Kezdőlap Itthon Oldal 516

Itthon

Kaparós sorsjegytől technikai koalícióig – ez volt a jelöltek vitája

Határozottan kizárták a koalíciót a Fidesszel az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei az RTL Klub által rendezett vitán. Karácsony Gergely kaparós sorsjegynek nevezte a Jobbikot, ő és Szél Bernadett is bízik még visszalépésekben, Vona Gábor ezt elutasította.

A Baló György által vezetett vitán Karácsony Gergely biztosnak nevezte, hogy a baloldal több szavazatot szerez a Jobbiknál, és arra készül, hogy a demokratikus ellenzéki pártok abszolút többséget szerezve koalíciós kormányt alakítanak, és

a Jobbik segítségével módosítani tudják a kétharmados közjogi törvényeket,

amelyek az Orbán-rendszer ketrecét jelentik.

Szél Bernadett egy technikai koalíció lehetőségét vetette fel vitapartnereinek, hasonlót ahhoz, amelyet Karácsony 2012-ben javasolt. Szerinte ugyanis az ellenzéki pártok túl messze állnak egymástól ahhoz, hogy együtt kormányozzanak. Karácsony Gergely válaszában nem zárta ki a technikai koalíció lehetőségét, ugyanakkor Vona Gábor azt mondta,

a Jobbik nem működne együtt a baloldallal, csak az LMP-vel és a Momentummal,

mert szerintük az országnak megújulásra van szüksége.

Karácsony Gergely a Jobbik néppártosodására vonatkozó kérdésre válaszolva

kaparós sorsjegyhez hasonlította Vona Gábor pártját,

amelytől szerinte korábban nem volt idegen a gyűlölet politikája, a választók ezért nem lehetnek biztosak a folytatásban.

Vona Gábor válaszában elfogadta Karácsony Gergely hasonlatát, de szerinte a Jobbikkal akár nyerhetnek is a választók, szemben az MSZP-s és a fideszes sorsjeggyel, amelyet már háromszor lekapartak, és nem nyert. A Jobbik elnöke ismételten azt mondta: hajlandó bocsánatot kérni azoktól, akiket korábban megsértettek, és szerinte most már Orbán Viktor miniszterelnökön kívül senkinek nincs oka félni tőlük, mert a javukra változtak, az elmúlt években pedig mindig a demokrácia védelmében léptek fel a kormánnyal szemben.

Szél Bernadett erről azt mondta, hisz abban, hogy az emberek meg tudnak változni, még ha ez pártok esetében nehezebb is. Ő is és Karácsony Gergely is, ugyan konkrétumok említése nélkül, de utalt arra, hogy

további jelöltek visszalépése is megtörténhet még.

Az erről szintén megkérdezett Vona Gábor azt mondta: számukra erkölcsileg és taktikailag sem éri meg sehol sem a visszalépés, ugyanakkor szerinte a választók bölcsessége miatt valószínűsíthetők az átszavazások. Szerinte a visszalépésekről az elmúlt napokban folytatott vita kaotikus helyzetet teremtett, mire Szél Bernadett emlékeztette, hogy a megegyezéssel várhatóan több képviselői helyet elvesznek a Fidesztől.

„A szavazók nem birkák, hogy terelgessék őket”

– ezt Karácsony Gergely mondta, aki mindenhol a saját jelöltjük támogatására szólította fel a választókat (illetve, ahol visszaléptek, akkor azokéra, akik javára ezt megtették), és szerinte igyekeztek mindenhol világos helyzetet teremteni, hogy ki számít az esélyes jelöltnek. Nem szeretné, ha a Jobbik kerülne többségbe, ugyanakkor azt is mondta: „nem fog a kardjába dőlni”, ha a Jobbik minél több helyet elvesz a Fidesztől.

Az átszavazással kapcsolatban egyébként Vona Gábor azt mondta: a választókra bízza a döntést, de persze a Jobbik jelöltjeit ajánlja.

Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy az emberek többsége az élet minden területén változást szeretne, amennyiben pedig ő vezethetné az országot, akkor legfontosabb feladatának azt tartaná, hogy befektessen az emberekbe, vagyis például javítsa az oktatás színvonalát, emelje a béreket és növelje a szociális biztonságot.

Vona Gábor szerint

a mostani választás két generációra eldöntheti Magyarország sorsát,

a Jobbik ezért egyszerre védené meg az országot a bevándorlástól és attól, hogy fiatalok százezrei vándoroljanak külföldre, emellett elszámoltatná a Fideszt, és egy szakértői kormánnyal felszámolná a korrupciót.

Szél Bernadett azt mondta, hogy amennyiben az LMP-nek erős jelenléte lenne a parlamentben, akkor a kormány a jövőben nem nyúlhatna át az emberek feje felett, hanem partnerként kezelné őket, továbbá javítanák az oktatás és az egészségügy színvonalát, és elszámoltatnák az elmúlt 28 év politikai vezetőit.

Arról is beszélt, hogy az LMP visszalépne a paksi bővítéstől, a személyi jövedelemadót pedig háromsávossá tennék, amivel szerintük a társadalom 90 százaléka jobban járna. Karácsony Gergely hazaárulásként jellemezte a jelenlegi paksi szerződést, ezért azt ők is felbontanák, a minimálbért szintén adómentessé tennék, a legtöbbet keresők adókulcsát pedig növelnék. A Jobbik elnöke úgy fogalmazott, hogy győzelmük esetén felülvizsgálnák a paksi szerződést, a munkát terhelő adókat pedig csökkentenék. Megerősítette, hogy a Jobbik választási veresége esetén lemond a pártelnökségről.

Lapszem, 2018. április 6.

0

Péntek van, a hét utolsó munkanapja, a Vilmosok és a Bíborkák ünneplik a névnapjukat. Megnéztük, miről írnak a mai lapok.

Kósa kézírása szerepel a csengeri papírokon

A Kósa-ügyet folytató Magyar Nemzet szerint édesanyja bankszámlaszámát is megadta Kósa Lajos azon a lap birtokába került papíron, amelyet Kósa kézírással egészített ki anyja személyes adataival, lakcímével és telefonos elérhetőségével. A nem hivatalos dokumentumot Kósa vélhetően azzal a szándékkal készítette, hogy az 1300 milliárd forintos örökségével kecsegtető csengeri asszony

át tudja utalni az ígért 2,6 millió eurót.

Az ajándékozási szándékról hiteles közjegyzői okirat is készült, abban is szerepeltek Kósa édesanyjának banki adatai, amelyek azonosak a mostani papíron szereplő számlaszámmal.

Fidesz-iroda működik egy uniós támogatásból felépített látogatóközpontban

A Népszava ír arról a fehérgyarmati egykori látogatóközpontról, amelynek felépítését oktatási célok miatt támogatta az unió, most viszont a helyi Fidesz-iroda működik benne. A lap szerint

az OLAF érdeklődését is felkeltette a projekt.

Korábban egyébként a helyi Fidesz-iroda egy vegyesbolt udvarán volt.

Gulyás: A Fidesz nem köt koalíciót

A Fidesz–KDNP egyetlen ellenzéki párttal sem kötne koalíciót – ezt mondta a Magyar Időknek adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint az ellenzék győzelmével káosz, bevándorlás, gazdasági hanyatlás lenne, az országot pedig Soros György emberei irányítanák. Szerinte

azzal, hogy Simicska Lajos a Jobbikot támogatja, a kormánypártokat segíti a választáson.

Harmadával drágulhatnak az építkezések

A Világgazdaság szerint a házépítések igazodnak a település nagyságához, minél kisebb településen építkeznek, annál kisebb a családi házak mérete. Az elmúlt években folyamatosan nőtt az anyagköltség és a munkaerő költsége is.

Nézőpont: nem lesz kormányváltás, 112-123 kormánypárti mandátum várható

0

A Nézőpont Intézet szakértői becslésre épülő kalkulációja szerint 112-123 mandátumra számíthat a Fidesz-KDNP a vasárnapi választás után, és bár a kétharmados győzelme nem valószínű, továbbra is erős parlamenti többsége lesz.

A becslés szerint 65 százalékos lesz a választási részvétel. Ilyen részvételi arány mellett a Fidesz-KDNP listás választási eredménye 43 százalék lehet, míg a Jobbikra 22 százalék, az MSZP-Párbeszéd szövetségre 11 százalék, a Demokratikus Koalícióra (DK) és az LMP-re pedig 8-8 százalék szavazhat. Várhatóan nem szerez listás mandátumot a Momentum (3 százalék), a Kétfarkú Kutya Párt (2 százalék), valamint az Együtt (1 százalék) – írták.

A mandátumkalkuláció alapján a kormánypártok 74-85, a Jobbik 7-13, az MSZP-Párbeszéd 8-10, a DK 3-5, az LMP legfeljebb 1, míg a baloldal által támogatott egyéb jelöltek legfeljebb 3 egyéni mandátumot szerezhetnek. A listás mandátumokat nézve a Fidesz-KDNP 38, a Jobbik 29, az MSZP-Párbeszéd 10-11, a DK 8, az LMP 6-7, míg a német nemzetiség képviselője 1 mandátumra számíthat.

Hogyan hallgassunk az eszünkre?

Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a taktikai szavazásban hívő, azt követni akaró százezrek-milliók. A csapból is az folyik (amit Bajnai Gordon volt miniszterelnök indított el), hogy „Egyéniben hallgass az eszedre, pártoknál hallgass a szívedre” – ám nem is olyan egyszerű ennek a kihívásnak megfelelni. Persze kérdés, valóban ennek megfelelően kell szavaznunk vasárnap? Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital alapító-tulajdonosa szerint nem feltétlenül, mivel „mindenkinek alapvetően a saját értékrendjéből kiindulva kell eldöntenie, hogy meddig képes kompromisszumot kötni a taktikai szavazás megvalósítása érdekében”.

 

Habár a közvéleménykutató intézetek váltig állítják, hogy a szavazók okosak, s akkor is tudni fogják, merre kell voksolni a kormányváltás érdekében, ha az ellenzéki pártok nem végzik el tisztességgel a házi feladatukat, ez koránt sincs így. Az ellenzéki pártok ugyanis nem tették meg azt a szívességet – sem maguknak, sem a választóknak –, hogy megállapodva egymással tiszta helyzetet teremtsenek az egyes körzetekben, így maradnak a taktikai szavazóknak szánt felmérések, becslések, elemzések – s azok elegye. Ám ezek is sok helyütt ellentmondanak egymásnak.

Szavazó legyen a talpán, aki megpróbálja kideríteni a „tutit”, hogy az ő saját körzetében kire kellene egyéniben szavaznia.

Ám hiába vannak erre tippek, amelyek „szakosodott” oldalakon néhány klikkel könnyen elérhetők az interneten, sok körzetre nem adnak egységes véleményt, még további zavart keltve a tudatos szavazó állampolgárban. 

Mindezt érdemes levezetni egy konkrét példán: vegyük Budapest (a II. kerület és a III. kerület egy részéből álló) 4. sz. egyéni választókörzetét, ahol a koordinálatlan indulások eredményeként e cikk készítése idején a négy éve is győztes Fideszes Varga Mihállyal szemben továbbra is két erős ellenzéki jelölt – a DK-s és MSZP-PM által támogatott Niedermüller Péter és az LMP-s  Ungár Péter – küzd a szavazók voksaiért, miközben mellettük állva maradt még a momentumos Benedek Márton és a jobbikos Kovács Tamás is. Több olyan tippet találtunk, amely az Ungárra leadott voksot tartja célszerűnek, de több olyat is, amely Niedermüllert mondja taktikusabb választásnak.

A Közös Ország Mozgalom egy hónappal ezelőtt felmérette a körzetet, s a közvéleménykutatás eredményeként az jött ki, hogy ha csak Niedermüller vagy csak Ungár szállna harcba Vargával szemben, akkor a DK- politikus durván 39 százalékos eredményt érne el, s az LMP-és is megközelítőleg ugyanennyi voksot szerezne. Ha egyik jelölt sem lép vissza, Niedermüller tűnik a legerősebb ellenzéki jelöltnek, ám Ungár irányába nagyobb a kerületben élők átszavazási hajlandósága – mondta ki a felmérésen alapuló elemzés.

Hogy tovább bonyolódjon a helyzet, időközben összefésülték ennek a felmérésnek az eredményét továbbiakkal, s így született meg az egyenként is komoly listákkal előálló Válasszunk! 18 és a Márki-Zay Péter-féle Rendszerváltás 18 közös ajánlása, amely erre a körzetre Ungár Pétert javasolja a taktikai szavazók figyelmében.

A taktikaiszavazas.hu oldal is Ungárt hozza ki a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek, amennyiben a többiek visszalépnek.

Ugyanakkor a Jobbik-közelinek mondott Iránytű Intézet kireszavazzunk.hu oldal Niedermüller Pétert nevezi meg nagyobb esélyű kihívónak.

Hasonlóan a DK-MSZP-PM-jelöltjét felé lejt a pálya az internetes szavazásból folyamatosan változó tippet adó pollo.hu oldalon, valamint az orbanvalto.com oldalon. Mindeközben a Nyomtass te is Ungár Pétert jelöli meg esélyesebbnek.

Nos, akkor melyik véleményét vegye figyelembe a mezei taktikus választó?

Somogyi Zoltánt erről is kérdeztük, ám ő nem kívánta kommentálni a különböző listák milyenségét. Csak általánosságban emlékeztetett arra, hogy van, amelyik a Jobbikhoz, s van, amelyik inkább a baloldalhoz kötődik. Mint hozzáfűzte: ő egy lista készítését látta közelebbről – a V18-ét, miután a szervezet tanácsadójaként működött, s arról annyit tud mondani, hogy azt tisztességgel készítették el.

A fenti példánál vannak extrémebbek is – ahol a választható ellenzéki pártok a politikai skála két oldalán helyezkednek el. Kérdés, ott mi a teendő?

„Mindenkinek alapvetően a saját értékrendjéből kiindulva kell eldöntenie, hogy meddig képes kompromisszumot kötni a taktikai szavazás megvalósítása érdekében” – szögezte le Somogyi Zoltán. A Független Hírügynökségnek kifejtette: ehhez nem csak önvizsgálatot kell tartani arról, hogy mit gondolunk a világról, hanem alaposan fel kell mérni azt is, hogy milyen politika várható az elkövetkező négy évben attól  a párttól, amelyikre leadnánk a voksunkat. Meg kell vizsgálni, hogy az vállalható-e a számunkra.

Ha találunk olyan pártot és jelöltet, akkor érdemes átszavazni – vélte, ám hozzátette: van egy alapprobléma, nevezetesen, a baloldal és a Jobbik átszavazása.

A baloldali beállítottság ugyanis nem egyeztethető össze a Jobbik politikájával.

Lehet, hogy lesz olyan egyéni képviselői körzet, ahol az átszavazás sokaknál lelkiismereti okokból fog meghiúsulni ám Somogyi szerint a választó lelkiismeretet tiszta fog maradni. Mint mondta: 

„Nem biztos hogy minden önfeladással ki kell tartani a taktikai szavazás mellett”

Úgy látja, hogy habár nem lesz meg a Fidesznek a kétharmad, az ellenzéknek sem, így pedig a Fidesz továbbra is uralni fogja a közéletet,  hiszen kétharmadra szabta az országot, s rájuk is szükség lesz minden fontosabb döntéshez.

Ebben a megközelítésben pedig „nyilvánvaló, hogy nem annyira válik súlyossá egy-egy szavazat, hogy fel kelljen adni az alapelvünket, s olyan pártra szavazunk, amely az ízlésünktől távol áll” – szögezte le. 

Oldalak, ahol böngészheti az egyes körzetek esélyes jelöltjeit:

Közös Ország Mozgalom
Taktikaiszavazás.hu
V18 mozgalom
Kireszavazzunk.hu
Rendszerváltás2018
Pollo.hu
Orbánváltó.hu
Nyomtass te is

REPUBLIKON: A Fidesz akár az abszolút többségét is elveszítheti

A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz 113, az MSZP-Párbeszéd 33, a Jobbik 29, a DK 13, az LMP 7, az Együtt pedig 2 mandátumot szerezhet. A pártok jelöltjei mellett két függetlenként induló, de a baloldali pártok által támogatott jelölt bejutására is számítani lehet. Azt láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a Jobbik a második legnépszerűbb párt, az egyéni választókerületek alakulása miatt az MSZP-Párbeszéd szövetség összességében több mandátumot szerezhet, mint a Jobbik.

A Republikon Intézet által becsült támogatottságok mellett tehát 30 egyéni választókerületet nyerne ellenzéki jelölt, ugyanakkor van további 21 olyan választókerület, ahol 5 százalékpontnál kisebb a különbség a győztes kormánypárti, illetve a második helyezett ellenzéki jelölt között, e kerületek elvesztése pedig egyben az abszolút többség elvesztését jelentené a Fidesz számára.

Az említett 30 körzetből 16-ban az MSZP-Párbeszéd által támogatott jelölt tudná megverni a Fidesz jelöltjét. Ezek jellemzően Budapesten, Pest megyében (például Szigetszentmiklós, Érd), illetve nagyvárosokban (például Pécs, Szeged, Miskolc) található kerületek. A mandátumbecslés szerint a Demokratikus Koalíció jelöltjei 4 fővárosi választókerületben számíthatnak győzelemre.

A visszalépéseknek köszönhetően az LMP 2 választókerületben tudna mandátumhoz jutni: Szél Bernadett Budakeszin, valamint Csárdi Antal a belvárosban. Szintén a visszalépések miatt van komoly esélye a győzelemre az Együtt által jelölt Szabó Szabolcsnak Csepelen, valamint Vajda Zoltánnak a 16. kerületben.

A Jobbik az ország keleti részében elhelyezkedő választókerületekben számíthat egyéni győzelmekre, két Heves megyében található választókerületben (amiből az egyik Vona Gábor körzete), Miskolcon, valamint Törökszentmiklóson. A független jelöltek közül Mellár Tamás Pécsen, Kész Zoltán pedig Veszprémben győzheti le a kormánypárt jelöltét.

IDEA: Fidesz–KDNP 31%, Jobbik 14%, DK 8%, MSZP-P 7%, LMP 4%

0

A Fidesz–KDNP, ha csekély mértékben is, de növelni tudta támogatottságát – derül ki az IDEA Intézet legutóbbi közösségi média alapú reprezentatív felmérésből.

A március végén felvett adatok tükrében a Fidesz–KDNP a teljes népesség körében – a februárihoz hasonlóan – 31 százalékon áll, míg a biztos pártválasztók körében a pártszövetség a februári 36 százalékról 39 százalékra tudta növelni támogatottságát. A Jobbik, csakúgy, mint februárban, a teljes népesség körében március végén 14 százalékon állt, viszont a biztos pártválasztók körében az elmúlt hónapban 19-ről 21 százalékra növelte támogatottságát.

A baloldali pártok közül az MSZP–Párbeszéd szövetség támogatottsága mind a teljes népesség körében, mind a biztos szavazó pártválasztók körében jelentéktelen mértékben csökkent az előző hónaphoz képest: az előbbi körben 8-ról 7 százalékra, míg az utóbbiban 13-ról 12 százalékra. A DK őrzi támogatottságát: a februári adatokhoz hasonlóan a teljes népesség körében 8, míg a biztos szavazó pártválasztókat tekintve 13 százalékon áll.

Az LMP-nek ugyanakkor csökkent a támogatottsága: utóbbi a teljes népesség körében a februári 5 százalékról 4-re, míg a biztos szavazó pártválasztóknál 8-ról 6 százalékra esett vissza. Az Együtt és a Momentum Mozgalom támogatottsága továbbra is távol van a parlamenti küszöbtől: az előbbi a teljes népesség körében 1 százalékon áll, míg a biztos szavazó pártválasztók 2 százalékát tudja maga mögött. A Momentum Mozgalmat mindkét körben 1-1 százalék támogatja.

Oláh Lajos levele Szél Bernadettnek

0

Oláh Lajos, a DK erzsébetvárosi és terézvárosi képviselőjelöltje, akit a Jobbik és az LMP kivételével az ellenzéki pártok támogatnak, a következő levelet írta Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének.

Kedves Szél Bernadett!

Oláh Lajos vagyok, a budapesti V. számú választókerület egyéni képviselője, egyben képviselőjelöltje a kampányban. Nyilván tudja, hogy ez a választókerület a VI. és a VII. kerület egészét foglalja magában, és 2014-ben egyike volt azon tíz körzetnek, amely ellenzéki képviselőt választott magának. Ebben a körzetben, ahol 65 277 választókorú él, akkor 300-nál kevesebb szavazat döntött a javamra.

Kedves Szél Bernadett!

Szeretném tájékoztatni Önt, hogy a választókörzetemben felajánlottam az Önök jelöltjének: készítsünk közösen egy közvélemény-kutatást, és ha az Önök jelöltje az esélyesebb, akkor visszalépek, illetve ez fordítva is legyen így. Ezt Önök nem tették meg, nem fogadták el. Van több kutatás, amely megmérte a kerületet. Ezekből kiderült egyértelműen, hogy vagy a Fidesz, vagy én nyerem ezt a választókerületet. A kutatásokból az is kiderült, hogy fej-fej melletti most is a küzdelmem Orbán Viktor ügyvédjével és családi barátjával, aki itt a fideszes jelölt. Ő is nyerhet, én is nyerhetek – attól függően, hogy melyikünk szavazói mennek el többen választani. Itt minden szavazat számít. Az LMP-s szavazók kétharmada pedig – a kutatás alapján – rám szavazna, ha Önök visszalépnének.

Az Ön képviselőjelöltje, Csárdi Antal azért kérte, hogy mindenki más lépjen vissza, mert ő az esélyes jelölt, aki meg tudja verni a Fideszt a Belvárosban és a Várban. Azt szeretném jelezni Önnek, hogy ebben a választókörzetben én vagyok az esélyes, és itt nem csak egy játék az LMP indulása. Itt Önök egyértelműen hatalomban tarthatják a Fideszt, ha nem lépnek vissza. Arra kérem tehát Önöket, hogy lépjenek vissza a javamra, és adjunk közösen egy Fidesztől független képviselőt Magyarországnak.

Kedves Szél Bernadett!

Hadházy Ákos az Ön társelnöke. A Fidesz éppen a napokban jelentette fel, hogy a választások után börtönbe zárja. Kérem, védje meg párttársát azzal, hogy a kormányváltó szavazatokat erősíti politikájával, nem a fideszeseket.

Mi, baloldaliak támogatjuk Önt, ahol indul. Visszalépett a DK az Ön javára. Nálunk itt a kerületben nincs szükség a Jobbikra. Kérem ne foglalkozzunk velük!

48 óra van már csak a visszaléptetésekre. Ön is felelős Magyarországért. Ebben nem lehet egyik politika sem Más…

Tisztelettel, Dr. Oláh Lajos

Le Monde: Magyarország az idegengyűlölet, nacionalizmus élharcosa

0

Orbán Viktor napjainkban vallási, etnikai és kulturális értelemben beszél Európáról, nem politikai fogalomként használja azt. A kérdés ezek után, miként lehetséges, hogy Magyarország csaknem 30 évvel a berlini fal lebontása után az idegengyűlölő, nacionalista felfogás élharcosa?

A magyar választási hadjárat annyira intenzív, hogy az már háborúval ér fel. Ha valaki Orbán Viktor megnyilatkozásait hallja, azt hiheti, hogy itt a 3. világháború – mutat rá a a Le Monde kommentárja. A szerző, Sylvie Kauffmann, az újság volt főszerkesztője szerint a hangvétel szándékosan harcias, mármint hogy a behatolók már Európa kapujánál állnak, sőt, Brüsszelbe már be is szivárgott az álcázott ellenség. Ha ezeket a szavakat nem kísérnék antiszemita utalások, szinte átsiklana az ember azon, hogy a vezérlő tábornok az ellenséges hadseregen Soros Györgyöt érti, aki a világon sokfelé támogatja a demokráciát és a civil szférát. Hogy a kormányfő képes volt az üzletembert megtenni a ’titkos terv’ főkolomposának, jelzi, milyen messzire került eredeti irányvonalától a 89-es nagy forradalom.

Orbán Viktor napjainkban vallási, etnikai és kulturális értelemben beszél Európáról, nem politikai fogalomként használja azt. A kérdés ezek után, miként lehetséges, hogy Magyarország csaknem 30 évvel a berlini fal lebontása után az idegengyűlölő, nacionalista felfogás élharcosa? Hogyan van az, hogy Lengyelország, a korábbi mintadiák szembemegy Brüsszel, Párizzsal és Berlinnel a jogállam ügyében? Mi magyarázza, hogy az értékekben bekövetkezett törés szintén érzékeny téma Prágában és Pozsonyban? Az okok sokrétűek, mindenképpen meg kell említeni a gazdasági, illetve a migrációs válságot, ideértve a tragikus félreértést a sebtében elhatározott kvóták ügyében. Nem vették ugyanis figyelembe, hogy itt olyan társadalmakról van szó, amelyek nem ismerik a bevándorlást Európán kívülről. Hogy ezek az országok úgy érzik, nem lettek egyenjogú tagok az unióban.

De van még egy fontos tényező: az erősödő nacionalizmus, ami gyakran populizmussal párosul a régióban. Az olasz és osztrák választás is utal erre. Most már Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is azt mondja, hogy vitázni kell a földrész identitásáról, uralkodó kultúrájáról. Vagyis az indentitárius jobboldal immár benne van a politikai főáramban. Kitúrja a hagyományos jobboldalt, a kereszténydemokráciát – nem csupán a kontinens keleti felén. Ez bizonyosan nem az a konvergencia, amire a rendszerváltás forradalmárai gondoltak, nyugati barátaikkal együtt.

Le Monde/Szelestey Lajos

Választási prognózis: „eddigi tudás” kontra „megérzés”

A hagyományos, „konzervatív” előrejelzés szerint biztos a Fidesz abszolút többsége, a „megérzés” azonban a meglepetést prognosztizálja – olvasható Török Gábor elemzésében. A politológus nem zárja ki, hogy a Fidesznek nem lesz abszolút többsége.

A Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ez persze tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni – írja formabontó előrejelzésében Török Gábor.

Az ismert politológus ezúttal egymás mellé állítja a „konzervatív” (adatokon, mechanizmusokon, a ráción alapuló) előrejelzést, ami szerinte az „eddigi tudásunk” kifejezéssel írható le. Van azonban egy másik is, ami a látható folyamatokból, a változásokból, a dinamikából és a közhangulat alakulásából kiindulva a megérzésre, sejtésre támaszkodik. E két megközelítés jelentősen eltérhet egymástól, Török szerint most is ez a helyzet.

A „konzervatív” előrejelzés alapján nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ne szerezzen legalább abszolút többséget, a „megérzés” azonban a meglepetés irányába mutat.

A „levegőben” érezhető változásokból kiindulva nem elképzelhetetlen, hogy a Fidesz kicsivel a 100 mandátumos vonal alá kerüljön – írja az elemző.

Mindazonáltal az elején felhívja az olvasó figyelmét, hogy vigyázat:

„nem elemzés, hanem ködszurkálás következik”.

Török úgy látja, hogy a Fidesz listás eredménye most a 2014-es környékén képzelhető el leginkább. Szerinte a Medián által várt 46 százalékos listás eredménnyel valóban nem lehet más a végeredmény, mint a kétharmados győzelem, miközben a 40 százalék felé haladva egyre nő az abszolút többség elvesztésének esélye. A részvétel függvényében Török 40-45 százalék közé várja a Fidesz eredményét, ha 40 alá kerül, az már komoly meglepetés lenne, de talán az sem elképzelhetetlen.

A 2018-as listás eredmények becslési lehetőségei: 

Forrás: Török Gábor

Mindent egybevetve a politológus szerint amikor 100 körülire teszi a majdani mandátumokból a Fideszre jutó részt, akkor arra számít, hogy a különféle elemek a pártra nézve a vártnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbiknak eddig becsült 13-25 százalék közti sávban Török Gábor a 20-25-öt valószínűsíti, mert míg négy éve a 21 százalékos listás eredmény mellé egyetlen egyéni kerületet se nyert meg, addig most akár 10-20-ban is nyerhet (az átszavazások függvényében).

A baloldal pártok együttesen 30 százalék körüli – talán azt valamivel meghaladó – támogatottságon osztozhatnak vasárnap, s az MSZP-Párbeszéd látszik esélyesnek arra, hogy a legtöbb listás szavazatot kapja – írja Török. Legvalószínűbbnek azt tartja, hogy mindegyik eléri a küszöböt: a DK és az LMP az öt, az MSZP-P pedig a tíz százalékot.

Török Gábor tehát úgy látja, hogy a Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az abszolút többség azonban tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni.

Ha az ellenzék valóban győzni tud közel 40 egyéni választókerületben,

a Fidesz mandátumainak száma szinte biztosan 100 körül alakulhat. Ennél több megnyert ellenzéki egyéni választókerület, a vártnál erősebb listás szereplés és/vagy a vártnál gyengébb fideszes országos teljesítmény mellett a Fidesz abszolút többsége is elveszhet, ez azonban „mai tudásunk” alapján valóban komoly meglepetés lenne. Ugyanakkor a meglepetés egy másik irányban sem kizárható, bár kevésbé látszik valószínűnek, de kis – ellentétes irányú – elmozdulásokkal könnyen előidézhető: a Fidesz ismételt kétharmados többsége.

Választás: csalás elleni egyszeregy

Fénymásolt szavazólap, gyanús „segítő”, láncszavazás jeleinek felismerése: egyebek mellett ezekre ad tanácsot az Idea Intézet igazgatója. Böcskei Balázs a választóknak és a szavazóköri bizottsági tagoknak nyújt ötleteket.

Bizonyos jelekből felismerhető, ha láncszavazás zajlik, éber bizottsági tagok (értelemszerűen az ellenzéki pártok delegáltjai) ezt észrevehetik. Például ha meglátják a borítékban, vagy anélkül a kitöltött szavazólapot a voksolni készülőnél, vagy ha a szavazókörből egymás után távozók ugyanabba az irányba indulnak el – írja egyebek mellett a Mércén publikált cikkében Böcskei Balázs.

Az Idea Intézet igazgatója, politológus szerint sajnálatos, hogy olyan „eljárásokra” kell felhívni a figyelmet,

amelyek elképzelhetetlenek lennének olyan országokban, amelyeknek papíron köztársaság az államformájuk.

Böcskei a közmunkásoknak is ad tanácsot arra az esetre, ha őket akarják rábírni láncszavazásra, kihasználva kiszolgáltatottságukat.

Mindenre és mindenkire figyelni kell

– foglalható össze Böcskei írása. Meg kell győződni arról, hogy nem fénymásolt a szavazólap, eredeti a rajta lévő pecsét. A delegáltak próbáljanak meg munkamegosztással segíteni egymásnak.

Figyeljünk arra, hogy az utolsó két órában ne a kormánypárti delegált kezelje a névjegyzéket,

a Kubatov-listát ilyenkor is élesíthetik

– ajánlja Böcskei a bizottsági tagoknak. Szerinte az utolsó pár óra – különösen a kis településeken – „élet-halál” kérdése lehet. (A tapasztalatok valóban azt mutatják, hogy az urnazárás előtti néhány órában indul egy nagy roham, jellemzően ilyenkor zajlik a szervezett utaztatás a szavazókörökbe.)

Gyanús viselkedésre ad okot az, ha ilyenkor a bizottságból valaki a névjegyzéket ellenőrizve gyakran megy ki telefonálni – vonja le a következtetést a politológus.

Nagyon kell figyelni arra, hogy a visszalépett jelöltek nevét húzzák ki a szavazókörben, Böcskei szerint már előfordult olyan, hogy más jelöltet tettek választhatatlanná. (Egyébként néhány napja a Klubrádióban Tóth Zoltán választási szakértő kifogásolta, hogy az időben visszalépettek nevét már nem tartalmazó szavazólapokat idén nem nyomtatják újra. Így aztán Tóth, aki március 15-én lépett vissza a DK-s jelöltségtől, megtalálható lesz vasárnap a választható jelöltek közt.)

A politológus eligazítást ad arra is, hogy mikor nem lehet toll még a közelben se, például szavazatszámláláskor, vagy a névjegyzéket kezelő bizottsági tag kezében. Fel kell figyelni a szavazókörbe esetleg többször betévedő, önmagát „segítőnek” bejelentő személyek viselkedésére. De még a mozgóurnát kísérő delegáció összetételére is ügyelni kell.

Külön feladat a hosszú nap végén a szavazatszámlálás. Ilyenkor is ébernek kell maradni, nehogy valamelyik bizottsági tag ekkor tegyen érvénytelenné szavazólapokat, Böcskei Balázs szerint erre is volt példa.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!