Featured

Az izraeli csapás a konfliktus új szakaszát jelzi, de megáll a totális háború előtt

Irán első reakciója azt sugallta, hogy a felek ismét elhárították az ellenőrizetlen háborút, még akkor is, ha a kilátás nagyobb, mint valaha.

Izrael szombat délelőtti megtorló támadása Irán ellen egy új és veszélyesebb szakasz kezdetét jelentette a két ország évek óta tartó konfliktusában, de úgy tűnik, legalábbis egyelőre nem vált ki egy teljes háborút, mondták el elemzők.

A támadás volt az első alkalom, hogy Izrael nyilvánosan elismerte, hogy katonai műveletet hajt végre Iránon belül, miután évekig stratégiai hallgatást tartott az iráni földön elkövetett merényleteiről és szabotázscselekményeiről. Az 1980-as években Irakkal vívott háború óta ez is ritka támadás volt külföldi légierő részéről Iránban.

Bár ez egy jelentős pillanat volt, a támadás nem váltott ki azonnal iráni fenyegetést a megtorlásra, enyhítve a félelmeket, hogy a Közel-Kelet két legerősebb hadserege irányíthatatlan konfliktus előtt áll.

„Az árnyékháború évei teljes mértékben nyílt konfliktusba keveredtek – bár egyelőre kezelt konfliktusként” – mondta Ellie Geranmayeh, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának Irán szakértője, egy berlini kutatócsoport. „Teherán lenyelheti ezeket a katonai létesítmények elleni csapásokat anélkül, hogy olyan ellenakciót tenne, amely további izraeli válaszlépésekre ösztönözne” – tette hozzá.

Miután az Egyesült Államok hetekig nyomást gyakorolt ​​támadása hatókörének csökkentésére, Izrael elkerülte, hogy érzékeny nukleáris dúsító telephelyekre és olajkitermelő létesítményekre csapjon le, megtorlásul a hatalmas ballisztikus rakéták támadása miatt, melyeket Irán a hónap elején lőtt ki Izraelre.

Tisztviselők szerint szombaton az izraeli vadászgépek ehelyett nagyjából 20 katonai létesítményre összpontosítottak, köztük légvédelmi ütegekre, radarállomásokra és rakétagyártó telephelyekre.

A támadások viszonylag visszafogott fókusza lehetővé tette az iráni intézmények számára, hogy a normalitás érzését vetítsék előre szombat reggel. A légiközlekedési hatóság újra megnyitotta Irán légterét, és az állami hírügynökségek képeket és felvételeket sugároztak az élet visszatéréséről – elemzők szerint minden jel arra utal, hogy az iráni vezetés megpróbálja lekicsinyelni az izraeli támadás jelentőségét, és csökkenteni a belföldi várakozásokat egy nagyszabásúval szemben. Iráni válasz.

„Ez egy új szakasz kezdete, egy veszélyes szakasz, amely sokkal több érzékenységgel jár” – mondta Yoel Guzansky, a tel-avivi székhelyű kutatócsoport, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének iráni izraeli szakértője. „De a zene, amit Iránból hallok, alapvetően azt mondja: „Ó, ez nem semmi.”

Ennek eredményeként hozzátette:

„Lehetséges, hogy a két fél legalább ezt a kört lezárja, és nem fogunk látni iráni megtorlást – vagy ha látni fogjuk, akkor az kicsi lesz.”

Ennek ellenére az elemzők arra figyelmeztettek, hogy még ha a legutóbbi eszkaláció enyhül is, az Iránt és Izraelt tovább sodorta egy kezelhetetlen konfliktus felé. A két ország éveken át titkos háborút vívott, amelyben mindkét fél aláásta a másik érdekeit, és támogatást nyújtott a másik ellenfelének, miközben ritkán vállalt felelősséget saját támadásaiért. Ez a rejtett konfliktus nyílt konfrontációba fordult, amikor tavaly kitört a háború Izrael és Irán gázai szövetségese, a Hamász között.

Miután a Hamász vezette izraeli támadás tavaly októberben kirobbantotta Izrael pusztító gázai háborúját, Irán többi közel-keleti meghatalmazottja, köztük a Hezbollah is, palesztin szövetségesükkel való szolidaritásból csapást mért Izraelre. Izrael viszont fokozta az iráni érdekek elleni támadásait a régióban, ami közvetlen eszmecseréhez vezetett a két ország között, először áprilisban, most pedig októberben.

Egyes elemzők attól tartanak, hogy Izrael, bár viszonylag visszafogottan viselkedett szombaton, a november eleji amerikai elnökválasztást követően nagyobb támadást indít. A szavazás egy olyan hatalomátmenetet indít el, amelynek során Washington befolyása és az iráni-izraeli konfliktusra való összpontosítása csökken.

Irán légvédelmének és radarrendszerének megrongálásával Izrael megkönnyítette vadászgépei számára, hogy a jövőben Iránt támadják, ami vagy elriaszthatja Teheránt az erőteljes válaszadástól, vagy felbátorítja Izraelt, hogy újabb támadásokat próbáljon ki, vagy mindkettőt.

„Megkönnyebbülten sóhajt majd Irán és a régió, hogy az Egyesült Államoknak egyelőre sikerült megfékeznie Netanjahut” – mondta Geranmayeh, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.

„De attól tartunk, hogy ez az amerikai választásokig vezető átmeneti korlátozás. Az előttünk álló „sánta kacsa” szakasz egy olyan pillanat lehet, amikor új izraeli támadásokat láthatunk Iránon belül az iráni képességek további kimerítésére.”

Nemzeti Konzultáció

Mit kíván a magyar nemzet?” Ez látható az ezernyolcszáznegyvennyolcas 12 pont elején vastag betűvel szedve. A 12 pontot a reformer politikusok (Ellenzéki Kör) állították össze, így lett az akkori tüntetők egyik fegyvere a Nemzeti Dal mellett.

A megfogalmazók nem konzultáltak a nemzettel, sőt a nemzet meg sem választotta őket, mégis azt érezték, úgy helyes, ha a nemzet nevében beszélnek, mert a nemzet tagjai között nagyon kevés a politikai szakember, aki az összes információ birtokában, azokat megfelelő IQ szinten értékelve és mérlegelve hozná meg döntését. Ezért ezt a feladatot ők, mint önkinevezett lángoszlopok (Petőfi: A XIX. század költői) a nemzettől átveszik, mert szerintük úgy lesz a legjobb mindenkinek.

Ma már persze más a módi. Magyarország nem osztrák gyarmat, hanem önálló autokrá… köztársaság, sőt erős szövetségi rendszerek tagja, és nem egy külföldi császár egzecíroztatja, hanem a nép gondos mérlegelés után saját maga választja ki azt a csapatot, amelyik őt majd egzecíroztatni fogja. Ez a rendszer, az ún. demokrácia belátja azt, hogy a népre az uralmat ugyan igen, de konkrét feladatokat nem lehet bízni, emiatt van szükség a hozzáértőkre.

A modern demokráciák hozzáértőit tekintve mondható, hogy nem kell nekik hozzáérteni. Korántsem. Bőven elég, ha elhitetik a néppel, hogy hozzáértenek.

Holott a legtöbb esetben nem. Egy kicsit se. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a hozzáértők megfelelő tanácsadó csapattal veszik körbe magukat, akik viszont velük ellentétben tényleg szakemberek, s a haza fényre derül. Sajnos ez tévedés, a haza nem derül fényre, ugyanis a fentebb említett hozzáértők (ún. politikusok) között sok az annyira hülye, hogy maga sem veszi észre, azaz tényleg hozzáértőnek hiszi magát, akinek nem kell tanácsadó, a másik negatív eset pedig, hogy a nép által megválasztott hozzáértő nem szakembereket alkalmaz tanácsadónak, hanem a haverjait, rokonait, satöbbi. A végeredményt mindenki elképzelheti. Ha szegényes a fantáziája, akkor körülnézhet nálunk. Az is elég.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a hozzáértők, azaz a politikusok nem csak önzetlenül akarják ám az országot vezetni a minden határon túli jólétbe meg boldogságba, hanem vannak saját céljaik. Az egyik ilyen a dicsőség, a másik a pénz, de leginkább mind a kettő. Ebből következően egyrészt néha maguk felé hajlik a kezük, másrészt olyanokat is megtesznek, ami nem az országnak használ, hanem a saját vágyaikat elégítik ki velük. Lásd pl. békemissziózás, ami sokat ártott az ország megítélésének, és most csodálkozik a főmisszionárius, vajon miért nem szeretnek minket ezek a brüsszokrata szemetek?

A következő gond, hogy mivel a politikusok egymással küzdenek a hatalomért, nem csak az hatásos érv az egyik csapat mellett, hogy ők jók, hanem az a technika is működik, hogy a konkurens csapat rossz. Sőt, pocsék. Főleg erkölcsileg. Minél rosszabb színben sikerül feltüntetni az ellenfelet, annál jobb a karaktergyilkos csapatnak. Ebből adódnak az olyan ügyek, mint a Simon Gábor féle, amely tíz éve folyik, vagy Czeglédy Csaba ügye, amely már hét éve bosszantja a közvéleményt, mert szegény nyomozó ügyészek képtelenek találni valamit, hogy végre elítélhessék őket. Legalább elsőfokon. Miután a nép ezekből már nem emlékszik egyikre sem, ezért kell a kilenc évre kinevezett, és nagyon jól megfizetett, azaz teljesen pártatlan főügyész segítségével olyan új ügyeket kre… akarom mondani, találni. Ügyeket kreálva és állandóan hajtogatva meg lehet nyerni a 2022-es választást. Utána folyhat tovább a végtelen vakaródzás a bíróságokon akárhány évig is, mert az már senkit sem érdekel. Maximum az ügybe kevert áldozatokat, akiknek ebben tönkremegy a teljes életük. Vagy itt van Tátrai meg Császy, akik azért kerültek börtönbe, mert az ő három szakértőjük szerint a Velencei tavi susnyás ötször ér többet, mint a Budapest melletti almás, viszont a bíróság a Polt féle ügyészség által hozott negyedik szakértőnek hitt, aki szerint huszonötször. Ki hitte volna, ugyebár?

A demokrácia további hibája, hogy a nép megvesztegethető. Ilyen például a tíz éves ellopása után váratlanul kiosztott 13. havi nyugdíj (lásd itt), mégpedig zsíros hazugságokkal sűrűn telehintve, hiszen a nép nem csak megvesztegethető, de át is verhető, lévén hogy sem a képességei, sem a felkészültsége nem elegendő ahhoz, hogy rájöjjön a turpisságra.

Na persze, a magyar értelmiségi lángoszlopoknak az lenne a feladata, hogy ezt elmagyarázva a népet jó útra tereljék, de a feladatot nem teljesítik, mert az egyik rész le van fizetve, a másik rész meg rejtélyes okból lapít. Illetve hát az ok korántsem rejtély. Magam is írtam róla sokszor, de nem akarok a témára visszatérni, mert csak begorombul az ember, mint ahogy akkor is, ha valamelyik szerencsétlen immár kétszázezredszer írja le, hogy „azért van mindez, mert az ellenzéki pártok összefogás helyett marakodnak.” Sajnos fogalmuk sincsen róla, hogy a demokrácia lényege a marakodás, mert ha az nincs, biztosra vehető, hogy ott alá- és fölérendeltség van. Azaz a vita utáni megállapodás helyett autokrácia meg diktátum. Sőt, szuverénkedés.

A Nemzeti Konzultáció vizsgálatához a következő adatokból lehet kiindulni:

  • Eddig 12 Nemzeti Konzultációt szervezett a kormány. A részletes műsor itt található.
  • A visszaküldött válaszok száma a 12 alkalmat tekintve rendre: 200.000; 920.000; 1.000.000; 700.000; 1.000.000; 100.000; 2.400.000; 1.300.000 1.700.000; 528.000; 1.400.000; 1.500.000.

A levonható következtetések:

  • Ha egy kormány Nemzeti Konzultációt indít, és azzal nem a népet akarja hülyíteni, akkor ezzel azt jelzi, fogalma sincs, hogy az országnak mi lenne jó. Mondja meg helyette a nép. Ez viszont igencsak rossz fényt vet a kormányra, hiszen a nép abban a hiszemben választotta meg e regnálókat, hogy ők majd tudni fogják, amit ő nem tud.
  • Ha egy kormány a visszaküldött kérdőívek számából látja, hogy ezeket a Nemzeti Konzultációkat még a saját, kb. 2,7 milliós szavazótábora sem veszi komolyan, hiszen a számukat a válaszok száma csak egyszer közelítette meg, akkor abbahagyja a Nemzeti Konzultációk erőltetését, kivéve, ha ezekkel a népet akarja hülyíteni.
  • Mivel a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a kormány nem akarja magát ostobának beállítani sem azzal, hogy nem tudja, mit kell tenni, sem azzal, hogy nem vette észre, a visszaküldött kérdőívek összessége nem az emberek, hanem saját leghívebb szavazóinak a véleménye, ami amúgy is közismert, mondható, hogy a Nemzeti Konzultációk egyértelműen a néphülyítés eszközei. A sok egyéb néphülyítő eszköz mellett.

A Nemzeti Konzultációk technikája rendkívül egyszerű. Három részből áll, úgymint Témafelvetés, Magyarázat és végül a Kérdés.  Példa:

  • Témafelvetés: „Brüsszel azt akarja, hogy az EU összes polgára keressen egy társat, akivel minden felkelés után leakasztanak egymásnak egy-egy nagy pofont (hithűeknek: saller), melyeket reggelente a rendőrségre beküldött rövid videóval igazolhatnak. Magyarország kormánya ezt a törekvést ellenzi.”
  • Magyarázat (a „Honnan veszitek ezt a hülyeséget?” kérdésre): „Iliana Ivanova EU oktatási biztos egyszer látott egy Bud Spencer – Terence Hill filmet, és ahelyett, hogy felháborodott volna, dokumentáltan (videó!) röhögcsélt rajta. Rö-hög-csélt! Ebből egyértelmű, hogy mik az EU bürokraták szándékai.
  • Kérdés: „Ezt akarjátok, hülyék?” illetve bocs: „Egyetért ön ezzel? Igen ⃝ Nem ⃝

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a Nemzeti Konzultáció se nem nemzeti, se nem konzultáció, mivel egyrészt a nemzet elhanyagolható része nyilvánítja ki a véleményét, másrészt csak olyan kérdésekről konzultál a kormány, amelyek esetében a válasz halálbiztosan az, amit ő akar.

De azért ez gyönyörű dolog. A kormány a véleményemet kéri. Az enyémet! Amelyet más soha! A Gyurcsány bezzeg nem csinált ilyet, még azt a pár milliárdot is sajnálta rá (2010 – 2022 között összesen 50 milliárd HUF), helyette inkább megemelte a családi pótlékot. Még szerencse, hogy az Orbán miniszterelnök úr nem ilyen. Áldja meg a Jóisten érte!

Mi lenne velünk nélküle?

“Trump demenciával küzd, ezért alkalmatlan az elnöki posztra”

0

Donald Trump éppúgy mint egykor Julius Cézár  átlépheti a Rubicont, ha újra megválasztják az Egyesült Államok elnökévé – állapítja meg a The Globalist, amely hozzáfűzi, hogy már korábban is mindenki tudta, hogy “Trump végtelenül hiú hazudozó, de most ez kiegészült a demenciával is. Ezért sok republikánus – köztük sokan olyanok, akik Trump bizalmi emberei voltak elnöksége idején, úgy vélik, hogy alkalmatlanná vált az elnöki posztra.

“Joe Biden épp egészségi állapota miatt lépett vissza a jelöltségtől, mert az elnökjelöltek vitájában kiderült: immár nincsen teljes mértékben szellemi képességei birtokában. Donald Trump valamivel fiatalabb Bidennél, de ő is 78 éves, és a hozzá közelállók felhívták arra a figyelmet, hogy a demencia egyes jelei mutatkoznak nála.

A The Globalist hosszú listát mellékel azokról a republikánusokról, akik nem támogatják Donald Trumpot, sőt közülük sokan egyenesen Kamala Harris támogatására szólítanak fel.

  • Mike Pence – Trump egykori alelnöke, aki akkor került végképp szembe az elnökkel amikor az támogatta a 2020 januári támadást a washingtoni Kongresszus ellen.
  • John Bolton – Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója /2018-19/ – a kampányra időzített könyvében azt írta, hogy “Trump újabb elnöksége veszélyeztetné az USA nemzetbiztonsági érdekeit.”
  • Dan Coates – hírszerző főnök – 2017- 2019 – Mike Pence egykori alelnököt támogatta a republikánus előválasztáson Trumppal szemben.
  • Mark Milley tábornok, aki az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke Trump idején és azután Biden alatt is Milley tábornok amikor hírt kapott arról, hogy Trump nem ismeri el választási vereségét, és háborút fontolgat Irán ellen, hogy ne kelljen átadnia a hatalmat a győztes Joe Bidennek, kiadta a parancsot: az elnök utasításai a hadseregnek csakis abban az esetben érvényesek, ha a vezérkari főnök aláírása is szerepel rajta! Erre a parancsra hivatkozva hosszabbította meg Joe Biden Milley tábornokot a vezérkari főnök posztján.
  • George W. Bush, aki nyolc évig volt az USA republikánus elnöke – nem állt be Trump támogatói mögé.
  • Dick Cheney – George W. Bush alelnöke – nyíltan támogatja Kamala Harrist.
  • William Cohen – Trump hadügyminisztere – támogatja Kamala Harrist.

Trumpot ettől még nyugodtan megválaszthatják

“Észszerű Orbán Viktor magyar miniszterelnök döntése, hogy mindent Trump győzelmére tett fel, de figyelembe kell venni a politikai realitásokat és Trump nyilvánvaló szellemi hanyatlását” – jelentette ki Budapesten a magyar kormány által szervezett Danube Institute és a Heritage Foundation konferencián Budapesten John Fund konzervatív újságíró, aki Trump belső köréhez tartozik.

Szerinte 50% az esélye Trumpnak a győzelemre.

Kamala Harris is mindent egy lapra tett fel: állítsuk meg Trumpot! Kérdés, hogy ez elég lesz-e, mert az emberek többségét az Egyesült Államokban is az érdekli: mi hasznom van abból, ha a demokrata vagy a republikánus jelöltre szavazok? Trump a proteszt szavazatokkal nyert 2016-ban, és ugyancsak ezekkel veszített 2020-ban. A proteszt szavazatok most újra őt támogathatják. Az idei Európai Parlamenti választások éppúgy a proteszt szavazatok sikerét mutatták a különböző választásokon az Európai Unió tagállamaiban.

Ha Trump nyer, akkor nagy kérdés, hogy kiket választ a kulcspozíciókra. Vance alelnök jelölt korábban az “amerikai Hitlernek” titulálta Trumpot, de most karrierizmusból mögé állt hiszen tudja: az alelnököt csak egy szívdobbanás választja el a hatalomtól Washingtonban. Reagan elnök második elnöki periódusában Alzheimer kórral küszködött, de a First Lady, Nancy Reagan és az elnök csapata ügyesen titkolta ezt. Reagan az USA egyik legsikeresebb elnöke volt, mert ő vetett véget a hidegháborúnak elérve azt, hogy az USA az egyetlen világhatalom maradt a glóbuszon. Trump most kevésbé szerencsés helyzetben kerülhet be a Fehér Házba hiszen az USA világhatalmi vezető szerepe megingott, de lehetséges, hogy ebben a kritikus helyzetben ügyesen lavírozzon hiszen első elnöki periódusa idején sem indított el egyetlenegy háborút sem, és döntött Afganisztán elhagyásáról. Ennek ódiuma azután a Biden kormányra maradt jól mutatva a külföldi beavatkozások kockázatát az Egyesült Államok számára.

Trump fő támogatója, a világ leggazdagabb embere illegális munkavállalóként kezdte az USA-ban

Elon Musk, aki a kilencvenes években érkezett Dél Afrikából az Egyesült Államokba, diák vízumot kapott, de nem kezdte meg a tanulmányait a Stanford Egyetemen hanem céget alapított, melyet azután 300 millió dollárért adott el, és ezzel megalapozta a vagyonát.

Érkezése után csak évekkel később kapta meg a munkavállalási vízumot, most mégis tiltakozik a migránsok ellen Trump választási kampányában, melyre eddig már 70 millió dollárt költött. Minderre Biden elnök mutatott rá kampány beszédében. A Tesla, a SpaceX és az X fura ura mára már több mint 200 milliárd dolláros vagyonra tett szert, és azért támogatja Donald Trumpot, mert elnöki tanácsadó akar lenni, ha az ex elnök visszajut a Fehér Házba.

Az USA technológiai monopóliumát akarja Elon Musk

Tegyük újra naggyá Amerikát! – ez Trump jelszava, és Elon Musknak megvan az elképzelése arról, hogy miképp lehet megerősíteni az USA világhatalmi vezető szerepét:

digitális monopóliumot kell létrehozni, amely amerikai szabványok alapján fejleszti a mesterséges intelligenciát, amelyben az USA-nak többéves előnye van vetélytársaival szemben.

Elon Musk arra beszéli rá Donald Trumpot, hogy ne a hagyományos kereskedelmi háborúval védelmezze az USA érdekeit hanem a technológiai monopólium megteremtésével: a legkorszerűbb nagy teljesítményű chipek gyártását ezért az Egyesült Államok területére koncentrálná, és kizárná azok vásárlásából a Washingtonnak nem tetsző államokat és cégeket. Oroszország és Kína máris szerepel a feketelistán, de könnyen rákerülhetnek olyan cégek és államok is, melyek üzletelnek Kínával vagy Oroszországgal. Mint például Magyarország.

Mi lesz így Orbán Kína barátságával?

A magyar miniszterelnök pezsgőt bont, ha Donald Trump nyeri az elnökválasztást – erről beszélt Strasbourgban az Európai Parlamentben. Csakhogy Donald Trump már megüzente neki: nem ért egyet Kína és Oroszország barát külpolitikájával. Mi lesz így azokkal a kínai gyárakkal, amelyek épp azért települnek Magyarországra, mert az tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak? Elon Musk, a Tesla ura vetélytársnak tekinti a kínai cégeket, de ugyanakkor legnagyobb elektromos autógyárát épp Sanghajban építette fel, és ezt még bővíteni is akarja. Ezért mondta azt Pekingben Li Csiang kínai miniszterelnöknek: ”nem értek egyet a Kína ellenes szankciókkal.” Ha elnöki tanácsadó lesz, akkor vajon mit tanácsol Elon Musk Donald Trumpnak? Fekete listára kerülhet-e Orbán Viktor, mert Magyarország a kínai befektetők trójai falova a NATO-ban és az Európai Unióban? Valószínűleg még Donald Trump sem tudja, hogy milyen diplomáciát folytatna, ha hatalomra kerülne hiszen oly sok tényezőt kell majd figyelembe vennie.

Orbán mindent a kínai kártyára tett fel, ezért igen sokat kockáztat: ha Elon Musk terve beválik, akkor a kínai cégek nem lesznek kompatibilisek és versenyképesek az amerikaiakkal.

Lehet-e kiegyezés Peking és Washington között? Elon Musk ilyen ígéretet tett Pekingben Li Csiang miniszterelnöknek. Ígérni viszont Donald Trump már nagyon sok mindent megígért, és nagy kérdés, hogy mit valósít meg ebből: az ő alapelve az mint Orbán Viktoré vagyis Business First! Első az üzlet, a többit majd meglátjuk…

Orbániáda

Azt mondja az Orbán Viktor, hogy:

„Az olasz és a magyar két szabadságharcos nép, amely sohasem adja meg magát, sohasem adja fel a szabadságát, és sohasem engedi át az országát idegeneknek.”

Eltekintve attól, hogy ezt a törökök, az osztrákok meg az oroszok, illetve hát a volt Szovjetunió volt népei másképp tudják, szükséges megjegyeznünk, hogy például a Gyurcsány nevű sose mondott ilyet. Az az ember valahogy képtelen a fényes múltból erőt és ihletet meríteni, nem érdekli a régi dicsőség, állandóan valami élhető, demokratikus, európéer országról beszél, melyet az igaz magyarok nem tudnak hová tenni. Bezzeg a régi hősi évek, mikor elmentünk Nyugatra szabadságharcolni egy kicsit, lenyilaztuk a kolostorok meg a falvak döbbenten bámuló lakóit, és hazahoztuk a zsákmányt. Az igen! Az már dicsőség! Semmi kompromisszum, amely a szuverénségünket korlátozza. Putyin is tőlünk tanulta a szerzést, bamba libsibolsik! Elvenni, ami kell, mert az jár nekünk!

Igaz, hogy ezt magyaros szuverénkedést az akkori Brüsszel egyre rosszabb szemmel nézte, és mikor végleg megunta, 933-ban Merseburgnál, majd 955-ben Augsburgnál kissé (nagyon) megtépázta a magyar dicsőséget, és úgy elkente a pofánkat, hogy jobban se kell. Ebből jött rá Géza meg Vajk, hogy Európában európaiként kell élned, nincs mese. Orbán és Gyurcsány között az a különbség, hogy az utóbbinak így természetes, de az előbbi ezt a követelményt még nem vette észre. Vagy nem fogadja el. Melyik rosszabb, lehet dönteni. Mindkét kérdésben is.

Na jó, persze hogy gyönyörű a múlt hullámain való ringatózás, mert ott ülve a parton és várva a nagy hajót unalmas ám, nagyon. Egy kis hősi felbuzdulással az idő gyorsítható, ily módon relatíve hamarabbra várhatjuk a bárkát, amely az éji homályból érkezik, és a régi dicsőséget, az új Messiást, na meg a használt zsilettpengéket hozza. Ezekre a kárpát-medencei Passzívlandnak múlhatatlan szüksége van, mert csak úgy magától nem jut semmire (mint halljuk, minket már a románok is!).

Itt várunk hát lélegzetvisszafojtva, ha pedig minden megérkezett, egyértelműen kiderül, hogy tényleg nem a mi dolgunk bármit csinálni! Az a mások feladata. Gürizzen az ellenzék, ha győzni akar! Például tegyen úgy, mint Gyújtó Hang, aki járja az országot, és elmondja mindazt, amit az óellenzék már időtlen idők óta hajtogat, csak nekik nem hiszi el senki. Gyújtó Hangnak is csak az ellenzék volt szavazói, viszont ők ma már mindannyian.

„Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Magyarország 14 éve sikeresen harcol a nemzetközi baloldal ellen. A magyarok küldetése, hogy bebizonyítsák, a baloldal legyőzhető. – Mi ötször legyőztük őket – jelentette ki.”

És négyszer vesztett, de hagyjuk ez. Úgysem érdekes. Az Egyesült Államokban a republikánusok 24-szer győztek, és 18-szor vesztettek, de ezt nem számolgatja senki.

Egyébként az öt fideszes győzelemből az utóbbi négy egyetlen embernek köszönhető, aki MSZP tag volt egykoron. 2006. Őszöd. Frakcióülés. Úgy beszélik, ma már nem az, de így is igencsak jól megy neki. Az is lehet, hogy valaki vagy valakik segítették a frakcióból, így aztán Orbán Viktor az ő jóvoltukból kapott négyszer diktátori felhatalmazást. Azaz kétharmadot.

Ez a magyarok küldetése.” A magyaroké. Aha. Tehát Orbán szerint a baloldaliak nem magyarok, hiszen őket kell legyőzni a magyaroknak. Ezt a baloldaliak eddig is tudták, de így áperte kimondva azért hatásosabb. Ebből következően ők nem hazafiak, mivel a magyarok közül kipaterolva sehonnai, bitang ember lett belőlük, kinek drágább rongy élete, satöbbi. Hát kellett ez nekik, tessen mondani? Ahelyett, hogy normális hetero, keresztény, patriarcha, minden szegényt, nyomorultat, haszontalant és gyengét az árokparton hagyó, vagy inkább az árokba rugdosó, virtigli jobboldali lett volna belőlük, a magyaroktól elfajzott, baloldali nézeteket vallanak, sőt képesek azt az aljanépet megsajnálni, és adni nekik némi pénzt a közösből! Azoknak, akiknek még egy nyomorult jachtjuk sincs valami menőbb kikötőben, így aztán mindegyik annyit is ér. Az igazi jobboldali szerint viszont a semmit sem érőknek nem jár pénz! Egy vas se! A jachtosoknak viszont igen. Annál több, minél nagyobb a jacht.

Az sajnos tévedés, hogy Magyarország 14 éve sikeresen harcol a nemzetközi baloldal ellen, a miniszterelnök úr nyilván nem nemzetközit, hanem magyarországit akart mondani (magyart ugyebár a baloldalra nem mondhat), mert az itteni baloldal elleni harca valóban nagyon sikeres. A nemzetközi baloldalt viszont elég kevéssé érdekli, hogy a 400 milliós Európában egy 10 milliós ország ugribugri miniszterelnöke ki ellen küzd, hol és hogyan (néha például a folyosón a kávéval), mert nemhogy a nemzetközi, de még az európai baloldal sikere is teljesen független Orbán handabandázásától. Ő tehát csak a komplett EU ellen küzdhet, mégpedig egyetlen módszerrel. Otthagyhatja őket (velünk együtt sajnos), ahogyan otthagyta a Néppártot is.

„Orbán kiemelte, Magyarország nem engedi be az illegális migránsokat, megvédi a határokat. Nem engedjük, hogy megváltoztassák a kultúránkat, Magyarország a mi otthonunk és otthon akarjuk benne érezni magunkat.”

Ez viszont talált. Jellegzetes példája a „Vak tyúk is talál szemet” mondásnak, mivel nem praktikus (= észszerű) oka volt Orbán negatív hozzáállásának a migránsokhoz, hanem érzelmi (= rühellési) ok. De bejött neki. Ebben az ellenzék, ahogy szokta, nem követte, pedig kellett volna. Sajnos nagyon is.

Orbán kijelentette: az európai baloldal mindent elrontott, a brüsszeli bürokraták nem az európaiak érdekét szolgálják, hanem a sajátjukat. Ha ez így megy tovább, arra rámegy az Európai Unió. Brüsszelből nem kivonulni kell, hanem bevonulni; Brüsszelt vissza kell venni a bürokratáktól, és oda kell adni az európai embereknek.”

A nagy király, aki külföldön háborúzik, miközben otthon éhen halnak az emberek. Igaz, nem mindenki. A gond a kiválasztással van, mert az az ingyenélő, kontraszelektált fideszes gárda marad életben, amelytől önálló gazdasági siker nem várható, hiszen nagy részük a közpénzből fenntartott állami bürokráciában dolgozik (nem ingyen, de nem ám! – Magyarország az EU legdrágábban működő állama), akik meg gazdasági birodalmakat építenek, azok sem maguktól lettek jelentős NER oligarchák, mert állami támogatás és megrendelések nélkül a birodalmak úgy omlanának össze, mint a kártyavár.

A fentiekből látható, hogy Orbán Magyarországot sajnos már kinőtte. Nagyobb a távlat, világmegmentés a cél. Kit érdekel ez a pimf 93.000 négyzetkilométer, mikor az UFÓ-k már itt vannak a földön libsibolsinak álcázva magukat, és a konzervatívság tovább élése a tét. Na meg a szuverenitás. Orbán nem csapatjátékos, nem a támadásépítés és a gólpassz embere, hanem a sztár, aki korlátozás nélkül azt csinál, amit akar, és mindenki azért van itt a Földön, hogy kiszolgálja őt. Ibrahimovics volt ilyen, bár azzal a jelentős különbséggel, hogy ő tudott focizni is. Orbán viszont…, és Magyarországon kívül nemhogy miniszterelnök, de még huszonhatodik alabárdos sem lehetne, ahogy ez mindig kiderül, mikor átlépi a határt. A külföldnek csak azért van rá szüksége, már ha van egyáltalán, mert egy olyan ország miniszterelnöke, amelyik az EU és a NATO tagja, és ez egyes országoknak hasznos lehet. Ebből szűri le ő azt a téves következtetést, hogy partnere akárkinek, holott nem partner, hanem eszköz, ami adott célra kihasználható. Például okostele… illetve az azért túlzás. Mondjunk helyette talán telefont… vagy még inkább… megvan! Szikratávíró!

Az így jellemzésül sokkal jobban megfelel. És kinek kell manapság itthon okostelefon helyett egy szikratávíró? 2,5 millió választónak, ami sajnos elég a győzelemhez.

Hajrá Magyarország? Hajrá magyarok?

Miért támadta meg Izrael Iránt?

A két ország évek óta árnyékháborút vív. Konfliktusuk mára nyílt harcicselekményekig jutott. Izrael légicsapásokat hajtott végre szombaton Irán ellen – közölte az izraeli hadsereg.

A főváros, Teherán lakói által látott és hallott csapások hetekkel azután történtek, hogy Irán mintegy 200 ballisztikus rakétát lőtte ki Izraelre, és izraeliek millióit kényszerítette arra, hogy menedékházakba húzódjanak. Irán azt mondta, hogy e hónap eleji támadása megtorlás volt, amiért Izrael meggyilkolt egy iráni parancsnokot és a térségben Irán által támogatott csoportok több vezetőjét.

Izrael és Irán közelmúltbeli légitámadásai megtörték a közvetlen katonai összecsapások elkerülésének régóta fennálló gyakorlatát.

Íme egy pillantás mindarra, amit tudunk az Irán elleni izraeli katonai akcióról és azokról az eseményekről, amelyek idáig juttatták az országokat.

Az izraeli hadsereg szombaton hajnali 2 óra 30 perckor kiadott közleményében közölte, hogy „pontos csapásokat hajt végre iráni katonai célpontokra”, és azt mondta, hogy az Irán és szövetségesei által Izrael ellen több mint egy éve tartó támadásokra reagálva hajtja végre az akciót. Ez egy ritka elismerés volt Izrael részéről az iráni területen folytatott katonai tevékenységről, mert eddig nem ismerte el közvetlenül a támadások tényét.

Teheránban reggel 6 óra után a katonaság közölte, hogy a csapások véget értek. Izraeli tisztviselők szerint a támadás körülbelül 5 óra körül ért véget, miután 20 célpontot találtak el. Az áprilisi légicsapások után során Izrael körülbelül öt napot várt, hogy válaszoljon a teheráni október 1-i rakétatámadásra. Ezúttal a 25 napos válaszreakciót több tényező is indokolta, beleértve az Izrael és a Biden-kormányzat közötti tárgyalásokat, az amerikai légvédelmi rendszer megérkezését és a zsidó ünnepeket. A közelgő amerikai választások is  befolyásolhatták Izrael kivárását.

A múlt héten kiszivárgott két titkos amerikai hírszerzési dokumentum műholdfelvételeket írt le az izraeli katonai felkészülésről egy esetleges Irán elleni csapásra, és betekintést engedett a tervekkel kapcsolatos amerikai aggodalmakba.

Hogyan jutott Izrael és Irán idáig?

Irán és Izrael ellentéte évtizedeken át árnyékháborúnak minősült. Irán szövetséges csoportok hálózatát, köztük a Hamászt és a Hezbollahot használta fel izraeli érdekeltségek elleni támadására, Izrael pedig magas rangú iráni tisztviselőket és atomtudósokat gyilkolt meg, és kibertámadásokat szervezett Irán ellen. A köztük lévő közvetlen konfliktus idén robbant ki, a Hamász által Izrael elleni tavaly október 7-i támadások nyomán.

Áprilisban Irán rakéták és drónok százait indította Izrael ellen – ez volt az első közvetlen támadás az ország ellen –, megtorlásul a Szíria fővárosában, Damaszkuszban található iráni nagykövetség épületére adott izraeli csapásért, amelyben három vezető iráni parancsnok meghalt.

Izrael nagyrészt meghiúsította az iráni rakétatámadást az Egyesült Államok és más szövetségesei és saját légvédelme segítségével, majd közvetlen támadással válaszolt.

Aztán július végén izraeli repülőgépek megölték a Hezbollah egyik vezető parancsnokát Libanon fővárosában, Bejrútban, egy rakétatámadásért megtorlásul, amelyben legalább 12 ember meghalt. Egy nappal később a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije meghalt egy teheráni robbanásban.

Az iráni kormány és a Hezbollah megfogadta, hogy megtorolják, de sokak meglepetésére Irán nem tett azonnali lépéseket.

Október 1-jén rakétát lőtt Izrael ellen, amivel az iráni Iszlám Forradalmi Gárda bosszút állt Haniyeh meggyilkolása miatt.

Az Irán által támogatott Hezbollah és a Hamász súlyos meggyengítése után Izrael megpróbálta egyensúlyba hozni stratégiai céljait szövetségesei – különösen az Egyesült Államok – azon aggodalmaival, hogy egy új támadás szélesebb körű regionális háborút indíthat el.

Az izraeli kormány közölte a Biden-adminisztrációval, hogy elkerüli az iráni nukleáris dúsítási és olajkitermelési telephelyek elleni csapást – mondta két tisztviselő. A bizalmas diplomácia egyeztetés érdekében névtelenül nyilatkozó tisztviselők azt mondták: Izrael beleegyezett, hogy támadásait az iráni katonai célpontokra összpontosítsa.

Amerikai tisztviselők aggódnak amiatt, hogy egy nagyobb közel-keleti konfrontációba keverednek a kevesebb mint két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt.

A szombati támadás során Izrael azt mondta, hogy harci gépei rakétagyártó létesítményeket, föld-levegő rakétakilövőket és más katonai helyszíneket vettek célba. Az iráni nemzeti légvédelmi erők szerint Izrael katonai támaszpontokat támadott meg három iráni tartományban, köztük Teheránban is, szerintük „korlátozott károkat” okozva. Az iráni hadsereg közölte, hogy két légvédelemben dolgozó katonája életét vesztette a csapásokban.

Azzal, hogy elkerülte a nukleáris vagy olajinfrastruktúra helyszíneit, Izrael valószínűleg korlátozni akarta a két ellenfél közötti teljes háború valószínűségét, amely pusztító hatással lenne a régióra.

Izrael a közelmúltban megmutatta, hogy képes nagy távolságra is légicsapásokat végrehajtani.

A hutik elleni támadások során Jemenben szeptember végén az izraeli erők több mint ezer mérföldet repültek, hogy megtámadják az erőműveket és a hajózási infrastruktúrát, felderítő repülőgépekkel és több tucat vadászgéppel, amelyeket repülés közben kellett tankolni. Az Izraeltől mintegy 1000 mérföldre fekvő Teherán hasonló hatótávolságon van.

Iránnak sokkal erősebb a légvédelme, mint Libanonnak és Jemennek, de Izrael megmutatta, hogy velük szemben is előnye.

Áprilisban Irán első rakétatámadásának megtorlásaként egy izraeli légicsapás megrongált egy S-300-as légvédelmi rendszert Natanz közelében, egy közép-iráni város közelében, amely kritikus fontosságú az ország atomfegyver-programja szempontjából. Nyugati és iráni tisztviselők azt mondták, hogy Izrael légi drónokat és legalább egy rakétát lőtt ki  harci repülőgépről a támadás során.

Ez a csapás megmutatta, hogy Izrael képes megkerülni Irán védelmi rendszereit, és megbénítani azokat.

A Center for Strategic and International Studies, egy washingtoni kutatóintézet szerint Izraelnek további lehetőségei vannak: Jericho 2 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek körülbelül 2000 mérföld (kb. 3200 km) távolságban lévő célpontokat érhetnek el, és Jericho 3 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek olyan célpontokat is elérhetnek amelyek több mint 4000 mérföldre, azaz majdnem 6500 kilométer távolságra vannak.

Biden elnök ebben a hónapban kijelentette, hogy nem támogatja az iráni nukleáris létesítmények elleni támadást. A Fehér Ház szombaton támogatásáról biztosította Izrael hadműveletét, célzottnak és arányosnak nevezve azt.

Egy amerikai tisztviselő szombaton azt mondta, hogy Izrael figyelmeztette a Biden-adminisztráció illetékeseit a támadás előtt, de nem kívánta megmondani, hogy mennyivel előtte. Egyes elemzők szerint a közelgő amerikai elnökválasztás és az a tény, hogy Biden nem pályázik második ciklusra, megnehezíthette az adminisztrációt az izraeli fellépés befolyásolásában és esetleges korlátozásában.

A Fehér Ház szombati újságíróknak tartott hivatalos tájékoztatása szerint a kormányzat úgy véli, hogy az izraeli támadásnak véget kell vetnie Izrael és Irán közötti katonai cselekményeknek, de azt is kijelentették, hogy az Egyesült Államok ismét Izrael védelmére kel, ha Irán megtorolja.

Moszkva fejenként havi 2000 dollárt fizet minden egyes katonáért Észak Koreának

12 ezer katona érkezett Észak Koreából Oroszországba, hogy részt vegyen az ukrajnai háborúban – jelezte a dél-koreai hírszerzés. A kijevi titkosszolgálat szerint 500 tiszt van közöttük és három tábornok.

Az észak-koreai katonák egy része már meg is érkezett a kurszki területre, melyet az ukránok néhány héttel ezelőtt részben elfoglaltak Oroszországban. Azért itt vetik be az észak-koreai katonákat, mert a két ország közötti stratégiai együttműködési egyezmény csak kölcsönös védelmet ír elő vagyis az Ukrajna  területén folyó harcokra elvben nem vonatkozik. Más kérdés, hogy Ukrajna területének egy részét Oroszország már a sajátjának tekinti.

A zsoldot természetesen nem a katonák kapják meg hanem az észak-koreai állam, amely permanens deviza szűkében szenved, mert a világ szankciókat alkalmaz vele szemben nukleáris és rakéta programja miatt, melyekkel a duci diktátor állandóan fenyegeti szomszédait sőt az Egyesült Államokat is. Időközben Észak Korea módosította alkotmányát, mely előírta, hogy egyesíteni kell a két Koreát mégpedig kommunista irányítás alatt. Ma már a szuverenitás Észak Korea legfőbb irányvonala – éppúgy mint Orbán Viktornak Magyarországon.

NATO paradoxon

Az Egyesült Államok hadügyminisztere Kijevben kijelentette, hogy az észak-koreai csapatok jelenléte az orosz – ukrán fronton eszkalációt jelent a több mint két és féléve tartó konfliktusban. Az USA hadügyminisztere további támogatást ígért Ukrajnának, de nagy kérdés, hogy ebből mi lesz, ha Trump nyeri az elnökválasztást, mert az ex elnök le akar paktálni Putyinnal az ukránok feje fölött. Az amerikai hadügyminiszter arról nem beszélt Kijevben, hogy miképp fenyegetheti az orosz hadsereg egész Európát hogyha a kurszki területet sem képes visszafoglalni csak észak-koreai katonák felhasználásával.

Legkevesebb hét állam nem kívánja Ukrajna NATO tagságát

– írja a brüsszeli Politico. Magyarország és Szlovákia magatartása már régóta ismert éppúgy mint az USA és Németország tartózkodása, de most három másik tagállam is jelezte: nem aktuális Ukrajna meghívása az észak-atlanti szervezetbe: Belgium  Spanyolország és Szlovénia. Ezenkívül Franciaország és Itália sem lelkesedik Zelenszkij elnök ötletéért, hogy hívják meg Ukrajnát a NATO tagjának. Az észak-atlanti szervezet alapokmánya különben kimondja, hogy háborúban álló államot, melynek a határai nem biztosak, nem lehet felvenni a szervezetbe. Zelenszkij elnök szerint viszont ez jelentene egyedül garanciát arra, hogy a Nyugat megvédi Ukrajna függetlenségét az orosz túlerővel szemben.

400 kilométert bír az új kínai akkumulátor

A Freevoy akkumulátort, melyet a kínai CATL állít elő – ők építenek gyárat Debrecenben – hibrid járművekbe szerelik be, és ezek hatótávolsága így 400 kilométer lehet vagyis jóval nagyobb mint a jelenleg működő akkumulátorok esetében.

A CATL a globális piacon 37%-ban részesedik az eladásokból, egy év alatt 1,6%-kal nőtt a részesedése vagyis piacvezetőnek számít. Az elektromos autók eladása jelentős mértékben lassult Európában míg Kínában és Észak Amerikában továbbra is növekszik.

Miért nem fogy az elektromos autó Európában?

Egyrészt, mert rossz az általános konjunktúra: Németország, a kontinens legerősebb gazdasága évek óta stagnál, és a perspektíva sem kedvező vagyis az embereknek nincs pénzük.

Másrészt az állami költségvetés problémái miatt leállították a központi támogatást márpedig enélkül drága az elektromos autó még a nyugat-európai vásárlóknak is, nem beszélve a kelet-európaiakról.

Az Orbán kormány rengeteg pénzt költött arra, hogy Magyarországra csalogassa a CATL akkumulátor gyárat, és másokat is Kínából és Dél Koreából. Szijjártó Péter külügyminiszter azzal dicsekedett, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalom leszünk.

Üzleti szempontból ez egyelőre nem jött be.

Emiatt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is bírálta Szijjártó Péter külügyminisztert a kormány ülésén. Orbán Viktor miniszterelnök nem foglalt állást noha a végső döntés mindig az ő kezében van. A magyar kormány menekülő útja e tekintetben a gyakran bírált Európai Unió: a magyar javaslat szerint 4500 eurót kellene kapnia mindenkinek az unióban, aki új elektromos autót vásárol. Mindezt miből finanszírozná az Európai Unió?  Csak közös hitelfelvétel teremtene ehhez megfelelő alapot- ezt javasolja Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, Olaszország ex kormányfője, aki Giorgia Meloni miniszterelnök gazdasági tanácsadója. Csakhogy Orbán Viktor még a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is beleíratta: Magyarország nem helyesli a közös uniós hitelfelvételt! Akkor viszont kinek adják el a Magyarországon működő akkumulátor és elektromos autógyárak a termékeiket?

Felsőoktatás

„Most ki kell mondanunk világosan és egyértelműen, hogy Brüsszelnek azokkal az egyetemekkel van baja, amelyek nagyon rövid, nagyon rapid módon komoly versenytársaivá kezdtek válni a nyugati egyetemeknek” mondotta Pósán László keddi felszólalásában a Parlamentben.

A fideszes országgyűlési képviselőt nem zavarta meg, hogy a kormány pár napja nyújtotta be azt a törvénymódosítást, amelytől azt reméli, újra részt vehetnek az alapítványi fenntartású egyetemek hallgatói és dolgozói az Erasmus- és a Horizont+ programokban.

Szinte látom, ahogy sóhajtozva és lemondóan csomagolnak a Harvardon, mert Brüsszel telefonált, hogy nem tudja visszatartani a magyar oktatási rakétákat, amelyek alapítványi kézben vállról indítva hamarosan elsöprik őket Oxforddal meg Cambridge-dzsel együtt, hogy a MIT-et már meg se említsem.

A fenti megnyilatkozás alapján kíváncsi lettem, ki az, aki ilyeneket képes mondani. Hát, kérem szépen, ő egy egyetemi tanár, a teuton lovagrend nagy szakértője, így aztán nem írhatom azt, ami erről a szövegről azonnal eszembe jut, mármint hogy bizonyos szint alatti IQ-val bírók ne nyilatkozzanak bizonyos IQ szint fölötti létesítményekről, mert abból csak baj lesz. Neki tehát szabad nyilatkozni. Hogy mi lett belőle, az már egy másik kérdés.

Ha megnézzük a magyar egyetemeknek a teljes világlistán való értékelését a honlapon, ott kilenc magyar egyetemet találunk, de az utolsó egy kakukktojás, mert (adat híján?) nincs értékelve. Azt, hogy mennyire „rapid módon” sikerült elérniük a helyezést, amellyel „komoly vetélytársaivá kezdtek válni a nyugati egyetemeknek”, azt nem tudom, mert lusta voltam halálra kutakodni magam az előző évek listáinak megtalálása érdekében, ezért csak a jelenlegi állapotot írom ide. A 8 db, értékelt magyar egyetem jelenlegi helyezései a világlistán:

485, 590, 796, 902, 1291, 1321, 1842, 2128.

Átlag: 1169

Érdekességképpen megemlíthető, hogy az első (ELTE) és a hatodik (BMGE) nem alapítványi rendszerben üzemel.

Első összehasonlításképpen ugyanezen a listán megnéztem egy hasonló helyzetben lévő országét, mégpedig a csehekét. Náluk nem 9, hanem 17 egyetem van felsorolva, és az utolsó náluk sem értékelt. A 16 értékelt egyetem helyezése a világlistán:

253, 612, 671, 789, 888, 962, 1021, 1215, 1383, 1494, 1571, 1609, 1824, 1865, 1934, 2144.

Az első nyolc átlaga: 801 (mintha nem állnának annyira csehül)

A nyugati egyetemekkel való összehasonlításhoz természetesen Belgiumot vettem figyelembe, hiszen a bürokraták által fojtogatott Brüsszel annak az átkozott, migránsok tömkelegével elárasztott fertőnek a fővárosa, és ezen országos fertő lakosságszáma nagyjából megegyezik Magyarországéval (11,8 millió). Náluk a hasonló világlistán 11 egyetem szerepel, és mind értékelt, mégpedig a következő helyezésekkel:

48, 109, 201, 213, 260, 306, 681, 761, 935, 1386, 1601

Az első 8 helyezési átlaga: 322

Hogy ezt hogyan fenyegetik az egyáltalán értékelt magyar egyetemek, amelyek átlaga 1169 (3,63-szoros), arról sajnos fogalmam sincs. A Belgium utáni legbrüsszelitább holland (15 értékelt egyetem; helyezések 35, 45, 56, stb.), német (77 értékelt egyetem; helyezések 48, 53, 55, stb.) és francia (86 értékelt egyetem; helyezések 43, 56, 76) adatokat már nem is vettem számításba, bőven elég szerintem Belgium.

Az elhangzott mondatokat olvasva persze megérti az ember, hogy a FIDESZ esetében még egy egyetemi tanárnak is folyton hazudnia kell az újbóli 2/3 érdekében, de szerintem túl sokan vállalják értelmiségi kinézetük ellenére is. Ennél azért többet vártam volna a minden pozitív tulajdonságot illetően világlistás első helyezett magyaroktól (utóbbi Orbán Viktor szíves közélése). Persze a „nagyotmondás” mindig legfölülről indul, és lépésekben halad a szomorúan röhejes végkifejlet felé.

  1. lépés

2023 július; Orbán Viktor: „Van egy óriási egyetemfejlesztésünk. 2010-ben egyetlen magyar egyetem sem volt a világ első 5 százalékában; a tavalyi évben pedig már volt 11 ilyen magyar egyetem”.

Mivel 2010-ben az első helyezett ELTE a 401 – 450 helyen tartózkodott és Orbán szerint nem volt benne az első 5 százalékban, akkor a világ egyetemeinek a száma 2010-ben max 400/0,05 = 8000 db volt. 2022-t illetően csak 8 magyar egyetemet találtam a listán, és abból az utolsó a 801 – 1000 helyezést érte el. Ennek alapján, valamint figyelembe véve azt, hogy benne volt az első 5 %-ban, a világ egyetemeinek száma 1000/0,05 = 20.000 db. 12 év alatt a világ egyetemeinek száma tehát két és félszeresére nőtt. Piszkosul megy a világ előre, ecsémuram! Vagy Orbánnak nincs fogalma arról, hogy miket beszél? Óriási egyetemfejlesztés? Nóóóórmális, Margit?

  1. lépés

2024 szeptember; Varga-Bajusz Veronika államtitkár:

„Öt éve 7, három éve 9, idén már 12 hazai egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában, 3 pedig a top 2 százalékban, és egy egyetem a legjobb egy százalékban van”

A fentebb közölt listán a magyar egyetemek körében az ELTE vezet, lévén a 485. Ha az ELTE a legjobb 1 %-ban van, akkor a világ egyetemeinek száma minimum 485/0,01 = 48.500. Azta! Még több egyetem. Országonként átlagban > 200 db. Ez már döfi, nem igaz?

De azért a mi fejlődésünk is káprázatos! Nem csoda, hogy Pósán ebben az üstökös szerű egyetemi kiugrásban látja az Erasmus és a Horizon+ programokból az EU által való részbeni kiakolbólintásukat, mert nagyon megijedtek szegények, hogy hát mi lesz a Sorbonne-nal, meg a Humboldttal.

A fenti eszmefuttatással az a baj, hogy még igaz is lehet, és Magyarországot tényleg ilyen képességű alakok vezetik. Egyébként az EU csak az alapítványi működésbe parancsolt egyetemeket zárta ki, lévén, hogy alapítványoknál az áttéréskor nem volt kötelező a közbeszerzés, és a pénzügyeket nem az egyetemi szenátus, hanem a kuratórium intézi hatalmas korrupciós lehetőséggel, plusz zsíros állást biztosítva az ő kutyájuk kölykeinek, azaz a megszorult fideszeseknek. Az alapítványi átszervezésben az is a jó, hogy az áttért egyetemek az éves elszámolás helyett ötévesbe kerültek, a kiosztott éves pénz minimum megháromszorozódott, ráadásul a kuratóriumok teljesen szabad kezet kaptak a pénzköltésben.

Én azon csodálkoztam volna, hogy ha ezt az EU hagyja. Nem is hagyta, ráadásul pénzt sem ad, és most a hoppon maradt tolvajok szidják teljes erővel, hogy az áldozat így kiszúrt velük, és nem tudják meglopni. Hát mi dolog az, kérem ennyire ellenállni? Szemetek!

A tolvajok mindeközben mondvacsinált okokról fantáziálnak, gondosan kihasználva azt, hogy a magyar nép ugyan mindenben a legjobb, de a matekban azért nem annyira.

Érdekesség még, hogy a magyar lista első (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és hatodik helyezettje (Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem) eddig ellenállt, és a szenátusok nem hagyták, hogy a nyakukra ültessenek egy szedett-vedett kuratóriumot, amelyben egy csomó kontraszelektált, a tudományt tekintve fokozottan oktondi, pénzéhes, és egyetlen jótulajdonságát tekintve valakinek a valakije fog „irányítani”. De szerintem már nem sokáig tudnak ellenállni. Vannak ugyanis finkelsteines, habonyos és/vagy simicskás módszerek…

Magyarország előre megy nem hátra! Amíg el nem értük a zsákutca végét.

Andy Landy mosolyalbuma

„18 éven belül most fordult elő csak, hogy a friss közvélemény-kutatás szerint hibahatáron belüli különbséggel, de egy hajszállal vezet a Tisza Párt (42%) a Fidesz (40%) előtt a választásukat biztosra ígérő, pártot választani tudó szavazók között, melyet a Partizán megbízásából, a 21 Kutatóközpont készített. A Tisza Párt fellépését követően az Orbán-kormány már korábban érezte, hogy valamit tennie kell, hogy ez a folyamat ne folytatódjon. Szóval megkezdődhet közöttük a marakodás a „koncon.” Most éppen 1956. október 23. van célkeresztben, ami ugyebár Orbán Viktor felemelkedésének alapköve az újratemetésen betöltött szerepe okán.

Ha jól látom nem áll éppen nyerésre, ’56 zászlajából jelenleg maximum a lyuk jut neki, kihívója büszkén kitűzte a lobogót.

apapai

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK