Fontos

MSZP: Háztartásonként hetvenezret buktunk a gázáron

Négy év alatt egy átlagos háztartás hetvenezer forinttal többet fizetett a gázért, mert a kormány nem érvényesítette a világpiaci áresést – állítja az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan szerint ez a rezsiblöff.

Az MSZP bírósági per útján kapta meg a hivatalos adatokat, amelyekből Tóth Bertalan szerint az derül ki, hogy a Fidesz nyerészkedett a rezsicsökkentésen, éveken át hazudott, mert az árcsökkentés sokkal kisebb volt, mint a világpiaci áresés.

Ezzel 2013 és 2017 között összességében hetvenezer forintot vettek ki a családok zsebéből – mondta sajtótájékoztatóján a frakcióvezető. Mint mondta, a rezsicsökkentés éveiben, 2013-14-ben 6,5 forinttal lett olcsóbb a gáz köbmétere, noha a beszerzési ár 14,32-vel esett. Ez két év alatt 11 ezer 300 forint volt egy átlagos családban. Ezután zuhanni kezdett a gáz ára a világpiacon, 2016-ban már 22 ezer 140 volt a fogyasztói többletfizetés.

Tóth Bertalan szerint ez nem más, mint „rezsiblöff”.

A frakcióvezető azt is bejelentette, hogy feljelentést tesznek Homolya Róbert ügyében. A fejlesztési minisztérium államtitkáráról az OLAF azt állapította meg, hogy két uniós programban összeférhetetlen volt a személye, ezért a teljes támogatási összeg, 3,3 milliárd forint visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak.

A Fidesz-frakció közleményben reagált, többek között azt írták: Európában a magyar családok jutnak a harmadik legalacsonyabb átlagáron a gázhoz.

Tegnap egyébként a párt alelnöke, Németh Szilárd azért bírálta az E.ont, mert a világpiaci árakhoz igazodva csökkentette a gáz árát – szerinte ez beavatkozás a kampányba.

Most államtitkárt talált meg az OLAF

0

A fejlesztési tárca közlekedési államtitkáról véli úgy az OLAF, hogy két beruházásban összeférhetetlenül vett részt, ezért a teljes támogatást, 3,3 milliárdot visszafizettetné. Homolya Róbert szerint ezek „bagatell ügyek”.

Az „elmúlt nyolc év” kezdetéig nyúlik vissza az a két közbeszerzés, amelyről az Európai Csalás elleni Hivatal (OLAF) azt állapította meg, hogy azokban a ma a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Homolya Róbert szabálytalanul – előkészítő tanácsadóként és később végrehajtóként egyaránt – vett részt. Ezért a teljes uniós támogatási összeget, 3,3 milliárd forintot visszavételét javasolja az Európai Bizottságnak – értesült a 24.hu.

Az OLAF nyolc beruházásnál talált összeférhetetlenséget, de a későbbi egyeztetések után hatban elfogadta a kormány érveit. Megmaradt azonban a kifogás a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat 3,3 milliárdos fejlesztése miatt.

A 3,951 összérték 85 százaléka az uniós támogatás,

a visszaélés súlyossága miatt a 3,35 milliárd egészének visszafizettetését javasolja az OLAF.

Homolya 2010 előtt közbeszerzési tanácsadó volt, ebbéli minőségében – személyesen, illetve érdekeltségei, a Projekt.hu Bt. és az Euro-Procure Kft. révén – vett részt a két beruházás előkészítésében, majd 2010-től, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyetteseként pedig a jóváhagyásra lehetett befolyása. (A 24.hu is megjegyzi, hogy az Euro-Procure neve ma Clandestino, magyarul illegális törvénytelen. Spanyolul az illegális bevándorlók kapcsán használatos kifejezés, a híres énekes, Manu Chao első lemeze is ezt a címet viseli.)

Az OLAF a 24.hu írása szerint lényegében kezdettől fogva, tehát nyolc éve vizsgálódott Homolya szerepéről, két alkalommal helyszíni ellenőrzést is tartottak. Az államtitkár összeférhetetlensége már évekkel ezelőtt szóba került a nyilvánosságban.

A vizsgálat lezárultáról hétfőn a HírTV tudósított, a végeredményről megkérdezte Homolyát, aki komolytalan, bagatell ügyekként jellemezte a kifogásoltakat.

Apokaliptikus jóslat: robbanás lesz Magyarországon

“Ha Brüsszel nem lép ma, apokaliptikus méretű düh, agresszió és gyűlölet fog kirobbanni Magyarország-szerte az idén, április 8-a után” – szól a legújabb, Magyarországgal és „a több mint ezer éves magyar történelem legkorruptabb  politikusával”, Orbánnal foglalkozó amerikai elemzés.

