Fontos

DK: Vonják vissza a Tiborcz-céget helyzetbe hozó kormányhatározatot

0

A Demokratikus Koalíció gyomorforgatónak tartja, hogy a miniszterelnök vejének további gazdagodása miatt alakult ki országos vérhiány – írja közleményében a párt a Független Hírügynökség által bemutatott vérplazma üzletről.

A DK közleménye felhívja a figyelmet arra, amit a FüHü cikke is hangsúlyozott: országos vérhiányhoz vezethet, hogy csökkentették a vérplazma adásért járó összeget, ezért kevesebben mennek vért adni. „Orbán Viktor veje nem csak selejtes közvilágításból gazdagodik, hanem egy másik cége egy kormányhatározatnak köszönhetően hasznot húz az önkéntes véradókból is” – írják.

A DK követeli, hogy vonják vissza a kormányhatározatot, amellyel lecsökkentetét a véradóknak járó költségtérítést.

Ahogy a témával foglalkozó első cikkünkben megírtuk, a vérplazma százmilliós üzlet, amelyben a miniszterelnök veje, Tiborcz István is érintett. Újabb írásunkból pedig kiderült, hogy a Magyarországon működő vérplazma cégek válságstábot hívtak össze a napokban, mert annyira lecsökkent a véradó és plazmaadó emberek száma, amióta radikálisan csökkentették a véradók költségtérítését, és kiderült, hogy Tiborcz István is belekeveredett a vérplazma bizniszbe. Ez veszélyezteti a hazai egészségügy működését.

Lázár nem tudott vizelni az utcán, olyan jó a közvilágítás

0

Fél órás késéssel, de mindjárt az elején egy kis műsorral kezdődött a csütörtöki kormányinfó: Harangozó Tamás MSZP-s képviselő átnyújtotta Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a kalocsai és szolnoki OLAF-jelentéseket.  Ezenfelül megtudhattuk, hogy Soros György miképp oktatja ki a bevándorlókat, de szóba került a meglepetést hozó hódmezővásárhelyi választás is.

Lázár János a csütörtöki kormányinfón elején leszögezte, hogy a 39 nap múlva megrendezésre kerülő parlamenti választások fő tétje az, hogy bevándorlóország leszünk-e?

Vagyis a „lázári értelmezés” szerint a

2018-as áprilisi választások arról szólnak, hogy Soros György vagy Orbán Viktor alakít-e kormányt Magyarországon.

Ezen a téren pedig ők a Fideszben mindent bevetnek és megtesznek azért, hogy meggyőzék a választópolgárokat. Sőt, a harc pedig már nemcsak az Európai Unió, hanem az ENSZ ellen is fog zajlani. Habár később egy újságírói kérdésre elismerte, hogy a nemzetközi vitát kavaró szövegtervezetben eredetileg nem szerepel a kötelező befogadás, ez bármikor megváltozhat a jövőben. Ugyanúgy hozzátette, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy négy – migárcióval kapcsolatos – kérdésben kérje ki a testület állásfoglalását.

Apropó a bevándorlás: Lázár az újságírók előtt olvasott fel a „Soros-bibliából”, amely tartalmazza azokat a szövegeket, amelyeket a Magyarországra érkező migránsoknak el kell mondaniuk. Olyan mondatokról van szó, mint

„egy harmadik nem biztonságos országon keresztül érkeztem”; „elveszítettem menekülés közben a családomat” vagy „egy üldözött társadalmi csoport tagja vagyok a Közel-Keleten”.

Ezek a mondatok pedig mind a „Soros-terv” részei, hogy a magyar és az uniós hatóságok így könnyebben fogadják el bevándorlók menedékkérelmét. Később Lázár hozzátette, hogy egyes ellenzéki jelöltek „aláírtak Soros Györgynek”, akik emiatt „hazaárulók”, de ő megtalálja az Európai Bizottságon belüli magyar hazaárulókat.

Kijárt a kormányzati bírálatokból az LMP-s Hadházy Ákosnak, Emmanuel Macron francia elnöknek és Jávor Benedeknek is. Lázár a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjéről megjegyezte, hogy ő számít a legfőbb magyar kormány elleni feljelentőnek az Európai Parlamentben.

A kormányinfó egyik „fénypontja” az volt, amikor

Harangozó Tamás szocialista képviselő két OLAF-jelentéssel a kezében lépett oda Lázárhoz,

hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszternek inkább erről kellene beszélnie, mintsem a  bevándorlásról. Harangozó azután „halaszthatatlan közfeladatokra” hivatkozva kivonult a teremből és nem várta meg a választ, amin Lázár sajnálkozott. Hangsúlyozta, hogy az egész világításfejlesztés a szocialista kormányok ötlete volt, amihez Kovács Zoltán szóvivő hozzátette, hogy Harangozó maga mint szekszárdi önkormányzati képviselő megszavazta a város világításfejlesztését.

Lázár azzal próbálta igazolni a közvilágítási program sikerességét, hogy a vasárnapi hódmezővásárhelyi polgármesteri választások után, úton hazafele gyalogolva nem tudott a város utcáin vizelni este, mert annyira jól világítanak az utcai lámpák. Lázár János a hódmezővásárhelyi választásról azt mondta, hogy gratulál a függetlenként induló Márki-Zay Péternek, és támogatásáról biztosította a maga, illetve a kormány nevében is.

Az ENSZ az új Soros? – A valóságban semmi sem kényszer

Egyetlen országot se akar semmire se kényszeríteni az ENSZ a menekültügyi megállapodás tervezetében, noha ezt állítja a magyar kormány. Éppen hogy minden állam szuverén joga saját migrációs politikát gyakorolni – áll egyebek mellett a tervezetben.

Az ENSZ azt akarja, hogy folyamatosan fogadjunk be migránsokat. Magyarország dönt, nem az ENSZ: ez a felirata az új kormányzati kampányplakátnak, amely a sorosozó hadjáratot váltja fel.

A kormány Facebook-oldalán azt írják, hogy „a kormány tájékoztató kampányt indít az ENSZ migrációs csomagjáról. A szervezet azt akarja, hogy bontsuk le a bevándorlás útjában álló kerítést, folyamatosan fogadjunk be migránsokat, és fizessük a migránsok letelepedését és munkavállalását. A magyar kormány elutasítja ezt. Ragaszkodunk ahhoz, hogy mi dönthessünk a saját jövőnkről. Magyarország dönt, nem az ENSZ!”.

A nemzetközi egyezmény február elején kibocsátott tervezete már címében is biztonságos, rendezett és szabályozott migrációról (bevándorlásól) szól.

Leszögezi egyebek mellett, hogy ez a megállapodás

jogilag nem kötelező erejű dokumentum.

Hatálya (hatásköre) a konszenzusra, a hitelességre, a kollektív tulajdonra és a közös végrehajtásra támaszkodik. Ez az együttműködési keret elismeri, hogy egyetlen állam sem képes önállóan kezelni a migrációt a jelenség természeténél fogva transznacionális jellege miatt – olvasható.

És, ami a lényeg: az egyezmény megerősíti az államok azon jogát, hogy szuverén joghatóságot gyakoroljanak a nemzeti migrációs politika felett.

Vagyis minden ország maga alakítja ezzel kapcsolatos jogát.

Az igaz, hogy bizonyos kötelezettségeket vállalniuk kellene a kormányoknak. Például az emberi jogok terén, amelyek a megállapodás alapját képezik. „Az itt tárgyalt cselekvési kötelezettségvállalások végrehajtásával biztosítjuk az összes bevándorló emberi jogainak tényleges tiszteletét, védelmét és teljesítését státuszuktól függetlenül, a migrációs ciklus minden szakaszában”.

A továbbiakban szó van még arról, hogy a menekülteknek folyamatos tájékoztatást kell nyújtani, iratokkal ellátni őket, megszüntetni a megkülönböztetést, tényekre támaszkodó vitát folytatni a problémáról és a valóságra támaszkodó menekültpolitikát folytatni.

Az csak sejthető, hogy mi a „felháborodás” igazi oka. Az eddigiek – és más hasonló, jogilag nem kötelező vállalások -, vagy azok a mondatok, amelyek azt részletezik, kiknek kellene részt venniük a menekültprobléma megoldásában.

Eszerint az egyezmény széleskörű, több érdekelt fél közötti partnerséget támogat. Ezek között ott találjuk magukat a menekülteket, a diaszpórákat, a helyi közösségeket, egyetemeket, a magánszektort, a parlamenti képviselőket, szakszervezeteket, az országok emberi jogi szervezeteit, a médiát és más releváns szereplőket. No meg a civil szervezeteket. Amelyekkel éppen törvénybe foglalni tervezett háborúban áll a kormány.

A kampányban is tájékoztat a szamizdat

Valószínűleg megduplázta országos jelenlétét a „szamizdat” újság, a Nyomtass te is! augusztusi indulása óta. Az önszerveződő alternatív tájékoztató részt vesz a választási kampányban is, Hódmezővásárhelyre különszámot készítettek.

Pontos visszajelzések híján csak megbecsülni lehet, mekkora példányszámban terjed a Nyomtass te is!. Ez amolyan szamizdat jellegű újság, amely a legfontosabb közéleti hírekből készít négy oldalas összeállítást minden héten, s amelyet öntevékeny emberek, csoportok nyomtatnak és terjesztenek.

A tavaly augusztusban indult kezdeményezés novemberben már körülbelül ötven településre jutott el, most pedig ennek dupláján biztosan jelen vannak – tudta meg a Független Hírügynökség az ötletgazdától, L. László János újságírótól.

Olvasótáboruk 10-20 ezres méretű lehet,

vagyis bőven vetekszik például a kormánysajtó országos napilapjainak példányszámaival (amelyet egyébként titokként kezelnek).

A Nyomtass te is! szándéka éppen az, hogy – amiként erről korábban írtunk – legfontosabb célcsoportjukhoz, a kistelepülésen élőkhöz juttassák el azokat az információkat,

amelyek elől a hivatalos kommunikáció elzárja őket.

Időközben a kistelepülések mellé felkerültek a térképre nagyobb városok is, 4-5 ezer példány Budapesten kel el.

A készítés és terjesztés roppant egyszerű: a lap weboldaláról http://nyomtassteis.hu/ letölthető az aktuális négy oldalas szám, amelyet aztán bárki kinyomtathat és terjeszthet.

 

A legutóbbi lapszám. Forrás: nyomtassteis.hu

Az alternatív valóság elleni küzdelem jegyében alaposan felpörgött a lap terjesztése, a hódmezővásárhelyi múlt hét végi polgármester-választásra különszámot készítettek, és részt vesznek a Közös Ország Mozgalom programismertető országjárásában is az áprilisi parlamenti választások előtt. (Ezeken a kormánypártok nem képviseltetik magukat.) Mindenhová előre elkészítenek olyan számot, amelynek részei a helyi tudnivalók is. Már kaptak megkeresést Siófokról, az MSZP-Párbeszéd-DK közös jelöltje, Magyar György csapatától és egy esztergomi független jelölttől.

Céljuk az, hogy az áprilisi választás véghajrájában minél több helyre eljussanak, reális információkkal ellátni a helyi lakosokat,

megkönnyítve a tájékozódást a pártok és jelöltek elképzeléseiről is.

Ismertségük alapján egyre több adományt is kapnak. Olyanoktól, akik nem tudnak közreműködni, de például pénzzel segítik őket – mondta L. László János. Hírük pedig már messzire terjed, nemrégen a The Washington Postba is bekerültek.

Az alapkoncepció változatlan: heti négy oldal, most már tíz megyei változattal, amelyekben egy oldal helyi híreket tartalmaz. A cél is ugyanaz: minden megyeszékhelyen legyen egy-egy önálló független csoport a terjesztésre. Ahol lehet, igyekeznek együttműködni független helyi online portálokkal.

A Nyomtass te is! pályázik az amerikai nagykövetség pályázatában meghirdetett 500-700 ezer dollárra, amellyel a független vidéki sajtót kívánják támogatni. Jelentkeztek tovább a Kétfarkú Kutya Párt „kampánypénz-tékozló” kiírására is.

Radványi: minden bizonnyal elindul a vizsgálat Orbánék ellen

„Ha minden igaz, szeptemberig megszülethet a döntés arról, hogy felkerül-e a Magnitsky listára Orbán Viktor és nyolc társa, akik ellen minden bizonnyal vizsgálat indul a Frontiers of Freedom bejelentése alapján” – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Radványi Miklós, az amerikai jobbközép szervezet elnökhelyettese, a beadvány aláírója. Korrupció és emberi jogok megsértése miatt indul(hat) eljárás konkrétan megnevezett kilenc személy – Orbán, több családtagja, miniszterek és más vezetők –  ellen a bejelentés nyomán.

 

Mint portálunk elsőként beszámolt róla, a Frontiers of Freedom Rex Tillerson, külügy- és Steven Mnuchin pénzügyminiszternek címzett bejelentésben Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen kér eljárás indítását a Global Magnitsky Törvény keretében. A törvény felhatalmazza az amerikai elnököt arra, hogy megtagadja a vízumot attól, s befagyassza a vagyonát annak, aki súlyosan megsérti az emberi jogokat, s korrupciós és/vagy pénzmosási ügyekbe keveredik. Az eljárás megindítását kezdeményező felvezető levél és a több oldalnyi, a konkrét ügyeket is ecsetelő linkeket tartalmazó melléklet összeállításában kulcsszerepet játszott a magyar származású Radványi, aki az elmúlt hónapokban számos írásban (itt és itt) foglalkozott a magyarországi helyzettel, nyílt levelet is intézett már Orbánhoz, s legutóbb már apokaliptikus dolgokat jósolt arra az esetre, ha minden marad a régiben.

A mostani bejelentés lehetséges sorsát firtató kérdésünkre Radványi azt mondta, hogy biztos abban, nem teszik félre, s elindul majd a vizsgálat.

Emlékeztetett arra, hogy az amerikai pénzügyminisztériumnak van egy speciális, profi és hatékony nyomozó osztálya, amely kifejezetten a pénzügyekre, a banki műveletekre szakosodott szakértőkből áll. Az ő kezük – legálisan – mindenhova elér, ahol bármilyen amerikai pénzintézeti és egyéb érdekeltség van, s nyomozás esetén le tud követni bármilyen pénzmozgást a világban.

„Egy dologban legyen biztos” – mondta – „amikor egy amerikai nagykövet vagy egy ideiglenes ügyvivő korrupcióról beszél, akkor emögött a kijelentések mögött ott állnak a Pénzügyminisztérium speciális nyomozói által összegyűjtött bizonyítékok”.

Most egyébként az következik – vetítette előre –, hogy idővel elkezdik a nyomozást („persze itt sem őrölnek nagyon gyorsan a bürokrácia malmai”), s ha bebizonyosodik a bejelentés igazságtartalma, akkor megszületik a döntés arról, hogy ezeket az embereket felteszik a Magnitsky listára. Radványi biztos abban, hogy a vizsgálatot el fogják indítani, nem csak amiatt, mert alapos munkát végeztek és több oldalnyi linkgyűjteményben tálalták a bizonyítható ügyeket, hanem amiatt is, mert az emberi jogi szervezetek által eddig a törvény keretében benyújtott egyik bejelentés sem volt ennyire célzott. Soha még nem fordult elő a törvény másfél éves történetében, hogy egyszerre egy ország vezetését vádolják meg – mutatott rá.

„Már az idén megszülethet a döntés, szerintem még a novemberi képviselő- és kormányzóválasztások előtt, akár már szeptemberben”

– mondta, hozzátéve: addig eldől, hogy felkerülnek-e a listára Orbánék. Ha igen, az nyilvános lesz – azt ki fogják hirdetni, s Magyarországon sem lehet majd elsumákolni – szögezte le.

Kérdésünkre, hogy miért érezte elérkezettnek az időt arra, hogy pont most tegyenek ilyen lépéseket, azt mondta: kezdett elege lenni abból, hogy ő is, mint sokan mások csak írogatják a cikkeket, de valójában nincs komolyabb hatás, semmi nem változik.

Viszont most, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is elindította a lavinát, úgy gondolta, hogy jó lenne ezt nemzetközivé szélesíteni: s pontosan ez fog történni, amikor az Egyesült Államokban is elkezdenek nyomozni, annak már lehet hatása.

S azért a Global Magnitsky Törvény kínálta lehetőséget használták ki, mert ő maga jól ismeri a törvényt, voltak már hasonló ügyei, s biztos benne, hogy annak hatálya alá tartozik az Orbán-klán tevékenysége. Miután pedig az intézetükben ő viszi a külpolitikai témákat, ráadásul beszél és olvas (köztük a sajtót is) magyarul, kézenfekvő volt, hogy oroszlánrészt vállal a munkából.

Felmerül persze a kérdés: olyan vád érheti, hogy miután nem egészen másfél hónap van már csak hátra az április 8-i országos választásokig, ebbe akarnak beavatkozni a feljelentéssel – ahogy egyébként a Fidesz már megvádolta az OLAF-ot is ezzel. Radványi erre a felvetésünkre úgy reagált: „Ezek az emberek nem csak nyolc éven keresztül loptak, csaltak, sikkasztottak, hazudtak – ezt teszik 1993, az elhíresült Székház-eset óta.

„A témát nem én találtam ki, s nem avatkozom bele semmilyen magyar belpolitikai ügybe, pláne nem választásba, én az egész ügyet az amerikai érdekek szempontjából kezelem.

Mint korábbi írásaimban is rámutattam: Orbán már az Egyesült Államok és egyébként az Európai Unió egységét veszélyezteti. Engem, mint amerikai állampolgárt, korábbi jelentős állami tisztségeket viselő embert az érdekel, hogy Orbán miként befolyásolja a amerikai nemzetbiztonság és külpolitika érdekeit. Ilyen megközelítésben persze fontos lenne, hogy ne válasszák újra – de a kiinduló pont nem ez, hanem az USA érdeke” – mondta. S mint hozzátette: a belügyekbe való beavatkozást nem lehet ilyen tágan értelmezni a jog betűje szerint sem. A szólásszabadság és véleménynyilvánítás pedig alapvető jog. Egyébként – mutatott rá – messze nem csak a magyar helyzettel foglalkozik, a közelmúltban jelent még például az erdogani Törökországgal foglalkozó írása. De írt már Pakisztánról, Kínáról, stb. – mindig Amerika szempontjából.

Felmerül persze az is, hogy nem fél-e attól, hogy per indítanak ellene – Radványi erre úgy reagált: állna egy per elébe, már csak azért is, mert annak keretében Orbánék kénytelenek lennének kiadni minden információt – mindezt eskü alatt. A hamis tanúskodást pedig Amerikában öt év börtönnel büntetik – tette hozzá.

A Fidesz 17 pillanata – 4. Kigyúrt kopaszok a választási irodánál

Két évvel ezelőtt, 2016. február 23-án Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke a Klubrádió reggeli műsorában mondta el, hogy 15-20 “bőrfejű”, fiatalember állta el a Nemzeti Választási Iroda bejáratát az Alkotmány utcában. Ezzel megakadályozták, hogy a párt szóvivője, Nyakó István népszavazási kérdést nyújtson be a vasárnapi boltzárral kapcsolatban.

A történet előzménye, hogy a hivatalosan heti pihenőnapnak nevezett, ám valójában az üzletek vasárnapi zárva tartását célzó törvény heves vitákat és ellenérzéseket váltott ki a társadalomban. Többen is megpróbáltak népszavazást kezdeményezni az ügyben, ám ezek a próbálkozások egytől egyig elbuktak.

Hol a jog állta útját, hogy az emberek szavazhassanak a vasárnapi nyitva tartásról, hol pedig valamilyen külső körülmény miatt hiúsult meg a népszavazás.

Amikor azon a február 23-i napon Nyakó István, az MSZP szóvivője a kora reggeli órákban megérkezett a Nemzeti Választási irodához, ám hiába volt ő az első, mégis megelőzte egy idős hölgy. Erdősi Lászlóné ugyan csendben – és látszólag magányosan – ült a választási iroda előterében, ám szemmel látható volt, hogy az előbb említett kopasz fiatalemberek hallgatólagos támogatását élvezte.

Lukács Zoltán az MTI-nek elmondta: provokációnak tartja az esetet, hogy szélsőjobboldali férfiakat küldött rájuk a hatalom. Szerinte nehezen elképzelhető, hogy a helyszínen lévő férfiak mindannyian népszavazási kérdést akartak benyújtani, sokkal valószínűbb, hogy meg akarják akadályozni, hogy a vasárnapi zárva tartás ügyében népszavazást lehessen tartani.

A sajtó – legalábbis annak a kormányhoz nem kötődő része – utánaeredt a történetnek. Hamar kiderült, hogy a kopasz fiatalemberek passzív, de hathatós védelmét élvező hölgy nem más, mint a herceghalmi polgármester felesége.

Akinek a férjéről, Erdősi Lászlóról annyit lehet tudni, hogy a régi fideszesek közé tartozik, 2010-ben Herceghalmon a Fidesz jelöltje volt, 2014-ben viszont már függetlenként indult. A felesége azonban még ekkor is egy Orbán Viktort ábrázoló, „Az én miniszterelnököm” feliratú kitűzővel járt-kelt a településen a választás idején. A Facebookon pedig többen arra hívták fel a figyelmet, hogy Erdősi Lászlóné és a rezsicsökkentést reklámozó idős asszony nagyon hasonlít egymásra.

Utóbb az is kiderült, hogy egytől egyig büntetett előéletűek azok a kopaszok, akik megakadályozták, hogy Nyakó István beadhassa népszavazási kezdeményezését, egyiküket fegyveres rablásért ítélték el. (Mindezt Nyakó ügyvédje tudta meg a nyomozati iratokból.)

Ami viszont furcsa, hogy sem Erdősi Lászlónét, sem a kopasz fiatalembereket nem hallgatták ki az ügyben. Hiába derítette ki a rendőrség, hogy kicsodák, hiába adták meg a nevüket, elérhetőségüket, a nyomozó szervek nem tartották fontosnak, hogy megkérdezzék ezeket a kopasz urakat.

Pedig elmondhatták volna, hogy valójában miért is mentek egy igen szokatlan időpontban a választási irodához, miért tornyosultak fenyegetően az MSZP kezdeményezését beadni kívánó Nyakó István elé. Mióta foglalkoznak olyan intenzíven közéleti kérdésekkel, hogy reggel 6 órakor népszavazási kezdeményezést tartalmazó dossziékkal érkezzenek a választási irodához? Lett volna kérdés elég, de talán azért sem zaklatták őket, mert még elkotyogták volna, hogy ki rendelte őket e viszonylag szokatlan időpontban a Nemzeti Választási Irodához.

A fotókon szereplő kopaszok közül ketten, a Tibike és Lóci becenévre hallgató nagytestű fiatalemberek egy korábbi felvételen Fradi Security feliratú rendezői mellényben, sorszámmal a mellükön láthatók.

A sajtó azt is megtudta, és nyilván Erdősi Lászlóné is elmondta volna, ha a nyomozó hatóságok megkérdezik, hogy az őt kísérő fiatalembert Varró Ádámnak hívják.

Az pedig nyilván csak a véletlen műve, hogy Varró Ádám és Kubatov Gábor titkára, Kindlovits Máté osztálytársak is voltak a Pál Apostol Katolikus Gimnáziumban. Hab a tortán, hogy osztályfőnökük Ríz Levente volt, a XVII. kerület fideszes polgármestere volt.

Sok a különös egybeesés, melyek azért jelzik, hogy a Polt Péter felügyelte ügyészség miért nem tett semmit. Pedig, egy állampolgárt megakadályozni abban hogy demokratikus jogait gyakorolja – szavazzon, népszavazási kérdést nyújtson be, stb.  – a jogállamiság súlyos megsértése és mint ilyen, bűncselekménynek számít.

Az ügyészség a történtek után fél évvel bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

Egy internetes mém 2016-ból.

 

A történet utózöngéje, hogy a múlt héten kiderült: Nyakó István pótmagánvádas büntetőeljárás indított azokkal a kopaszokkal szemben, akik két évvel ezelőtt megakadályozták, hogy elsőként adja be a népszavazási kezdeményezést.

Magánvádas esetben nem a Polt Péter vezette ügyészség képviseli a vádat, hanem a sértett.

Négy alatt huszonegyen fagytak meg

0

Európa-szerte szedi áldozatait a fagy. Kedden és szerdán két nap alatt csaknem kétszázan hűltek ki végzetesen az Európai Unió országaiban, közülük 140-en a kelet-európai tagállamokban, illetve Ukrajnában. A nyugat-európai áldozatok többsége hajléktalan bevándorló volt – jelentette a Magyar Szociális Fórum csütörtökön.

Magyarországon csupán vasárnaptól szerdáig, négy nap alatt 21-en fagytak meg, többségükben fűtetlen lakásokban, illetve kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. (A fagyhalál magyarországi áldozatainak száma február végére elérte a 185-öt. Február közepe óta 36-an szenvedtek rendkívüli kihűléses halált).

Az áldozatok többsége magára maradt idős, beteg ember, illetve nyomorban élő személyek,

akik a február közepén lezárult szociális tűzifa juttatás keretében nem kaptak elég fűtőanyagot, szerény jövedelmükből pedig nem futotta tüzelőanyag beszerzésére.

A Magyar Szociális Fórum arra kéri a lakosságot, hogy minden eddiginél jobban segítsen a magukra maradt embereken, figyeljen oda rájuk, juttasson nekik tüzelőanyagot, vagy biztosítson nekik meleg helyet, ahol át tudják vészelni a rendkívül hideg éjszakákat és nappalokat.

Az orosz titkosszolgálat állhat a kárpátaljai magyarok elleni támadás mögött

0

A kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát tegnap. Ezt erősíti, hogy a hónap eleji, hasonló ungvári gyújtogatással kapcsolatban olyan lengyel szélsőségeseket vettek őrizetbe, akik egy oroszbarát csoport tagjai.

Keddre virradó éjjel gyújtották fel a KMKSZ ungvári székházát. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó ezek után azt írta: semmi kétsége nincs arról, hogy ezt az orosz titkosszolgálatok inspirálták. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat,

az FSZB ugyanis már többször szervezett provokációt Kárpátalján.

Ennek igazolására Moszkal megemlítette a provokatív magyar nyelvű táblák tavalyi kihelyezését a beregszászi és nagyszőlősi járásokban, a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felrobbantását tavaly októberben és a KMKSZ-székház elleni február 4-i támadást.

Ez utóbbi támadással kapcsolatban Lengyelországban vették őrizetbe a gyanúsítottakat.

Mindannyian a Falanga nevű szélsőjobboldali, oroszbarát csoport tagjai.

Két férfit le is tartóztattak, a harmadikat egyelőre elengedték.

Moszkal szerint az FSZB célja, hogy destabilizálja Ukrajnát, ezért gerjesztik a nemzetiségi feszültségeket. Ez a módszer egyébként régóta szerepel az orosz titkosszolgálatok taktikai repertoárjában, már a KGB is előszeretettel használta.

Öt évre megújították a Közép-Európai Egyetem akkreditációját

0

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem akkreditációját. Szintén mai hír, hogy az egyetem programjai öt tudományterületen is a világ legjobbjai közé kerültek egy rangsorban.

A CEU épülete Budapesten
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

A Közép-Európai Egyetem a CEU magyar jogi entitása, ezt Magyarországon akkreditálták, míg az amerikai részt, a Central European Universityt az Egyesült Államokban. Ezt a magyarországi akkreditációt újították most meg, az ötévente esedékes felülvizsgálat után. Ez viszont független az új felsőoktatási törvénytől, amellyel kapcsolatban

tovább tart a vita a kormánnyal.

A CEU továbbra is azt szeretné, hogy a kormány írja alá a már elkészült megállapodást New York állammal, erről bővebben itt olvashat.

A bizottság egyhangúlag döntött az akkreditáció meghosszabbításáról. Ahogy az egyetem közleményében írja: a bizottság által felállított vizsgálóbizottság kiemelte az egyetem eredményeit a kutatás és tehetséggondozás terén, a magyar tudományos közösség iránti elkötelezettségét, a magyar és amerikai felsőoktatási rendszerek között betöltött összekötő szerepét, kollegiális kapcsolatainak minőségét, a dolgozók, oktatók, diákok és öregdiákok erős kötődését az intézmény felé, valamint a hallgatók igényeire fordított figyelmet, a modern infrastruktúrát, az oktatói és kutatói tevékenységet egyaránt támogató intézményi szerkezetet, a komoly hazai és nemzetközi elismertséget, a kutatási és oktatási kiválóság iránti elkötelezettséget, és a hallgatókat támogató szolgáltatásokat és ösztöndíjakat.

Forrás: Wikimedia Commons

Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora azt mondta, büszkék arra, hogy meghosszabbították az akkreditációt, és annak is örülnek, hogy az egyetemet „ennyi tudományterületen is a világ legjobb egyetemei közé rangsorolták”.

A világ egyik vezető oktatáskutató cége, a Quacquarelli Symonds ugyanis

öt területen is a világ legjobb 100 egyeteme közé rangsorolta a CEU-t:

politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban. Emellett a közgazdaságtan és jogtudomány terén a CEU megtartotta helyét a legjobb 200-ban. A tágabban értelmezett tudományterületeket tekintve a CEU 172. a bölcsészettudományok és 202. a társadalomtudományok és menedzsment tárgyakban a QS ranglistán.

A QS képzési területekre lebontott felsőoktatási rangsora évente 48 tantárgy szerint rangsorolja 151 ország 1130 felsőoktatási intézményét. A CEU az általános felsőoktatási rangsorban nem szerepel, mivel ott azokat rangsorolják, amelyek alapképzést is kínálnak, a CEU-n azonban ilyen nincs, csak mester- és posztgraduális képzéseket.

Kitilthatják Orbán(éka)t Amerikából

Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István – nem kis veszély lebeg a fejük felett. Kitilthatják őket az USA-ból, ha van ott lévő vagyonuk, azt befagyaszthatják, és sehol a világban nem használhatnak semmilyen olyan pénzintézetet, amelyben a legcsekélyebb amerikai érdekeltség is van. Mint a Független Hírügynökség megtudta, egy jobbközép értékeket követő amerikai intézet kezdeményezett eljárást ellenük, amely a fent felsorolt szankciókkal zárulhatnak. A Global Magnitsky Törvény keretei között született a feljelentés.

Az önmagát „az emberi jogokért küzdő, a korrupció elleni harcot folytatóként” aposztrofáló Frontiers of Freedom nevű, washingtoni székhelyű szervezet kedden nyújtotta be a csomagot. Ebben több magyar politikus, köztük Orbán Viktor feltételezett korrupciós tevékenysége és emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt kér a megnevezettek elleni szankciókat, mégpedig a 2016 decemberében megszületett Global Magnitsky Törvény keretében.

Ez felhatalmazza az amerikai elnököt arra, hogy megtagadja a vízumot attól, és befagyassza a vagyonát annak, aki súlyosan megsérti az emberi jogokat, korrupciós, illetve pénzmosási ügyekbe keveredik. Az eljárás megindítását kezdeményező felvezető levél és a több oldalnyi, a konkrét ügyeket is ecsetelő linkeket tartalmazó melléklet címzettje Rex Tillerson, külügy- és Steven Mnuchin pénzügyminiszter.

Ez pedig a névsor a levélből, azoké

akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságnak a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”:

  • Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
  • Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
  • Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
  • Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
  • Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
  • Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
  • Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak. A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.

„Mi, a Frontiers of Freedom vezetői olyan dokumentációt állítottunk össze Magyarország vonatkozásában, amelyről hisszük, hogy kielégíti a Global Magnitsky Törvény legszigorúbb követelményeit, s amelyeket a legaprólékosabb ki kell vizsgálnia az amerikai kormánynak” – áll a levélben,

amely leszögezi, hogy a szervezet bizonyítékokat állított össze a megnevezett személyek ellen és ügyekben. A bizonyítékokat több forrásból gyűjtötték össze: hiteles nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseit, saját kiadványaikat, oknyomozó újságírók munkáit, valamint az érintettek személyes beszámolóit használták.

Magyarország fokozatosan gazember állammá vált, a demokráciát az illiberális demokrácia, Orbán Viktor kormányfő személyi kultusza váltott fel

– áll a többi között a levélben, amely szerint megszűntek a fékek és ellensúlyok, s a legfőbb ügyész egyetlen feladata megakadályozni az Orbán és családja, családtagjai és belső köre elleni bárminemű vizsgálatot (Orbánon kívül egyébként Polt Pétert nevezi meg egyedül a levél, mármint leszámítva a cikk elején olvasható listát).

Magyarországon ma nincs demokrácia, nem a jog uralkodik és nincs piacgazdaság – olvasható a megállapítás, s az is, hogy napi rutinná vált a magyar és külföldi állampolgárok  emberi jogainak megsértése, és a legszélesebb körben elterjedt a korrupció. Külön kiemeli Paks-2-őt, amit a levél szerint világszerte politikai korrupciós ügynek gyanítanak. Orbán Viktor és kormánya szétrombolná az Európai Unió és a NATO egységét, csak hogy Putyin elnök kedvére tegyen – szögezi le a levél, amely ezek figyelembe vételével kéri a Global Magnitsky Törvény alkalmazását Orbánra és megnevezett társaira.

A törvény

A törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük.

A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

A végrehajtási törvény egyébként a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvény, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Első ízben tavaly decemberben kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka,  egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk, a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

A törvény elődje a korrupció ellen küzdő és olyan ügyeket nyomozó, majd börtönbe vetett, ott megkínzott, s 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz Szergej Magnickijről (angol átiratban: Magnitsky) elnevezett jogszabály 2012-ben, szintén kétpárti támogatással született meg. Az még csak az oroszokra vonatkozott, s olyan emberek kerültek fel erre a listára, mint például a csecsen elnök Ramzan Kadirov.

Habár nem túlságosan sok idő telt el az amerikai törvény alkalmazása óta, máris több ország követte az Egyesült Államok példáját. Kanada tavaly októberben fogadott el egy hasonló törvényt, és már novemberben 52 – jelentések szerint orosz, venezuelai, dél-szudáni – emberi jogokat megsértő személyt tett fel a listájára. Észtország és Litvánia, valamint az Egyesült Királyság is hasonló jogszabályt léptetett életbe, és sajtójelentések szerint számos más ország is fontolóra vette a példa követését, a többi között Svédország.

A korábbi magyar kitiltási botrány

A 2. Orbán-kormány 2010-es regnálása óta már volt – ha nem is ilyen, de azért ehhez hasonló – magyar kitiltási ügy: 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb a német nyelvű budapesti Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát,

amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”),  Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is.

Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak meg az ügyben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!