Featured

Pénzügyi csődbe jut-e Ukrajna?

Augusztus elsején jár le a moratórium, melyet a privát hitelezők vállaltak két évvel ezelőtt szolidaritásból az oroszok által megtámadott Ukrajnával. A londoni Economist szerint Ukrajnának már most is likviditási problémái vannak pedig még nem járt le a határidő.

A szorongatott helyzetben levő Ukrajna ugyan hatalmas támogatást kap az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól valamint néhány más országtól: Nagy Britannia, Japán, Norvégia stb., de ennek az óriási összegnek a nagy része nem pénz hanem fegyver illetve csakis fegyvervásárlásra felhasználható támogatás. Zelenszkij elnöknek viszont működtetnie kell a kivérzett országot, melynek létesítményeit naponta támadják az orosz csapatok. A háború hatalmas összegeket emészt fel: évente legkevesebb 60-80 milliárd dollárt. Csakhogy Oroszország legkevesebb 120-140 milliárd dollárnak megfelelő rubelt fordít a “korlátozott hadműveletre”, amely 2022 februárjában kezdődött, és még senki sem látja a végét.

Putyin Trumpot várja, és örül Marine Le Pen győzelmének

A Biden kormányzat igyekszik minden támogatást megadni Ukrajnának, de Trump – épp ellenkezőleg – úgy akarja rákényszeríteni a tárgyalásokra Oroszországgal Ukrajnát, hogy megvonná tőlük a támogatást. Mindez nemigen nyugtatja meg a magánbefektetőket, akik jelentős összegeket kockáztatnak Ukrajnában abban a reményben, hogy hamarosan véget érnek a harcok, és megkezdődhet az újjáépítés, amely nagy gazdasági lehetőségeket hordozna.

Még inkább aggasztja a magán befektetőket, hogy Macron elnök meggyengült a francia választásokon, és ellenfele, az oroszbarát Marine Le Pen diadalmaskodott az első fordulóban. Ha a szélsőjobb alakítana kormányt Párizsban, akkor meggyengülne Ukrajna támogatottsága Brüsszelben. Bár a külpolitika az elnök területe, de a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje máris jelezte: visszafogná Franciaország elkötelezettségét Ukrajna mellett.

Putyin régebben nyíltan pénzelte Marine Le Pen mozgalmát, de azután törvényt hoztak Franciaországban ennek megakadályozására. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki átvette a staféta botot Vlagyimir Putyintól, és egy hűséges bank révén 10 millió eurós hitelt nyújtott Marine Le Pen kampányához. A szélsőjobb vezére azt a kampányt is elbukta, éppúgy mint az előzőt, de most fogadkozik: harmadszorra sikerül. A következő elnökválasztást 2027- ben rendezik meg Franciaországban.

12 év után

Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 2-án reggel érkezett Kijevbe – hosszú évek óta ez az első látogatása.

A hírek szerint megérkezett a magyar nagykövetségre a számos autóból álló miniszterelnöki csapat. Orbán nem járt Ukrajnában sem Volodimir Zelenszkij, sem az előző elnök, Petro Porosenko idején. Orbán legutóbb 2012-ben járt Kijevben, ahol Janukovics akkori elnökkel találkozott.

Európa egyik legoroszbarátabb vezetőjének váratlan látogatása keretében, amelyre akkor kerül sor, amikor Magyarország veszi át az EU soros elnökségét. Orbán Viktor várhatóan kedden tárgyal Volodimir Zelenszkij elnökkel és más vezető tisztségviselőkkel.

A provokáció

Ha az ember végignézi az ún. független értelmiségnek a június 9-i választás óta létrejött és az általuk birtokolt sajtóban megjelentetett produktumait, egyre erőteljesebben sugárzik belőlük a „Gyurcsány takarodj!” felszólítás.

Ez teljesen logikus és érthető is, mert ugyan mi értelme lenne azt forszírozni, hogy „Ungár takarodj!”, hiszen az LMP már a korábbi választáson sem játszott jelentős szerepet. Igaz, hogy most még feleakkora sem sikerült neki (2,18 % >> 0,87 %), sokat függetlenék nem érnének azzal, ha Ungár eltakarodna. Ez pontosan ugyanígy van a Momentummal (9,93 % >> 3,70 %) meg a Jobbikkal (6,34 % >> 0,99 %) is, egyedül az Összefogás az, amelynek szavazóbázisa ugyan közel egyharmadára csökkent, de még mindig van 370 000 ember, aki rászavaz. A cél láthatóan az, hogy ezek a DK-sok is a TISZA párt szavazói legyenek, anélkül a FIDESZ ellen esélytelen.

Addig, amíg létezik a DK, és főleg amíg Gyurcsány a pártelnök, a most is a DK-ra szavazók nyilván nem váltanak pártot, ugyanis akik akarták, már megtehették, és az Összefogás (DK – MSZP – Párbeszéd) kb. 660 000 szavazatnyi csökkenéséből láthatóan meg is tették. A többi szavazójuk megmaradt, és várhatóan marad is addig, amíg a gyurcsányi DK létezik. A fenti okból kell valahogy elérni, hogy Gyurcsány távozzon, akkor a DK szétesik, és a párt még megmaradt szavazói, mást nem tehetnek, átvándorolnak a TISZÁ-hoz, azaz az egyetlen olyan párthoz, amely

  • nem a megszűnés határán ingadozik, mint a Momentum, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd meg a Jobbik,
  • nem szélsőjobbos, mint a Mi Hazánk,
  • nem viccpárt, mint az MKKP,
  • és főleg nem Orbán, mint a FIDESZ.

A mai FIDESZ ugyanis = Orbán. A TISZA úgy tesz, mintha ő maga nemcsak nem Orbán lenne (ami tény, mert Orbánból csak egy van), de FIDESZ-hez sincs semmi köze. Ebben az esetben nagy kérdés, hogy a FIDESZ-en kívül kinek van annyi pénze és akkora, a közösségi térben működő hálózata, amellyel Magyar ilyen mértékű felfuttatása pár hónap alatt megszervezhető.

A munka nagy valószínűséggel már vagy egy éve megkezdődhetett, mert egy efféle hadművelet nem csak nagy volumenű, de nagyon időigényes is – egy totálisan ismeretlen, ugyanakkor a baloldaliaknak túl fideszes egyénről van szó, akiről el kellett terjeszteni, hogy istenbizony áruló, és hogy van valamije Orbán ellen. A közreműködő influenszerek jó része nyilván nem tud róla, kinek a hackerei állnak a háttérben mikor lájkoltat és megoszt, de van akkora averziójuk Gyurcsánnyal szemben, hogy ha gyanakszik is egyik-másik, simán túllép rajta.

A szavazásból kiolvasható végkonklúzió: komolyabb eszközökhöz kell nyúlni, mert ez a szemét nem akar elmenni, és a szavazói nélkül a TISZÁ-nak nincs esélye Orbán ellen. Az első komolyabb eszköz a 444.hu-ban jelent meg „A paprikajancsi visszatér 3 – Feri nem megy a kutyák közé” címmel. A cikk határozott és egyértelmű provokáció, mégpedig hadüzenet nélkül, bemutatva a független értelmiség álláspontját, azaz hogy eddig sem voltunk úrifiúk veled szemben, te nyomorult, de amit most kapsz, az a korábbiak többszörös hatványa lesz! Felkapod majd a fejed, és hibázol, ha ezt elolvasod.

A sikerességet mutatja, hogy Gyurcsány visszaszólt, amit természetesen nem kellett volna, ugyanis erre várható módon egy emberként robbant a szakma, hogy hát itten a szabad újságírást támadják! A szabad újságírás tudvalévőleg az, hogy azt írok, amit akarok, és akkor nincs is korlátom semmi, mert nem tudnak rajtam kifogni.

Gyurcsány reakcióként azt írta, hogy az írást és a stílust megalázó szándékúnak, rosszindulatúnak, hatásvadásznak tartja. Az újságíróról az a vélemény a DK-ban, hogy “becstelen firkász, a lapja pedig szennylap”. Kijelenti azt is, hogy “magára valamit adó ember szerintünk undorral elfordul egy ilyen laptól.” Hozzátette, hogy a 444.hu kétségtelenül amellett kampányol, hogy Gyurcsány tűnjön el a közéletből, lehetőség szerint a DK-val együtt, a párt azonban nem gondolja ugyanezt a 444.hu-ról. Hogy ettől kezdve a DK Uj Péteréket ellenségének tartja, az viszont természetes.

Ha megnézzük, a gyurcsányi mű is tisztán vélemény, azaz a sajtó ellen semmiféle támadást nem tartalmaz, sőt külön kiemeli, hogy a 444.hu-nak is joga van a létezésre, ha finoman szólva nem is maga a The Times. A DK részéről így minden szabad sajtó ügyben elvárt követelménynek elég tétetik, nehéz vele bármit kezdeni. El is halt az ügy, csönd van a cikk körül, de azt hiszem, nem ez volt az utolsó támadás.

Kíváncsian várom a további fejleményeket. Esetleg Rogánék és/vagy Habonyék is beszállnak a közös ügybe (FIDESZ + ellenzék Gyurcsány ellen), hogy a 444.hu-nak az alpáriságát illetően kiváló, egyebekben viszont eléggé dilettáns, úri körökben tripla pihá-val jellemzendő akármicsodáját kissé feldobják. Ebben az egyben szakértők ugyanis. Ha már a többihez hülyék…

Persze ha a FIDESZ-nek a TISZÁ-hoz nincs köze, akkor nem teszik. Kénytelen lesz az ügyben érintett sajtó kizárólag saját erőre támaszkodni. Az meg sajnos nem sok.

Mennyire versenyképes az Európai Unió a globális piacon?

A július elsején kezdődő magyar elnökség jelszava az Európai Unióban a versenyképesség fokozása, mert e tekintetben egész Európa rosszul áll.

Bár az USA és a 27 tagállamból álló Európai Unió nagyjából hasonló súlyt képvisel a világgazdaságban, de a perspektíva távolról sem biztató: az Egyesült Államok gyorsabban fejlődik. A másik nagy vetélytárs, az 1,4 milliárd lakosú Kína még gyorsabban. Tavaly az Európai Unió GDP-je csak 0,5%-kal, az USA-é 3,1%-kal, Kínáé viszont 5,2%-kal növekedett. Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni Európát is.

Nem kerülhet-e Európa két szék közt a pad alá?

Brüsszel ragaszkodik a neoliberális elvekhez, Washington és Peking nem

Erre mutatott rá Mario Draghi, aki a brüsszeli bizottság megbízásából jelentést készített az Európai Unió versenyképességéről. Itália ex miniszterelnöke, az Európai Központi Bank ex elnök megállapította, hogy az amerikai és a kínai állam hatalmas összegekkel támogat olyan iparágakat, melyeket fontosnak tart miközben Európában nincsenek ilyen pénzek a gazdaság támogatására. Ezért Mario Draghi azt javasolja, hogy hozzanak létre közös uniós alapokat, melyekből fedeznék a zöld átállást, a mesterséges intelligencia fejlesztését, Ukrajna támogatását stb. Ehhez az Európai Uniónak pénze nincsen, csakis közös hitelfelvétel lenne a megoldás. Ezen a ponton sok tagállam nemet mond: nem akar újabb közös hitelfelvételt a magyar kormány sem. Orbán Viktor véleménye persze ebben a tekintetben sem érdekel túlságosan sok embert Brüsszelben, de Németország és Hollandia is ellenzi a közös hitelfelvételt. És itt van Franciaország, amely Macron elnök választási veresége után valószínűleg kevésbé lesz elkötelezve az Európai Unió iránt mint eddig.

Macron elnök ugyan javasolt egy 100 milliárd eurós közös katonai fejlesztési alapot az Európai Unióban, de ennek támogattsága eddig is csekély volt, a francia választások után pedig tovább csökken.

Felülírja-e az uniós jog a tagállamok jogrendjét?

Ez is régi vita az Európai Unióban, ahol Marine Le Pen választási győzelme nyomán erősödnek majd a nacionalista szuverenista hangok. Már jelenleg is az a helyzet, hogy Magyarországon kívül Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Dániában és Portugáliában is születtek olyan jogi döntések, melyek a hazai alkotmányra hivatkozva elvetették az uniós határozatot.

Jellemző a mai állapotokra, hogy Marine Le Pen asszony miniszterelnök jelöltje, Jordan Bardella a választási kampány során közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, akkor visszakövetel majd Brüsszeltől évi 2 milliárd eurót! Miért? Mert szerinte 2020-ban túlságosan magasan állapították meg Franciaország befizetését. Párizs az Európai Unió második legnagyobb befizetője vagyis a francia álláspont jóval nagyobb súllyal esik latba mint például a magyar.

Orbán Viktor is látja, hogy

a versenyképesség döntő fontosságú minden uniós tagállam számára, ezen múlik az egész Európai Unió jövője.

Hogy lehet versenyképessé tenni a 27 tagállamból álló Európát? Erről nagy viták várhatóak Brüsszelben, ahol a problémákkal mindenki tisztában van, de nagyon kevés olyan gazdasági elképzelés akad, amelynek meglenne a megfelelő politikai támogatottsága. Ezért nagy a veszélye annak, hogy miközben mindenki megállapítja, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk a versenyképesség ügyében, a gyakorlatban mégsem történik semmi sem.

Putyin és Orbán örülhet a francia választások eredményének

Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja 34%-kal végzett az első helyen, második lett a baloldali Népfront, és Macron elnök liberális mozgalma csak a harmadik helyet tudta megszerezni 21%-kal.

Két hét múlva rendezik meg a második fordulót, amely eldönti a következő francia parlament összetételét. Ha a szélsőjobboldal alakít kormányt, akkor társbérlet – cohabitation következik. A kormány ülésein ebben az esetben az államfő elnököl. Mindjárt ki is robbant az első vita Macron elnök és Marine Le Pen között:

Ki legyen Franciaország uniós biztosa?

Macron elnök szeretné meghosszabbítani Thierry Breton megbízatását, de Marine Le Pen szerint nem lesz elég ereje ennek eléréséhez.

“Nem az elnöknek hanem a kormányfőnek a jogkörébe tartozik az uniós biztos kijelölése”

– hangsúlyozta Marine Le Pen asszony, akinek mozgalma győzelmet aratott az országgyűlési választások első fordulójában, de a második fordulóban még sok minden történhet hiszen Macron elnök tűzfalat kíván emelni Marine Le Pen elé.

Amennyiben viszont a szélsőjobboldal győz, akkor Jordan Bardella 28 éves politikus lenne a miniszterelnök. Cohabitation – társbérlet következne be, amely azt jelenti, hogy Macron elnöknek együtt kellene kormányoznia egy szélsőjobboldali kormánnyal. Volt már ilyen Franciaországban: Mitterrand szocialista elnök együtt kormányzott Balladur konzervatív kormányfővel a kilencvenes években, de a két politikus között nem volt távolról sem akkora ellentét mint Emmanuel Macron és Marine Le Pen között, akik eddig már kétszer is megmérkőztek az elnöki posztért. Marine Le Pen mind a kétszer veszített, de harmadszor, 2027-ben már nyerni akar. Az európai választáson és az országgyűlési választás első fordulójában Le Pen mozgalma egyértelmű győzelmet aratott míg Macron mozgalma a harmadik helyre szorult. A második helyen a baloldali Népfront végzett, amely keményen bírálta Macron elnököt éppúgy mint Marine Le Pent. A szélsőjobb vezére sietett közölni, hogy csakis akkor veszik át a kormányt , ha ehhez meglesz a parlamenti többségük a második fordulóban.

Mit jelent a cohabitation – társbérlet a gyakorlatban?

A francia alkotmány szerint az államfő elnököl a kormány ülésein, és a végső szó őt illeti meg a külügy, a hadügy és a belügy terén.

Macron elnök ezen az alapon javasolja, hogy Thierry Breton, a belső piac biztosa folytassa munkáját a brüsszeli bizottságban.

“Bretont akarom erre a posztra, mert neki megvannak mind a tapasztalatai mind a képességei arra, hogy a brüsszeli bizottságban Franciaországot képviselje”

– jelentette ki Macron elnök.

Marine Le Pen sietett megkontrázni az elnök szavait:

”Emmanuel Macron olyan győzelemre számít, melyet nem érhet el. Más lesz a többség az országgyűlésben, új kormány alakul. Ezért nem Macron dönthet a biztos jelöléséről. Thierry Breton nem védte meg Franciaország érdekeit a brüsszeli bizottságban, ezért nem alkalmas a posztra.”

Bretont gyakran vádolták azzal az elmúlt húsz évben, hogy túlságosan is Franciaország érdekeit képviseli a brüsszeli bizottságban – írta a brüsszeli Politico.

“Macron a felelős ezért az összeomlásért”

Így értékelte Marine Le Pen sikerét a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német lap szerint: “A francia elnök kinyitotta a kaput Marine Le Pen előtt amikor az európai választások után feloszlatta a francia parlamentet és új választást írt ki.”

A német lap ítélete szigorú:

”olyan köztársasági elnök, aki választást ír ki noha nem kényszerült erre, nem kap kedvező megítélést a történelemkönyvekben.”

A konklúzió:

”Franciaország nem játszik majd aktív szerepet az Európai Unióban és a NATO – ban a következő két évben. Egyedül Putyin örülhet ennek.”

A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth így nyilatkozott: ”Ez nagy pofon Macron elnöknek az Európai Uniónak és a német – francia barátságnak.”

Brüsszelben nem kommentálják a tagállamokban zajló választásokat, de tartanak tőle, hogy Franciaország, az Európai Unió második legnagyobb befizetője, nem lesz olyan aktív mint korábban hiszen Macron elnöknek részben meg lesz kötve a keze, ha szélsőjobboldali kormány alakul Párizsban. Marine Le Pen korábban az Európai Parlamentben bírálta az európai integrációt, és a nemzeti érdeket hangsúlyozta.

Brüsszelt különösen aggasztja az – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója, hogy Ukrajna ügyében változhat Párizs álláspontja miután Marine Le Pen korábban közel állt Putyin elnökhöz, aki a választási kampányait is finanszírozta. Emiatt hoztak egy olyan törvényt Franciaországban, amely tiltja az Európai Unión kívülről érkező kampányfinanszírozást. Orbán Viktor vette át a staféta botot Putyintól: egy hatalomhoz hűséges bank 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pennek.

A „nemzeti preferencia” hívei szeretik a politikai elvet a józan ész hamis színébe öltöztetni.

A francia szélsőjobb 40 év óta hirdeti a külföldiek kiközösítését. Mai választástól azt reméli, hogy a szociális jogokhoz, köztük a lakhatáshoz és a szociális ellátásokhoz való hozzáférést a francia állampolgársághoz kötheti.

A „nemzeti preferencia” hívei szeretik a politikai elvet a józan ész hamis színébe öltöztetni. Marine Le Pen szélsőjobboldali Rassemblement National (RN) pártja megkísérelte normalizálni a külföldi állampolgárok szociális jogokon keresztül történő megkülönböztetésének doktrínáját nemzeti szinten.

„Jobban szeretem a lányaimat, mint az unokahúgaimat, jobban szeretem az unokahúgaimat, mint az unokatestvéreimet, az unokatestvéreimet, mint a szomszédaimat”

– jelentette ki egyszer Le Pen apja, Jean-Marie Le Pen.

2022-ben Marine Le Pen azt mondta, hogy „a sajátunkat mások elé kell helyezni”. Ma hadnagya, Jordan Bardella azt mondja, hogy a „nemzeti prioritás” egyszerűen „ a józan ész elve”.

Bár ez a politika abból áll, hogy kizárják a külföldieket abból a jóléti rendszerből, amelyhez anyagilag hozzájárulnak, valamint a jelentősebb nemzetközi szerződések által tiltott kiváltságokat biztosít, az RN ezt a józan ész elemi szabályaként mutatja be. Vezetői azt állítják, hogy minden francia ember, akinek egy szemernyi józan esze van, nagyon jól tudja, hogy „a jótékonyság otthon kezdődik”. Azáltal, hogy a „nemzeti preferenciát” a népi bölcsesség zászlaja alá helyezik, megzenésítik azt a politikai irányvonalat, amelyet a szélsőjobboldali párt egyik teoretikusa, François Duprat több mint 40 éve határozott meg.

Make Hungarians proud again!

Egyszerre rendkívül kiemelt és egyszerre rendkívül súlytalan időszakban kerül sor az uniós magyar elnökségre, amely hivatalosan épp holnap kezdődik és tart majd egészen az év végéig.

Egyszerre rendkívül kiemelt, hiszen épp egy európai választások után vagyunk, új időszak kezdődik az Unió életében, most alakul meg az új Európai Parlament és áll össze az új Európai Bizottság. De éppen ez utóbbiak miatt rendkívül súlytalan is lesz, illetve lehet a magyar elnökség, hiszen épp egy átmeneti időszak kellős közepén vesszük át a staféta botot: bár az új EP alakuló ülése hamarosan meglesz, de mire kialakulnak az érdemi erőviszonyok, a számtalan új képviselő pedig megtalálja az irodáit, addig szépen peregnek majd a hónapok. Hasonlóképp átmeneti lesz ez az időszak az Európai Bizottság lassú talpra állása miatt is, logikusan nem várható, hogy november előtt meglegyen az új uniós testület. Vagyis, egyszerre óriás figyelem lesz a következő hónapokban az európai politikán, illetve annak vezetőin és – szándékaitól függetlenül – egyszerre halkul majd el akaratlanul is a nagy zajban a magyar elnökség hangja.

 

Még mielőtt a felületes olvasók és a kormánypárti influenszer trollok arra hegyeznék ki a mondataimat, hogy nem drukkolok a magyar elnökség sikerének, gyorsan szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy én voltam az egyetlen ellenzéki EP-képviselő, aki néhány hónapja elmentem a Novák Katalin akkori államfő által az uniós elnökségre való felkészülés jegyében szervezett brüsszeli kerekasztalra. Nem mondom, hogy baráti és nyitott volt a hangulat az állami eseményen az engem rendszerint lehazaárulózó fideszes politikusok között, de akkor is kötelességemnek éreztem, hogy ott legyek és elmondjam a saját, valamint választóim véleményét, illetve elvárásait a magyar elnökséggel kapcsolatban. Most is és akkor is azt mondtam, hogy a soros magyar elnökség féléve egy tökéletes alkalom arra, hogy Magyarország megmutassa a szebbik arcát is az európai közösségnek, hogy olyan témákat és ügyeket tegyünk a közös asztalra, ami számunkra nemzeti minimumot jelent. Nem voltak nagy reményeim annak idején sem azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz, illetve az állami gépezet bármennyire is nyitott lesz ellenzéki javaslatokra és témafelvetésekre (például az Európai Egészségügyi Unió és az egészségügyi minimum-szolgáltatás kapcsán), ahogyan végül be is bizonyosodott, hogy Orbánék ezt a hat hónapot sem elsősorban a nemzet és az európai közösség javára akarják felhasználni, hanem pusztán saját politikai céljaikra. Azt hagyjuk is, hogy nem volt semmilyen átfogó civil konzultáció vagy széleskörű egyeztetés a politikai oldalak között azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a magyar elnökség prioritásai között – mert ezt már megszoktuk. Az sem okozott meglepetést, hogy a legutóbbi EU-csúcson a Fidesz miniszterelnöke ismét csak különutas volt a tagállami vezetők által kialkudott kompromisszumos csomag kapcsán. Orbán továbbra is Európa ellenzékében akar maradni, ami a nagyobb baj, hogy ott akarja túszként tartani egész Magyarországot is. Azzal egyébként, hogy az elmúlt időszakban fokozatosan emelte a tétet és egyre jobban felkorbácsolta az indulatokat az Európai Unió ellen, valójában saját uniós elnökségét is túszul ejtette, hiszen épp az EU-ellenes „szabadságharc” miatt kerül majd így vagy úgy, de kényszerpályára a magyar elnökség is. Pedig nem feltétlenül kellett volna, hogy ez így legyen.

 

Nyilván kevesen olvassák el az uniós elnökségek munkaprogramját (nem is várok el ilyen fajta politikai perverziót mindenkitől), én ahogy korábban, most is megtettem a magyar dokumentum esetében. Azt kell, hogy mondjam Önöknek, a közéletben a Fidesztől megtapasztalt abszurd EU-ellenes hőzöngés helyett ez az anyag legalább megpróbál tényleg szakmai alapon viszonyulni a feladathoz és egyes pontokon még az is érződik, hogy a szakmaiság bizony felülírta a rogáni propagandagyárból kiömlő, uszító baromságfolyamot. Etekintetben hasonlít egyébként az általam sokat idézett, 2009-es, fideszes EP-választási programhoz, amely egy aranybánya, ha az ember vállalható és progresszív, EU-párti mondatokat keres. (Nem véletlen, hogy a fideszesek egy ideje igyekeznek ez utóbbi programot letagadni és kitörölni, ahonnan csak lehet.) Azonban mindez persze nem egyenlíti ki azt az adottságot, hogy az előttünk lévő belga elnökség ideje alatt több mint negyven érdemi dossziét zártak le – nem is függetlenül az érkező magyar elnökség miatt még gyorsütemben -, így például a menekültügyi stratégiát, az uniós költségvetés felülvizsgálatát, vagy az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdését. Nem állítom, hogy nem maradt fontos és érdemi csomag a magyar elnökség asztalán, de a mi félévünkben alapvetően két típusú dossziéval fogunk tudni foglalkozni: egyfelől a megállapodás hiányában évek óta álló, úgynevezett „beragadt” anyagokkal, amelyek esetében nem ígérkezik könnyűnek az áttörés, és a kompromisszum kialakítása, másrészt pedig a spanyol, illetve a belga elnökség számára prioritást nem jelentő, az elnökségi időszakok alatt le nem zárt, és így megörökölt dossziékkal. Politikai szemtanúként azt is hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy épp a vaskos szakpolitikai anyagok hiánya teszi lehetővé a magyar elnökség számára, hogy szakpolitika helyett tisztán politikai kérdéseket tegyen az asztalra. Hogy ez utóbbiakat viszont épp Európa magányos ellenzékében miként lehet sikerre vinni, az Önök fantáziájára bízom.

 

A magyar kormány által megjelölt prioritások között van olyan, amely valóban égetően aktuális és van olyan, amely viszont egyértelműen Orbánék kapcsolódó, olcsó politikai haszonszerzése miatt kaphat gellert. Az „Új Európai Versenyképességi Megállapodás” tető alá hozása szerepel első helyen, ami valóban fontos lépés lenne az EU életében, azonban az persze kérdés, hogy épp az EU-ellenes, ál-szuverenista, ál-forradalmár magyar kormány tud-e a leghatékonyabban hozzájárulni a technológia-semleges ipari stratégia megalkotásához, az európai termelékenységet növelő keretek kialakításához, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködések elősegítéséhez, emellett a növekedés és a versenyképesség szempontjából döntő tényezőnek számító, a biztos európai munkahelyeket teremtő, növekvő munkabéreket nyújtó rugalmas munkaerőpiac biztosításához. Azt pedig tényleg csak halkan teszem hozzá, hogy az Európai Bizottság már hónapok óta dolgozik ezen a csomagon (European Competitiveness Deal), vagyis a Fidesz-kormány leginkább csak okosan meglovagolja az amúgy is biztosan érkező és jó magas hullámot. Tutira mennek, mert ebből biztos eredmény várható a végén. Orbánéknak tehát ezesetben a spanyolviaszt sikerül feltalálniuk; de rutinos politikai szemtanú vagyok, az vesse rájuk az első követ, aki politikai vezetőként még nem „szörfözött”. Hasonlóképp kiemelten fontos az európai védelempolitika megerősítésének kérdése, amelyet szintén prioritásként jelölt meg a hazai kormányzat. Abszolút támogatandó cél, hogy a védelempolitikai szövetségek és együttműködés mellett az Európai Uniónak nagyobb szerepet kelljen vállalnia saját biztonságának garantálásában, megerősítve ellenálló- és cselekvőképességét. Ez viszont ismét csak felveti a közös európai hadsereg kérdését, amely Orbán Viktortól korábban olyannyira nem állt távol, hogy egykoron – egy bálványosi beszédében – maga is a mielőbbi felállítását támogatta, (és bár ezügyben a Fidesz álláspontja úgy tűnik, érdemben nem változott, de) mostanában mindenből ál-szuverenitási kérdést csinálnak, hogy a NATO-bővítés folyamatos gáncsolásáról már ne is beszéljek. És nyilván erre az európai partnerek is emlékeznek, sőt, jobban, mint mi. Az elnökségi programban szerepel az illegális migráció megfékezésének kérdése is, amelyet – bár valóban fontos és szintén aktuális kérdés – nyilvánvalóan pártpolitikai célokra fog használni a Fidesz és nem például arra, hogy az illegális migrációt szervező embercsempészek botrányos szabadon engedésének (egyébként uniós szabályokkal ellenes) gyakorlatát tárgyalják ki. Az egyik nagy patron a magyar elnökség tárában a bővítéspolitika kérdésének napirenden tartása, azonban itt is vannak gubancok. Annak ellenére, hogy az elmúlt években ezt a portfóliót a magyar kormány által delegált uniós biztos vitte, vagyis naprakész és eredményes tárgyalópartnerek ebben a témában, azonban minimum sajátos lesz, ahogy az EU csődjéről, szétbomlásáról, esetleges felszántásáról elmélkedő Fidesz fogja sürgetni például a balkáni országok csatlakozásának felgyorsítását, ráadásul úgy, hogy amikor legutóbb Ukrajna ügye volt napirenden, a magyar kormányfő inkább kiment kávézni.

 

Arra mindig és mindenképpen büszkének kell legyünk, hogy ránk került a sor és mi adjuk az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Fontos feladat, szép feladat, a figyelem most félévig Magyarországon lesz. Sajnálatos, hogy Orbánék egyelőre úgy tűnik, ezt a lehetőséget is elszalasztják és piti politikai játékokra használják majd. A magyar elnökség szlogenje például („Make Europe Great Again! – Tegyük Európát újra naggyá!”) önmagában, alapüzenetében még nem lenne problémás, ha nem direkt és tudatosan a korábbi amerikai elnök, Donald Trump ortodox-protekcionista politikájának szlogenjét („Make America Great Again!”) venné alapul és provokálná ezzel a teljes európai közösséget. Ez nettó provokáció, ami ráadásul teljesen felesleges, mivel egy jó (?) poén elsütésén túl semmi, de semmi hasznot nem hajt Magyarországnak. Orbán kap esetleg majd egy buksi-simit Trumptól, de ennyit azért nekünk nem ér. Mennyivel jobb lenne, ha őszintén és magabiztosan mondhatnánk jóelőre, hogy a magyar elnökségre minden magyar büszke lehet majd. Meglátjuk.

Ujhelyi István
politikai szemtanú

Tragikomikus új Szent Szövetség Bécsben

0

Magyar – cseh – osztrák nyilatkozat született a “patrióták Európájáról” Bécsben, ahol Napóleon veresége után megkötötték a Szent Szövetséget, amely az első világháborúig jól rosszul garantálta az európai békét.

Most három mini Napóleon gyűlt össze, hogy háborút indítson Európa ellen: Orbán Viktor miniszterelnök, Andrej Babis a szlovák származású ex cseh kormányfő és Herbert Kickl, az osztrák Szabadságpárt elnöke, akinek jó esélye van arra, hogy megszerezze a hatalmat Ausztriában.

Mit deklarált ez a siralmas trió, amely Brüsszelben nem tudja megvalósítani elképzeléseit?

“Olyan Európában akarunk élni, amely szuverén és tántoríthatatlanul képviseli annak érdekeit , nem akadályozza a nemzeti közösségek akaratának végrehajtását. Elkötelezett a béke és a párbeszéd mellett, de ugyanakkor készen áll arra, hogy megvédje magát minden veszéllyel szemben.”

Putyin zsoldosai egyesüljetek?!

A három hős szuverén patrióta igencsak jó viszonyt ápol Oroszországgal, amely jelenleg Ukrajna függetlenségét fenyegeti.

Az osztrák Szabadságpárt, melyet a náci SS veteránjai alapítottak meg, már a Szovjetunióval is kitűnő kapcsolatokat ápolt, később pedig Jörg Haider és utódai erre még rátettek egy lapáttal.

Csak egyetlen példa: amikor a Szabadságpárt adta a külügyminisztert Ausztriában, akkor Putyin odautazott az esküvőre, ahol lelkesen táncolt is a külügyminiszter asszonnyal. Aki már rég nem külügyminiszter viszont Oroszországban él Putyin könyöradományából. Jörg Haider oroszbarát politikáját nemigen szívlelték Washingtonban úgyhogy amikor autóbaleset áldozata lett 2008-ban, akkor sokan a CIA-ra gyanakodtak. Éppúgy mint akkor amikor a Szabadságpárt alkancellárja belebukott az Ibizagate botrányba. A szélsőjobboldali politikus egy feltételezett orosz oligarcha lányát győzködte arról, hogy  orosz pénzen éppen olyan média birodalmat hozzon létre mint Orbán Viktor Magyarországon.

Kamu volt az egész, de arra jó alkalmat kínált, hogy a Szabadságpárt kiessen a hatalomból. Most ugyan a szélsőjobboldali párt a legnépszerűbb Ausztriában, de mind Brüsszelben mind Washingtonban

arra ösztönzik a két nagy hagyományos pártot: a szocialistákat és a néppártot, hogy kössenek koalíciót, és így zárják ki a hatalomból a szélsőjobboldali oroszbarát Szabadságpártot.

Andrej Babis Oroszországban végezte tanulmányait, valószínűleg a KGB tisztje is lett, mert hazatérése után ő kötötte össze a szovjet titkosszolgálatot a csehszlovákkal, amely 1968 után szigorúan moszkvai ellenőrzés alatt állt.

Babis miniszterelnök megbuktatását az USA nagykövetsége szervezte meg Prágában oly módon, hogy rábeszélte a pártokat, hogy ne kössenek koalíciót, az Ano-val, Babis pártjával, amely a legtöbb szavazatot szerezte a választáson.

A kampányban Orbán Viktor is részt vett Babis oldalán.

Orbán Putyin ügynöke?

Amióta a magyar miniszterelnök elszántan védelmezi az orosz érdekeket az Európai Unióban és a NATO-ban, egyre jobban terjed a nézet mindkét szövetségi rendszerben: a “szuverén” magyar miniszterelnök Putyin érdekében cselekszik az európai politikában.

A CIA is vizsgálja Orbán Viktor moszkvai kapcsolatait, nem tudhatjuk, hogy milyen eredményre jutottak, de elég két fontos tényezőt megemlítenünk: egyrészt Orbán Viktor neve rajta volt azon a listán, melyen a Szovjetunió a magyar rendszerváltás főszereplőit kijelölte, átadva a listát az Egyesült Államoknak, melynek nagykövete, Palmer a rendszerváltást levezényelte Magyarországon.

Másrészt: az orosz földgáz szállítások már évtizedek óta arra is szolgálnak, hogy Moszkva európai “barátait” pénzeljék. Orbán Viktor igencsak élhet ezzel a lehetőséggel személy szerint is hiszen állítólag egyik főrészvényese a MET földgáz kereskedő cégnek, mely Svájcban van bejegyezve, és degeszre kereste magát az energia válság idején amikor a földgáz ára az egekbe szökött. A másik módszer a rendszerhasználati díj a magyar földgáz felhasználásban: ebből növekedett Mészáros Lőrinc vagyona egyik évről a másikra 50%-kal megközelítve az 1000 milliárd forintot egy olyan évben amikor a magyar GDP csökkent éppúgy mint a lakosság életszínvonala.

Szép az, ami érdek nélkül tetszik – hirdette a nagy német filozófus Immanuel Kant, akit idén Putyin is méltatott hiszen egész életében Königsbergben élt, melyet 1945 óta Kalinyingrádnak hívnak.

Putyin barátainak tragikomikus szent szövetsége bizonyára szemet szúr mind Brüsszelben mind pedig Washingtonban.

Orbán Viktor minden bizonnyal tudja ezt, és mégiscsak belevágott. Vajon mire számít? Számára a politikai bukás nem alternatíva: a dollármilliárdos Babis visszavonulhatott hiszen csak kisebb korrupciós ügyei voltak. Orbán és egész családja nyakig ül a korrupcióban. Tiborcz István Orbán unokáival nem véletlenül menekült el Marbellaba a 2022-es választások előtt.

Orbánnak minden országgyűlési választáson győznie kell, mert az alternatíva a börtön. Furcsa befejezése lenne egy “szuverén karriernek.”

Kivándorlási rekord Magyarországról

Orbán Viktor tizennégy éve épülő földi paradicsomából tavaly rekord számban távoztak a magyarok: 35736-an. A kivándorlók fele Ausztriát célozta meg, egynegyede pedig Németországot.

Az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa egyre kevésbé vonzza a fiatalokat. Így aztán hiába szeretne a magyar kormány 5 millió foglalkoztatást, az beragadt 4,7 milliónál. Mit lehet tenni? Importálni a munkaerőt, jöjjenek a vendégmunkások, akiktől Orbán Viktor annyira óvja Európát.

Magyarország rohamtempóban importál vendégmunkásokat

Erre hívja fel a figyelmet a brüsszeli Politico, amely idézi Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a migránsválság csúcspontján még így szónokolt:

”a magyar gazdaságnak egyetlenegy migránsra sincsen szüksége ahhoz, hogy jól működjön. Ahhoz sem kellenek migránsok, hogy az országnak legyen jövője.”

Szelényi Zsuzsa, a Central European University Democracy Institute program igazgatója ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a Politiconak, hogy “a bevándorlás és a demográfia ugyanannak a kérdésnek a két különböző oldala.”

Az Orbán kormány már 2015-ben rendezett egy “demográfiai csúcstalálkozót” hiszen Magyarország lakossága már régóta csökken. Fekete Gyula író már a kilencvenes években kampányt indított: fogy a magyar! Azóta a népesség tovább csökkent. Egyébként  Európa többi országában is ugyanez a helyzet kivéve ott, ahol a bevándorlás ezt ellensúlyozza.

A magyar kormány sokféleképpen segíti a család alapítását, de így sem tudja elérni azt, hogy egy magyar családnak 2,1 gyereke legyen pedig ennyi lenne szükséges ahhoz, hogy a lakosság létszáma ne csökkenjen.

Jelenleg Magyarország lakossága 9,6 millió miközben a rendszerváltás előtt még meghaladta a 10 milliót. Az előrejelzések szerint 2050-ben 8,5 millióra fogyatkozik Magyarország lakossága. Az elöregedés egyre inkább jellemzi a társadalmat – éppúgy mint másutt Európában.

Ki dolgozik majd a nagy kínai és dél-koreai gyárakban?

Magyarország ambiciózus iparosítási programot hajt végre, melyet elsősorban külföldi cégek becsalogatásával kíván elérni. Régebben ezek elsősorban németek voltak, az új trend a kínai és dél-koreai technológiai import. A cégek toborzói jelezték: nincs elég hazai munkaerő. Az Orbán kormány válasza: három évre hosszabbította meg azt az időtartamot, melyet egy vendégmunkás Magyarországon tölthet. Természetesen az Európai Unión kívüli munkaerőre számít az Orbán kormány hiszen a legszegényebb uniós tagállam bérszínvonala csak a szegény országokban számít vonzónak. Hol toboroznak elsősorban? Ázsiában, mert ott még mindig viszonylag olcsó a munkaerő. Ezen belül is a Fülöp szigetek a magyar toborzók kedvence, mert keresztény hagyományokkal rendelkezik, és minden vendégmunkás beszél angolul. A Mongóliából vagy Kazahsztánból érkező vendégmunkások azért okozhatnak gondot, mert nem tudnak angolul, így a beilleszkedésük jóval nehezebben megy. Érdekes, hogy a távoli latin-amerikai országokból is érkeznek vendégmunkások Magyarországra: Brazília, Kolumbia és Venezuela munkaerő feleslegének egy töredéke itt csapódik le.

400 ezer külföldi állampolgár

Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor már több mint tíz éve harcol a bevándorlás ellen, és a legutóbbi európai választáson is fontos jelszava volt a kormánypártnak, hogy No migration!, ez nagyon magas szám egy nem egészen 10 milliós országban. Az európai trend itt is érvényesül, és nemcsak a gyárakban, de a vendéglátásban vagy a szociális gondozásban is.

“A múltban 2% körül volt a külföldiek száma Magyarországon, ma ez a több mint 4% meglehetősen drámai változást mutat”

– nyilatkozta a Politiconak Vadasi Vivien, a Menedék jogi tanácsadója. Különösen, mert a vendégmunkások beáramlása viszonylag rövid idő alatt történt, és koncentrált formában: Budapesten aránytalanul sokan vannak. A pizzafutárok jelentős része már közülük kerül ki. Ráadásul a kormányzati propaganda annyira megcélozta a színesbőrű bevándorlókat, hogy az emberek ösztönösen is jobban figyelnek erre.

A nemzeti együttműködés rendszere multikulturális várossá változtatta Budapestet bár Orbán Viktornak egyáltalán nem ez volt az eredeti szándéka.

Jelenleg évi 65 ezer a vendégmunkás limit, Afrika és a Közel Kelet ki van zárva. Az Orbán kormány szeretné elválasztani a vendégmunkásokat a hazai lakosságtól, de ez csak kis létszám mellett lehetséges.

“Ha százezerszámra élnek és dolgoznak vendégmunkások Magyarországon, akkor nem lehet őket szétválasztani a helyi lakosságtól, és ebből még gondjai támadhatnak az Orbán kormánynak” – hangsúlyozza Szelényi Zsuzsa.

Garantálhatja-e Orbán rendszerének stabilitását a Magyarországra települő kínai ipar?

10 milliárd euró értékben exportál akkumulátorokat évente Magyarország – közölte Nagy Márton gazdasági miniszter, aki elmondta, hogy az éves GDP 5,5%-át teszi ki az akkumulátor ipar, és ez 10-11%-ra nőhet, ha a nagy kínai akkumulátor gyárak megkezdik a termelést Magyarországon. Közben azt is elismerte, hogy a költségvetés hiánya 6,5%, és ebben még nincsen benne a Nemzeti Bank hatalmas vesztesége, amely tavaly elérte a GDP 3%-át. Hogy lesz így pénzügyi egyensúly?

A nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben az uniós euró milliárdokon alapult, de Brüsszelben elzárták a csapot. Orbán Viktor az európai választásokban bízott, de pofára esett. Marad a kínai kártya, ezt jelképezte Hszi Csin-ping elnök májusi látogatása. Azóta viszont az Európai Unió védővámokat vezetett be a kínai elektromos autók ellen. Veszélybe kerül-e Orbán kínai kártyája is?

“A német ipar is beleragadt abba, hogy részben a kínai beszállítóktól, részben pedig a posztszovjet térségből származó nyersanyagoktól függ. A gyártás pedig a kelet-európai uniós országok összeszerelő üzemeiben koncentrálódik az olcsó munkaerő miatt. Ennek a működésétől függ a nemzeti együttműködési rendszer iparpolitikája is.

Magyarországon például még van olcsó orosz földgáz, amely Németországban már nem elérhető”

– nyilatkozta a Telexnek Gerőcs Tamás, a Binghampton egyetem kutatója, aki sietett hozzátenni: ”Ez a modell iszonyatosan felerősíti a külföldi tőkétől, nyersanyag importtól és technológiától való függést.”

Ennyit a szuverenitásról, melyről oly szívesen beszél Orbán Viktor miniszterelnök. Aki nagy belpolitikai kockázatot is vállal a kínai akkumulátor és elektromos autó gyárakkal a környezetvédelem miatt. Ez már Debrecenben is megmutatkozott, ahol a feldühödött tüntetők azt javasolták Orbán Viktornak, hogy

„építs akkumulátorgyárat Felcsúton!”

Még fel sem épült a gyárak nagy része, de máris rúgják ki a kirgiz munkásokat, mert csökken a kereslet.

Vezethet-e adósságcsapdába a kínai kölcsön?

Ven Csiapao kínai kormányfőt tapsvihar üdvözölte Athénban a parlamentben amikor jelentős kölcsönt ajánlott a pénzügyi csőd idején Görögországnak. Aztán a kínaiak megszerezték a legnagyobb görög kikötő, Pireusz legnagyobb részét.

Innen indul az Új Selyemút Európa elfoglalására. Ezért épül a Budapest-Belgrád vasútvonal.

Járhat-e pórul Magyarország is?

“Azt lehet mondani, hogy a kínai hitelek feltételei általában kevésbé szigorúak mint az IMF kölcsönökéi, mert nem követelnek meg húsbavágó reformokat. Nem korlátozzák a kölcsönt felvevő állam gazdaságpolitikáját mint ahogy azt sem, hogy a pénzt kinek osztja ki az állam. A nemzeti együttműködés rendszere nyilvánvalóan ezért is preferálja a kínai kölcsönt az IMF-el szemben.”

A kínaiak viszont általában ahhoz ragaszkodnak, hogy saját cégeik jelentős szerepet kapjanak a különböző projektek megvalósításában. A Budapest-Belgrád vasútvonalon a kínai és orosz cégek végzik a munka oroszlánrészét, mert ők adják a hitelt, de Magyarországon lehetőséget kapnak Orbán hűséges oligarchái is, mert egy uniós tagállamnak erősebbek a tárgyalási pozíciói.

Orbán Viktor nagy kockázatot vállal azzal, hogy szinte mindent a kínai kártyára tesz  fel, de a többi ajtó bezárult előtte. A baj az, hogy ezt Pekingben is tudják: a kínaiak a szankciók sújtotta Oroszországgal szemben is maximálisan kihasználják helyzetüket: Putyinnal például közölték, hogy csak orosz belföldi áron vesznek tőle földgázt, és nem hajlandók földgázvezetéket finanszírozni Oroszország és Kína között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK