Ezúttal nem Semjén Zsolt svédországi kalandozásairól lesz szó. Már csak azért sem, mert már tudjuk, hogy Orbán Viktor helyettese nem vadászni jár Svédországba, hanem rokonokat látogatni.
Csak közben útba esik néhány rénszarvas is. És a helikopter azért kell, mert a tundrák mocsarasak, gyalog, gépkocsival nem lehet megközelíteni a leterített vadat.
Ezért muszáj a tetemet helikopterrel elszállítani, ez ott előírás.
Meg azért is szükség van a légieszközre, mert Semjén úr nem szeret/nem tud gyalogolni. Erről nincs közelebbi információnk, nincs is közünk hozzá, főleg, ha netán az van mögötte, hogy Semjén úr beteg, és nem bírja a két lábon járást. Ezért van, hogy néha lovat adnak alája, máskor meg helikoptert.
De tényleg nem erről szeretnék beszélni. És nem is arról, hogy Kósa Lajos már megint mennyire okos volt. Azt mondta, hogy egy ilyen helikopterezés nem is olyan drága, mint gondolnánk. Jól megvédte ezzel Semjént, most már mindenki tudja, hogyha rokonai élnek Svédországban, nyugodtan látogassa meg őket, őket, ha véletlenül útba esik egy vadászat, nem fog elfáradni, mert van helikopter, és még a pénztárcája sem sínyli meg különösebben, mert nem drága.
Kósa Lajos már Rogán Antalt is megvédte másfél évvel ezelőtt, amikor a miniszter úr helikopterrel hajtott a felesége barátnőjének lakodalmába. Akkor is azt mondta Kósa úr, hogy ez nem annyira drága dolog, aki középosztályhoz tartozik, megengedheti magának.
Azóta figyelem a középosztályt, de rendre azt tapasztalom, hogy gyalog járnak, tömegközlekedéssel, vagy autóval. A helikopter még nem vált az életük részévé.
Mondom, nem Semjénről akarok beszélni, hanem a vadászatról. Pontosabban a vadászokról, akik ellen még véletlenül sem kívánnék hangulatot kelteni. Meggyőződésem ugyanis, hogy rengeteg rendes, tisztességes ember van közöttük, feltevésem szerint ugyanolyan arányban normálisak, mint a nehézgépkezelők, a kazánkovácsok, vagy épp a fűnyírók.
A vadászokról azt mondják, hogy szeretik a természetet. És az állatokat is szeretik, emellett még tisztelik is őket. Még holtukban sem lógatják le a tetemüket nyakuknál fogva egy helikopterről, mert az embertelen és gyomorforgató.
És azt is tudom, hogy a vadászatnak célja van. Biológiai egyensúly, fajtamegóvás, vagyis, a gyérítés, a selejtesnek mondott vadak kilövése. Mondjuk, vannak, akikben ez utóbbi rossz emlékeket idéz, de most nem a náci haláltáborokban elpusztítottakról van szó, hanem a vadászokról.
Meg persze a természetről, amit ők szeretnek.
Én is szeretem a természetet. Középiskolás koromban négy évig hivatalosan is természetjáró voltam Volt igazolványom, és havonta legalább két, de inkább három hétvégét kirándulással töltöttünk.
A matek-fizika tanárunk szerettette meg velünk a kirándulást, neki köszönhetjük, hogy még az iskolai érettségi előtt bejárhattuk az ország szinte valamennyi szegletét. Ezért van, hogyha valamelyik híradóban egy sokak számára ismeretlen település nevét hallom, nekem és egykori osztálytársaimnak emlékünk is fűződik a névhez.
Mi úgy is tudtuk szeretni a természetet, hogy akárcsak egyetlen állatban is kárt tettünk volna. Sőt, a növényeket is óvtuk, csak lehullott levelet vettünk föl a földről, fákról soha nem téptünk le egyet sem.
És persze gyalogoltunk, volt, hogy egy nap húsz kilométernél is többet.
Persze, nekünk könnyű volt, hiába meresztettük a szemünket, sehol tundra, sehol egy helikopter. Meg hát a kísértést sem kellett legyőznünk, hiszen nem volt fegyver a kezünkben.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta: a romák lesznek a menekültek befogadásának legnagyobb vesztesei, mert az ő integrációjukra szánt pénzt fogják odaadni a bevándorlóknak. Az Együtt szerint ebben három hazugság van, és a Fidesz csak félelmet és gyűlöletet kelt.
Balog Zoltán az állami tévének nyilatkozott erről. Szerinte a „migránsok” befogadásának legnagyobb vesztesei a szegények, a rászorulók lesznek, Közép- és Kelet-Európában pedig a romák, mert az ő integrációjukhoz szükséges pénzt fogják elvenni és „odaadni a migránsoknak”.
Erre elsőként az Együtt reagált, Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt közleményében azt írja:
„Balog Zoltán hazudik és kétségbeesve gyűlöletet kelt”.
Szerinte, mivel a Fidesz a teljesítményével nem tud dicsekedni, „így inkább félelmet és gyűlöletet keltenek”. Ugyanis három szempontból is hazugság, amit Balog Zoltán állít:
az Európai Unió semmi ilyet nem akar,
a menedékkérőket támogatni nem bűn, de nem ebből a forrásból kell,
a magyar cigányságtól semmilyen forrást nem vonnak el.
A kampányban nem először vonnak párhuzamot a bevándorlás és a romák között. Nemrég Miskolcon Orbán Viktor egyenesen a romákat nevezte bevándorlónak, amikor azt mondta: „Volt itt, amikor ebbe a városba a városon kívülről tömegesen bevándoroltak.
Látták mi lett belőle.
A miskolci emberek pontosan tapasztalták már, mi van akkor. Pedig ezek az emberek, akik idejöttek, azok Magyarország területéről jöttek be Miskolcra. Most képzeljék el, amikor az országhatáron kívülről érkeznek kultúrájukban, szokásaikban, életfölfogásukban tőlünk teljesen különböző emberek.”
Orbán kijelentése ellen akkor a legtöbb párt és sok roma jogvédő szervezet is tiltakozott.
A szervezett bűnözés rátelepedett az uniós forrásokra Szlovákiában is, a maffia egészen a kormányig érő kapcsolatokat tudott kialakítani. A pusztító korrupcióra újságírók hívták fel a figyelmet, akik ezért életükkel fizettek. Mára viszont kormányválság alakult ki Szlovákiában, tüntetők tíz- és százezrei követelik Robert Fico távozását. A politikai válságot az Európai Parlament delegációja a helyszínen tanulmányozta, köztük Jávor Benedek, aki a tragédia következményeiről nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.
Alaposan felkavarta Szlovákiát a 27 éves oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és élettársa meggyilkolásának ügye. Még az Európai Parlament képviselői is beszálltak a „nyomozásba”. Néhány napot a helyszínen töltöttek, mi volt a legfontosabb személyes tapasztalata?
Megdöbbentő volt érzékelni azt a társadalmi és politikai földrengést, amelyet kiváltott az újságíró meggyilkolása. Ezen kívül a szlovák társadalmat felháborította az intézményes korrupció, ami rátelepedett az uniós forrásokra.
(MTI/EPA/Jakub Gavlak)
Aggódnak azért is, hogy a szervezett bűnözés egészen a kormányig érő kapcsolatrendszereket tudott kialakítani. Nekünk, európai képviselőknek természetesen nincs nyomozati jogunk, nem is akartunk bűnösökre mutogatni. Csak jelezni szerettük volna, hogy az uniós intézmények is figyelemmel kísérik a történteket, s megpróbáltuk a helyszínen levonni az események tanulságait. Találkoztunk Andrej Kiska köztársasági elnökkel, Robert Fico miniszterelnökkel, a kormány több tagjával, s persze a tragédiáról beszéltünk a rendőrség vezetőivel, a sajtó képviselőivel, illetve a civil szervezetekkel is.
Két nap alatt tehát szinte mindenkivel találkoztak, a kialakult beszélgetésekből kiderült, hogy valójában mi állhat az újságírók meggyilkolása mögött?
Természetesen több szintje is van a tragikus történetnek, egyik maga a konkrét gyilkosság. A legfontosabb, hogy a mindenre kiterjedő, elfogulatlan nyomozással találják meg a bűncselekmény elkövetőit, és a háttérben megbúvó felelősöket. A rendőrség nemzetközi együttműködésben végzi feladatát, de tapasztalatom szerint további segítségre szorulnak. Az olasz maffia uniós támogatást megcsapoló gyakorlatának leleplezése nyilvánvalóan túlmutat Szlovákia belügyén, olyan nemzetközi bűnöző-hálózat kiépülésére utal, aminek feltárásához szükség lesz további nemzetközi részvételre is. Emellett persze az is látszik, hogy az események komoly belpolitikai válságot robbantottak ki az országban. Az Európai Parlament delegációjaként nem feladatunk a kialakult helyzet véleményezése, de nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a gyilkosság, illetve az arra adott társadalmi reakció kormányválságot is előidézett.
Tehet valamit az Európai Parlament azért, hogy hasonló helyzet ne forduljon elő?
Az európai intézmények szemszögéből nagyon fontos tanulság az uniós pénzek ellenőrzése, hisz szervezett bűnözői körök Szlovákiában éveken keresztül gyakorlatilag rendszerszinten csapolták meg az agrárkifizetéseket. Erre nem az uniós pénzeket kezelő hatóság, s még csak nem is a szlovák rendőrség derített fényt, hanem a fiatal, 27 éves oknyomozó újságíró leplezte le a bűncselekményeket, aki ezért életével fizetett. Mindez részben arra utal, hogy
az uniós pénzek ellenőrzésével rendszerszintű problémák is vannak, illetve rámutat az oknyomozó újságírás, a szabad média aggasztó helyzetére Európa néhány országában, hiszen rövid időn belül ez a második olyan gyilkosság, amelyben tényfeltáró újságírók vélhetően a munkájuk végzése miatt váltak áldozattá.
Szükség lenne arra, hogy az oknyomozók jogszabály-alkotással, vagy pénzügyi eszközök segítségével nagyobb védelmet kapjanak.
Az újságírók meggyilkolása után tíz- és százezrek vonultak az utcára, s beszélgetésünk időpontjában már a világ több pontján is tiltakozásokat szerveztek. Kiska szlovák államfő kérése, hogy Fico kormányfő a tüntetéseket ne nevezze külföldről irányított államcsíny-kísérletnek. Kormányválság van, emiatt lehet-e rendkívüli választást kiírni?
Ez a következő órákban dől el, szemmel látható ugyanis a szlovák társadalom növekvő elégedetlensége, bizalomhiánya a szlovák állami intézményekkel, illetve a kormánnyal szemben. A demonstrációk alulról szerveződő társadalmi mozgalomnak látszanak, találkoztuk ezek szervezőivel is, fiatal egyetemi hallgatók, diákok, újságírók, de tárgyaltunk pártvezetőkkel is. Arra utaló jeleket nem láttam, hogy az ellenzék mozgatná a szálakat, sokkal inkább bizalmi válság tapasztalható eredetileg a kormány egyes tagjaival, de mostanra már a teljes kormánnyal szemben.
A kulturális miniszter már lemondott, de az utcán a belügyminiszter távozását is követelik.
Kalinák belügyminiszterrel szemben nagyon komoly bizalmi hiány alakult ki, illetve az országos rendőrfőkapitánnyal, Tibor Gáspárral szemben is, hisz még feljelentést is fogalmaztak ellenük, mondván: akadályozták bizonyos ügyeknek a kivizsgálását. Ezen túlmenően a kormánykoalíció is ingadozni látszik, a Híd-Most már felvetette, hogy a kormánykoalíció hatalmon maradásának az ára valószínű a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány gyors leváltása, vagy lemondása lehet. A párt majd hétfőn jelzi egyértelműen, hogy milyen feltételekkel hajlandó a kormányzáshoz a nevét adni. Ha ugyanis a Híd kilépne a koalícióból, – bár úgy látom egyelőre a bizalmi válságot igyekszik a párt megszüntetni, nem pedig a koalíciót felrúgni – akkor előrehozott választások jöhetnek. Esetleg a köztársasági elnök által kinevezett szakértői kormány veheti át a hatalmat. Ezek persze bizonytalanságot is előidézhetnek, s változtathatnának azon az európai intézményekből látható kedvező képen, amely szerint Szlovákia a stabilitás szigete egy zaklatott régióban.
A szlovák kormánypártoknak, illetve közjogi méltóságoknak rövid időn belül megoldást kell találniuk a politikai válságra, különben az unió vezetőiben még tovább mélyülhet az a meggyőződés, hogy az európai térség keleti fertályán politikai válságokban bukdácsoló tagállamok találhatóak.
A kormány, illetve a kormányfő is érzékeli a válság nagyságát?
Mindenki érzi Szlovákiában, hogy mennyire súlyos a helyzet. Elsősorban a bűncselekmény, tehát a gyilkosság rázta meg az országot, másrészt szinte mindenki érzékeli a politikai válság mélységét is. Részben ezzel magyarázható, hogy Fico miniszterelnök is előhúzta a tanácstalan kelet-európai kormányfők kedvenc fegyverét a „sorosozást”, ami eddig Szlovákiában nem volt szokás. De más összeesküvés elméletekkel is próbálja magyarázni az eseményeket. Nem gondolom, hogy ez a helyzet megoldására, vagy hogy mindez Szlovákia megítélésére kedvezően hatna.
Említette már, hogy az ügynek vannak olasz, a maffiához köthető, s persze szlovák szálai is. Az állam összeomlását elősegítheti, ha megtalálják a tetteseket? Van már konkrét eredménye a nyomozásnak?
Ez még korai lenne, sok száz embert kihallgattak, néhány embert letartóztattak, de a jog szerint 48 óra után a gyanúsítottak szabadlábra kerülhettek. Egyelőre a legkülönbözőbb elméletek és magyarázatok vannak forgalomban. A legvalószínűbbnek az olasz maffiaszál látszik, mert az újságíró, Kuciak ezzel foglalkozott az utolsó, immár befejezetlen cikkében, de a rendőrség egyelőre nem zár ki mást feltételezést sem.
Érdekesek ezek a részletek, amiket elmond. Ugyanis a kormánykézen lévő magyar sajtó minderről elég kevés információval szolgál. A szlovák tömegtájékoztatás működik rendesen?
Sajtószabadság tekintetében Szlovákia fényévekre van a magyar sajtótól, de európai összehasonlításban is jónak ítélhető a szlovák sajtószabadság, amit a helyi újságírók maguk is megerősítettek.
De ezt igazolja a Freedom House globális rangsora is, mely szerint a 17. helyen állnak a világon, ezzel szemben mi a „csak részben szabad” kategóriában vagyunk.
A pozsonyi Új Szó arról írt, hogy a teljes kormánypropaganda kiáll Fico mellett, ugyanis erről az Origo, a Ripost, a Magyar idők és a 888 pénteki száma csaknem egyszerre jelentetett meg egy cikket, aminek még a címe is egyezik. Így aztán nem csoda, hogy keveset tudunk a szlovákiai eseményekről.
Nincs abban semmi meglepő, ha a különböző nevek alatt kiadott propaganda kiadványok ugyanazokat a cikkeket közlik. Azzal a hazai újságolvasók jórészt tisztában vannak, hogy az említett szerkesztőségekben az újságírás elemi szabályait sem tartják be. Azt látom, hogy a magyar kormány a szlovák fejlemények ügyében egy ideig kicsit tanácstalan volt, mert a SMER, a kormánykoalíció vezető ereje papíron szocialista – tehát furcsa lenne, ha Orbán látványosan mellé állna –, ugyanakkor a korrupció ellen felszínre törő megmozdulásokat Orbán aligha akarja látni. De
Fico bedobta az ostoba „sorosozást”, amire aztán Orbánnak, mint Pavlov kutyájának, egyből megindult a nyálelválasztása.
(MTI/EPA/Jakub Gavlak)
Világos, hogy számára a politikai színezet, program, értékek, ideológia, minden egyre megy, néhány éjsötét politikai szlogenben, a korrupció fenntartásában és az önszerveződő társadalom visszaszorításában merül ki a világnézet, és a külpolitikát is ez uralja. Kár, hogy a közvélemény, a sajtó és az ellenzéki pártok is mintha elsiklanának az események felett. Pedig ha egy szomszédos országban a korrupció leleplezése miatt újságíró gyilkosságot követnek el, ami ráadásul kormányválságot idéz elő, az bizony nagyon is érint minket. Nem beszélve arról, hogy a kormányválság a Híd-Most-on belül is konfliktusokat gerjesztett, a párt szétesésével pedig végleg megszűnne a szlovákiai magyarság parlamenti képviselete. Persze, hogy elsődleges fontosságú magyar ügyről van szó. Annyiban nem reménytelen a magyar újságolvasók helyzete, hogy a szlovákiai magyar nyelvű újságok, illetve az internetes oldalak részletesen beszámolnak az eseményekről.
A hazai kormánypárti lapok talán azért berzenkednek a kormányig elérő korrupcióról írni, mert félő, hogy az olvasók ráismernének a magyar helyzetre. A kormányfő veje is gyanús körülmények között jutott uniós forrásokhoz. Miközben az Elios-ügy folyamatosan terebélyesedik, Lázár János azzal vádolja az ügyet feltáró Európai Csalás Elleni Hivatalt, hogy beavatkozik a hazai választási kampányba. A miniszter szerint ugyanis ezt az ügyet az ügyészség már lezárta. Ön szerint is?
Ez kizárólag a magyar ügyészséget minősíti. Ugyanis az OLAF olyan bizonyítékokkal szolgált, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy itt bűnszervezetben elkövetett csalássorozatról van szó. Ez is arra mutat rá, hogy
a magyar ügyészség vagy alkalmatlan komolyabb ügyek feltárására, a munkája egy fabatkát sem ér, vagy olyan mértékben a politika szolgálatában állt, hogy komoly ügyeket tussolnak el.
Lehet választani. Polt Péter így is, úgy is teljes mértékben alkalmatlanná vált pozíciójára. Kíváncsian várom a folytatást.
A korrupció feltűnik a paksi atomerőmű bővítésénél is, de az Európai Bizottság jóváhagyta az építkezést, csupán az osztrákok fordultak az unió bíróságához. Mi lehet ennek a következménye, és mikor?
Az Európai Bíróság azt állapíthatja meg, hogy nem volt jogszerű a Bizottság döntése, amely a paksi projektben jóváhagyta az állami támogatást. Ha ez megtörténik, akkor az majd alapjaiban kezdi ki az atomerőmű megvalósítási modelljét. Ugyanis ha nem tudják a keletkező veszteséget állami támogatással kipótolni, akkor életképtelenné válik az atomerőmű működése. Azt tehát a bíróság nem mondhatja, hogy le kell állítani Paks II. építését, de azt igen, hogy nem lehet állami támogatással működtetni, így viszont képtelenség életben tartani a projektet.
Egyébként pedig úgy tűnt, hogy ön is belenyugodott a paksi bővítésbe, mert a Facebookon kiplakátozta az építésért felelős politikusokat. Tényleg úgy gondolja, hogy nem lehet az erőmű építését leállítani?
Azt gondolom, hogy még nem vagyunk a történet végén, hisz a bírósági döntés még ennek az útjába állhat, a finanszírozással is akadhatnak gondok. Az sem mellékes, hogy a nukleáris energia versenyképessége olyan mértékben zuhan a piacon, hogy hamar eljön az a pillanat, amikor képtelenség racionálisan és józan ésszel folytatni az építést. Hiszen a Roszatom erőművei világszerte súlyos válságban vannak, Dél-Afrikában például a bíróság állította le az egyik beruházást a mindent elsöprő korrupció miatt, Finnországban engedélyezési problémák vannak, Törökországban pedig az üzleti befektetők szálltak ki a beruházásból. Ezek a problémák Magyarországot sem kerülhetik el, még akkor sem, ha a magyar kormány megpróbálja ezt eltagadni. Eljön majd az a pont, amikor tovább már nem lehet tagadni.
Az újságíró gyilkosság kormányválságot idézett elő.
Az elmúlt napok hírei alapján komoly gondokkal küzd az LMP. Szél Bernadett arra készülhet, hogy nemhogy miniszterelnök nem lesz, de lehet, hogy országgyűlési képviselő sem. A párt nem működik együtt a demokratikus ellenzékkel, eközben vezetői körül rengeteg a balhé.
A bajok ott kezdődtek, hogy az LMP az időt húzva egyelőre semmilyen megállapodást nem köt sem az MSZP-Párbeszéd, sem a DK-Szolidaritás szövetséggel. A külön tárgyalás trükkjét bevetve megpróbálják megosztani a már választás együttműködést kötő szervezeteket – sikertelenül. Eközben – állítólag – a Fidesz hallgatólagos támogatása miatt távozott a kampánytanácsadó Ron Werber. A sor folytatódott azzal, hogy kiderült: Ungár Péter ajánlásai között korábban elhunyt személyek adatai is szerepelnek. Hadházy Ákosnak is nekiesett a sajtó, azt állítva, hogy a társelnök már egyenesen „megölt” egy embert, akivel korábban anyagi természetű jogvitája volt. Ez utóbbi nyilvánvaló karaktergyilkossági kísérlet a Fidesz részéről, de jelzi, hogy az LMP-n jobbról és balról is nagy a nyomás.
Talán ez lehet az oka, hogy Szél Bernadett immár kétségbeesett lépésre szánta el magát: teljes, tehát a Jobbikra is kiterjedő összefogáshoz kötötte, hogy részt vegyen bármiféle ellenzéki együttműködésben. Mivel ezt korábban a DK, az MSZP és a Jobbik is elutasította, így ez nyilvánvaló kamu.
Pedig az LMP dolga egyszerű lenne. Egyetlen módon tudná bebizonyítani, hogy nem a Fidesz szekerét tolják: leülnek külön a szocialistákkal és a DK-val és méltányos megállapodást kötnek a kölcsönös visszaléptetésekről, például Szél javára Budakeszin, a DK-s Oláh Lajos javára a VI-VII. kerületben, vagy Kunhalmi Ágnes javára a XVIII. kerületben.
Ha nem ezt teszik, maradnak az LMP-n belüli belső háborúk és a megegyezésre való képtelenség, a Lehet Más a Politikát meg fogják büntetni a választók.
Harmadik hete zajlik a 2018-as országgyűlési választások hivatalos kampánya – amúgy tudjuk, hogy a kampány lényegében soha nem áll le – és a vállalásunk, hogy hetente hatos toplistát készítünk az adott hét nap legfurcsább, legszembeötlőbb, legtaszítóbb, leghazugabb történéseiről, igazán nem okoz nagy fejtörést. Inkább alaposan rostálni kell az eseményeket, fogalmazhatunk úgy is: erős a harc a „legjobb” hatba kerülésért. Természetesen – ezt muszáj mindig leírni – a válogatás önkényes, vagy inkább szubjektív, a szerző nem akarja tagadni, hogy hova helyezi a fókuszt, szóval ne tessenek rajta számon kérni a teljes objektivitást; mások nyilván más eseményeket választanának, és találnának alkalmasnak arra, hogy görbe tükröt tartsanak elé.
No, de elég a magyarázkodásból, íme az e heti „hattalálatos”:
Lázár János bécsi kirándulása
A kamupártok – élén Lévai Katalinnal
Alföldi Róbert kitiltása Zalaegerszegről
Tízezer forint a nyugdíjasoknak, meg a rezsiből
Orbán felszáll a HÉV-re
Semjén vadászik Svédországban
Lázár bécsi kiruccanása.
Aligha vitatható, hogy a miniszterelnökséget vezető miniszter bécsi video-riportja kívánkozik a lista élére. A Fidesz által kötelezően előírt migránsozásnak sajátos verzióját tálalta föl Lázár: Bécs X. kerületét minősítette koszosnak, migránsok által megszálltnak, fehér embernek nem valónak. A fáma szerint Mészáros Lőrinc televíziójának emberei biztosították számára a technikát – kamerát, mikrofont, lámpákat -, amit persze nem tudunk biztosan állítani, de ha így van, akkor is csak annyit fűznénk hozzá: mindig jól jön ilyenkor egy barát. Ráadásul az Echo tévének igazán nem nehéz felsorakozni egy ilyen riport mögé, a politikai hamisítás amúgy is közel áll hozzá. Maradjunk azonban a miniszternél, aki ezzel a bejelentkezésével megsértett egy sor bécsi embert, amire mondhatnánk, hogy legyen az ő bajuk, de kellemetlen helyzetbe hozta az odalátogató magyarokat is. Vajon tényleg mindenkinek muszáj elveszítenie a fejét?
Kamupártok, élén Lévai Katalinnal.
Látszólag megszigorította a Fidesz a választáshoz szükséges feltételeket, hiszen négy évvel ezelőtt kiderült, amire persze mindenki számított, sőt maga a kormánypárt akarta, hogy így legyen, egy sereg olyan párt indult el a választásokon, akik csak a törvény adta alkalmat akarták kihasználni, és a könnyű pénzszerzés lehetőségét láttak meg az indulásban. Most annyit változtatott a kormánypárt, hogy látszólag szigorított a törvényen, de látjuk: azzal, hogy az egy százalékot el nem érő pártoknak vissza kell téríteniük a költségvetési támogatást, mert ha nem teszik, vezetőik saját vagyonukat teszik kockára, láthatóan senkit nem riasztottak vissza. De mert azért még sem olyan könnyű ötszáz érvényes aláírást begyűjteni, ipari méreteket öltött a csalás, az átmásolás, a bizniszelés az aláírásokkal. Az igazán kínos, toplistás helyet kiérdemlő akció a hajdan volt szocialista miniszter és uniós képviselő Lévai Katalin esete, aki nem pusztán lebukott, magával rántotta a Fideszt is, hiszen elég egyértelművé vált, hogy a Fidesz biztatására indult el ő maga Zuglóban, társai pedig egyéb helyeken, hogy szembemenjenek az MSZP-vel és rontsák annak esélyeit. Lévai ajánlási ívén több tucat fideszes név szerepelt, ráadásul ugyanazok, mint akik a kormánypárt listáján.
Alföldi Róbert kitiltása
Belátom, hogy első megközelítésben a történteknek nincs köze a választásokhoz, mégis idekívánkozik, mert jól mutatja fideszesek mentális állapotát a hódmezővásárhelyi vereség után. A rendezőt egy, szigorúan politika-mentes beszélgetésre hívta meg az egyik, az önkormányzat fennhatósága alá tartozó cég, ám a rendezvényt, a Fidesz helyi országgyűlési képviselője lemondatta. Ne foglalkozzunk az ostoba indoklással, felesleges az időt töltenünk olcsó hazugságokkal. A történet azonban itt nem ér véget, mert mint a rendezőtől magától tudhatjuk: civil emberek, felháborodva elzavarásán, úgy döntöttek: ők maguk fogják lebonyolítani az eseményt. Csakhát: sehol Zalaegerszegen nem találtak olyan helyet, amely be akarta, be merte volna fogadni őket. Valóban itt tartunk huszonhét évvel a rendszerváltás után, hogy az emberek jobban félnek a hatalomtól, mint Kádár-korszák utolsó évtizedeiben?
Pénzt oszt a kormány
A kormány tagjai, átérezve a hideg téli napokat, úgy határoztak, hogy minden családnak, csökkentik a számláját, mert bizony a fűtésrezsi alaposan megcsappanthatta az emberek pénztárcáját. Igaz, hogy az idei tél egy kicsit melegebb lett, mint a tavalyi, és akkor valahogy nem jutott senkinek az eszébe, hogy mekkora megterhelést jelenthet mindenki számára a sok-sok mínusz, de ne akadjunk fenn ilyen apróságokon, és ne higgyük azt, hogy a kormányunk csak a választások közeledtével vált szociálisan ilyen érzékennyé. És a nyugdíjasoknak sem azért ad tízezer forint prémiumot, hogy megvegye a szavazataikat. Nem, szó sincs ilyesmiről, egyszerűen felmérte a kormányfő, hogy milyen nagyszerű az ország gazdasági teljesítménye, amit mindenképpen honorálni kell – a nyugdíjasoknak.
Orbán Viktor a nép között
Azt mondják, jó hatással lehetett a magyar miniszterelnökre a Churchillről szóló mozi. Abban ugyanis, a brit kormányfő, hogy rátaláljon a helyes útra, meghozza a jó döntést, metróra száll, és az utasokkal beszélgetve jut el odáig, hogy mit fog tenni. A filmet nem olyan régen mutatták be, és a főszereplője, kiváló alakításáért, meg is kapta idén az Oscar-díjat. A filmben, így mesélik, Churchill egymagában utazik, nincsenek kísérői, testőrei. De, hát az csak egy film, a valóság, mint tudjuk, teljesen más, Orbán nem teheti meg, hogy csak úgy utazgasson, nála a spontán látogatások is pontosan meg vannak szervezve, kamerák várják a váratlan vándort, mint ahogy a HÉV-en is valahogy ott volt a kamera. Ezzel együtt Orbán jól játszotta a szerepét, ki tudja talán jövőre ő is nevezhet az Oscarra. Én mindenképpen nominálnám őt, már persze nem miniszterelnökként, hanem a magyar történelem egyik mellékszereplőjeként.
Semjén Zsolt, a vadász
Lukácsi Katalin, volt KDNP-s politikus nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy pártja legnagyobb baja, hogy nincs véleménye, csak a Fidesz árnyékában létezik. És azt is mondta, hogy új vezetőkre lenne szükség. Pedig íme: Semjén Zsolt elnök nagyot tud alakítani, a svéd vadászmezőkön. Okos spórolással és nyilván némi rokoni támogatással összegyűjti időről-időre azt a négy-ötmilliócskát, ami egy-egy északi vadászathoz szükségeltetik. Feltehetően Orbán is úgy van vele: jobb, ha nincs itthon a helyettese, még a végén megszólal, és valami olyasmit találna mondani, ami szervilitásban mindenkin túltesz, és azt bizony a mi miniszterelnökünk nem szereti. Jobb, ha Semjén távol az országtól vadászgat, meg helikopterezik egy kicsit. Illetve nem ő, hanem – ahogy ezt közölte velünk – a szarvas. És igen, láthattuk, amint a szarvas himbálózik a levegőben, éppen húzzák fel a helikopterre, és akkor már egyáltalán nem térdelt mellette a diadalittas vadász, Semjén Zsolt.
A magyar aranytartalék hazahozataláról döntött a Magyar Nemzeti Bank vezetése. Az eseményről kiadott közlemény szerint az aranytartalék országon belüli elhelyezése tovább erősítheti a piac bizalmát Magyarország iránt. A jegybank legújabb álláspontja azonban nemcsak a józan ésszel, hanem a bank saját, egy évvel ezelőtti véleményével is szemben áll! – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Király Júlia egyetemi tanár. Az MNB korábbi alelnöke, Nemzetközi Bankárképző volt igazgatója fontosnak tartja, hogy a magyar gazdaság mai mutatói kedvezőek, de felhívja a figyelmet arra is, hogy közben a versenyképességünk a legrosszabb Európában.
A napokban került haza az ország aranytartaléka. A jegybank közleményeiből nem egészen világos, hogy eddig külföldön volt az arany, – tehát most csak hazahozták – vagy egyszerűen aranyat vett az ország?
Pusztán annyi történt, hogy Londonból, ahol eddig fizikailag tárolták most hazahozták a magyar aranyrudakat. A magyar aranytartalék nagyságrendje akárhol is tárolják elhanyagolható nagyságrendű – 130 millió dollár, 106 millió euró – az ország közel 29 milliárd dolláros, illetve 23,4 milliárd eurós összes tartalékához képest.
Nem mindegy, hogy az arany itthon, a nemzeti bank trezorjaiban rejtőzik, vagy a londoni bankok valamelyikében?
Tökéletesen mindegy, az indoklás, mely szerint azért hozták volna haza az aranyat, mert ha itthon őrzik, akkor az növeli az ország iránti bizalmat – tökéletes vudu-beszéd. Kerek mondatokban nem mond semmit Nem véletlen, hogy sem a jegybank közleménye, sem a témában nyilatkozó tisztviselő nem tudott hivatkozni a döntést alátámasztó bármilyen nemzetközi elemzésre, mert ilyen nem létezik. Tehát az országunk iránt attól nem lesz nagyobb a nemzetközi bizalom, ha az aranyrudakat őrzik fegyveresek, vagy ha Londonban vigyáznak rá.
Újabban az borzolja a kedélyeket, hogy a 130 millió dollár értékű aranytartalékot mennyiért hozták haza. Ön szerint?
Erre én is kíváncsi lennék.
Nem igazán közgazdasági érv, de ha a tárolási költségeket nézzük, akkor talán itthon olcsóbb lehet a tárolás, mint külföldön.
Az bizony lehet, s még az is előfordul, hogy megspórolunk 6 forint 80 fillért, nagyságrendben körülbelül ennyi pénz takarítható meg. Ez azért nem tekinthető stratégiai kérdésnek.
A jegybank tisztviselője, Palotai Dániel szerint az aranykészletük egy részét hazavitte a német, az osztrák, illetve holland jegybank is. Ez sem elég indok?
A Palotai Dániel által említett országok valamennyien eurózóna tagok, az aranytartalékuk egy részét mozgatták meg, és egyikük sem szorul különösebb bizalomnövelésre, azaz az aranymozgásnak a pénzügyi bizalomhoz semmi köze.
Az osztrák jegybank közleményéből például az derül ki, hogy az aranykészlet földrajzi koncentrációját kívánják mérsékelni, ezért a 280 tonnás aranytartalék felét ezentúl Ausztriában őrzik, a többit továbbra is Svájcban illetve Angliában. A 3 tonnás magyar arany földrajzi koncentrációja továbbra is 100 százalékos lesz csak épp London helyett Budapesten.
Az aranytartalék hazaszállításáról egyhangúan döntött a Monetáris Tanács. És valóban, az országgal szembeni piaci bizalom növelése volt a döntő érv, de hozzátették: az akció „geopolitikai feszültség esetén” lehet fontos. Ez sem győzi meg?
Fogalmam sincs, mire gondolva juthattak a döntésre. Esetleg arra, hogy ha a Brexit végbemegy, akkor a londoniak lefoglalják az aranyunkat? Vagy más lázálomról lehet szó? Az aranykészlet földrajzi tárolását leginkább az osztrákéhoz hasonló koncentrációs és piacelérési megfontolások indokolják, de ez is inkább a nagy, kulcsvalutával rendelkező országok esetében téma. Egy kis nyitott ország, marginális aranytartalékának geopolitikai jelentőségét eddig nem fedezték fel a világban
Ráadásul alig egy éve, amikor nullára apadt a jegybank aranytartaléka, akkor az MNB pénzügyi szakértői érveltek amellett, hogy az aranynak nincs már jelentősége egy ország gazdasági pénzügyi életében.
2017 januárjában, amikor a Nemzeti Bank éppen elcserélte a magyar aranyat értékpapírokra, a jegybank alelnöke, Nagy Márton egy hosszabb tanulmányban kiváló érveléssel, nemzetközi példákkal alátámasztva, meggyőzően indokolta meg, miért nincs egyáltalán jelentősége az aranytartaléknak.
Mára úgy tűnik a jegybank még a tartalék földrajzi helyének is jelentőséget tulajdonít. Még ez is elfogadható lenne, ha megadnák azokat a kutatási eredményeket, esetleg elemzéseket, amelyek igazolják a véleményváltozást az arany hazahozatalának ügyében. Ennek egyelőre híján van a közvélemény. A máshol szokásos koncentrációt mérséklő érv a mi esetünkben elesik, ráadásul, azt sem tudjuk, hogy a teljes költség – hazahozatal és itthoni biztonságos tárolás, valamint ennek biztosítási díja – nem drágább-e mintha a Londonban hagyták volna a nemesfémet.
Az arany tehát nem is olyan jó befektetés, mint azt sok laikus gondolja, de akkor azok az országok, amelyek meghatározzák a világ pénzügyi rendszerét, miért halmoznak fel aranyat?
Egy kis nyitott országnak szüksége van nemzetközi tartalékokra, hogy bármikor képes legyen tartozásait rendezni, és mivel valutája nem kulcsvaluta, ezt saját valutában nem teheti meg. Forintot nem fogadnak el a világpiacon. Kérdés, hogy milyen formában tartalékoljunk. Az arany ára meglehetősen volatilis: időnként felszökik, máskor lezuhan, ezért hosszú távú tartaléknak előnytelen, ellentétben például a stabil árfolyamú német állampapírral. Ezért a kis nyitott országok, mint Magyarország is inkább állampapírokban őrzik a tartalékot semmint aranyban. Egy nagy, kulcsvalutájú ország, amelynek valutáját a világon bárhol elfogadják, tehát bármikor tud fizetni vele a tartalékait inkább aranyban őrzi. Mint Nagy Márton tanulmánya tavaly megmutatta, még ezek az országok is inkább csökkentették aranytartalékukat az évtizedek során.
Ma tehát már nincs a forint mögött aranyfedezet, de hová tűnt az elmúlt években?
Nemcsak a forint, de a világ összes pénze mögül eltűnt az arany. Az aranystandard-rendszer, a maga klasszikus formájában valójában csak a 19. század utolsó harmadában létezett, és már az első világháború után sem tudták maradéktalanul helyreállítani.
A második világháború után valójában már csak a dollár volt aranyra váltható, a többi valuta már csak a dolláron keresztül, ám 1971-ben a dollár aranyra válthatósága is megszűnt.
Az arany ma már nem a fizetések végső eszköze, tehát szó sincs arról, hogy ha Magyarország rendezni akarja a számlát, akkor jó, ha kéznél van az arany. Az aranyat először el kell adni a piacon, és mivel az ára ingadozó ezért sokkal kevésbé lehet kiszámítani, hogy mikor mennyit ér, mint például a német állampapír.
A híres aranyvonattal 1945-ben, 30 tonna aranyat vittek ki az országból, de 1946-ban a forintot már úgy vezették be, hogy az ország aranya újra hazajött. Tehát mégis szükség volt rá?
A pénzreformhoz 1946-ban még szükség volt aranyra, mert akkor a fizetőeszközhöz a bizalmat az arany fedezet adta. De az emberiség rájött, hogy a valuták elsősorban a bizalmon alapulnak, s nem pedig az aranyon. Ezért is szűnt meg az aranystandard rendszer, ezért szűnt meg végül a dollár aranyra válthatósága is.
Ezért döntött a nyolcvanas évek végén a Magyar Nemzeti Bank is az aranytartalék lassú leépítéséről. Az aranyat nem elkonfiskálták, hanem a piacon értékesítették és az árából stabil árfolyamú, megbízható állampapírokat, például német állampapírokat vettek.
Persze időnként tapasztaljuk, hogy az emberek misztikus hite az aranyban változatlanul megvan, de arannyal ma már nem lehet fizetni. Ma már annak a pénznek van értéke, amelyben az emberek hisznek, és persze ahol az ország képes jogállamként működni.
A jogállamról ma Magyarországon nehéz beszélni, viszont kedvezőek az ország gazdasági mutatói. Mit szól hozzá?
A világgazdasági fellendülés számunkra is kedvező. Sajnálatos, hogy – az elmúlt negyedévet leszámítva – az elmúlt nyolc évben messze elmaradunk korábbi versenytársainktól, Lengyelországtól, Csehországtól, Szlovákiától és lassan inkább csak a balkáni országokkal, Romániával, Bulgáriával, Szerbiával vagyunk versenyben. Tehát
most valóban jók a magyar mutatók, valóban egészségesebb a magyar gazdaság, mint volt a válság idején, de sajnos sokkal gyengébb eredményeket ér el az ország, mint amit a mostani fellendülés idején korábbi versenytársai elérnek.
A laikus számára nehezen érthető, hogy miközben az Európai Unió euró- milliárdokat tol az ország gazdaságába, az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint a magyar gazdaság versenyképessége ma már a legrosszabb Európában.
Ez a magyar duális gazdaság következménye. Még megvannak, működnek a gazdaság egészséges részei, tehát az elsősorban exportorientált hazai vállalatok, de a gazdaságnak egyre jelentősebb részét kontrollálja és veszi át a „politikai család”, amely egyre kevésbé versenyképes. Ez a duális rendszer hosszú távon Magyarország leszakadását eredményezi.
A világgazdasági fejlődés idején természetes, ha egy exportorientált ország növekszik, szép az is, ha 2017 utolsó negyedévében Európán belül Magyarországé a második legnagyobb növekedési ütem, de ez azt is jelenti, hogy a korábbi időszak teljesítménye, vagyis a bázis volt nagyon alacsony, tehát nagyon lassan jöttünk ki a 2012-es recesszióból.
A nagyon lassú fejlődés, illetve a térség országaitól való leszakadás hogyan érezhető majd a hétköznapi életünkben?
Lehet, hogy sokáig semennyire. A szocialista berendezkedés sem volt hatékony, vagy versenyképes gazdasági rendszer, mégis 30-50 évig működött, néhol még részeredményeket is mutatott. Ez a mai rendszer sem fog ettől összeomlani, de a lassú sodródás, a lemaradás szomorúan hosszú és fájdalmas folyamat. Ez vár ránk, sajnos.
Ha viszont az irányt meg lehetne változtatni, akkor nemcsak versenyképes lenne a gazdaság, nemcsak a gazdasági adatok lennének kedvezőek, hanem az emberek is jól éreznék magukat itthon.
Az Origo durva helyesírási hibát is tartalmazó, szokás szerint szerző nélkül írásban a Vona-Gyurcsány „paktumtól” eljut odáig, hogy ha nem a Fidesz lenne hatalmon, akkor már „Budapesten is gyilkolnának, erőszakolnának a migránsok”. A Jobbikot is érintő ellenzéki együttműködéstől nagyon félhet a kormány, hiszen a Figyelő is ezzel foglalkozik. De persze nem maradhat el a migránsozás máshol sem, és az LMP-t is „megtalálták”. Merüljön el velünk a kormánymédia alternatív valóságába!
Az Origo szerint Gyurcsány és Vona együtt döntené romba az országot
„Miután Vonának a Kárpát-medencében nem sikerült új szimpatizánsokat szereznie – emlékezzünk csak vissza a múlt heti székelyföldi vesszőfutására a Jobbik elnökének– úgy döntött a dörzsölt porszívóügynök, hogy megpróbálkozik a kivándorolt magyarokkal Londonban. Hátha a Szigetországban inkább vevők a gyurcsányosodásra, akarom mondani néppártosodásra. Szóba hozta a migrációs válságot és elmondta, hogy szerinte ez egy politikai tébolyda, ami a migrációval kapcsolatban zajlik. Ez az érvelés ismerős lehet, hiszen Kunhalmi Ágnes és Vona új mentora, Gyurcsány Ferenc is hasonlóan beszélt. Vona a héten másodjára szólja el magát, hogy egy platformra került Gyurcsányékkal a migrációs politika ügyében, hiszen szerdán egy óriási zakót mutatott be, amikor bocsánatot kért Lázár János migrációról szóló bécsi videója miatt. Ebben a levélben Vona Bécset az egyik legélhetőbb városnak nevezte. (…)
Az áruló Vona új „barátokat” is talált magának Simicska és most már Gyurcsány személyében, akikkel összeköti őket a hatalom és pénz iránti csillapíthatatlan vágy. És nem szab nekik gátat sem az ideológiai különbség, sem az, hogy egyébként romba döntenék Magyarországot.
A leggusztustalanabb a történetben nem is az, hogy Vona a migráció ügyében előjött a farbával és újfajta SZDSZ-esként viselkedik, és nem is az, hogy most Londonban relativizálja el a migrációs válságot, ami egész Nyugat-Európát évek óta földrengésszerűen súlytja (a durva helyesírási hiba is az eredeti cikkből származik), hanem az, hogy itthon azt hazudja a jobbikos politikusokkal együtt, hogy megtartanák a kerítést és megvédenék Magyarországot. (…)
Ne legyenek kétségeink, ha nem ez a kormány lenne hatalmon, ma már Budapesten is gyilkolnának, erőszakolnának a migránsok.”
A Figyelő szerint „perverz” a DK és a Jobbik együttműködése
„Egyeztetett a szentesi választókerületben a Jobbik és a DK – értesült a Figyelő. Úgy tudjuk, több választókerületben is folynak még tárgyalások. (…)
Az eset azért is különös, mert bár a Jobbik folyamatosan tagadja, hogy országosan egyeztetéseket folytatna a DK-val, felvételeink azt bizonyítják: helyi szinten elkezdték tető alá hozni Gyurcsány és Vona perverz koalícióját.”
A Ripost bravúrosan köt össze két kampánytémát
„Az a több, mint 10 ezer migráns, akit még a nyáron be akarnak telepíteni hozzánk, 100 milliárd forintot vonna el Magyarországtól. Ennyi pénzből háromszor kaphatna Erzsébet-utalványt minden nyugdíjas!”
Szintén a Ripostban: az 50-es éveket idéző beszámoló Orbán gödöllői kampányútjáról
„Kért egy Nemzeti Sportot a trafikostól, majd felült Kistarcsán a HÉV-re Orbán Viktor. A miniszterelnök egy gödöllői rendezvényre utazott.
„Magának szurkolunk miniszterelnök úr, huszonöt éve magára szavazunk!” – közölte a kormányfővel egy családjával várakozó férfi a kistarcsai HÉV-állomáson. Orbán Viktor kérdésére, hogy nem bánták-e meg, azt válaszolták, hogy nem.
Az utasok szelfiztek a kormányfővel, aki a végállomáson megdicsérte a HÉV vezetőjét: „nagyon jól jött!” – mondta a férfinak.”
Az M1 talált valakit, aki hajlandó azt mondani, hogy a biztonság miatt költözött Svédországból Magyarországra
Az elmúlt néhány napban megint fellángolt a vita, hogy Budapest a biztonságosabb vagy a nyugatabbra lévő európai nagyvárosok, például Bécs. Miközben itthon sokan azt hangoztatják, hogy sokkal jobb a helyzet külföldön, sok magyar család éppen a biztonsági problémák miatt költözik haza. Merthogy ők testközelből látják, hogy milyen az élet a no-go zónák között. (…)
Natalie Contessa úgy fogalmazott, ő nem rasszista, itt arról van szó, hogy „rájuk erőszakoltak” olyan embereket, akik megfélemlítik, fenyegetik őket, és elveszik a munkájukat.”
A 888 azért az LMP-vel is foglalkozik egy kicsit
„A súlyos belső válságokkal küzdő, bevándorláspárti LMP kormányfőjelöltje elismerte, hogy valóban otthagyta a pártot Ron Werber kampányguru. (…)
Csütörtökön újabb csapás rázta meg a bevándorláspárti LMP-t. A magyarországi hazugság- és gyűlöletkampányok meghonosítója, Ron Werber otthagyta a pártot.”
„Nem tudom, ki röppentette fel ezt az információt, minek alapján indult el egyáltalán ez a „hír”, de ennek nincs semmilyen valós alapja. Még egyszer hangsúlyozom: mi nem tudunk róla, nem szervezzük, nincsenek buszok, senki nem fog helikopterből erdélyieket ejtőernyőzni a Békemenetbe” – mondta a Transindexnek az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A lap azt írja, hogy a magyarországi sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy Erdélyből nagyon sokan mennek a budapesti Békemenetre. A Hír TV szerint az RMDSZ nem cáfolja, hogy buszokat indít az eseményre. A Transindex ezért megkereste Porcsalmi Bálintot, aki cáfolta a buszok indítását.
Azt mondta: nincs tudomásuk arról, hogy Erdélyből tömegesen mennének a Békemenetre.
„Nincs semmilyen információnk erről, és én azt gondolom, hogy ez egy kamu hír.
A Békemenet március 15-én lesz, és március 15-én az erdélyi magyarok itthon, Erdélyben ünnepelnek. Székelyföldtől a Partiumig mindenhol rendezvények lesznek, és a magyar emberek ezeken a helyi rendezvényeken szoktak részt venni” – válaszolta a Transindex megkeresésére. „Nem tudom, ki röppentette fel ezt az információt, minek alapján indult el egyáltalán ez a „hír”, de ennek nincs semmilyen valós alapja. Még egyszer hangsúlyozom: mi nem tudunk róla, nem szervezzük,
nincsenek buszok, senki nem fog helikopterből erdélyieket ejtőernyőzni a Békemenetbe”
– fűzte hozzá Porcsalmi.
A Transindex azt is megkérdezte, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy esetleg helyi vagy megyei RMDSZ-szervezetek mégis csatlakozzanak a Békemenethez. Porcsalmi azt válaszolta: nincsenek ilyen jellegű információi, de ilyenkor mindenki azzal van elfoglalva, hogy a helyi március 15-i rendezvényeket szervezi. Szerinte az RMDSZ-szervezetek nem azzal foglalkoznak, hogy buszokat szervezzenek egy budapesti eseményre, és a Békemenet szervezői részéről sem érkezett ilyen jellegű megkeresés az RMDSZ-hez.
A Hír TV riportere többek között Tiborcz István botrányáról kérdezte volna a miniszterelnököt, ő viszont csak annyit mondott: „fake news-nak” nem nyilatkozik.
Az újságíró Gödöllőn kérdezte, vagyis inkább csak kérdezte volna a miniszterelnököt, többek között a vejét érintő Elios-botrányról, valamint helyettesének svédországi vadászatáról. Orbán Viktor viszont, amikor meghallotta, hogy a riporter a Hír TV-től érkezett, annyit mondott:
„Fake news-nak nem nyilatkozom, köszönöm.”
Sajtófőnöke szerint az újságíró ezzel meg is kapta válaszát.
„Fake news-nak”, vagyis álhírterjesztőnek Donald Trump szokta nevezni az őt nem támogató médiát. Arról viszont, hogy mely médiumok terjesztenek valóban álhíreket, itt olvashat bővebben.
A francia hírügynökség, az AFP írja, hogy elfogtak Franciaországban egy turistákra utazó tolvajbandát, amely áldozatai között volt a magyar miniszterelnök lánya is. A Le Parisien szerint Orbán Ráhel táskáját lopták el.
Orbán Viktor és Ráhel 2010-ben. MTI Fotó: Beliczay László
A 15-21 éves fiatalokból álló banda a Charles de Gaulle repülőtér és Párizs között taxival vagy külföldi rendszámú kocsival utazó turistákra specializálódott. A 14 tolvaj tavaly január és idén március között 88 támadást követhetett el. A módszerük ugyanaz volt: odamentek a dugóban álló kocsihoz, és
amelyben értéket láttak, annak betörték az ablakát,
majd elfutottak a zsákmánnyal. Néhány napja a banda összes tagját elfogták.
Az AFP úgy tudja: a tolvajok tavaly novemberben Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik lányától is loptak. A Le Parisien több részletről ír:
úgy tudják, a banda Orbán Ráheltől lopott.
A lap szerint Orbán Ráhel 2017. november 9-én utazott Párizsba, és a Saint-Denis kereszteződésben törték be a kocsija ablakát, majd vitték el a táskáját. A Le Parisien szerint a most elfogott 14 bandatag egyikének DNS-ét meg is találták a kövön, amellyel betörték a kocsi ablakát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
