Kezdőlap Itthon Oldal 834

Itthon

Nem lesz kamionstop a hőség miatt

0

A rendkívüli melegre tekintettel a nemzeti fejlesztési miniszter felfüggesztette a teherautók szombat-vasárnapi közlekedési tilalmát. Ezzel lehetővé válik, hogy a valamivel enyhébb éjszakai hőmérsékletben vigyék szállítmányaikat.

A nehéz tehergépkocsik a tartós kánikula miatt, egészségvédelmi és közlekedésbiztonsági okokból szombaton és vasárnap korlátozás nélkül közlekedhetnek a magyarországi utakon –adta közzé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A sofőrök a vezetési és pihenőidő betartása mellett hosszabb megszakítás nélkül teljesíthetik szállítási feladatukat,

nem kell a nagy hőségben a kocsijukban, parkolókban várakozniuk.

A kamionstop felfüggesztése lehetőséget ad akár arra is, hogy a nehéz teherautók az enyhébb esti, éjszakai órákban induljanak útnak.

A kamionstop szombaton 15 órától vasárnap 22 óráig lenne érvényben a mostani hétvégén is. Az EMMI országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára azonban az érkező hőhullám miatt 3. fokozatú hőségriasztást rendelt el vasárnap éjfélig. A nehéz teherautók hétvégi forgalomkorlátozását a nemzeti fejlesztési miniszter a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével veszélyhelyzetben átmenetileg felfüggesztheti.

MTI/FüHü

MSZP-Fidesz pengeváltás egészségügyben

0

MSZP: a kormánynak az egészségügy helyett az a fontos, hogy Mészáros Lőrinc zsebét meg tudja tölteni. Fidesz: Hány milliárdot is tettek zsebre az MSZP-sek, miközben az egészségügyet hagyták lepusztulni?

Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormányváltás után szervezett, megtervezett, kiszámítható és elérhető egészségügyet hoznak létre, amelyben a vérvételre vagy a röntgenvizsgálatra nem kell heteket várni.

Beszámolt arról, hogy válasz érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) írásbeli kérdésére, amelyben azt firtatta, milyen álhírekkel találkozott a tárca a sajtóban az egészségügy kapcsán.

Az ellenzéki politikus azt mondta, Rétvári Bence államtitkár kibújt a kérdések megválaszolása alól, azaz nem tagadta, hogy valósak a sajtóban az egészségügy helyzetéről megjelent hírek.

Szakács László a minisztériumi választ úgy értékelte, elismerték, hogy hat éven keresztül nem törődtek az orvoselvándorlással, hiszen a most indult béremelési programig nem tettek semmit az orvosok bérrendezése érdekében.

Hozzátette: a tárca azon állítása ellenére, hogy az egészségügy jól finanszírozott, minden évben 100-120 milliárd forintnyi hiány termelődik a területen.

Az ellenzéki képviselő elmondta, az államtitkár közlése szerint 2013 óta 12 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére, azaz évente megyénként 150 millió forint jutott erre a célra.

„Mészáros Lőrinc ennek naponta majdnem a dupláját keresi, 274 millió forintot.”

Szakács László Rétvári Bencének is azt javasolta, amit korábban Balog Zoltán miniszternek, hogy menjen el vele egy kórházba egy előre be nem jelentett időpontban, és nézzék meg az ottani körülményeket.

Az elhangzottakra a Fidesz-frakció közleményben reagált:

Hány milliárdot is tettek zsebre az MSZP-sek, miközben az egészségügyet hagyták lepusztulni? Azok a szocialisták beszélnek egészségügyről és zsebtömésről, akik amellett, hogy szétlopták és tönkretették az egészségügyet, jelenleg is több korrupciós botrányban érintettek. A szocialistákkal ellentétben, akik mindig csak elvették a pénzt az egészségügytől és hagyták a kórházakat leamortizálódni, a Fidesz-KDNP kormányzása óta százmilliárdokkal több pénz megy az egészségügybe. Országszerte újulnak meg a kórházak, a rendelők, a mentőállomások,  az orvosi eszközök. Béremelés indult az ápolóknak, orvosoknak, mentőknek és elindul Budapest átfogó kórházfejlesztése is.

Mielőtt az MSZP zsebtöméssel dobálózik, válaszoljanak már végre arra, hogy a Czeglédy Csaba bűnszervezetéből, a szétlopott 4-es metróberuházásból és a Szeviépes Bokta-botrányból hány milliárdot is tettek zsebre a szocialista politikusok?

Rezsi, élelmiszer, gyógyszer – erre megy el az 50 felettiek jövedelmének háromnegyede

 

A megkérdezett 50 év felettiek közel egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ez az arány magasabb a nőknél, valamint a fővárosban élőknél.

Magyarországon az 50 év felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre költik, bevételeik kilenc százalékát szabadidős tevékenységre, két százalékát megtakarításra fordítják – közölte a 4Life Direct biztosításközvetítő felmérésének megállapítását az MTI-vel.

A 4Life Direct megbízásából 2017 márciusában készült reprezentatív felmérés arra kereste a választ, hogy mire költik havi jövedelmüket, milyen megtakarításokkal rendelkeznek az 50 év felettiek, illetve a nyugdíjas korúaknak van-e egyéb bevételi forrásuk a nyugdíj mellett.

A kutatás rámutatott arra, hogy az 50 év felettiek havi jövedelmük kétharmadát élelmiszerre, rezsire, illetve lakhatással kapcsolatos kiadásokra fordítják. Bevételeik fennmaradó egyharmada főként gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra, valamint ruházkodásra és háztartási termékekre megy el.

A megkérdezett 50 év felettiek közel egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ez az arány magasabb a nőknél, valamint a fővárosban élőknél. A megtakarítások között népszerű a takarékszámla, az állampapír, valamint a lakástakarék-pénztár, a válaszadók ötöde otthon, készpénzben tartja félretett pénzét.

A kutatás szerint a nyugdíjasok 23 százaléka nyugdíján felül is szert tesz bevételre, elsősorban munkavégzés révén.

Ötödük a nyugdíj mellett továbbra is dolgozik, és csupán a nyugdíjaskorú válaszadók elenyésző részének származik rendszeres plusz jövedelme ingatlan bérbeadásból vagy családi támogatásból.

Ennek ellenére a nyugdíjasok 90 százaléka támogatja a gyermekeit és közeli hozzátartozóit valamilyen formában – tájékoztatott a 4Life Direct biztosításközvetítő.

 

Csúcson a kánikula, piros figyelmeztetés az egész országban

0

Az előrejelzés szerint a csúcshőmérséklet 35-40 fok között várható. Késő estére 25 és 31 fok közé mérséklődik a meleg.

Péntekre már az egész országra kiadta a harmadfokú , piros figyelmeztetést a hőség miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Veszélyjelzésükben azt írták: a napi középhőmérséklet a legtöbb helyen 29 Celsius-fok körül vagy afelett alakul. Az előrejelzés szerint a csúcshőmérséklet 35-40 fok között várható. Késő estére 25 és 31 fok közé mérséklődik a meleg.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy ma is nagyon erős UV-B sugárzás várható. Normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet.

Kiemelték továbbá, hogy ma késő este északnyugaton már nagyobb valószínűséggel fordulhat elő zivatar viharos széllökés, esetleg jégeső kíséretében. Győr-Moson-Sopron megyére a heves zivatar veszélye miatt is kiadtak elsőfokú figyelmeztetést.

Közben újabb melegrekordok dőltek meg tegnap, az országos hőségriadó harmadik napján, a hajnali és a napi csúcshőmérséklet is meghaladta az eddig mérteket.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a csütörtök hajnali országos rekord után napközben újabb melegrekordok dőltek meg; Békéssámsonban 40,1 Celsius-fokig melegedett a levegő. A fővárosban mostanáig 37,8 fok volt az augusztus 3-ai csúcshőmérséklet, amelyet 1948-ban Budatétényben mértek. Most Budapest több pontján is mértek ennél magasabb értékeket, a legmelegebb Újpesten volt: az új fővárosi napi melegrekord 38,7 fok lett.

Az eddigi országos napi maximumhőmérsékleti rekord 40 fok volt, amelyet 1927-ben Jászberényben regisztráltak.

Tegnap Békéssámsonban 40,1 fokot mértek, amely 0,1 fokkal meghaladja az eddigi rekordot.

 

 

Eloltották a hortobágyi tüzet

Sikerült elolotani a lángokat a Hortobágyi Nemzeti Parkban, most az újragyulladás megakadályozásán dolgoznak a tűzoltók. Mintegy ezer hektár égett le.

Péntek délelőtt sikerült megfékezni és eloltani a csütörtökön támadt tüzet a Hortobágyi Nemzeti Parkban – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője. Mukics Dániel elmondta: jelenleg a további tűz kialakulásának esélyét szüntetik meg azzal, hogy körbelocsolják a lángok helyét, nehogy bárhol bármilyen izzás kialakuljon és újra kigyulladjon.

Szepesi Erika, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes sajtószóvivője azt közölte, hogy a

drónokkal végzett légi felderítés adatai szerint csaknem ezer hektárnyi terület égett le

a Hortobágyi Nemzeti Parkban csütörtök délelőtt kitört tűzben. Körülbelül hatszáz szarvasmarhát biztonságos helyre tereltek.

A tűz oltásán egész éjjel dolgoztak a tűzoltók, pénteken kora reggel két honvédségi helikopter is bekapcsolódott az oltásba. Lakott területet nem veszélyeztetett a tűz.

Az autógyártás mozgatja az ipart

0

Az autógyárak nyári leállása fogja befolyásolni a magyar ipari termelést a következő hónapokban – derül ki a FüHü-nek nyilatkozó szakértő szavaiból. Némethné Pál Katalin, a GKI kutatója szerint a termelés most szélesebb alapokon nyugszik, mint a korábbi években.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója szerint a termelés – munkanaphatástól megtisztított adatok alapján – 6,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva; az előző hónaphoz képest azonban  a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás csökkent, mégpedig 1,2 százalékkal; miközben az év első hat hónapjában 5,6 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Szélesebb alapokon

A részletes adatokra még egy hétig ugyan várni kell, de az azért elmondható már most, hogy a visszaesés nem jó hír, miután még nem kezdődtek el a nagy autógyárak előzetesen bejelentett nyári karbantartása miatti leállásai – adott gyorsvéleményt a FüHü-nek Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. témavezetője. Júliusban áll le az egyik, majd augusztusban a másik gyár, ezért a kutató még gyengébb havi eredményeket vár az elkövetkező két-három hónapra. Ám ezzel együtt is úgy véli, hogy éves szinten tartható lesz a – GKI korábbi prognózisában egyébként is szereplő – 5,5 százalék körüli éves ipari növekedés. Ennek több oka van, részint az erős európai konjunktúra, részint pedig az – ami örvendetes –, hogy az egyéb ágazatok helyt tudnak majd állni.

„Nincs olyan nagy gond, mint pár éve volt, mert az idei ipari növekedés sajátossága hogy sokkal szélesebb alapokon nyugszik, mint korábban” – mondta a GKI kutatója. Látszik az adatokból, hogy

a járműiparon és a hozzá kapcsolódó egyes területeken – mint a műanyag-, az üveg- vagy a fémipar egyes szegmenseiben – kívüli többi ágazat is megtalálta a helyét az európai értékláncokban.

S ami meglepő, hogy nem csak az európai konjunktúra jó (amit minden felmérés bizonyít), hanem a belföldi eladások is kedvezően alakulnak. Igaz, tette hozzá, ez szintén az exporttól függ, mivel a hazai iparban a kapacitások olyan mértékűek, hogy a hazai piac csak stabilizáló, de nem lehet húzó tényező.

Autóipari gondok

Habár az autóipari leállásokat előre bejelentették, azért az tény, hogy 2014-ben volt először nyári karbantartási munkák miatt visszaesés Magyarországon. Mindez több okra vezethető vissza Némethné Pál Katalin szerint. Egyrészt a válság miatt beindították a csereautóprogramokat a nemzetközi piacokon, s mire elavultak már az akkor beszerzett járművek, jött az emissziós botrány, majd most a még felgöngyölítés folyamatában lévő németországi autóiparikartell-ügy. Nagyon nagyok a bajok, s nálunk is itt van három nagy szereplő – mutatott rá a kutató.

Az autóipari feszültségek mélyén ott húzódik a technológiaváltás is – a kétezres évek közepének kiugróan magas kőolajárai miatt beindult alternatív meghajtású járművek fejlesztései – némi parkolópálya után – láthatóan kezdenek beérni. Magyarországon ez még problémákat okozhat, hiszen a belső égésű motoros meghajtás kora leáldozóban van, mi azonban ebben vagyunk érdekeltek, mind a gyárak, mind a beszállítások terén. Igaz, korábban is sikerült már alkalmazkodnunk a váltásokhoz, miért ne lenne most is így – véli a kutató, aki azonban hozzáteszi: az alkalmazkodáshoz a szabad vállalkozást lehetővé tevő gazdasági környezet kellene. Itt pedig van kockázat.

Javul a gazdaság megítélése Európában, és nálunk is

Érezhetően kedvezőbbnek ítélik a magyarok a nemzetgazdaság helyzetét most, mint egy fél évvel korábban tették. Ez azonban nem magyar sajátosság: az Európai Unió legtöbb tagállamára jellemző ez a trend – derül ki a Eurobarometer legfrissebb, a héten Brüsszelben közzétett felméréséből.

A magyarok 41 százaléka jónak ítéli meg a nemzetgazdaság helyzetét, ráadásul fél év alatt 11 százalékponttal többen nyilatkoztak így a kérdésről. Ezzel együtt sem kerültek ők többségbe: szintén 11 százalékponttal csökkenve ugyan, de még mindig 56 százalék látja rossznak a gazdaságot. (A megkérdezettek 1 százaléka nem nyilvánított véleményt.)

A jelentős véleményváltozás ellenére a magyarok még nem érik el az EU-28 46 százalékos átlagát, ami a Eurobarometer legutóbbi, tavaly őszi felmérése óta 5 százalékponttal nőtt. Az arány egyébként az elmúlt években jelentősen nőtt: +20 ponttal 2013 tavasza óta, illetve +26 ponttal 2009 tavasza óta.

Nagyok a különbségek

Jóllehet változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaságok helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyer 22 tagállamban, különösen Finnországban (59%, +19 százalékpont), Portugáliában (33%, +18 százalékpont), Belgiumban (60%, +11 százalékpont) és Magyarországon (41%, +11 százalékpont). A tagállamok közötti szakadékot mutatja, hogy a saját nemzeti gazdaság helyzetét az Unióban a legnagyobb arányban jónak ítélő Hollandia (91 százalék), Németország (90 százalék) és Svédország (88 százalék) vezette csoporttal szemben a lista legalján található Görögországban csak a megkérdezettek 2, Horvátországban 12, Olaszországban pedig 13 százalék nyilatkozott pozitívan.

A trend Európa-szerte felfelé ívelő: az idei májusi felmérést megelőző legutóbbi, tavaly őszi kutatás között eltelt időben 22 tagállamban jó irányban változott a megítélés.

Nő a derűlátás

Az európaiak szerint jó irányban halad a gazdaság: arra a kérdésre, hogy mit vár az elkövetkező 12 hónapban, a válaszadók 26 százaléka a „javulást” rubrikát húzta be, ami 4 százalékponttal meghaladja a fél évvel ezelőtti adatot,  s ma már a romlást várók táborát is, amelynek tagjai 5 százalékponttal kevesebben lettek, s 21 százalékos arányt képviselnek.

Nemzeti szinten a gazdasági helyzet, amelyet 2011 őszén nemzeti szinten a legfőbb gondnak értékeltek, most az ötödik helyre került (16%, –3 százalékpont). 2017. májusában a legnagyobb gondnak a munkanélküliséget (29%, –2 százalékpont) és a bevándorlást tekintik az emberek (22%, –4 százalékpont), bár mind a kettőt egyre csökkenő mértékben. Az egészségügy és a szociális biztonság most a harmadik helyen áll (20%, +2 százalékpont), majd a terrorizmus következik, jelentős növekedést mutatva (19%, +5 százalékpont).

Ez foglalkoztatja a magyarokat

Ha górcső alá vesszük a részletes kérdésekre adott részletes adatokat, akkor azt látjuk, hogy a magyar válaszok eléggé jelentősen eltérnek az európai átlagválaszoktól. S tegyük hozz: eltérnek attól is, amit itthon immár évek óta igyekeznek belénk sulykolni. Minden további helyett érdemes a mellékelt táblázatot megvizsgálni.

 Foglalkoztatás – túl a válságon?

Az európaiaknak közel a fele – 47 százaléka – szerint a foglalkoztatási válság már elérte a csúcsot, ám 40 százalék még a helyzet további romlására számít. Ezzel együtt is kedvező a trend, már csak azért is, mert a 2009 óta feltett kérdésre most válaszoltak legtöbben optimistán a kérdésre.

A tagországok 21 százalékában vannak többségben a derűlátók, akik között a legnagyobb arányban a dánok (80 százalék), a hollandok (77 százlék) és az írek (szintén 77 százalék) találhatók. A legkevésbé optimistáknak a görögök (70 százalék szerint „a legrosszabb még hátravan”), a lettek (56 százalék) és a belgák (51 százalék) vélekedtek így. Magyarország az ötödik a sorban azok között, akik szerint túl vagyunk a nehezén a foglalkoztatásban: a válaszadók 62 százaléka véli ezt (11 százalékponttal többen, mint fél éve), szemben a 26 százalékkal, aki szerint még hátravan a feketeleves. Érdekes módon nálunk igen nagy azoknak az aránya (12 százalék), akik nem tudtak vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni.

A felmérés, s külön a magyar eredmények itt találhatók.

 

Júniusban nőtt az ipar termelése

0

Az ipari termelés volumene 4 százalékkal haladta meg júniusban az egy évvel korábbit, a munkanap-hatástól megtisztított adatok szerint a termelés 6,5 százalékkal emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban.

A KSH első becslése alapján júniusban a munkanap-hatástól megtisztítva jelentősen, 6,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, a nyers adat szerint 4 százalék volt a gyarapodás az előző év azonos időszakához képest. Az egyhavi termelési volumen viszont 1,2 százalékos csökkenést mutat. Az első fél évben 5,6 százalékkal volt nagyobb a termelés,  mint az előző év azonos időszakában.

Az ipari termelés alakulása az év korábbi időszakában meglehetős hullámzást mutat:

májusban 8,8 százalékkal növekedett, áprilisban viszont 3 százalékkal csökkent, az előző hónapban azonban 13,4 százalékot ugrott. A KSH megjegyzése szerint az előző havihoz képest kisebb júniusi érték a járműgyártás ingadozásával függhet össze, a többi feldolgozóipari ágazatot növekedés jellemezte ebben a hónapban.

MTI/FüHü

Több száz hektáron ég a Hortobágyi Nemzeti Park

0

Felszálltak a Magyar Honvédség helikopterei péntek hajnalban, hogy részt vegyenek a Hortobágyon, Nagyiván térségében keletkezett tűz .

A szolnoki helikopterbázis két Mi-17-es helikoptere egyszerre csaknem 3000 liter vizet tud meríteni és emelni. A katasztrófavédelem munkáját a helikopterek személyzetén és a repülésvezetőn kívül a helyszínen repülőműszakiak segítik.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy több száz hektáron ég a Hortobágyi Nemzeti Park Nagyiván település közelében. A csütörtök délelőtt keletkezett tűz oltásán egész éjjel dolgoztak a tűzoltók. Mukics Dániel elmondta, hogy az aljnövényzet kapott lángra, azóta mintegy 600 hektárnyi növényzet már leégett a nádas, füves területen, és több mint ezer hektár van veszélyben. Lakott területet azonban nem veszélyeztet a tűz.

Fühü/MTI

Lapszem – 2017. augusztus 4.

Jó reggelt, mindenkinek! Ma csúcsot dönt a meleg, mi már itt vagyunk, és a lapszemle is megérkezett.

Bizonytalanságban tartják a kórházak vezetőit

Megzsarolt kórházigazgatókról ír a Népszava. Miután a kórházakban is tart a szabadságolás, a főigazgatók egy része talán még nem is értesült róla, hogy állást ajánlott neki a humán tárca vezetője. Ugyanis augusztus első napjaiban érkezett meg az új munkaszerződés azokhoz a kórházigazgatókhoz, akiknek július végén lejárt a megbízatásuk.

Azok közül, akik már olvasták a Balog Zoltán miniszter által aláírt szerződést, többen meglepődve észlelték, hogy az évek óta hivatalban lévő főigazgatók augusztustól „csak” három hónapos próbaidővel folytathatják vezetői munkájukat. E dokumentum szerint az is meglehetősen ködös, hogy pontosan mennyi ideig tölthetik majd be posztjukat. A munkaszerződésben ugyanis az van, hogy „a megbízás a főigazgatói pályázatok kiírásának eredményes lezárásáig vagy legfeljebb 5 évre” szól.

Csakhogy azt senkivel nem közölték, hogy kinek a posztját kívánják megpályáztatni, s kiét nem. A papír aláírásával lényegében tudomásul veszik, hogy a kórházfenntartó bármikor kiírhat posztjára pályázatot.

A budapesti MSZP szembe megy Botkával

Függetlenül attól, hogy Botka László javaslatára a XIII. kerületi polgármesterre, Tóth Józsefre bízták a fővárosi választási felkészülést, a budapesti MSZP-elnökség egy nappal később hivatalosan is megnevezte saját kampányfelelőseit – értesült a Magyar Nemzet.

A lap úgy tudja, hogy a Kunhalmi Ágnes vezette testület szerdán délután ült össze, és a párt alapszabályának megfelelően őt magát mint elnököt jelölték a fővárosi választási bizottság élére, míg Őrsi Gergely ügyvezető alelnököt kampányfőnöknek.

A feladatok kiosztásában – információink szerint – nem szerepel Tóth József neve, bár a döntést még jóvá kell hagynia a budapesti párttanácsnak is.

Magyarország helyben segíti az üldözött keresztényeket

Gyógyszerszükséglet fedezésével, megrongált lakóházak helyreállításával és speciális ösztöndíjjal is támogatja hazánk az üldözött keresztényeket – olvasható a Magyar Hírlapban. Emellett helyettes államtitkárságot hozott létre a háború sújtotta országokban élő keresztények megsegítésére.

A Magyar Közlöny április 28-i számában megjelent kormányhatározat szerint a rendkívüli kormányzati tartalék terhére több mint egymilliárd forintot különítettek el az üldözött keresztényeknek nyújtott célzott támogatások finanszírozására. Ennek részeként Orbán Viktor miniszterelnök és II. Ignác Efrém szír ortodox pátriárka még februárban arról állapodott meg, hogy hazánk egy-egy millió euróval támogatja az antióchiai szír ortodox és katolikus egyházak munkahelyteremtő, karitatív és humanitárius tevékenységét.

Szintén a támogatások része az a megállapodás, amelyet Balog Zoltán, a humántárca vezetője és Bashar Matti Warda érsek májusban kötött. Ennek alapján a kormány száznegyvenötmillió forintnyi támogatásból biztosítja az iraki Erbil városában található Szent József-kórház féléves gyógyszerszükségletét.

Nem oldódtak meg az ellentétek a szocialistáknál

Nem oldódtak meg az ellenzéki szövetségi politikával kapcsolatos kérdések azzal, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László a nyilvánosság előtt kibékült Molnár Zsolt elnökségi taggal – tudta meg a Magyar Idők.

Egyöntetű megnyugvás övezi az MSZP-ben, hogy Botka László a nyilvánosság előtt kibékült az általa korábban leárulózott Molnár Zsolttal, és ezzel megszűnt a sajtón keresztüli üzengetés.

A Magyar idők szerint a pártban ugyanakkor nagy a tanácstalanság, hiszen ezzel egyáltalán nem oldódtak meg a szövetségi politikával kapcsolatos kérdések. Mint egyikük fogalmazott: „Laci hiába simította el most az ellentéteket, ettől még nem látszik a hogyan tovább”. Azért sem, mivel Molnár Gyula pártelnök hiába hívta egyeztetésre a haragos feleket, a raportból nem lett semmi. Itt is Botka akarata érvényesült, csakúgy, mint a szegedi „béketárgyaláson” Molnár Zsolttal szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK