Fontos

Ez volt ma – 2017. szeptember 13.

0

Lemaradt a mai hírekről? Nem tudta követni, mi történt Magyarországon és a nagyvilágban? Mi összefoglaltuk.

Juncker évértékelő beszéde

Jean-Claude Juncker évértékelõ beszéde
Fotó: MTI/EPA/Európai Parlament/Mathieu Cugnot

Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Azt is mondta:

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia, ez nem opció, ez kötelezettség.

Arról is beszélt, hogy nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében. Közös adók bevezetéséről is említette a belső piac erősítése érdekében.

Jean-Claude Juncker beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb, mint korábban. Néhány képviselő pár mondat erejéig kitért Magyarországra és Orbán Viktorra is. Guy Verhofstadt azt mondta,

“Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”.

De azt is mondta: örül, hogy mindenki észhez tért, és Orbán sem akar kilépni az Unióból.

A fuhu.hu-nak Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője azt mondta: visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt.

Botka az LMP-vel összefogna

Botka László
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Kitért a kérdés elől, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.

Azt is mondta: koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, és kitart amellett, hogy

Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb.

Szerinte a Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti.

Felháborodás a Göncz Árpád elleni támadás miatt

Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét. A Klubrádióban Kuncze Gábor is elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.

Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért

nem írta alá a jóvátételi törvényt,

amelyet a Parlament elfogadott, de Göncz Árpád köztársasági elnökként normakontrollra küldött, majd a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki. A törvényt egyébként a Fidesz, így Orbán Viktor sem szavazta meg.

Hatalmas károkat okozott Irma

Megrongálódott lakóházak maradványai az Irma hurrikán után a Szent Márton-szigeten
Fotó: MTI/EPApool/Christophe Ena

Az épületeknek legalább a negyede lakhatatlanná vált az Irma hurrikán pusztítása nyomán a Florida Keys szigetcsoporton, és mintegy harmaduk komoly helyreállításra szorul. Irma trópusi viharként, Georgiában, Dél-, és Észak-Karolinában pusztít tovább.

A károkról a telefonhálózat hiánya és a még mindig tartó áramszünet miatt egyelőre nem lehet pontos felmérést készíteni.

Duterte bosszúja

Ezer pesóra, átszámítva hatezer forintra csökkentette az emberi jogi bizottság költségvetését Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek sokat támadott elnöke.

Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. A képviselőház jogi bizottsága most azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökét.

Trumpnak kedvezően döntött a bíróság

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat.

Ez részleges győzelmet jelent Trump számára

azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendeletét vizsgálják. A rendelet ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását.

Nem lesz ott az ENSZ-közgyűlésen a Nobel-díjas vezető

A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit

egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.

A jogfosztott kisebbség elleni támadások miatt már legalább 370 ezren menekültek el az országból.

Szanyi Tibor: A magyar nép történelmi választás előtt

0

Az MSZP EP-képviselője Jean-Claude Juncker évértékelő beszédére reagált írásos hozzászólásban. Ebben azt írta: úgy tűnik, Európa felelős vezetőiben végre megérik a felismerés, hogy új szakaszhoz érkeztünk, az európai integrációnak túl kell lépni az elmúlt évek bénultságán, amelyet gazdasági, pénzügyi és menekültválságok, és a Brexit mellett a dezintegrációt erősítő egyéb fejlemények fémjeleztek.

Szanyi Tibor azt írta, ezért örült annak, hogy a Bizottság elnöke olyan kezdeményezéseket vetített előre a testület mandátumából hátra lévő másfél évre, amelyek több, Magyarország jövőjét is meghatározó területen

alkalmasak lehetnek az Unió dinamizálására,

hatékonyabb, demokratikusabb és átláthatóbb működtetésére.

Szanyi Tibor
MTI Fotó: Kovács Tamás

Szanyi kiemelte Európa nemzetközi versenyképességének erősítését, a tagállamok belső és külső biztonságának egyeztetett és ezáltal hatásosabb védelmét, egy új, működőképes és humánus közös migrációs politika kialakítását, a megnövekedett közösségi feladatok finanszírozását biztosító uniós költségvetési reformot, és nem utolsósorban érdemi előrelépést a szociális jogok és esélyek európai szintű kiegyenlítésében.

Szerinte az utóbbi években néhány tagállam, főleg az Orbán-kormány részéről tapasztalt

„önző, nacionalista politikára, az európai szolidaritás elvének és gyakorlatának háttérbe szorulására”

közös és teljes felelősségvállalással kell keresni a döntést. Ahogy írta: „éppen a felelőtlen és cinikus orbáni „pávatánc” kezdi ráébreszteni a felelős európai vezetőket, hogy az integráció és az európai polgárok jövője alkalmasint a demokratikus uniós normák és a szolidaritás kikényszerítését is megkövetelheti.”

