karriert is kezdett: öt éven keresztül Baskirföld szenátora volt Moszkvában. Akkor még Putyin igencsak kedvelte őt: 2005-ben aranyórát kapott Oroszország urától.

Aztán Putyin megindította az offenzívát az oligarchák ellen, és az Izmesztyiev házaspár gyorsan Németországba majd Nagy Britanniába menekült. A férfi előtte még gondosan kimentette vagyonát Oroszországból. Putyin ezt nem bocsátotta meg neki: az orosz titkosszolgálat csapdába csalta Biskekben, Kirgizisztán fővárosában.

Gyorsan Moszkvába vitték, ahol megvádolták azzal, hogy meggyilkolta egy korábbi üzlettársa nejét. Ezenkívül maffia hálózat kiépítésével és adócsalással is meggyanúsították. Minthogy nem tett töredelmes vallomást és vagyonát nem adta át Putyinnak, ezért féltucat gyilkosság végrehajtása, bűnszövetkezet szervezése és adócsalás miatt ítélték el. Jelenleg napi 8 órában egyenruhákat varr Oroszország egyik legkeményebb fegyházában.

Az orosz Helsinki csoport többször is kérte az elnöki kegyelmet különböző jogsértésekre hivatkozva, de ezt mindig megtagadták. Mindenkinek értésére adták Moszkvában: az oligarcha csakis akkor szabadulhat, ha a vagyonát átadja Putyinnak!

Kicsit sok áldozata volt Putyinnak brit földön

A Daily Mail megemlíti, hogy az orosz titkosszolgálat egykori ezredesét, Alekszandr Litvinyenkot poloniummal ölte meg az orosz parlament egyik képviselője Londonban 2006-ban. Egy orosz bankárral növényi méreg végzett Surreyben 2012-ben.

Egy évvel később Borisz Berezovszkijt a fürdőszobájában találták meg felakasztva. A halottkém megállapította, hogy előbb gondosan megfojtották majd megrendezték az öngyilkosságot. Borisz Berezovszkij igen befolyásos oligarcha volt, aki sokáig támogatta Putyin előrejutását. Ám azután szembekerült vele: Nagy Britanniába menekült, és onnan bírálta az orosz elnököt. Aki nem felejtett…

A leghíresebb ügy Szkripal ex ezredesé és lányáé, akiket az orosz titkosszolgálat a Novicsok idegméreggel akart eltenni láb alól Salisburyben. Szerencsésen túlélték a támadást, de azóta is rendőri védelem alatt állnak.

Szkripal ezredes az orosz titkosszolgálat híres árulója volt, akinek meggyilkolására állítólag személyesen Putyin adott parancsot. Szkripal 100 ezer dollárért eladta az Amerikában és Nagy Britanniában működő orosz hírszerző láncot az amerikaiaknak és a briteknek. Putyin, aki egykor maga is a titkosszolgálatnál szolgált még a szovjet időkben, később pedig ő szervezte azt újjá Jelcin elnök idejében, nem felejtette el az aranyszabályt: az árulónak pusztulnia kell!

Irina asszony barátai a Daily Mailnek úgy nyilatkoztak, hogy a Scotland Yard nem vizsgálódik, de remélik, hogy a brit kémelhárítás igen. „Irina férje egy olyan világban élt, amely ijesztőnek tűnik, mert benne nyugodtan meg lehet gyilkolni valakit – büntetlenül” – hangsúlyozta a furcsa körülmények között elhunyt orosz oligarcha nejének egyik barátja, aki kérte, hogy ne nevezzék meg.

Oltás és vodka

Az orosz lélek ismerői azzal próbálkoznak, hogy vodkát csak védettségi igazolványra lehessen vásárolni.

Ezzel kísérleteznek Oroszországban, ahol a katasztrófálisan alacsony oltottsági mutató miatt igen magas a halálozási arány a negyedik vírushullámban. Egyelőre Szverdlovszk tartományban próbálkoznak  ezzel a módszerrel, amely, ha beválik, akkor máshol is alkalmazhatják Oroszországban.

144 millió orosz közül csak 48 millióan kapták meg mind a két védőoltást. Legkevesebb egy oltással 51 millióan rendelkeznek – írja a Reuters hírügynökség. A vírus halottainak száma hivatalosan 256 ezer – közli  a Moscow Times, de a londoni Economist szerint ennek három és félszerese lehet a valós szám. Egyetlen napon a halottak száma több mint 1200!

Biztosat senki sem tud, mert Putyin a titkosszolgálatra bízta a járvány menedzselését. Néhány orvos, aki a hivatalostól eltérő véleményt hangoztatott, kiesett az ablakon.

Maga Putyin annyira tart a vírustól, hogy elzárkózott a külvilágtól. Nem fogad senkit. A CIA Moszkvában tartózkodó igazgatójával is csak virtuális találkozót tartottak.

Vállalják-e az oltást a vodkáért?

Peszkov, Putyin szóvivője is elismerte, hogy az orosz nép évszázadok óta annyira bizalmatlan a hatalommal szemben, hogy az oltási kampányok sikertelenek maradnak. Putyin egyelőre elveti a kötelező védőoltást. A járvány elleni harcban bizonyos önállóságot enged a helyi kormányzatnak.

Szverdlovszk tartomány fővárosában Jekatyerinburgban  komolyan megvitatják, hogy vodkához sem kocsmában sem boltban nem juthatnak azok, akik nincsenek beoltva.

Ez radikális módszer, de az oroszok és a vodka különleges kapcsolatát ismerve talán beválik.

Egész Oroszországban védettségi igazoláshoz kötik a repülőterek és vasúti állomások használatát. Tilos lesz az éttermekbe beengedni embereket védettségi igazolás nélkül – írja a Moscow Times, amely beszámol arról is, hogy Oroszország először vált világelsővé a vírus halálozásokban azóta, hogy a korona vírus pandemia megkezdődött.

Amerikai támogatással épült újjá a zsinagóga

Boeing Dreamliner gép hozta a népes haszid zsidó küldöttséget New Yorkból Erdélybe, ahol újjáépítették a régi zsinagógát, melyet a nácik 1944-ben romboltak le.

A New York-i haszid közösség rabbija, Aaron Teitelbaum határozta el a zsinagóga újjáépítését. Ősei híres rabbik voltak Máramarosszigeten is a környéken. A haszid zsidóknak ezt a közösségét ezért Szatmár névvel tartják nyilván, a közeli város Szatmárnémeti miatt.

A Nobel díjas Elie Wiesel is innen származott

A haszid közösség tömeges deportálását Auschwitzba a magyar hatóságok szervezték meg 1944-ben.

Elie Wiesel – Kertész Imréhez hasonlóan – ahhoz az elenyésző kisebbséghez tartozott, akik túlélték a holokausztot. Műveiben felrótta a szolidaritás hiányát a magyar társadalomban. Ritka kivételnek számított Erdélyben Márton Áron püspök, aki Kolozsváron szót emelt a zsidók deportálása ellen. A magyar hatóságok a püspököt elfogták, és megbilincselve áttették Dél Erdélybe, ahol a román hatóságok nem szerveztek tömeges deportálását a nácik kívánságára.

A Vatikán emiatt Márton Áron püspököt jelölte bíboros érseknek a katolikus egyház élére, de Rákosi Mátyás a magyar állam nevében ezt megfúrta. Helyette Mindszenty József megválasztását támogatta, mert a német származású érseket „könnyebben kezelhetőnek” tartotta.

Elie Wiesel Nobel békedíjat kapott azért, mert dokumentálta a haszid közösség megsemmisítését 1944-45-ben.

Aaron Teitelbaum, a New York-i Szatmár közösség főrabbija, az új zsinagóga felavatása alkalmából elmondta, hogy nagyapja emlékére döntött úgy, hogy a régi helyen helyreállítja a múltat.

Ceausescu eladta a zsidókat

A romániai zsidóság nagyrésze túlélte a holocaustot, mert a román hatóságok megtagadták Hitler kérését a tömeges deportálása. Nicolae Ceausescu román diktátor (1965-1989) kezdetben javítani akarta kapcsolatait a Nyugattal, és ezért – ellentétben a Szovjetunióval – pártolta a zsidók kivándorlását Izraelbe. Ezzel több célt kívánt elérni: egyrészt kemény valutához jutott, amelyre Romániának égető szüksége volt, másrészt el akarta nyerni a nyugati nagyhatalmak támogatását. A harmadik célja pedig az volt, hogy a magyar zsidóság „exportjával” meggyengítse az Erdélyben élő magyar közösséget. A magyar értelmiség jelentős része zsidó volt, és távozásuk következtében űr támadt sok területen.

Most, 77 évvel a zsidók tömeges deportálása után Máramarosszigeten a helyi alpolgármester kijelentette, hogy a New York-i haszid zsidó közösség példát mutatott arra, hogy a gyökerek megőrzését milyen fontosnak tartja.

A második világháború előtt Romániában a zsidó közösség létszáma meghaladta a félmilliót (akkor Romániához tartozott Besszarábia is, ahol sok zsidó élt), mára már nagyon kevesen maradtak, hogy látogassák azt zsinagógát, melyet újjáépítettek Máramarosszigeten.

’68, vagy a sípoló macskakő?

Tegnap a miniszterelnök fogadta Marine Le Pen-t aki csak azért nem lett Macron helyett miniszterelnök, mert a második fordulóban felzárkóztak Macron mögé a szélsőjobbot elutasító pártok.  Mintha ez ismerős tematika lenne az Összefogás összezárásával. Hová lett ’68 szelleme, hol van annyi év után a friss szellem, tényleg csak „sípoló macskakő” emlékeztet rá?

Az 1960-as évekre Franciaországban beköszöntött a stabilitás: Charles de Gaulle elnöksége alatt a gazdaság töretlenül fejlődött, a lakosság élvezte a jóléti állam áldásait. A felszín alatt azonban ott lapult az elégedetlenség, különösen a baloldali érzelmű diákok között, akiket

nyomasztott a tekintélyuralmi rendszer, elégedetlenek voltak az elavult egyetemi oktatással és elhelyezkedési lehetőségeikkel.

1968 forrongó tavasza a párizsi egyetem nanterre-i fakultásán kezdődött, ahol a szexuális szabadság nevében a fiúk könnyebb bejárást követeltek a lányok szobáiba. A radikális diákok, akikre hatással voltak a vietnami háború elleni amerikai tüntetések, hamarosan az egyetemi bürokrácia ellen is tiltakozni kezdtek, támadták a fogyasztói társadalmat, és a helyzet odáig fajult, hogy május 2-án bezárták a fakultást. A Sorbonne diákjai szolidaritást vállaltak a nanterre-iekkel, de másnapi nagygyűlésüket a hatóságok feloszlatták, több száz diákot őrizetbe vettek, az egyetemet bezárták.

Május 6-án már húszezer diák és oktató vonult a Latin negyed utcáira tiltakozva a „rendőrállam” ellen, a Sorbonne közelében összecsaptak a rendőrséggel és barikádokat emeltek. A kedélyek nem csillapodtak, május 10-én egy még nagyobb tüntetésen már kövek és Molotov-koktélok repültek a rendőrsorfal felé, s ezeknek a rádió és tévé által is közvetített zavargásoknak több száz sérültjük volt. A város hadszíntérré vált, barikádokkal és felszedett utcakövekkel, betört kirakatokkal és kiégett autókkal. A diákság hamarosan támogatást kapott, a rendőrség kemény fellépése miatt a szakszervezetek május 13-ra sztrájkot és szolidaritási tüntetést szerveztek, utóbbin 800 ezer ember vett részt.

A sztrájkmozgalom egyre szélesedett, az állami hivatalok beszüntették a munkát, a rádió és a televízió, a munkások gyárakat foglaltak el, béremelést, rövidebb munkaidőt, több szociális juttatást követeltek.

Május 20-án már ötmillióan sztrájkoltak, Franciaország két hétre megbénult.

A radikális diákok május 24-én vörös zászlót tűztek ki a tőzsdére, a kapitalizmus „templomára”, és megpróbálták felgyújtani az épületet. A politikai szervezetek, az 1967-es választásokon megerősödött baloldal, nem voltak képesek uralni az eseményeket, sőt attól kellett tartaniuk, hogy a lázadás szele őket is elsodorja. A kormány csak a hadseregre támaszkodhatott, de Gaulle megingathatatlannak hitt hatalma mégiscsak megrendülni látszott.

Az elnök május 30-án szólalt meg, rádió- és tévébeszédében átfogó szociális reformokat és az egyetemi viszonyok rendezését ígérte. A lemondását szorgalmazó követeléseket ugyanakkor visszautasította, feloszlatta a parlamentet, és júniusra új választásokat írt ki. A forradalommal fenyegető, elhúzódó lázadás kezdett kifulladni. A sztrájkok elhaltak,

a rendőrség június közepén visszafoglalta a Sorbonne-t, a június 23-án és 30-án megrendezett választáson pedig de Gaulle pártja elsöprő, kétharmados győzelmet aratott.

Ez még a tábornokot is váratlanul érte, aki állítólag már lemondó levelét is megírta. A nagyarányú győzelem azonban nem személyének szólt, a franciák többsége ekkor már túl öregnek, túl merevnek és túl tekintélyelvűnek találta, „de Gaulle nélküli gaulle-izmust” akart.

A társadalmi feszültségek persze nem szűntek meg. A kormány számos engedményre kényszerült, a munkásoknak béremelést biztosított, modernizálta és demokratizálta az oktatási rendszert. De Gaulle 1969-ben lemondott, az V. Köztársaság rendje igazán csak a helyére lépő Georges Pompidou elnöksége alatt állt helyre.

Az ötvenhárom év előtti események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, egy diákvezér később így fogalmazott:

„Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett.”

Ha a lázadásban részt vevők jól belegondolnak és Le Pen nyerné a francia választásokat, ha az olasz Salvini is nyerni tudna, ha Orbán is megőrizné ’22-ben hatalmát az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, és az akkori lázadók keserűen állapíthatnák nem is olyan nagy baj, hogy ők már mind hetven év fölött vannak.

Covid riadó Kína északnyugati nagyvárosában, Lancsouban

Hat új Covid fertőzöttet találtak Kanszu tartomány fővárosában, és ez azért aggasztja különösen a kínai hatóságokat, mert ebben a tartományban van az ország legfontosabb űrközpontja.

A 4 milliós Lancsou polgárai csakis különleges engedéllyel hagyhatják el a várost, ahol minden olyan helyet bezártak, ahol zárt térben sokan gyűlhetnek össze – írja a pekingi Global Times. Az újság arról is beszámol, hogy szabad téren sem szabad gyülekezni, a vallási rendezvényeket sem lehet megtartani. Sőt, a vallási intézményeket is lezárták.

Kína nyugati részén elég sok muzulmán él, akik számára a vallási élet hétköznapi gyakorlatnak számít.

wikipedia

A Nagy Testvér figyel

A lakóhelyüket elhagyó polgárokat szigorúan ellenőrzik, adott esetben tesztelik őket. A szigorú ellenőrzést most a Covid 19 járvánnyal igazolják Kínában, de a lakóházakban a folyosókon már korábban is kamerákat helyeztek el, hogy meg tudják figyelni: ki mit csinál a lakótelepeken. A lakásokon belül nincsenek kamerák – állítják a hatóságok, de erről sok ellenzéki nincsen meggyőződve.

A szórakozó helyek megfigyelése is 24 órán keresztül zajlik. Ehhez óriási értékelő apparátus szükséges a rendőrségen, ahol mindinkább a mesterséges intelligenciát hívják segítségül a hatalmas adatmennyiség feldolgozásához és értékeléséhez.

Lancsouban minden szórakozó hely bezárt, a kínaiak kedvelt játékukat, a mahdzsongot sem játszhatják a játék termekben.

Aki fertőzött, menjen azonnal a „láz klinikára”!

Ha valaki lázas, köhög, fáradékony, elveszítette a szaglását, hasmenése van vagy egyéb olyan problémával küzd, amely Covid gyanús lehet, akkor azonnal orvoshoz kell fordulnia! Ezeket az úgynevezett „láz klinikákat ” a járvány idején hozták létre a lakótelepeken, hogy teszteljék a Covid gyanús eseteket. Ha valakit kezelnek, akkor el kell kerülnie a tömegközlekedési járműveket és állandóan tájékoztatni kell a hatóságokat arról, hogy hol jár és kivel találkozik – írja a pekingi Global Times, amely a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt angol nyelvű portálja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK