Fontos

Szijjártó levelén derül az osztrák sajtó

0

Az előzmény az volt, hogy Van der Bellen államfő a minap egy lapinterjúban nevetségesnek minősítette az FPÖ (a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt) frakcióvezetőjének állítását a Soros-féle összeesküvésről.

A Die Presse eredetiben lehozza azt a levelet, amellyel Szijjártó Péter alá akarta támasztani a „Soros-terv” létezését az osztrák államfő számára, ám a „cáfolhatatlan” bizonyíték mindössze egy A4-es papír, rajta háromnegyed oldalon 6 rövid idézettel az üzletembertől. Ezek egy részét Soros maga írta az elmúlt évek során, illetve bizonyos kijelentéseit elevenítik fel.

Az előzmény az volt, hogy Van der Bellen a minap egy lapinterjúban nevetségesnek minősítette az FPÖ frakcióvezetőjének állítását a Soros-féle összeesküvésről.

A magyar külügyminiszter a kísérő levélben arra hivatkozik, hogy a milliárdos le akarja bontani a nemzeti határokat, szorgalmazza, hogy az EU-t jelentős összegekkel segítse elő a migránsok betelepítését, illetve hogy ehhez a tagállamok pénztárcáját csapolja meg. A lap hozzáteszi, hogy Magyarországon Soros nézeteit úgy állították be a durva propagandakampányban, mintha azok az unió tényleges menedékpolitikáját jelentenék. A befektetőből sikerült oly mértékben ellenségképet faragni, hogy a végén

a Fidesz-hívek több, mint 80 százaléka azt hitte: Sorosnak pártja van.

A Kurier megjegyzi a Szijjártó-levél kapcsán, hogy Soros két éve valóban felvetette: évente maximum 300 ezer embernek kellene menedéket adni és őket igazságosan el kellene osztani a tagállamok között. A szám egybeesik azzal, amennyit a Bizottság kezdeményezett, ám ezt sok kelet-európai kormány elveti. A cikk ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy Soros ötlete, amelynek semmi köze sincs a menekültválság kirobbanásához, egyszerűen igen jól beleillik nem egy nacionalista és jobboldali-populista keleti politikus EU-ellenes mondandójába, mármint hogy fölülről diktátumot akarnak rákényszeríteni országukra. A magyar külügyminiszter különben arról is igyekezett meggyőzni Van der Bellent, hogy a magyarok a választáson egyértelműen az ország biztonságára, a szuverenitás védelmére és a migráció leállítására voksoltak.

Fúrja az MSZP Karácsony Gergelyt Zuglóban?

0

A hvg.hu információi szerint arról terjednek pletykák, hogy az önkormányzati képviselők kezdeményezhetik a testület feloszlatását. Konkrét javaslat még nincs erről.

A hvg.hu azt írja, hogy egy zuglói szocialista politikus mondta nekik: a helyi MSZP-frakció kezdeményezné a képviselő-testület feloszlatását, vagyis

megbuktatnák Karácsony Gergely polgármestert.

A zuglói önkormányzatban 9 fideszes és 9 MSZP-s/DK-s/párbeszédes képviselő van, valamint 1-1 helye van az LMP-nek, a Jobbiknak és a Civil Zuglónak. Korábban voltak arra példák, hogy a polgármester ellenében, Fidesz-MSZP összefogással vittek át egy-egy döntést.

A hvg.hu forrása szerint többen azt hitték, Karácsony beül a parlamentbe, de végül ezt nem teszi meg, marad polgármester. Azt is mondta a lapnak: azt várták, hogy megválik fideszes alpolgármesterétől (mellette van egy MSZP-s, egy DK-s és egy párbeszédes is), de ez eddig nem történt meg.

„Ebből van nézeteltérés”

– írja a lap.

A kerületben április 8-án az MSZP-s Tóth Csaba nyert, több mint 47 százalékot kapott, míg a fideszes jelölt csak 35-öt.

Karácsony Gergelyt kerestük, de annyit mondott: nem kíván erre reagálni.

Ezzel a tíz minisztériummal alakul meg az új kormány

0

A minisztériumok felsorolásáról és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatból derült ki, pontosan milyen tárcák lesznek majd az új kormányban.

A javaslatot Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté nyújtotta be. Az előterjesztés alapján ez a tíz minisztérium lesz az új kormányban:

  • Agrárminisztérium
  • Belügyminisztérium
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma
  • Honvédelmi Minisztérium
  • Igazságügyi Minisztérium
  • Innovációs és Technológiai Minisztérium
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium
  • Miniszterelnöki Kabinetiroda
  • Miniszterelnökség
  • Pénzügyminisztérium

A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a jövőben kormányrendelet állapítja meg.

A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy

a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik.

Utóbbit közigazgatási államtitkár vezeti majd, és önálló költségvetési fejezettel rendelkező, különös hatáskörű központi államigazgatási szervnek minősül, amelyet a kormányfő közvetlenül irányít.

Az előterjesztés a kormányzati szerkezetről azt írja: a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi. Ennek keretében

megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség,

az ebbe a körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak a kormányzati központ szervei között. A központ része a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.

A javaslat szerint hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. A kormányzati struktúrában

kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések, valamint az újítás és az innováció.

Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a gazdasági életben nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és a megbízhatóság, ezt a szempontot a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli majd.

A törvényjavaslat arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek – akikből több is lesz az új kormányban – részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

Egy másik rendelkezésben biztosítanák, hogy a honvédelmi miniszter a honvédség irányítására, a rendvédelmi szervet irányító miniszter pedig a rendvédelmi szervek irányítására

olyan szervezeti egységet is létesíthessen, amelynek vezetésére hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a minisztériumba vezényelt személy nevezhető ki.

Őt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezné ki és mentené fel.

Az indítványról várhatóan pénteken szavaz az Országgyűlés.

Közös uniópárti EP-választási listát szeretnének a Liberálisok

Egy általuk készíttetett közvélemény-kutatás szerint ezt a lakosság 44 százaléka támogatná is.

A reprezentatív felmérést a Závecz Research végezte el a Magyar Liberális Párt megrendelésére, ezer ember személyes megkérdezésével, május első hetében.

Forrás: Závecz Research

Mint a Független Hírügynökség által megszerzett felmérésből kiderül, 44 százalék támogatna egy ilyen közös listát, 36 százalék viszont nem.

A különböző jellemzőket nézve az is kiderül, hogy

a fiatalabbak inkább támogatnák:

a 39 év alattiak 48 százaléka mondta ezt, a 60 évnél idősebbeknek viszont csak 33 százaléka.

Forrás: Závecz Research

Az is kiderült, hogy az aktívan dolgozók, illetve a budapestiek között magas az ötlet támogatottsága.

Forrás: Závecz Research

A pártpreferenciákat nézve nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók túlnyomó többsége elutasítja az ötletet, a Jobbik, az MSZP és a DK támogatói között viszont 80 százalék fölött van a támogatottsága, az LMP-nél pedig 70 százalékos.

Forrás: Závecz Research

Mint Sermer Ádám, a Liberálisok politikusa a Független Hírügynökségnek elmondta, azért készíttették a felmérést, mert látva az április 8-ai eredményeket elkezdtek azon gondolkodni, hogy mit rontottak el, és arra jutottak, hogy

problémát jelentett az egymással versengő listák jelenléte.

Mint mondta, át kell az egészet gondolni, egységesebb rendszerre van szükség, olyanra, amelyen két pólus áll szemben egymással: egy uniópárti és az EU-ellenes kormány. Ez lehet az a közös ideológiai nevező a Liberálisok szerint, amelyen alapulhat egy ilyen együttműködés.

Ezt elősegítheti, hogy az EP-választáson csak listás szavazás van, ráadásul a mandátumot szerzett képviselők közül mindenki eldöntheti majd, hogy az Európai Parlamentben melyik frakcióba ül be.

Sermer Ádám
Fotó: Facebook / Liberálisok

Sermer Ádám szerint az együttműködést ezúttal időben el kell majd kezdeni, és az ezt forszírozó tömegtüntetésekre utalva azt mondta: így majd „meg lehet mutatni, mi vagyunk a többség”.

Arról is beszélt, hogy

csak bízni tudnak abban, hogy mindenki tanult a parlamenti választásból,

és megérti, hogy konstruktív hozzáállásra van szükség. Mint mondta, nem ők hívnák meg a pártokat, hanem mindenki eldönthetné, hajlandó-e egy ilyen uniópárti együttműködéshez csatlakozni – amelyben a Jobbiknak is helye lehet, ha hihetővé válik a változás, hogy most már EU-pártiak. Ahogy Sermer Ádám fogalmazott: sok mindent meg kell magyarázniuk, de ezt nyitottan kell fogadni.

Ezért nyert Andy Vajna cége Botkáéknál

0

Andy Vajna cége, a Lapcom nyert meg egy közbeszerzést a szegedi polgármesteri hivatalnál. A Független Hírügynökség megtudta, miért.

Eredetileg a 24.hu írta meg, hogy az Andy Vajna tulajdonában álló Lapcom Kiadó Zrt. nyert közbeszerzést Szegeden a helyi lap nyomtatására, összesen kb. 38 és fél millió forint értékben. (A Lapcom vette meg nemrég a megyei lapot, a Délmagyarországot is.)

A polgármesteri hivatalból származó információink szerint

nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le.

A törvény értelmében ilyenkor is meg kell küldeni három szereplőnek az eljárást megindító felhívást, rajtuk kívül még hárman, vagyis összesen hatan jelezték érdeklődésüket. Végül azonban csak hárman tettek ajánlatot: a Lapcomon kívül az Oláh Nyomdaipari Kft. és a Szalprint Kft.

Mint a hivataltól megtudtuk, 52 megjelenésre kértek ajánlatot, megjelenésenként 76 500 példányban. Az Oláh Kft ajánlata 19,25, a Szalprinté 12,65, a Lapcomé 9,68 Ft/lap volt. Vagyis

Andy Vajna cége tette a legolcsóbb ajánlatot.

Ráadásul a másik két ajánlatot érvénytelennek is kellett nyilvánítani, az Oláh Kft. ugyanis nem adta meg a munka teljes elvégzésének a költségét, és a törvény szerint nem volt hiánypótlásra lehetőség, a Szalprint pedig egyetlen példány kinyomtatására vonatkozó árat adott meg, és nem a teljes feladat ellátására kért általányárat.

Így tehát egyetlen érvényes ajánlat maradt – ami egyébként a legolcsóbb volt. Mint a hivataltól megtudtuk, ezért nyerte a Lapcom a közbeszerzést, és, ahogy forrásunk fogalmazott, ez „független volt attól, mit gondolnak az Andy Vajna tulajdonában álló lapok szerkesztői gyakorlatáról”.

Nem támogatta a Fidesz a csalások elleni küzdelmet

0

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint a Fidesz nem szavazta meg az Európai Parlamentben a csalás elleni küzdelemről szóló 2016-os jelentést.

A képviselő közleményében azt írja:

„a Fidesz megint a korrupció mellett szavazott Brüsszelben”.

Szerinte ahhoz már hozzászoktak, hogy a fideszes EP-képviselők „bárgyú sorosozással” érvelve „gyáván” tartózkodnak, vagy akár saját pártcsaládjukkal, az Európai Néppárttal is szembe menve nem-mel szavaznak a civil társadalmat, az emberi jogokat, az európai értékek védelmét vagy a sajtószabadságot érintő kérdésekről.

Ujhelyi azt írja, olyan is volt már, hogy „a korrupcióellenes fellépések kapcsán egyszerűen sunyítanak a kormánypárti politikusok és inkább a korrupció elfedését pártolják szavazataikkal”, és szerinte most is ez történt. A Fidesz képviselői ugyanis, ahogy fogalmaz, „tulajdonképpen egyedül” a Néppártból,

tartózkodtak az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2016. évi jelentés megszavazásakor.

Pedig volt olyan fideszes képviselő, aki a szakbizottság véleményét még támogatta egy korábbi szavazáson – a vélemény kiemelte többek között az Európai Ügyészség fontos szerepét.

Ujhelyi szerint a Fidesz ezzel nem támogatta, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok között szorosabb legyen az együttműködés például a sokmilliárd eurós kárt okozó áfa-csalások felderítése érdekében, és nem támogatták egy olyan adatbázis kiépítését sem, amely tartalmazná a tagállami szabálytalanságokat, például a közbeszerzések kapcsán.

Ahogy az MSZP-s EP-képviselő fogalmaz: „A Fidesz nem támogatta az Európai Ügyészség mielőbbi elindulását, de tartózkodásával nem támogatta azt sem, hogy a tagállamokat rászorítsák az OLAF-vizsgálatok eredményeinek hatékonyabb figyelembe vételére és az ezek alapján megtett vádemelési javaslatok számának növelésére.”

Több százezer forintos csúcsmobilt kaptak a képviselők

A tegnapi eskütétel mellé ajándék is járt: a parlamenti képviselők csúcskategóriás mobiltelefont is kaptak.

A hvg.hu vette észre, hogy már az alakuló ülésen megkapták új mobiltelefonjukat a parlamenti képviselők. Méghozzá nem is akármilyet: a lap fotósa az Apple legújabb csúcsmodelljéről, az iPhone X-ről készített képeket a padsorokban.

Jelen pillanatban ez az egyik legdrágább telefon,

az ára 270 és 326 ezer forint között mozog.

Nem mindenki kapott iPhone X-et: akinek ez nem tetszett, az választhatta a Samsung csúcsmodelljét is – mondjuk annak ára is hasonló tartományban mozog.

Az Indexnek aztán több parlamenti képviselő is megerősítette, hogy valóban voltak, akik ilyen csúcskategóriás telefont kaptak, de egyelőre nem mindenki.

Az Index meg is találta azt a közbeszerzést, amely alapján a telefonokat beszerezhették. Eszerint a Telekom

520 millió forintért szállít 250 darab iPhone-t,

vagy azzal egyenértékű készüléket, 145 prémiumkategóriás androidos telefont és 413 darab középkategóriás telefont, valamint 700 SIM-kártyát.

Vagyis ez

összesen 808 készülék, miközben parlamenti képviselőből csak 199 van.

Így aztán úgy tűnik, a csúcskészülékekből a stábtagoknak is bőven jut majd.

Azt most ne firtassuk, hogy miért kellett több mint 100-zal több telefon, mint SIM-kártya. Lehet, arra számítanak, hogy néhány képviselő, vagy valamelyik stábtag összetöri az új telefonját, és akkor másikra lesz szüksége. Az már más kérdés, hogy a különböző vállalatok, amelyek céges telefont biztosítanak alkalmazottjaiknak, az összetört telefonok cseréjét már nem szokták finanszírozni.

De az adóforintokból, úgy tűnik, jut erre is.

Hadházy nem adja fel

Az LMP korábbi társelnöke az egyetlen, aki tegnap nem tette le a képviselők számára kötelező esküt a parlament alakuló ülésén. Azt mondja: annak lett volna akár nemzetközi visszhangja is, ha valamennyi ellenzéki párt egységesen, összefogva, távol marad az alakuló üléstől, és nem teszi le a kormánypárti képviselőkkel egy időben az esküt.

 

Egyelőre sem szavazati joga, sem fizetése, és bizottsági helyet sem kaphat.

Tisztában voltam ezzel, amikor a távolmaradás mellett döntöttem. A korelnök úr nyitott kapukat döngetett, amikor ezzel fenyegetett. Le fogom tenni egy alkalmas időpontban az esküt, de semmilyen tisztségre – sem a pártomban, sem a frakcióban – nem szándékozom pályázni.

Tudható, mikor készül esküt tenni?

Ahogyan most is el akartam kerülni, hogy egy időben kelljen esküt tennem a Fidesz padsoraiban helyet foglaló tisztességtelen, korrupt politikusokkal,

nem fogok ugyanazon a napon esküre jelentkezni, amikor a miniszterelnök és a kormány tagjai

teszik majd le a hivatali esküjüket. A mandátumomat felvettem, a törvény elegendő időt hagy arra, hogy megtaláljam a megfelelő időpontot.

Folytatni fogja az előző ciklusban elkezdett korrupciót leleplező kampányát?

Meggyőződésem, hogy folytatnom kell tovább. Ahová eljutnak ezek az információk, főleg a fővárosban, ahol még van működnek ellenzéki orgánumok is, ott elgondolkodnak az emberek, vajon ilyen politikusokra kell-e bízni az országot. Vidéken, ahol csak a közmédiából tájékozódhatnak az emberek, persze más a helyzet.

Nem érzi, hogy szélmalom harcot folytat?

Egyáltalán nem. Jelenleg negyven feljelentésem fekszik a hatóságok előtt, ebből tizenkettőben nem tudták megtagadni a nyomozást. Az OLAF által feltárt visszásságok közül öt esetben folyik eljárás. Az az érzésem, hogy az új kormány hamarosan nekimegy majd azoknak a még tőle független médiumoknak, amelyek nem tartoznak az irányítása alá. Nem akarja a Fidesz, hogy legyen az országban olyan sajtótermék, amelyben megjelenhetnének a nyomozások leleplező eredményei. Ezért is gondolom, hogy az ellenzék számára a következő időszak egyik legfontosabb feladata lenne mindent elkövetni azért, hogy

Magyarország is csatlakozzon az európai ügyészséghez, és kiharcolja a közmédia függetlenségét.

Gondolja, hogy ehhez elég erős a mai ellenzék?

Önmagában biztosan nem. De ha maga mellé akarja – és tudja – állítani a civileket, a Mi vagyunk a többség hívó szavára utcára menni is hajlandó tömegeket, talán nem reménytelen.

A nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy hisz az ellenzéki erők összefogásában.

Nem abban az összefogásban hiszek, amit a választások előtt tapasztaltunk. Abban azonban igen, hogy a tömegek támogatásával ki lehet kényszeríteni bizonyos változásokat. Abban is hiszek, hogy egészen más lett volna a parlament alakuló ülésének nemzetközi visszhangja, ha

az ellenzéki pártok tiltakozásul hajlandók lettek volna egységesen távol maradni a „szertatástól”.

Ha később, egy adandó alkalommal, külön tettünk volna mindannyian esküt. Számos fórumon elmondtam, hogy a Fidesz kétharmados győzelmének is az együttműködés hiánya volt az oka. Nagyvonalúbban kellett volna támogatnunk egymást, de ennek minden pártban elsősorban azok a politikusok voltak a gátjai, akik akarva, akaratlanul a Fidesz malmára hajtották a vizet. Ez nem azt jelenti, hogy valamilyen „borítékkal” bárkit megvettek volna, pusztán vélt pártérdekekre hivatkozva gátolták a megállapodásokat.

Mit gondol, a következő négy esztendőben képesek lesznek ezeken a pártérdekeken felülemelkedni az ellenzéki pártok?

Ha nem, akkor négy év múlva sem lesz esély a mai kormányzó pártokat leváltani. De nem valamiféle újabb összefogásra gondolok. Kivétel nélkül

minden ellenzéki pártnak meg kell újulnia

és szembe kell néznie önmagával, a múltjával, a jelenével. A mostani vereségnek is – a szabad közmédia hiánya, az aránytalan kormánypropaganda mellett – a megújulás elmaradása volt az elsődleges oka.

Ez igaz az LMP-re is?

Arra is.

Külföldi kutatók féltik a magyar civil társadalmat a Stop Sorostól

0

28 ország 77 egyetemi oktatója és kutatója nyilatkozatban állt ki a magyar civil társadalom függetlensége és a Magyar Helsinki Bizottság mellett.

Az aláírók a május 9-én közzétett, több nyelven elérhető nyilatkozatukat azzal kezdik, hogy a magyar civil társadalom jelenleg a puszta létezését is érintő fenyegetéssel néz szembe. Azt követelik, hogy a magyar kormány azonnal szüntesse be a magyar civil társadalom zaklatását, és ne lehetetlenítsék el a civil szervezetek munkáját Magyarországon.

A szövegben kiemelik a Stop Soros névvel illetett törvénycsomagot, amelyet a tervek szerint még májusban elfogadhat az Országgyűlés, és amely a professzorok szerint rendkívül káros hatással lehet a civil társadalomra, és azoknak a menedékkérőknek a helyzetére is, akiket ezek a szervezetek megsegítenének.

Külön írnak a Magyar Helsinki Bizottságról, amely az aláírók szerint egy kiemelkedő emberi jogi szervezet, és „az ilyen civil szervezetekre minden államnak büszkének kellene lennie, ahelyett, hogy az elhallgattatásukra törekszik”, hiszen a demokrácia és a jogállamiság nem képzelhető el erős és független civilek nélkül.

„A Magyar Helsinki Bizottsághoz hasonló civil szervezeteket érő fenyegetések magát a demokráciát is fenyegetik”

– írják.

Az oktatók saját kormányaikat és egyetemeiket is arra kérik, hogy álljanak ki a civil társadalom ellehetetlenítését célzó magyar jogszabályok ellen, és nyilvánítsák ki szolidaritásukat a magyar civil szektorral szemben.

Közeli a konfliktus Orbán és az EU között

Egyre kevesebb uniós diplomata bízik abban, hogy a kormányfő most már visszavesz a hangból, miután a kampányban a migrációra és külföldi hatalmak állítólagos gonosz befolyására épített.

Nagyon közeli konfliktusra számít a Financial Times Brüsszel és Budapest között, mivel az új Országgyűlés várhatóan igencsak gyorsan jóváhagyja majd a Stop Soros-csomagot. A tervezet Orbán hadjáratának része az üzletember ellen, aki pártfogóból szörnyeteg lett a miniszterelnök szemében. Így most korlátoznák azoknak a civil csoportoknak a működését, amelyeket bevándorlásbarátnak minősítenek. Emberi jogi szervezetek máris tiltakoztak, és ha átmegy a javaslat, jogi következményekkel lehet számolni az EU részéről.

Egyre kevesebb uniós diplomata bízik abban, hogy a kormányfő most már visszavesz a hangból, miután a kampányban a migrációra és külföldi hatalmak állítólagos gonosz befolyására épített. A borúlátóak egyre nagyobb tábora ezzel szemben úgy véli, hogy a vártnál nagyobb győzelem csak még jobban felbátorítja a politikust. Lengyelországgal az igazságszolgáltatás reformja miatt van viszálya az uniónak, a feszültség erősödik és a kérdés lassan szétszakítja a szervezetet.

A New York Times viszont szélsőjobbosként mutatja be Orbán Viktort

az új parlament megalakulása alkalmából, hozzátéve, hogy az EBESZ szerint a Fidesz szabad, de nem tisztességes választáson nyert kétharmadot.

Politikai mondandója uralja a közmédiát, valamint a tantervet, de követői ellenőrzik a sajtó jelentős részét, az egyetemek javát és a kultúrát. A hatalmat az ideológiai állhatatosság elé helyezte, így sodródott az évtizedek során liberális ellenzékiségből a szélsőjobbra. A magyarok körében népszerű, részben a gazdaság teljesítménye miatt. Ám közgazdászok megkérdőjelezik, hogy csoda történt volna, mivel például a statisztikák magukban foglalják a külföldön dolgozókat is.

Orbán a választási hadjárat során nem árulta el, hogy mire készül, de elégtételt helyezett kilátásba a bírálóival szemben. Idetartozik a Stop Soros-csomag, továbbá az is, hogy egy sor bíró máris lemondott a felbátorodott Fidesz szövetségeseinek nyomására.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!