 

Reménytelenség és az elnyomott düh okozta sérülések jellemzik ma a magyar társadalmat, amelyet kevés választ el attól, hogy fellázadjon a politikai vezetői ellen – írja legújabb elemzésében a Frontiers of Freedom  jobbközép értékeket követő amerikai intézet  külpolitikai kérdésekkel foglalkozó – magyar származású – alelnöke. Az önmagát racionális republikánusnak tartó Radványi Miklós már több cikket is szentelt Magyarországnak, ezekben egyre keményebben fogalmaz, kimondta már például, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO legveszélyesebb tagállama, legutóbb pedig uniós és amerikai stratégiát sürgetett Orbánnal szemben. Már a FüHü-nek adott interjújában is keményen fogalmazott, ám a most megjelent írásával minden eddiginél drámaibb szavakkal és mondandóval igyekszik felkelteni a világ figyelmét arra, ami Magyarországon folyik.

A „Viharfelhők gyülekeznek Magyarország felett” című írásban kifejti, hogy a Fidesz által meghekkelt választási rendszer és a gyenge és szétaprózódott ellenzék miatt nem létező erős ellenfél miatt

az emberek számára nem marad más megoldás, mint az utcára vonulni, ahogy azt tették 1956 október 23-án,

hogy erővel döntsék meg Orbán hatalmát.

A Fidesz és személyesen a vezetői számára – fejti ki a szerző – egy választási vereség egzisztenciális összeomlást jelentene. Lavinaszerűen elindulnának a nyomozások, amelyek minden valószínűség szerint súlyos büntetésekkel és vagyonelkobzással végződnének. Orbán és társainak a zsebében egy fillér sem maradna. Az OLAF számos, korrupciógyanús ügyben folytat nyomozást Magyarországgal szemben, s konkrét személyeket vádolhat meg azzal, hogy megsértették az Uniónak az alapvető, a „demokráciára, az egyenlőségre, a jog uralmára és az emberi jogok tiszteletben tartására” vonatkozó elveit.

Magyarországon politikai vihar van készülőben, véli Radványi utalva Orbán külpolitikai orientációjára is. A szerző egyben felrója az USA-nak és az EU-nak, hogy nem lép.

„De egy pontoN meg kell érteniük, hogy immár a tét nem más, mint Magyarország, Európa és az egész nyugat sorsa”

– figyelmeztet Radványi Miklós, aki szerint határozott lépésekre lenne szükség az erőtlen kompromisszumok helyett.

A Fidesz abszolút kormányzási lehetőséghez jutott a szavazatok kevesebb, mint a felével, de abszolút hatalmat nem tudott szerezni.

Orbán de facto is egy diktátor

– mondja ki Radványi cikkében, amelynek a végkövetkeztetése, hogy robbanás várható Magyarországon.

Lapszem – 2018. 02. 14.

0

Valentin nap – A szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe.
Ezenkívü ma van hamvazószerda és most kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos böjt.
Ezek szerint Bálint, Valentin, Konrád, Metód, Jozefa ünnepli a névnapját. Vegyes téli csapadék lehetséges. A legmagasabb hőmérséklet 4 fok lesz, nulla felett.

Népszava

Rés a kommunikációs páncélon – „Kibeszélt” egy fideszes
Erősen gondolkodunk, de nem emlékszünk az utóbbi néhány évben olyan esetre, hogy aktív fideszes országgyűlési képviselő nyíltan nekimegy egy kormányzati intézkedésnek, s „kibeszél” a Habony-irányítású pártmédiából. Márpedig Tiba István, Hajdú-Bihar megye balmazújvárosi körzetének kormánypárti képviselője – s egyben a Fidesz-KDNP 2018-as választásra is nevezett egyéni jelöltje – ezt tette, amikor lapunk kérdésére nyíltan bírálta testvére, a miskolci kórházigazgató, Tiba Sándor eltávolításának körülményeit. Arra is célzott, hogy a közösség érdekei helyett magánérdekeket helyeztek előtérbe a döntéshozók.

Magyar Nemzet

A borús idők jelei már most látszanak. Az Állami Számvevőszék által a Jobbikra kiszabott 662 millió forintos gigabüntetésről még a nyugati média is beszámolt. Most hétvégén pedig a világ vezető napilapjai, a The New York Times és a brit The Guardian hozta címlapján a legfrissebb magyarországi fejlemények híreit. Miután ismertették a jogállam leépítéséhez vezető utat, kitértek a legújabb OLAF-vizsgálat eredményeire és arra, hogy a hazai kormányközeli oligarchák „pénztárgépnek használják” az uniót.

Mégis mire számítanak a Fidesz stratégái egy kiugróan jó választási eredmény után? Hogy megveregetik a vállukat nyugaton, mondván, csak így tovább? Az utóbbi hónapok eseményei után egy nagy, akár négyötödös győzelem egyenesen botrány lenne. Más kérdés, hogy ha ez így lesz, akkor ennek a levét nem egyedül a Fidesz fogja meginni, hanem az egész ország.

 

Magyar Hírlap

A lengyel baloldal sorsára juthat az MSZP
Közel ötven nappal az országgyűlési választás előtt a baloldalon továbbra sem a választókkal foglalkoznak a politikusok, hanem a belső hatalmi harcokkal – mondta lapunknak Deák Dániel politológus.
Emlékeztetett, a pártkongresszusok általában rendezni szokták a vitás kérdéseket, a szocialistáknál azonban ez pont fordítva van, a kongresszus csupán olaj volt a tűzre, tovább élezte a belső ellentéteket.

Magyar Idők

Most, hogy az eredeti elképzelésekhez képest is jelentősen szigorítva nyújtották be a parlamentnek a Stop Soros törvénycsomagot, érdemes tisztázni, kik is azok a migrációval foglalkozó civil szervezetek.

Nem hiszem, hogy valaha is megértik a javaslat szükségességét azok, akik szerint a Soros-terv nem létezik, a migráció jó dolog, és egyébként is emberi kötelességünk befogadni mindenkit, aki úgy döntött, ezentúl nálunk akar élni. De annak a több mint hárommillió embernek a kedvéért, akik a népszavazáson és két nemzeti konzultáció keretében is kifejezték, hogy hazájukat nem kívánják bevándorlóországgá tenni, nem árt tisztázni, kik vennék semmibe akaratukat.

„Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot…”

A magyar kormánykörök meglehetősen idegesen reagáltak az Európai Csalás Elleni Hivatal nyilvánosságra került jelentésére. A gyanú szerint Orbán Viktor veje, Tiborcz István bűnszövetkezet szervezése révén juthatott milliárdokhoz. A szenzáció a világlapok vezető témája is lett, a New York Times egyenesen címoldalon tálalta a magyar kormányfő családjának korrupciós ügyét. Viszont Lázár János igyekezett minden felelősséget a mára kormányellenséggé vált, de az eset időpontjában még Fidesz szekértolójának számító Simicska Lajosra kenni. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bokros Lajos szerint az Európai Unió kezdeményezni fogja a bűnösök felelősségre vonását. A MOMA elnöke szerint minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé.

 

Gondolja, hogy a kormányfő családja elleni nyomozás elől korábban kitérő hatóságok immár rákényszerülnek a helyzet tisztázására?

Ha a hazai hatóságok nem végzik el a dolgukat, az komolyan befolyásolhatja a közelgő választások kimenetelét. Az embereknek elegük van a szemérmetlen, állami korrupcióból, a felülről működtetett bűnszövetségből.  Ezen túl az uniós intézmények később újabb eljárásokat kezdeményezhetnek a magyar kormány ellen. Ezek a vizsgálatok az áprilisi választások előtt már nem zárulhatnak le, ugyanis a csalás elleni hivatal lehetősége kimerül abban, hogy a nyomozásuk lezárása után értesítette a magyar vádhatóságot.  Ha a magyar nyomozó hatóságok megtagadnák a feladatuk elvégzését, akkor az unió vezetése komoly lépésekre szánhatja el magát. Azt nem kéne megvárni.

Tételezzük fel, hogy nem nézik tétlenül, ami nálunk történik, de vajon milyen lehetőségei lehetnek az Európai Uniónak?

Amennyiben világossá válik, hogy egy állam olyan bűnszövetkezet fogságába került, amely visszaél a nyugati adófizetők pénzével, akkor eljárást indíthat az adott ország kormánya ellen. Ne felejtse el, hogy itt olyan törvénysértések történtek, amelyek az európai mellett a magyar jogot is sárba tiporják. Ezek után az unió megvonhatja azt a támogatást, ami Magyarországnak jelenleg jár.

Tudni kell, hogy az állami beruházások 80 százalékát az európai pénzekből finanszírozzák. a 2020-ig járó pénzügyi keretből származó alapoknak a túlnyomó többségét a magyar büdzsé már megelőlegezte. Ha ezek a pénzek nem folynak be az unió költségvetéséből, akkor az összeg a hazai költségvetési deficitet fogja növelni. Szétszakadhat a magyar államháztartás, vagy csődbe is, ez lehet a hosszú távú következmény.

Rövidtávon veszélybe kerülhet az uniós tagságunk, ugyanis nem tudom elképzelni, hogy az európai parlament néppárt-családja, közte Angela Merkel pártja elviselné, hogy Magyarország kormánya a bűnszövetkezetként működjön.

A magyar kormányfő vejének ügyével, az Elios több tízmilliárdosra tehető visszaélésével, illetve annak gyanújával már a New York Times is címoldalon foglalkozik, s persze a többi világlap is. Gondolja, hogy ezek után a magyar ügyészség képes majd a nyomozás megtagadására?

A magyar ügyészség Polt Péter vezetésével mindenre képes, jogi értelemben. Ha úgy dönt, hogy nincsenek nyomok, vagy nem történt bűncselekmény, akkor gyanú esetén is megtagadják a nyomozást. Még akkor is, ha az egész ország rendőrért kiált, ahogy számos esetben megtörtént. Sokszor leírtam már, hogy Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot. A Fidesz önkényuralma a jogállam felszámolását pont azzal kezdte, hogy akadályozta és felszámolta a nyomozóhatóságok függetlenségét, és az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Megszüntette a sajtószabadságot, s igyekszik megfélemlíteni, szétverni a civil társadalmat. Így ugyanis nincs semmiféle korlátja a bűnszövetkezet aljas hatalmának.

Épp a demokrácia visszaállítását szolgálta volna az ön által javasolt 500 napos program, amely azt feltételezte, hogy valamennyi párt – közte a Jobbik – közös listán igyekszik legyőzni Orbán Viktort. Ha ez megtörténik, akkor a fékek és ellensúlyok visszaállítását követően új választást írnak ki.

Sajnos, az 500 napos programot a pártok figyelmen kívül hagyták, egyetlen ellenzéki párt sem reagált rá. Pedig közösen visszaállíthattuk volna a jogállam minimumát; újra normálisan működhetett volna az ügyészség, a bíróság, a sajtó és a civil világ. Ezen túl, a terv konkrét lépéseket tartalmazott a szegénység felszámolására, mert Magyarország az elmúlt nyolc évben leszakadt már a kelet-európai szomszédjaitól is, s reménye sincs arra, hogy a nyugathoz felzárkózzon. A program fontos pontja volt a korrupció elleni küzdelem, aminek fontosságát az OLAF jelentés különösen aláhúzza. Amikor a korrupció a legmagasabb hatalmi szinten dühöng, amikor maga az állam szakmányban dézsmája a közös vagyont, akkor legalább Románia szintjére kellene eljutni, ahol a korrupció ellenes ügyészség ezer politikus után nyomozott, ezek közül százat börtönbe is küldött, közöttük miniszterek is akadtak. Valami hasonlóra nekünk is szükségünk lenne. Ezen kívül persze meg kéne változtatni a választási rendszert is, mert a jelenlegi egyfordulós: csalásokra ad lehetőséget, az ellenzék jogai folyamatosan csorbulnak. Végül abba kellene hagyni a kiszerű, nevetséges szabadságharcot az unió ellen. Az Orbán kormány ugyanis pont azt a kezet harapja, amely pénzt ad az államcsőd elkerülésére. Ezt a programot a választások után összeálló ellenzéki szövetség még meg tudná valósítani.

Figyelemre méltó Mellár Tamásnak az a nyilatkozata, hogy ha nem az ellenzék győz – amire ma jó esély van – akkor a Fidesz úgy is belebukik a következő kormányzásba. Egyetért?

Miután a magyar nemzet az elmúlt nyolc évben szánalmas állapotba került, ezért a demokratikus ellenzék kötelessége, hogy harcoljon a gonosz, az erkölcstelen, és tolvaj önkényuralom leváltásárét. Minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé, s nehezebbé teszi a zsákutcából való kilábolást. Ez előbb-utóbb biztosan elkövetkezik, de nem mindegy, hogy mikor.

Viszont a jelenlegi mandátumbecslések szerint kicsi az esély a kormány megbuktatására, mert politikai megfontolások miatt a Jobbikkal a demokratikus baloldal nem akar együttműködni.

Amíg lehet, az együttműködés lehetőségét az utolsó pillanatig nyitva kell hagyni, mert az országnak elege van abból az önkényuralomból, amely szétveri a nemzet egészségét. Megmérgezi, gyűlölettel telíti a lelkeket, szétveri a társadalom szolidaritását. Ilyen körülmények között az utolsó pillanatig az a kötelessége minden hazafinak, hogy a demokratikus erők egységéről, szövetségéről beszéljen.

A szövetségről könnyű beszélni, de nehéz megkötni. Ön is hiába tárgyalt a Demokratikus Koalícióval vagy az Szocialista Párttal négy hónap alatt semmiben nem állapodtak. Ön azt mondta, hogy átverték, partnerei pedig azt, hogy hiába hívták ön a listára nem ment. Így sokra nem mennek… nem gondolja?

Partnereim a saját listájukra személy szerint csak engem, s nem pártomat akarták felvenni, de én nem keresek munkát. Mi konzervatív, jobbközép irányba haladó, szabadságelvű, nemzeti ihletésű párt vagyunk, amelynek önálló erőként helye volna a magyarországi politikai palettán. Tehát a baloldali pártok ajánlata akkor lett volna számunkra elfogadható, ha néhány kerületben saját nevünk, pártlogónk alatt a demokratikus baloldal támogatja a mi egyéni jelöltjeinek. Ilyen ajánlat nem érkezett, a megállapodás így lehetetlenné vált.

Közös lista fel sem vetődhetett, hisz akkor 10 százalékot kéne elérniük, amire kicsi az esélyük.  Vagy erre nem is gondoltak?

Dehogy, hiszen látjuk, hogy milyen mértékben küszködik az MSZP és a Párbeszéd a közös teljesítményért, hisz ők bevállalták az említett 10 százalékot, ami elég kockázatos. Viszont ha a teljes ellenzék hajlandó lett volna közös listát állítani, akkor abban a pártom, a Modern Magyarország is részt vett volna, de azt mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy bármely baloldali párt listájára „felkéredzkedjünk”. Az erre való ajánlat ugyanis nem ajánlat.

 De a koordinált indulás elvileg még lehetséges?

A legutolsó pillanatig nem zárjuk ki egy tisztességes megállapodás lehetőségét.

Ha nem lesz ilyen, akkor hogyan indulnak a választáson?

Erre majd csak akkor tudok válaszolni, amikor 35 képviselő-jelöltünk túl lesz az aláírásgyűjtésen, ami elkezdődik hétfőn. Utána lehet szó bármiféle egyezkedésről, ugyanis az utolsó pillanatig mindenki visszaléphet a másik javára.

Figyeli a közvélemény-kutatási adatokat?

Nem, és nem is bízom bennük. Arra fogok koncentrálni, hogy valamennyi jelöltünk összeszedje a szükséges ajánlásokat, s azután, ha van még készség a baloldal egyes pártjai részéről, akkor nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Egyébként pedig igyekszünk a legjobban szerepelni a választásokon.

Hivatalos: ő az amerikai nagykövet-jelölt

0

Az idős New York-i üzletembert, David Cornsteint jelöli budapesti nagykövetnek Donald Trump.

A Fehér Ház honlapján jelent meg a közlemény arról, hogy Trump kiket szándékozik különböző pozíciókba kinevezni. A listán szerepel a budapesti nagyköveti posztra szánt David Cornstein neve is.

A közlemény azt írja róla, hogy Cornstein a Pinnacle Advisors elnöke, korábban pedig a Finlay Enterprise, egy több milliárd dollár értékű tőzsdei cég elnök-vezérigazgatója volt. New Yorkban született, a városi adminisztrációban is töltött be pozíciókat. Felsorolják különféle díjait is.

Vagyis

nem karrierdiplomatáról van szó, hanem politikai kinevezettről,

ami nem meglepő, tekintve, hogy az utóbbi időben erre több példa is volt. Ebből arra is lehet következtetni, hogy Cornstein jó kapcsolatot ápolhat republikánus vezetőkkel, akár a hozzá hasonlóan New York-i üzletember Trumppal is.

Azt egyébként még nem tudni, hogy a 79 éves Cornstein mikor érkezhet Budapestre. Előbb ugyanis még a kongresszusi képviselők is meghallgatják.

Ugyanakkor az is biztosra vehető, hogy

az amerikai nagykövetség irányvonala nem fog változni az új nagykövet megérkezésével,

hiszen az eddigi ügyvivő, David Kostelancik is az amerikai külügyminisztériummal egyeztetve végezte a munkáját – akkor is, amikor például keményen kritizálta a magyar kormányt a sajtószabadság helyzete miatt. Ezután nem sokkal jelent meg az amerikai külügy pályázata a vidéki magyar sajtó támogatására.

Vásárhelyen még kevéssé téma az Elios-ügy

A titokban betelepített „migránsok” és a Lázár-kastély ügye még jobban érdekli az embereket, az Elios-ügy egyelőre nem akkora kampánytéma – mondta a Független Hírügynökségnek Márky-Zay Péter. Az ellenzék zömének támogatását élvező polgármester-jelölt szerint ez változni fog.

Noha valóban „igazi” kampánytéma, eddig mégse került elegendő mértékben az érdeklődés homlokterébe az Elios-ügy Hódmezővásárhelyen a polgármester-választás előtt szűk két héttel – derül ki Márky-Zay Péter szavaiból.

Február 25-én lesz a szavazás a megüresedett városvezetői tisztség betöltésére, az ellenzék nagy része a magát kiábrándult ex-fideszesként jellemző Márky-Zayt támogatja a kormánypárti jelölttel szemben.

Az Elios villámkarrierje Hódmezővásárhelyen indult,

akkor, amikor még Lázár János volt a polgármester.

Egy novemberi Kormányinfón – még jóval az OLAF-jelentés kiszivárgása előtt – beszélt a kancelláriaminiszter az Eliosról és Tiborcz Istvánról.

„Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt”

– mondta.

Az Elios Hódmezővásárhelyen szerezte meg az első megrendelést, a 940 millió forintos lámpacsere lett aztán a „beugró” a továbbiakhoz, az egyedül e cég által teljesíthető feltételekkel kiírt tenderek megnyeréséhez. Hódmezővásárhelyen dolgozták ki a később országosan alkalmazott modellt.

Márky-Zay Péter elmondta, hogy ő személy szerint eddig nem forszírozta az Elios-ügyet, az tőle függetlenül pattant ki, de úgy látja, hogy sokakat nem kellően érdekli ez a botrány. Nem látja azt a sok manipulált embert, aki most kezd el felháborodni.

Az országos médiafigyelem hatására azonban valószínűleg erősebb témává fog válni az ügy, de a Fidesz-híveket ez se győzi meg – mondta Márky-Zay. A reakciókat elnézve viszont ő is fog beszélni a miniszterelnök vejének közbeszerzéseiről – fűzte hozzá.

Annak ellenére, hogy sokkal jobban foglalkoztatja a vásárhelyieket a titokban az országba telepített több, mint 20 ezer „migráns” ügye és Lázár János kastélya.

Utóbbiról a Magyar Narancs írt legutóbb. Ebből kiderül, hogy Hódmezővásárhely közelében egy luxuskastély épült. A földhivatali dokumentumok szerint egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor egy Kulik Jenő nevű ember megvette a vadászkastély területét. Az épületek környezetében további két olyan földrészlet van, amely Lázár édesanyjáé; ezek 2015-ben és 2016-ban kerültek a nevére. Lázár Jánosnak is van olyan földbirtoka, amely majdnem szomszédos a kastéllyal, mi több, a két fia nevén is van ott egy földrészlet. Ezek összesen 40,45 hektárt tesznek ki. Korábban Lázár János azt állította, neki semmi köze sincs a vadászkastélyhoz.

Márky-Zay Péter szerint

mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre,

és akik életképes alternatívát látva megmozdulhatnak. Az ő körükben hasznos téma lehet a korrupció.

A kormánymédia most megpróbálja Simicska Lajosra, a három éve kegyvesztetté vált oligarcha nyakába varrni az Elios-ügyet, mondván éveken át ő volt a tulajdonosa az Eliosnak. Ez valóban így van, bár a 24.hu eddigi írásaiból kiderül, hogy a 35 LED-lámpás városi tenderből

mindössze három zajlott Simicska idején, Tiborcz István pedig mindvégig igazgatósági tag volt

a cégben.

A 24.hu legújabb ismertetése pedig feltárja, hogy Simicska (aki cégén keresztül 2010 és 2013 júniusa között birtokolta az Elios többségét) idején, 2011-12-ben összesen 300 millió osztalékot fizetett a cég a tulajdonosoknak, az utolsó évben a nyereséget áttették a 2014-es évre tartalékba. Simicska úgy szállt ki az Eliosból, hogy a 21 milliós adózott nyereséggel együtt

120 milliót benn hagyott a társaságban,

amelyet Tiborcz és régi barátja, Erdei Bálint vett át (cégeiken keresztül).

A „szüret” ezután indult: 2014-ben 471, a rákövetkező évben már 972 milliós osztalékot vettek ki a tulajdonosok az Eliosból. Ekkor Tiborcz eladta az Eliosban lévő cégét egy másik nagy tendernyertesnek, a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.

A FüHü által is ismertetett szolnoki lámpa-ügylet közel egymilliárdos szerződéseit is Simicska távozása után, 2013 őszén és végén írták alá.

Érdekes, és Simicska Eliosból való nagyvonalú kiszállását kérdésekkel övező körülmény, hogy a 2013 közepi tulajdonoscsere után néhány héttel volt Tiborcz és az Orbán-lány esküvője. Sokan ezt

Simicska nászajándékának tartják.

Ezzel kapcsolatban Pető Péter, a 24.hu felelős szerkesztője a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy meglehetősen vicces, ami a kormánypárti sajtóban megy arról, ki nyerte a többet, mekkora a része az Elios ügyeiben a korábban hozzájuk tartozó Simicska Lajosnak. „Ezt én belső elszámolási vitának tekintem” – mondta.

Szintén a kormányzati elhárítás részévé vált, amit Lázár jelentett ki, hogy az OLAF a választásokra időzítette a jelentést. Pető szerint Lázár politikai kinyilatkoztatásaival nehéz mit kezdeni: a jelentés elkészülte és nyilvánosságra kerülésének időpontja vajon milyen viszonyban van azzal, hogy megtörténtek-e ezek a bűncselekmény-gyanús ügyek? Ha májusban, a választások után, vagy egy éve válnak ismertté, attól ártatlanabbak-e a résztvevők.

Az Elios-ügy általános hatásait ma még nehéz felmérni – mondta Pető Péter. Az OLAF nagyon részletesen körüljárta a történetet, alaposan földolgozta a részleteket, s erre a magyar hatóságok is képesek lettek volna. (Három éve már vizsgálódtak, de aztán törvénysértést nem találva lezárták.) Az eset társadalmi hatásai is attól függenek, hogy a hazai hatóságok tesznek-e valamit. Mi ismertetjük az eseményeket, a továbbiak a hivatalos szerveken múlnak – mondta Pető Péter.

A Nyugat kezdi megérteni mi folyik Magyarországon

Az utóbbi három napban három terjedelmes cikk (kettő a Guardianben, egy a New York Times-ban) foglalkozik az Orbán-kormány rendszerszintű korrupciójával. Ennek a haszonélvezője maga a miniszterelnök, családja, barátai és szövetségesei. A Balogh S. Éva által írt és szerkesztett Hungarian Spectrum a Nyugat «felocsúdását» egy régebbi Wall Street Journalban megjelent cikkhez köti.

Egy hónappal ezelőtt a tekintélyes gazdasági-politikai napilap beszámolt arról, hogy az OLAF (az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala) jelentést küldött a magyar kormánynak: vizsgálja ki a szabálytalanságokat, amelyek Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a vállalatában történtek, és foganatosítson törvényes intézkedéseket.

A közvagyon majd nyolc éve történő pimasz dézsmálása (ennek a 80 százaléka az EU-ból ered) után a világ kezd odafigyelni a hirtelen gazdagodó Orbán-családra – írja a Hungarian Spectrum és oknyomozó újságírókra hivatkozva mintegy 300 milliárdra forintra (több mint egy milliárd dollárra) becsüli a miniszterelnök eltitkolt vagyonát.

Jannifer Rankin az egyik Guardianben megjelent cikk szerzője felteszi a kérdést: Van-e az Európai Uniónak bátorsága, hogy valamit kezdjen az uniós juttatások lenyúlásával? Magyarország 2014 és 2021 között összesen 25 milliárd dollárt (6300 miiliárd forintot) kap(ott) az uniótól.

Mindeddig az EU nem mutatott különösen nagy elhivatottságot ezen a téren és poltikai-taktikai okokból, úgy tűnik, inkább szemet huny az egyre szembetűnőbb korrupció felett.

A vasárnapi New York Times címoldalán megjelent,  ritkaságszámba menő óriásriport címe „Fejszével a demokráciára, miközben Európa nyugtalankodik”. Ez jelent meg nyomtatásban, míg az online kiadás a következő címmel érhető el: „Miközben a Nyugat az autokraták felemelkedésétől tart, Magyarország megmutatja a lehetőségeket”.

Ami szintén figyelemre méltó újdonság, hogy a cikk részletesen tárgyalja a miniszterelnök környezetének látványos gazdagodását, és azon belül is a Tiborcz Istvánt érintő OLAF-vizsgálatot.

Hivatkozik a Direkt36 által közzétett hangfelvételre, amelyből kiderül, hogy a miniszterelnök vejének korábbi cége már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna. Idézik a Korrupciókutató Központ tanulmányát is, amely szerint Orbán Viktorhoz szorosan kötődő üzletemberek, Tiborcz, Mészáros, Habony, Garancsi és Simicska 2010 és 2016 között az állami és uniós források 5 százalékát nyerték el, majr 3 milliárd dollár értékben.

A Hungarian Spectrum megállapítja, hogy így néz ki manapság Magyarország Londonból és New Yorkból. A blogszerző szerint az OLAF-jelentés napvilágra kerülése óta az Orbán-kormány propagandája abban merül ki, hogy elkenje Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a felelősségét és Simicska Lajosra, az egykori bűntársra és a jelenlegi első számú ellenségre terjessze ki. Persze ez a propaganda stintjén még sikeres is lehet, de normális körülények között nem mentené meg Tiborczot a törvényes felelősségre vonástól. Nem kell azonban aggódnunk Orbán Ráhel és férje sorsa miatt: az ügyészség máris közölte, hogy a vizsgálat az ügyben hosszú és kimerítő lesz.

Törvénnyel köteleznék Orbánt a vitára

0

Sajtóértesülések szerint Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető és a Szabó Tímea (Párbeszéd) módosító javaslatot nyújtott be a választási törvényhez. Ennek értelmében a választások előtt kötelező lenne két, legalább másfél órás vita a politikai pártok vezetői között.

Az első vitán minden országos listát állító szervezet listavezetője ott lenne, a másodikon pedig csak a közvélemény-kutatás szerint első két helyen álló pártok listavezetői. A törvény a miniszterelnök számára kötelezővé tenné a részvételt, és a másodikról csak abban az esetben hiányozhatna a kormányfő, ha pártja nem szerepel a két legesélyesebb között.

Magyarországon sokáig hagyománya volt a miniszterelnök-jelöltek vitájának.

Emlékezetes volt 1998-ban Horn Gyula miniszterelnök és Orbán Viktor vitája, amelyben az akkor még ifjú kihívó felülkerekedett a regnáló miniszterelnök fölött. Négy évvel később Orbán Viktor váratlanul vereséget szenvedett a nem éppen szónoki képességeiről ismert Medgyessy Pétertől, újabb négy év elteltével, 2006-ban akkora volt a különbség a vele miniszterelnökként vitázó Gyurcsány Ferenc javára, hogy Orbán ettől kezdve egyetlen alkalommal sem vállalkozott miniszterelnök-jelölti vitára.

Mindez a most benyújtott törvényjavaslat sikerének esélyeit is előrevetíti: A Fidesz toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, ezért Orbán Viktornak még akkor sem áll érdekében vitatkozni a többi politikai párt vezetőjével, ha az ellenzék emiatt gyávasággal vádolja a miniszterelnököt.

A Fidesz 17 pillanata

Finoman fogalmazva is azt kell mondanunk: bővelkedett botrányokban az elmúlt nyolc év. Orbán Viktor és kormánya tucatjával követett el olyan „csínyeket”, amelyekről korábban azt gondoltuk, hogy közülük egy is elég volna ahhoz, hogy megbukjanak.

2010 táján valóban okos emberek is azt gondolták, hogy Orbán kormánya egy, legföljebb másfél év múlva brutálisan meggyengül. Nem azért, mert hazudtak a választóknak – politikusoktól az ilyen nem meglepő. Hanem azért, mert túlnyerték magukat. Túlságosan sokakban túlságosan nagy reményeket keltettek, túl sok társadalmi réteget hitegettek az egyébként be nem tartható ígéreteikkel.

Ehhez képest, ha valami csoda nem jön közbe, hiába a nyolc éve tartó ámokfutás, rajt-cél győzelmet aratnak az áprilisi választáson.

Sokan és sokféleképpen leírták annak az okait, hogy a megannyi botrány ellenére miért tarol a Fidesz. Mi most a Fidesz győzedelmes menetelésének okai közül csupán egyet emelnénk ki: azt, hogy a magyar társadalomból hiányzik a szolidaritás. Nem az egyes emberekből – az egyes emberrel többnyire nincs baj. Ha beteg gyereket, kidobott kiskutyát, utcára rakott családot látunk, aki tud, segít.

Ám amikor megvédték (magyarul: lenyúlták) az emberek magán-nyugdíjpénztári megtakarításait, a szükségesnél jóval kevesebben háborogtak.

Amikor kiderült, hogy cigarettát nem lehet boltokban árulni, és az ezzel való kereskedés csak a húsos fazék mellett helyezkedőknek hozhat hasznot, kevesen vonultak az utcára. Ugyanígy hallgatott az ország, amikor a Fidesz-közeli csókosok nyertek a földbérleti pályázatokon, és az sem verte ki a biztosítékot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány mégsem tudja (talán nem is akarja) megsegíteni a devizahiteleseket. Hogy milliárdokat vontak ki az egészségügyből és az oktatásból. Hogy futball helyett stadionok épülnek.

A kormány pedig vérszemet kapott, mert rájött, hogy Orbán Magyarországán mindent meg lehet tenni. Bele is rúgtak mindenkibe, akibe csak lehetett: idősbe, fiatalba, kismamába, nagymamába, diákba és tanárba, ápolóba és ápoltba, közrendőrbe és közmunkásba.

Nem szólva a számtalan disznóságról – egyikből sem lett ügy.

Orbán Viktornak és csapatának a hatalma szilárd, mert a jogállam lebontása nem hozza izgalomba a magyar embereket. A jólét hiánya, a növekvő szegénység fáj nekik, de behúzzák fülüket-farkukat, mert félnek, hogy ha sokat ugrálnak, még azt is elveszik tőlük, amijük megmaradt.

A hét második felében induló, A Fidesz 17 pillanata című, április elejéig tartó sorozatunkban az elmúlt nyolc év legbotrányosabb ügyeit tekintjük át. Olyanokat, mint a magán-nyugdíjpénztárakban tartott mintegy 3000 milliárd forintnyi megtakarítások elvétele, a Quaestor-ügy, vagy amikor, éppen két évvel ezelőtt, a demokratikus jogállam megcsúfolásaként a Fidesz alelnökéhez, Kubatov Gáborhoz köthető kigyúrt kopasz emberek akadályozták egy demokratikus párt képviselőjét, hogy a választási irodánál beadja a népszavazási kezdeményezését. Említhetnénk a Szabadság téri megszállási emlékmű körüli ködösítést és maszatolást, Bayer Zsolt lovagkeresztjét, vagy éppen a fideszes Szájer József iPadjén írt Alaptörvény körüli furcsaságokat. De ugyanilyen botrányos volt Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügye, amikor kiderült, hogy 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Idesorolható Szijjártó Péter 167 milliós dunakeszi háza, Lázár János fácánvadászata titokzatos külföldi utazásai, és Rogán Antal helikopterezése éppúgy, mint az amerikai kitiltási botrány, a Népszabadság bezárása, vagy éppen a legújabb „csemege”, a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal kapcsolatba hozható OLAF-jelentés tartalma.

A fenti – és a többi – eset között nem állítunk fel fontossági sorrendet, meggyőződésünk szerint ugyanis bármelyik felkerülhetne egy képzeletbeli dobogó valamelyik fokára. Áttekintésünkben nem minősítünk, kerüljük a jelzős szerkezeteket, szándékunk szerint igyekszünk a tényekre szorítkozni. Hamarosan induló összeállításunk alcíme az is lehetne: Magyarország botránynézetben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!