Úgy értékeli, hogy a Bizottság és a Parlament megelégelte a tagállami kormányok, vagyis az Európai Tanács szintjén rendre megnyilvánuló szolidaritás-, politikai akarat- és cselekvés-hiányt, gyakran akadékoskodást.

Szanyi Tibor szerint az integráció Juncker által felvázolt „újraindítása” valódi történelmi választás elé állítja a magyar népet is: „A jövőben

vagy részesei, alakítói és kedvezményezettjei leszünk egy sikeresebb és igazságosabb Uniónak, vagy Orbánék hatalmi céljai szolgálatában elutasítjuk és megtagadjuk szövetségeseink szolidaritását,

lemaradunk a globális gazdasági versenyben, elesünk a Szociális Európa nyújtotta egyenlő esélyektől és létbiztonságtól”.

Írásbeli hozzászólást tett a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek is. Ő azt írta:

a legfontosabb kérdés ma az Unió jövője,

az, hogy a 27 tagállamból álló blokk együtt marad vagy kétsebességessé válik, amiben a kimaradók a perifériára szorulnak.

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke pedig sajtótájékoztatón azt mondta: Jean-Claude Juncker évértékelő beszédéből bebizonyosodott, hogy

az Európai Bizottság elnökének a biztonság és jólét növeléséhez szükséges lépésekről szól az Európai Unió.

Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor számára Európa a félelemkeltésről, a bezárkózásról, a kisebbrendűségi érzésről szól, és ezzel komoly károkat okoz.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

Szeptember utolsó és október első napjaiban megmerevedni látszottak a frontok. Miközben az ország az önkormányzati választásra készült, a Független Hírügynökség Kossuth téri helyzetjelentéseiből kiderül, hogy a téren mindig történt valami.

Leginkább az, hogy egy néhány száz fős – néha ennél valamivel nagyobb – tömeg letáborozott a téren és forradalmi hangulatban a kormány lemondását követelték.

Összeállításunkat az önkormányzati választást megelőző és követő napok történéseivel folytatjuk. A Független Hírügynökség szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel írjuk.

Szeptember 30. Tüntetés, pártzászlók nélkül

Szombaton fél 11-kor 40-50 békés tüntető volt a Kossuth téren. A szervezők a Független Hírügynökség helyszíni tudósítójának elmondták: a hétvégén csak kulturális rendezvények lesznek, istentisztelet, szavalás. Még a gazdák is hazamentek, elmondásuk szerint dolguk van odahaza.

A szervezők elmondták, hogy beszédeket nem tartanak, és odafigyelnek arra is, hogy senki ne hozzon magával politikai plakátokat, zászlókat és molinókat. Az Árpád-sávos zászlókat sem engedik be. Hétvégére hazamentek a gazdák is, ezt azzal indokolták, hogy dolguk van otthon. Több civilszervezet, például az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Sorstársak Egyesület is sátrat állított fel. A tüntetést 100-150 rendőr biztosítja, akik egyelőre buszokban ülnek. Rendőri sorfal nincs a Parlamentnél.

Este hét órára körülbelül ezer ember gyűlt össze a fővárosi Kossuth téren. A békés tüntetők egymást közt beszélgettek, illetve a színpadon fellépő együttesek előadását hallgatták, némelyikük nemzeti színű zászlót tart a kezében.

A rendőrség az eddigihez hasonló létszámban várakozik a Parlament mellett parkoló buszokban. Az Országház és a tüntetők közé állított kettős kordon mögött egy pár tucat egyenruhás vigyáz a rendre.

A Kossuth térről este hatkor több mint száz motoros indult el, hogy egy nagyobb körutat tegyen a városban, érintve a Nyugati pályaudvar környékét, az Andrássy utat és a Hősök terét is. Egyikük elmondása szerint a rendőrség végig biztosította nekik az utat, és úgy tervezik, az elkövetkező napokban hasonló körútra indulnak esténként a Kossuth térről.

Október 1. Tarlós elismerte a vereségét

Az önkormányzat választáson már érződött a változások szele. A Fidesz a legtöbb helyen tarolt, s Tarlós István, aki független jelöltként indult éppen csak alul maradt a várost a rendszerváltozás óta vezető Demszky Gáborral szemben.

Tarlós István független főpolgármester-jelölt elismerte vereségét Demszky Gáborral szemben vasárnap éjjel. A szavazatok 98,44 %-os feldolgozottságánál a főpolgármester-jelöltek közül Demszky Gábor (MSZP-SZDSZ) a voksok 46,9%-át, Tarlós István 45,14%-át szerezte meg. Katona Kálmán (MDF) 6,01%-ot szerzett.

Október 3. Tüntetést szervez a Fidesz a Kossuth térre

A Kossuth téri kormányellenes demonstráció szervezői örülnek a Fidesz péntekre bejelentett nagygyűlésének, ugyanakkor nem akarják, hogy civil kezdeményezésük Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor politikai vitájának színterévé váljon – hangzott el a Magyar Nemzeti Bizottság (MNB) 2006 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány (FNB) keddi tájékoztatóján. A két szervezet közös nyilatkozatban fordult az ellenzéki vezetőhöz.

A demonstrálók egyeztető tárgyalásra hívták Orbán Viktort, de felvették a kapcsolatot a Magyarok Világszövetségével és a szakszervezetekkel is.


A Jobbik Magyarországért Mozgalom is üdvözli Orbán Viktor tegnapi bejelentését – tájékoztatta közleményében a szervezet a Független Hírügynökséget. A Jobbik a Gyurcsány-kormány lemondatása érdekében teljes és országos mozgósításba kezd, és arra kéri a párt helyi szimpatizánsait, hogy folytassák a vidéki tiltakozásokat, és pénteken mindannyian jöjjenek a Kossuth térre.

Kedden délben kevesebb mint 100 demonstráló és néhány rendőr volt a Kossuth téren.

Kedd este kilenc órakor körülbelül 1000 békés tüntető gyűlt össze a Kossuth téren, és jórészt ismeretlen szónokok beszédeit hallgatták. Rendőri sorfal nem volt a Parlament előtt, de továbbra is kettős kordonnal védték az épületet, és mintegy 50-100 rendőr biztosította a környéket.

Kamu MSZP-tüntetésre hívják az embereket

Nem szervez utcai megmozdulást a Magyar Szocialista Párt – közölte a párt, arra reagálva, hogy e-mailen és SMS-ben szolidaritási megmozdulás híre terjed. Az MSZP arra kér mindenkit, hogy ne menjen el a megmozdulásra.

A politikának az Országgyűlésben a helye, nem az utcákon, ezért a párt a parlamentben kíván politizálni – áll a közleményben.

Október 4. Sólyom László is megszólalt

Vasárnap este Sólyom László köztársasági is megszólalt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője nyílt levélben üdvözölte az államfő szerepvállalását és levelét Sólyomnak arra a mondatára fűzte fel, hogy a politizálás színtere a parlament és nem az utca.

SÓLYOM LÁSZLÓ ÚRNAK,
a Magyar Köztársaság Elnökének

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

Vártuk és üdvözöljük újabb megszólalását.

Egyetértünk azzal, hogy Elnök Úr vasárnap esti beszéde óta történtek nem a kibontakozás irányába mutattak. Másutt, máskor és másoknak nyilván lesz alkalma annak mérlegelésére is, hogy a nyilatkozat maga mennyire szolgálhatta a kibontakozást.

Most az a fontos, hogy a szocialista frakció is magáénak vallja Elnök Úr álláspontját és kész következetesen képviselni azt : “alkotmányos rendszerünkben a néphatalom gyakorlásának és a politika formálásának elsődleges eszköze a népképviseleti Országgyűlés”. Mi is úgy véljük, hogy parlamentáris demokráciában megengedhetetlen, ha egy párt és annak elnöke a parlament helyett, sőt azzal szemben választja az utcai ultimátumok politikáját.

Értjük Köztársasági Elnök Úr nekünk szóló figyelmeztetését is.

Biztosítjuk Elnök Urat arról, hogy a szocialista parlamenti képviselők minden körülményt mérlegelve hozzák meg döntésüket a programról, a kormányról és a kormányfő személyéről. Mérlegeljük (ahogy Köztársasági Elnök Úr is kívánja) a választási kampányban történteket, valamint a jelenlegi politikai alternatívák jelentését és következményeit, az ország előtt álló feladatokat, az állampolgárok iránt érzett felelősséget, de tetteinkért, szavainkért és szándékainkért viselt saját felelősségünket is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szavazást megelőző előterjesztői beszédében maga is számot kíván vetni mindezzel.

Budapest, 2006. október 4.

Tisztelettel üdvözli:

Lendvai Ildikó
az MSZP frakcióvezetője

Keresik az őszödi beszéd kiszivárogtatóját

Vizsgálatot rendelt el a kancelláriaminiszter annak felderítésére, hogyan rögzítették a kormányfő nyilvánosságra került balatonőszödi beszédét – mondta a Független Hírügynökségnek a kormányszóvivő. Az ügyben törvénysértés gyanúja is felmerült.

A beszéd nyilvánosságra kerülése után egy szakértői elemzés készült a felvételről, amely megállapította: azt biztosan nem a Balatonőszödi MSZP-frakcióülésen meghívottként jelenlévők készítették. Ez egyrészt technikailag nem volt megoldható, másrészt ezt bizonyítja az is, hogy a hivatalos változaton és a „kalóz-felvételen” nem egy helyen vannak a kazetta-fordítási szünetek.

Mivel azonban a balatonőszödi kormányüdülő védett kormányzati objektum, ezért Szilvásy György kancelláriaminiszter Petrétei József igazságügyi miniszterrel egyeztetve vizsgálatot indított a rögzítés körülményeinek kiderítésére.

A Független Hírügynökség információi szerint a vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a köztársasági őrezred végzi.

A sorozat további cikkei itt olvashatók.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/kik-verik-szet-budapestet-osszel-5-korholas-szeretet-es-szenvedely-szavai/

A Hármak Bandája

Schilling Árpád, Gulyás Márton és Vágó Gábor. Nem tudom, jó sorrendben említjük a neveket. Nehogy bajunk legyen belőle, ha netán pontatlanul idézzük Németh Szilárdot.

A Fidesz alelnökként foglalkoztatott szellemi verőlegénye ezt a három embert nevezte meg, mint akik majd

utcai zavargásokat szerveznek az ősszel.

A Négyek bandája szebben hangzott volna. Mondhatott volna többet, kis lovag!

Németh Szilárdnak feltehetőleg bizonyítékai is vannak arra, amit állított. Lehet, hogy kihallgatta, amint a hármak éppen kitervelték az őszi akciókat. Az egyikük vállalta, hogy Túró Rudit zabrál a köztévé büféjéből. (A számlát majd a forradalom állja, mint 2006-ban). A másik elköt egy tankot október 23-án, a harmadik Soros kottájából játszik.

Németh Szilárd, bármit is gondoljunk róla, maga is tudja, hogy normális emberek röhögnek azon, amit mond.

Nem is nekik szánja a mondandóját, hanem az agyhalottaknak. Azoknak, akiknek bármilyen hajmeresztő történetet be lehet mesélni, gond nélkül elhiszik.

Németh Szilárd megnevezett három embert. Nekik köszönhetjük majd az őszi utcai csetepatékat. Aztán, ha nem lesz semmi, vagy lesz, de mégsem ők csinálják, Németh és társai mossák kezeiket.

Mindent értünk, nem kell magyarázni. Akinek meg még ennyi sem elég, kérdezze meg Németh kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Jobbik: gyűlnek az aláírások

0

Az augusztus 20-án indított kampány során eltelt időben összesen hatvanezer aláírást gyűjtött a Jobbik az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” akció keretében. Mától Budapesten állandó standon várják az aláírókat.

Gyöngyösi Márton országgyűlés képviselő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy online tízezer, papíralapon pedig mintegy 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze az aktivistáik az országban. Ha véget akarunk vetni az olcsó munkaerőre épülő gazdaságfilozófia uralmának, akkor sikert kell elérni a több országra kiterjedő mozgalommal – mondta.

Mint a FüHü is beszámolt róla, Magyarország mellett Horvátországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban, Romániában és Lengyelországban indult a kezdeményezés.

Az Európai Bizottság májusban regisztrálta azt. A résztvevő tagországokban és az Európai Unió más tagállamaiban egy év alatt legalább egymillió aláírást kell összegyűjteni, ha ez megvan, akkor a kezdeményezés képviselői az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé terjeszthetik elképzeléseiket.

Felháborodás a Göncz elleni támadás miatt

0

Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét – szögezi le a párt közleménye. A Klubrádióban Kuncze Gábor is mélységesen elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.

Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért nem írta alá a Zétényi-Takács-féle jóvátételi törvényt. A törvény azt célozta, hogy a kommunisták által politikai okokból nem üldözöttek ellen 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények – gyilkosságok, kínzások – ne számítsanak elévültnek, az elévülési idejük 1990. május 2-ától kezdjen újra ketyegni. A törvényt  a Parlament elfogadta, s Göncz, az akkori köztársasági elnök normakontrollra küldte, majd az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki.

A Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatóján Gréczy Zsolt szóvivő a többi között arra emlékeztetett, hogy az előadó alkotmánybíró, Sólyom László

a jogállami kontinuitás, a jogbiztonság és a visszamenőleges jogalkotás elfogadhatatlansága miatt minősítette alkotmányellenesnek a törvényt. 

Kuncze a Klubrádióban arra is emlékeztetett, hogy Gulyás csak arról feledkezett meg, hogy a Fidesz – élén Orbán Viktorral – nem szavazta meg a törvényt. Ahogy felelevenítette, Orbán mellett Áder János jelenlegi államfő, Deutsch Tamás EP-képviselő, Kósa Lajos leendő miniszter, Kövér László házelnök, Németh Zsolt a külügyi bizottság elnöke, Szájer József, az EP néppárti frakciójának első helyettese, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is nemmel szavazott akkor.

„Igaz az érintett törvényt 2011-12-ben a korábban nemmel szavazó fideszesek beemelték az alaptörvénybe, lényegében szó szerint átvéve.”

Gulyás szemléletére jellemző  – írja az Együtt -, hogy a köztársasági elnök történelmi felelősségéről vagy bűnéről beszél, mert egy parlament által már elfogadott, de még el nem fogadott törvényt előzetes normakontrollra küld az Alkotmánybíróságra.

„Gulyás Gergely nincs hozzászokva ahhoz, hogy az ő köztársasági elnökeik az AB-hez fordulnak.”

Keresni kell a megoldást

Az Együtt szerint lehetett volna a Zétényi-Takács törvénynél jobb megoldást találni, de az 27 év alatt sem sikerült.  Az Együtt szeptember 16-án mutatja be programját Magyarország jövőjéről, amelyben megoldást kínál többek között az ügynökakták kérdésére is, hiszen a múlt ismerete és értő feldolgozása nélkül egy demokratikus társadalom nem működhet – szögezi le a párt közleménye.

 

Botka: DK-val nem, LMP-vel igen

0

Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László szegedi szocialista polgármester. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje bízik a győzelemben, de 40 körzetet biztosan megvalósíthatónak tart. Az elől a kérdés elől kitért, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.

Botka háttérbeszélgetést tartott, amelyről beszámolva a HVG kiemelte, hogy Botka koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, s kitart amellett, hogy  Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb. Szerinte lesz megegyezés.

“Nem létezik a modell, hogy legyenek közös jelöltek az egyéni választókerületekben, de a pártok induljanak külön listán.”

Mindehhez hozzáfűzte: jogilag egy személy csak egy párt listáján szerepelhet, s ha valaki két párt közös jelöltjeként indul, az csak a közös listájukon lehet. Jogilag a koordinált indulást lehetne külön listákkal megoldani, de ebbe Botka a DK-val azért nem menne bele, mert ilyet csak olyan párttal érdemes kötni, amely plusz szavazókat hoz, azaz nem a meglévő bázison osztozik. Az MSZP esetében ilyen párt például az LMP.

Botka szombaton az MSZP politikai szezonnyitóján felsorakoztatja szövetségeseit,

köztük a korábban már ismert nevek mellett például a volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt is, aki a külpolitikáért felel majd. De meglepetésnevek is várhatók – mondta Botka, aki jelezte: a teljes csapatát még szeptemberben bemutatja.

A szocialisták miniszterelnök-jelöltje szerint legkésőbb december elejére eldől, hogy ő vagy Vona Gábor lesz-e Orbán Viktor kihívója. Ezt a közhangulat dönti majd el. A Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti – szögezte le.

LAPSZEM – 2017. szeptember 13.

0

Ma a Kornélok és a Lujzák ünneplik a névnapjukat. Szép őszies idővel köszönti őket a természet: az előrejelzések szerint ugyanis ma már mindenhol csökken a felhőzet, és napközben sok napsütés várható gomolyfelhőkkel. Zápor csak keleten lehet. A hőmérő higanyszála akár 25 fokra is felkúszhat.

Népszava:  Lehagyták a Habsburgokat a mai oligarchák

Példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől. A Népszava arról ír, hogy ismét nekiszaladt a Fidesz oligarchikus mezőgazdaság-átalakítási gyakorlatának Sallai R. Benedek. A lap felhívja a figyelmet az LMP-s politikus – akit a kormánypártok háza táján gyakran emlegetnek a zöldpárt agrároligarchájaként – Facebook-posztjára, illetve az ahhoz mellékelt tanulságos diagramra, amelyben azt kifogásolja, hogy a családi gazdaságok megsegítésének ígéretével hatalomra jutott kormányzat közreműködésével történelmi összehasonlításban is példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

A Sallai által összeállított földesúr-lista élén Csányi Sándor érdekeltségei állnak 35 ezer hektárral – nem csak ő, de a második helyezett, 26 ezer hektár fölött diszponáló Leisztinger Tamás is több földet használ, mint a történelmi nagybirtokos osztály prominensei.

Magyar Nemzet:  Nem a kerítésen múlik a bizalom

Helyszíni riportot közöl a polgári napilap a ciszjordániai Peduel izraeli illegális telep környékéről, ahol a sivatagi tájat kerítések szabdalják szépt. Bár a vezető igyekszik meggyőzni az odalátogatókat, hogy ezek nem biztonsági célból épültek, de ez nehezen hihető, mert a kerítések tetejére még szögesdrótot is kifeszítettek.

Nem mintha az izraeli telepesek egy percig is tagadnák, hogy minden eszközt bevetnek biztonságuk garantálásáért – írja a tudósító, hozzátéve: néhány széplelkű újságíróval még kisebb vitába is keverednek, miután felvetődik, hogy kerítések és falak mögül nem lehet bizalmat építeni. A vezető értetlenül áll az ötlet előtt, majd rövidre zárva a beszélgetést elmeséli, hogy az elmúlt néhány év alatt csak az ő közösségükből hat emberel végeztek a palesztin merénylők. Ugyanakkor érdekes jelenségre is felhívja a figyelmünket:

„azokon a településeken, ahol nincs kerítés, alacsonyabb a támadások száma.”

De az okot korántsem a bizalomban látja. Szerinte a technika, így a kerítés, a kamerák, elkényelmesítik az embert, nélkülük viszont kénytelenek folyamatos készültségben állni – amit az esetleges merénylők a saját bőrükön is tapasztalhattak.

Magyar Idők: Kósa Lajos interjú

Ismét egy nagyinterjú közöl a kormánypárti lap, amely Kósa Lajossal beszélgetett el a Fidesz ma kezdődő kihelyezett frakcióülése előtt választásokról., új pozíciójáról, az országról.  A tőle megszokott meghökkentő fogalmazásokkal élt ismét a Fidesz leköszönő frakcióvezetője. A többi között azt állította, hogy „miközben végig a korrupcióról beszélt az ellenzék, úgy készül a tavaszi választásra, hogy az van felírva a pólójukra: Gyertek, milliárdosok, van itt olcsóért minden!”. Kósa szerint Simicska Lajos kilóra megvette a Jobbikot, s szerinte az egymással is marakodó ellenzéki pártok választási győzelme a politikai horror kategóriájába tartozna. A frakcióüléssel kapcsolatban azt állította, hogy annak központi témája  a migráció, az ország védelme lesz, mivel ez a legnagyobb kihívás, a napi politikai küzdelem tárgya nemcsak nálunk, hanem szerte Európában. A kötelező kvótával kapcsolatban azt mondta, hogy a küzdelem első szakasza lezárult, az Európai Bíróság ítéletét nem lehet végrehajtani, mert nincs rendelkező rész. A küzdelem a kvótával kapcsolatban a kötelezettségszegési eljárással folytatódik, amely jövő év tavaszán zárulhat le. Ezt követően lehet majd konkrét intézkedést megfogalmazni, ha egyáltalán akkor még lesz az unióban kötelező betelepítési kvóta. A migránsok szétosztásával kapcsolatos döntés határideje két héten belül, szeptember 26-án le­jár.

Magyar Hírlap: Nem kérünk a brüsszeli kényszerből

Hibásnak tartja az Európai Unió migrációs politikáját Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament alelnöke. A Magyar Hírlap a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) politikusával készített villáminterjút. A politikus kifejtette meggyőződését, hogy a kvótarendszer egy tisztán elméleti megoldás, amely működésképtelennek bizonyult, amikor szembesült a valósággal. A kvótában meghatározott százhatvanezer migránsból mindössze húszezret helyezték á, s csak két tagállam, Málta és Finnország teljesítette a kvótáját. Szerinte ez bizonyítja, hogy hibás a migrációs politika. Hozzátette azt is, hogy szerinte a migránskvótákat illetően Lengyelország érdeke egybeesik a visegrádi csoport tagjainak érdekével. „Támogatjuk Magyarországot és Szlovákiát abban, hogy érvényesítse polgárainak döntését, és nem egyezünk bele az unión belüli kényszerbetelepítésekbe. Leszögezte azt is, hogy „Nem engedhetünk Brüsszel zsarolásának!”.

ENSZ menekültügyi főbiztosa: meg kell szüntetni a tranzitzónákat Magyarországon

0

Filippo Grandi felszólította Magyarországot, hogy növelje a menedékkérők esélyeit, hogy beléphessenek az országba és elinduljon a menekültügyi eljárásuk, egyben szüntesse meg a határon az úgynevezett „tranzit zónákat”, amelyekben, miként fogalmazott, gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket.

A főbiztosság közleménye szerint Filippo Grandi találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és elmondta, hogy az ENSZ Menekültügyi Szervezete elismeri: minden országnak jogában áll megvédeni a határait,

„de a menekültek oltalmazása és az ország biztonságának a szavatolása együtt is megvalósítható.”

Nyomatékosan kiemelte az európai szolidaritásnak a szükségességét, és annak a jelentőségét, hogy az EU valamennyi tagállama, köztük Magyarország, vegye ki a részét abból az uniós programból, amelynek célja menedékkérők áthelyezése Görögországból és Olaszországból.

Sajtótájékoztatóján azt mondta a betelepítési kvótákról: egyes uniós tagállamok jogosan kérik a terhek megosztását, és

sajnálatos, hogy Magyarország nem vesz részt ebben.

Grandi aggódik, hogy Magyarországon a menedékkérőket, köztük számtalan kisgyereket, a menekültügyi eljárásuk idejére fogva tartják a „tranzit zónákban”.

„Gyerekeknek különösen nem szabadna soha rácsok mögött őrizetben lenniük”

– mondta Filippo Grandi, miután felkereste a magyar-szerb határon lévő röszkei tranzit zónát. Megjegyezte, hogy azok a 14 év alatti gyerekek, akik egyedül, szüleik és más felnőtt hozzátartozóik nélkül érkeznek az országba, nyitott befogadó központba kerülnek, ahol megfelelő ellátást kapnak. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szorgalmazta, hogy Magyarország továbbra is tartsa fenn a szóban forgó intézményt, egyúttal pedig helyezze ott el a 14 évesnél idősebb kísérő nélküli gyerekeket is.

Fotó: UNHCR/Kitty McKinsey

„Menedéket kérni nem bűncselekmény” – mondta Filippo Grandi.

„A menekültek, akikkel találkoztam, egyszerűen csak biztonságot keresnek Európában, és most nagyon aggódnak a jövőjÜk miatt.”

Arra kérte a magyar kormányt, enyhítsen a menekültügyi rendszere szigorán, annak érdekében, hogy az országba belépő menedékkérők ne akadályokba ütközzenek, hanem

induljon egy tisztességes menekültügyi eljárás

az ügyükben, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Röszkei látogatásán Grandi találkozott a tranzit zónában lévő kísérő nélküli kiskorúakkal, köztük két 14 éves fiúval. Egyikük, Ahmad, Szíriából, Aleppóból menekült el 12 évesen, és egy

közel két esztendei gyötrelmes út után alig egy hónapja érkezett Magyarországra.

Mint elmondta, bízik abban, hogy megkapja a menedékjogot, mivel a családja veszélyben van, és reméli, hogy megmentheti őket, amint sikerül kérvényeznie a családegyesítést.

Fotó: UNHCR/Kitty McKinsey

Szulejman, aki Afganisztánból, Kabulból indult útnak, egy nagy sebet mutatott a karján, amit a szavai szerint még otthon egy tálib támadásban kapott. Azt mondta, fél, hogy esetleg haza kell térnie, és szívesen maradna Magyarországon.

A menekültek Röszkén konténerekben laknak, amelyek fű helyett murvával felszórt, pengésdrót kerítéssel lezárt szűk udvarokat fognak körül. Kapnak orvosi ellátást és egyéb szolgáltatásokat, és nemrégiben különböző gyerekfoglalkozások is elindultak.

Amire a menedékkérők a leginkább panaszkodnak, az a menekültügyi eljárásukat övező információhiány,

illetve az, hogy be vannak zárva, megfosztva szabad mozgás lehetőségétől, attól, hogy a pengésdrót kerítésen kívülre kilépjenek.

Az elmúlt néhány évben Magyarország megszorító jogi lépésekkel módszeresen tette rendkívül szigorúvá a menekültügyi rendszerét, és lényegében

eltörölt minden, az elismert menekülteknek a beilleszkedésükhöz korábban nyújtott állami támogatást.

Magyarország egyidejűleg fizikai akadályokat is emelt, beleértve a pengésdrót kerítést a határain, és még azzal is korlátozza a hozzáférést a menekültügyi rendszeréhez, hogy mindössze tíz menedékkérőt enged be az országba minden egyes munkanap.

„Amikor ma a határkerítésnél álltam, úgy éreztem, az egész rendszer arra van kitalálva, hogy távol tartsa az országtól a nemzetközi oltalomra szoruló embereket,

és így sokakat megakadályozzon abban, hogy törvényesen benyújthassák a menedékkérelmüket” – mondta Filippo Grandi.

Miután a menedékkérők bejutnak Magyarország valamelyik tranzit zónájába, ott a menekült elismerési arányok alacsonyak, még az olyan emberek esetében is, akik háború vagy fegyveres konfliktus sújtotta országokból jönnek, például Irakból vagy Afganisztánból, pedig a kormány tagjai, akikkel a főbiztos találkozott, arról tájékoztatták, hogy dolgoznak az eljárás javításán.

A 9,8 milliós Magyarországon ma megközelítőleg 5 000 ember rendelkezik menekült státussal.

Ez volt ma – 2017. szeptember 12.

0

Ha nem volt ideje követni ma a híreket, nem tudja, mi történt Magyarországon és a világban, akkor olvassa el összefoglalónkat!

Fejfájás az MSZP-ben

Okozott, okoz némi fejfájást a paksi időközi polgármester választás eredménye a szocialistáknál. Még akkor is, ha a most vasárnapi szavazáson, hivatalosan, MSZP-s politikus nem is indult, az a fölény, amit a Fidesz jelöltje mutatott, erős aggályokat vetett fel a baloldalon.

Botka László most már januári szövetségkötést emleget.

Egyre több a gyerekkatona a Közel-Keleten

Egyedül a polgárháborús Jemenben több mint 1700 gyerekkatonáról tud a UNICEF. Az ENSZ gyerekvédelmi szervezetének regionális igazgatója szerint, míg a világon mindenütt javul a gyerekek helyzete, ebben a régióban rohamosan romlik.

12 millió gyerek szorul azonnali segítségre Szíriában és 5 millió Irakban.

Jemenben pedig gyakorlatilag mindegyik.

Olajembargó Észak-Korea ellen

Bár a teljes olajembargót, amit az Egyesült Államok szeretett volna, nem szavazta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de így is az eddigi évi 8,5 millió hordó olaj helyett csak 2 millió hordó jut be Észak Koreába. Ezenkívül

megtiltják, hogy külföldön észak-koreai textilipari termékeket vegyenek,

és azt, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazautalhassák a fizetésüket.

Zsidózás a mobilgát kapcsán

A mobilgátat támogató Egyesület a Római Partért nevű szervezet a Facebookon nekitámadt az ellenzőknek. Mint írták,

„zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni”

őket azzal, hogy a part helyett a Nánási úti nyomvonalon építenék meg a védművet, „mintha elfelejtették volna, mi történt rokonságukkal a ’40-es években”.

Az azeri botrány és az állítólagos zavargások a nemzetbiztonsági bizottság előtt

Rogán Antalt is meghallgatta volna a nemzetbiztonsági bizottság, de ő nem ment el. A bizottság MSZP-s elnöke szerint a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek

semmilyen konkrét információval nem rendelkeznek

a Rogán Antal és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.

A fideszes alelnök szerint nincs összefüggés a hírekben megjelent számlák, offshore-ügyek és az azeri baltás gyilkos kiadatása között, a jobbikos tag szerint erről még tart a vizsgálat.

Nem lesz népszavazás az euróról és a kannabiszról

Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság a kannabisz legalizálásáról és az euró bevezetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket. Előbbit a Magyar Liberális Párt adta be, utóbbit pedig a Polgári Világ Pártjának elnöke.

Hihetetlen pusztítást okozott Irma

Vízben áll egy autó a floridai Orlandóban
Fotó: MTI/EPA/Gerardo Mora

“Elég sok szörnyűséget láttam, de ehhez hasonlót még soha”

– ezt mondta a holland király, miután az országhoz tartozó Sint Maartenre látogatott, amelyet letarolt a hurrikán. A sziget másik fele Franciaországhoz tartozik – oda Emmanuel Macron látogatott el.

Irma Amerikában trópusi viharrá gyengült, de több államban még tart a rendkívüli állapot. Egész városok vannak víz alatt, több millió embernél nincs áram, Floridában üzemanyaghiány is van.

 

FRISS HÍREK

Az oroszok m...

BKV-finanszí...

Elhatárolódo...

Magányvélemé...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK