Featured

Stoltenberg: “10 évnél is tovább tarthat a háború Ukrajnában!”

0

A BBC-nek nyilatkozott úgy a NATO távozó főtitkára – aki októberben adja át a stafétabotot Ruttének -, hogy a nyugati fegyverek segítségével 10 évnél is tovább folyhat az ukránok honvédő háborúja.

Jens Stoltenberg így fogalmazta meg a NATO álláspontját:

”Putyin azt hiszi, hogy kivárhatja míg elfáradunk Ukrajna támogatásában. Ha mi tudatjuk vele, hogy hosszú távra elköteleztük magunkat a független Ukrajna mellett, akkor ily módon megrövidíthetjük a háborút.”

Ennek a hosszútávú stratégiának a keretében a NATO bejelentette, hogy Németországban létrejön egy parancsnokság, mely szeptembertől koordinálja a támogatást Ukrajnának.

Közben Németország jelezte, hogy felére csökkenti Ukrajna támogatását. Lindner pénzügyminiszter szerint Ukrajna pénzügyi támogatása biztosított, mert a befagyasztott orosz vagyonok 50 milliárd dolláros kamata erre fedezetet nyújt.

Mi lesz, ha Trump visszakerül a Fehér Házba? Alelnökjelöltje, Vance szenátor kijelentette:

”engem nem érdekel Ukrajna sorsa!”

Vance republikánus szenátor szervezte az ukrajnai támogatás bojkottját Washingtonban, és a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette: ”Európának tudomásul kell vennie, hogy az USA-t Kelet Ázsiai foglalkoztatja, mindenekelőtt Kína, nem pedig Ukrajna és Oroszország.”

Kibír-e Ukrajna egy tízéves háborút?

Amikor Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, katonai szakértők azt jósolták: Ukrajna 1,5-2 évet bír ki, mert utána elfogynak a katonái. Már 29 hónapja zajlik a háború, és Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy Ukrajna 2025-ben offenzívát indíthat a nyugati fegyverek segítségével, és visszafoglalhatja  a megszállt területek egy részét. Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke viszont arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy a nyugati fegyverekkel képes az ukrán hadsereg az orosz offenzíva megállítására, de az ellentámadáshoz nincs meg az ereje. 2023-ban az ukránok – a NATO biztatására – megkíséreltek egy offenzívát, amely azonban kudarcba fulladt. A kilenc ukrán elit dandárt, melyet erre a feladatra képeztek ki, az oroszok felmorzsolták. Zaluzsnij vezérkari főnököt leváltották, és kinevezték londoni nagykövetnek. Zaluzsnij tábornok azonban politikai karrierre készül: Zelenszkij elnök utóda szeretne lenni. A hírek szerint Zaluzsnij tábornok tárgyalt az orosz vezérkari főnökkel egy tűzszünetről, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy Zelenszkij menesztette őt. A kivérzett Ukrajna aligha folytathat háborút tíz éven keresztül anélkül, hogy tönkre ne tenné az ország jövőjét. Ez azonban sem Moszkvában sem Washingtonban sem Brüsszelben nem érdekel senkit sem.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

A NATO hivatalos válasza az, hogy csakis azután lehet tárgyalni az orosz elnökkel, hogy Oroszország kivonta csapatait Ukrajnából. Ez nyilvánvaló nonszensz hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné hatalmát sőt az életét is. Erre már Henry Kissinger is felhívta a figyelmet, de nyilván tudja ezt Biden elnök csapata is. William Burns, a CIA igazgatója, korábban moszkvai nagykövet volt, személyesen is ismeri Putyint. Ő volt az utolsó amerikai vezető, aki beszélt Putyinnal az Ukrajna elleni agresszió előtt.

Jelenleg is kapcsolatban áll Nariskin tábornokkal, a hírszerzés vezetőjével  aki nem támogatta Putyin agresszióját, mégis a helyén maradt Moszkvában. Nem úgy mint Nyikolaj Patrusev tábornok, akit Putyin leváltott a legfontosabb döntéshozó testület, a Honvédelmi Tanács titkári posztjáról. Patrusev volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint az Ukrajna elleni agresszióra, amely csúfos kudarcba fulladt. Oroszország elszigetelődött a világban, és gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenáron el akarta kerülni.

Már Kissinger is felhívta a figyelmet, hogy a hidegháborús amerikai diplomácia közelebb hozza egymáshoz az USA két fő ellenfelét: Kínát és Oroszországot holott Washington célja épp az kell, hogy legyen: jobb viszonyban álljon Moszkvával és Pekinggel mint azok egymással. Biden elnök hidegháborús diplomáciája, melyet a NATO is követ , teljes csőd – erre mutat rá Donald Trump, aki a két megnyerhetetlen háború – Ukrajna és a gázai övezet – helyett Kínára kíván koncentrálni. Ezért akar Trump Putyinnal sőt az iráni vezetőkkel is tárgyalni nem beszélve Hszi Csin-ping kínai elnökről. Trump, a helyzetet kissé túl dramatizálva, kijelentette:

”a Föld a harmadik világháború szélén imbolyog.”

Ezért nem lenne jó, ha az ukrajnai háború még tíz évig tartana, ahogy azt a távozó NATO főtitkár jósolta.

Alkalmazott

Ahogyan azt Orbán Viktortól tudjuk, Ursula von der Leyen, ahogyan a többi EU tisztviselő is, csak egy alkalmazott, aki ne politizáljon, mert az nem az ő dolga. Ahogy a bölcs meglátásairól híres miniszterelnök úr kifejtette.

„Azért nem támogatta a Fidesz az elnökasszony újraválasztását, mert harmatgyenge volt a Bizottság teljesítménye az elmúlt 5 évben, a zöld átmenetben kudarcot vallottunk, leromboljuk az európai ipart, ha ez így megy tovább. Béke helyett az ukránok melletti háborús részvételre összpontosítunk, a migránsok továbbra is jönnek befele.”

A fentiek szerint az alkalmazott rosszul csinálta a dolgokat, mert a főnökök, azaz a miniszterelnökök tanácsa (ET) „jó irányvonalat szabott meg”, de az eredmény gyenge, sőt harmatgyenge lett. Érdekes módon a miniszterelnök abban reménykedik, hogy az európai kormányfők összetétele is változni fog, mert így majd még jobb utasításokat tudnak kiadni az Európai Bizottságnak. Ezek szerint a korábbi jó irányvonal sem volt elég jó neki. Túl genderes, túl migránsos, túl háborús. Amilyen peches szegény.

Bizony így van ez, írta La Fontaine a meséi végén. A főnök (pl. a ház ura) megszabhatja az irányvonalat (mivelhogy ő fizet!), és közli az alkalmazottal (pl. takarítóné). Ebben az esetben a „Ragyogjon minden!” jó irányvonal, és ha nem ragyog, a főnök úr úgy lecseréli a takarítónét egy másikra, mint a sicc. Lehet, hogy Orbán ehhez szokott hozzá otthon, ám az EU-val az a baj, hogy ott nem egy takarítóné van, hanem a takarítókkal együtt rengeteg. Mint egy vállalat, amely viszont Orbánnak ismeretlen, hiszen olyan helyen sose dolgozott. Ha ez nem volna elég, a vállalat kifejezetten demokratikus irányítású is, amennyiben az EU parlamentben 705, a tagállamokban megválasztott képviselő szól bele a bizottságok által előkészített döntésekbe, azaz a döntések annyira az emberek, mármint az európai tagországok lakosainak akaratát tükrözik, hogy annál jobban már nem is lehet. Ezért rejtélyes a magyar kormányfő állandó siránkozása az emberek akaratát illetően, hacsak nem vesszük figyelembe azt a tényt, hogy itthon ahhoz szokott hozzá, az emberek döntése az, amit ő dönt egy személyben, punktum. Így aztán nem csoda, hogy elégedetlen. Az a von der nevű sohasem úgy dönt, ahogy Orbán akarja, mindig, ahogy az EU Parlament. Megengedhetetlen renitencia!

Rendkívül szomorúnak tartom, hogy a magyar miniszterelnök máig azt hiszi, a demokratikus EU Parlamentjének ugyanúgy kellene működnie, mint a magyar Parlamentnek, azaz Semjén éjjel beadja az Orbán által délután jóváhagyott salátatörvényt, másnap megszavazzák, oszt annyi. Legföljebb nem Semjénnel, hanem Deutsch-csal kéne az EP-nek úgy működnie. A mi miniszterelnökünk nem tudja, mi a különbség a demokrácia és az autokrácia között, ezért durcáskodik állandóan, hogy ezek a szemetek nem azt csinálják, amit ő akar… bár, mintha valami kezdene derengeni a buksi fejében hogy az itthoni, őt diktátornak kinevező kétharmad, meg az EU parlamenti 11 fideszes (1,58 %) kontra 694 egyéb (98,42 %) arány nem ugyanaz. Ezért szervezkedik, hogy valahogy szava legyen a Parlamentben, és  össze is hozott egy frakciót 84 képviselővel (persze Le Pen utasítására, valamint védőszárnyai alatt – másképp a történteket ismerve nem képzelhető el). Ez már több, mint a saját fideszes 1,58 %-a, mégpedig konkrétan 11,91 %, de hiába a sűrűn hangoztatott „harmadik legnagyobb”, akkora nagy erőt nem jelent, hogy a döntéseket komolyan befolyásolhatná.

Következő probléma, hogy a bizottsági elnököt nem az EU tagországok fizetik, hanem csak a nettó befizetők, ebből következően, ha Orbán igazat mond, akkor azok a tagországok, akik többet kapnak az EU-tól támogatás gyanánt, mint amennyit oda befizetnek, nem szavazhatnának az elnökre, hiszen UvdL ezek szerint nem is az ő alkalmazottjuk. Az természetesen igaz, hogy mi most nem kapunk az EU-tól egy vasat sem, viszont ugyanakkor nem is fizetünk egy vasat sem, azaz elvileg Orbánnak továbbra sincs joga beleütni az orrát olyasmibe, amihez semmi köze.

Az EU persze nagyvonalú, úri társaság, és hagyta, hogy a minden lében ellenkanál Orbán is beleszóljon a jelölésbe. A magyar miniszterelnök ellenezte is, mármint von der Leyen jelölését az Európa Tanácsban, mégpedig a szokott nagy sikerrel, amennyiben ő ellenezte, az olasz miniszterelnökasszony tartózkodott, a többiek meg igennel szavaztak. Az EU sztráda már csak ilyen. Mindenki mindig szembejön velünk – sok hülye! Még szerencse, hogy Meloni lerobbant kocsija a leállósávon állt.

Most persze sokan felkaphatják a fejüket, hogy de kérem! Az EU miniszterelnökei nem VELÜNK jönnek szembe mindig, hanem ORBÁNNAL, ám ezek tévedések, hiszen Magyarország adott neki kétharmadot (négyszer), és Magyarország mi mind vagyunk.

Mind a 9,689 millió ember. Orbán szerint ugyan nem, ahogy az „emberek” sem, de ettől a bornírt, a magyarságból sokakat kizáró miniszterelnöki szöveg ellenére mindannyian hozzátartozunk (Vigyázat! Nem összetartozunk, azaz nem egymáshoz, hanem a magyarsághoz). És bizony MI adtunk Orbánnak kétharmadot, azaz a maradék egyharmad is (amely a közömbösökkel együtt tulajdonképpen a nép kétharmada), hiszen ez az egyharmad az, amelyik nem intézte el, hogy a nép leváltsa Őautokrataságát. Ám ezt az egyharmad tagadja. Körömszakadtáig. És mintha mi sem történt volna, ahelyett, hogy a folyamatos kudarc hatására lemondanának (pl. a hősi népfelvilágosító posztról), folytatják munkájukat. Érdekes viszont, hogy másokat állandóan lemondásra szólítanak.

Szóval nem. Nem mi voltuk, tanító bácsi, kérem! Még csak véletlenül se nem! Helyette gyurcsányozunk, amiben végre teljesen egységes a nemzet, még a DK szavazók szerint is ő az akadály. Nem a nép, nem az értelmisége, nem is az írástudók vagy a lángoszlopok, hanem a Gyurcsány intézte el személyesen, hogy Orbán élete végéig uralkodó legyen, mégpedig bármifajta korláttól mentesen. Irtózatos hatalma lehet ennek az embernek, ha egy országot képes lebénítani. És nem két hónapra, hanem másfél évtizeden át! Nyilván ugyanazt csinálta, mint Orbán, a saját oldalán kinyírt minden egyéb pártot, hogy ne lehessen másra szavazni, csak rá, mert MÁSKÉPPEN NEM INTÉZHETŐ EL, hogy ő legyen az akadály. Ha ugyanis lehet szavazni Orbánon meg rajta kívül másra is, akkor ezt az akadályosdizást és az ezt mantrázgatókat inkább nem minősíteném. További érdekesség, hogy a nem fideszes értelmiségtől minden média és internet segítséget megkapó Tisza párt Orbánnal szemben júniusban csúnyán elbukott (közel kétharmaddal), pedig Gyurcsányhoz annyira nem volt köze, hogy tán még Orbánénál is kevesebb. Ebből következően két kérdés feltétlenül fölmerül: az egyik, hogy a választók miért nem rá szavaztak, hiszen így Gyurcsány kikerülhető, a másik, hogy Magyart hogyhogy még véletlenül sem szólította föl senki lemondásra a kudarc miatt?

Az alkalmazotti kérdéshez visszatérve föltételezhető, hogy ha von der Leyen az európai népek alkalmazottja, akkor Orbán a magyar nép alkalmazottja ugyebár (minister = szolga). A választások előtt minden párt megmondja, hogyan irányítaná az országot (az Összefogás például 2022-ben, ha nyer, vágóhídra küldte volna fiainkat), és a nép úgy döntött, mégpedig négyszer, hogy a FIDESZ programja tetszik neki a leginkább. Meg is bízta Orbán Viktort az ország irányításával, azaz alkalmazta miniszterelnökként. Ennek eredménye az eltelt 14(!) év alatt, hogy

  • mára már mindenki előttünk van az EU-ban gazdaságilag,
  • mi kezeltük a legrosszabbul a COVID-ot, meg az inflációt,
  • rettentő nagy szükségünk van az orosz gázra, mert Paks II. rengeteget csúszik, ráadásul az idecsábított akkugyárak nagy mennyiségű energiát igényelnek, így két nagy gázerőművet kell építenünk, ami azzal jár, hogy Putyinnak meg Erdogánnak gazsulálhatunk,
  • ha figyelembe vesszük, hogy a 2010-es kormányváltáskor volt egy 2700 milliárdos MANYUP kassza, amelyet Gyurcsány gyűjtött össze, és hagyott mintegy ajándékként Orbánra, és amellyel a tényleges nettó adósságállományunk csökkenthető, akkor a „nagy eladósítók” kisebb adósságállománnyal adták át 2010-ben az országot Orbánnak (~71 %), mint amennyi a GDP-re vetített adósságunk most (~74 %),
  • az adósbesorolásunk a rengeteg beáramló EU pénz és „Magyarország legjobb tíz éve” ellenére a S&P-nál ugyanaz most, mint 2010-ben volt (BBB-),
  • 2010-ben az MNB devizatartaléka 38 milliárd EUR volt, azzal adták át Bajnaiék, ez jelenleg 46,5 milliárd EUR, ám ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor csak 35,2 milliárd EUR, azaz ez se nőtt. A GDP-re vetítve a helyzet még rosszabb.

A többit inkább nem ragoznám. Szar ügyek azok is. Nagyon.

Tényleg csak ennyi eszünk van nekünk, a komplett magyar népnek, emberek?

Vatikáni államtitkár békemissziója Kijevben

A pápa képviseletében Pietro Parolin bíboros vesz részt Szűz Mária ünnepén Berdiscsevben, és a Vatikán államtitkára tárgyal az ukrán vezetőkkel is.

Ferenc pápa többször is felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háború lezárására. A katolikus egyház feje Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét tavaly bízta meg egy békemisszióval: Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is járt Ferenc pápa képviselője, de csak kisebb eredményt ért el:

az oroszok által elhurcolt ukrajnai gyerekek egy része visszatérhetett a családjához.

Ferenc pápa az ukrán vezetőket arra kérte, hogy mutassák fel a fehér zászlót: tárgyaljanak Putyinnal! Ezt Zelenszkij elnök elutasította. Ukrajna jelenleg azon az állásponton van, hogy Putyinnal csak azt követően lehet tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről, hogy az orosz csapatok elhagyták az ukrán területet. Putyin viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a megszállt terület Oroszországhoz tartozzon. A párbeszéd esélye így meglehetősen csekély noha a 29 hónapja tartó háború teljesen kimeríti Ukrajnát, amely csakis a NATO és az Európai Unió támogatásával képes tartani magát.

Trump: a harmadik világháború szélén állunk

Az Egyesült Államok ex elnökét hivatalosan is elnök jelölté választotta a republikánus konvenció. A merénylet utáni első beszédében Trump természetesen elsősorban a hazai helyzettel foglalkozott mondván:

”az infláció tönkreteszi az amerikaiakat”,

de kitért a külpolitikára is:

“Most háború dúl Európában és a Közel Keleten, a konfliktusok egyre inkább kísértenek Tajvanon, Koreában, a Fülöp szigeteken és egész Ázsiában. A Föld harmadik világháború szélén billeg” – fogalmazta meg nézeteit a világpolitikáról Donald Trump, akinek jó esély van rá, hogy novemberben újra az Egyesült Államok elnöke legyen.

Ellenfele, a jelenlegi elnök, Joe Biden nincs már teljesen birtokában szellemi erejének. Többen lemondásra szólították fel demokrata támogatói közül is. Korábban Joe Biden a külpolitika specialistájának számított: sokáig volt a szenátus külügyi bizottságának a vezetője Washingtonban. Elnöksége kezdetén deklarálta az új hidegháborút: Kína és Oroszország immár az USA stratégiai ellenfelének számít. Ezt követte Putyin agressziója Ukrajna ellen, amely egy megnyerhetetlen háborúhoz vezetett el. A Közel Keleten a Hamász terrorakcióját követő konfliktus a gázai övezetben egyre jobban elhúzódik, sőt azzal fenyeget, hogy kiszélesedhet, ha háború robban ki Izrael és a libanoni Hezbollah között.

Az amerikai diplomácia nem képes megoldani sem az ukrajnai sem pedig a közel-keleti konfliktust míg Donald Trump azt állítja, hogy gyorsan rendezné ezeket személyes tárgyalások útján.

Trump azért akarja gyorsan megoldani az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, mert Kínát tekinti az első számú ellenfélnek, amelynek a gazdasági ereje is megvan ahhoz, hogy kérdésessé tegye az Egyesült Államok vezető szerepét a világban.

Meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az európai pénzek nélkül?

0

A kérdés Ursula von der Leyen újraválasztását követően hiszen Brüsszel döntése egyértelmű: a bizottság a következő öt évben csakis annyi pénzt ad a magyar kormánynak, amennyit muszáj, viszont igyekszik megvonni Orbán Viktor vétójogát.

Programnyilatkozatában Ursula von der Leyen, aki személy szerint is bírálta Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök az unió soros elnökségét a saját céljaira használja fel. Orbán Viktor szokásos pénteki rádió nyilatkozatában ugyan arról beszélt, hogy “Ursula von der Leyen a mi alkalmazottunk”, de ez koránt sincsen így, mert a Tanács – az állam és kormányfők testülete – jelentős mértékben meggyengült annak következtében, hogy a francia és a német vezetés súlyos vereséget szenvedett az európai választáson, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig végülis nem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását, aki ennek ellenére megkapta a bizalmat további öt évre. Merkel kancellár idején a brüsszeli bizottság elnöke valóban másodhegedűs volt az Európai Unióban, de Olaf Scholz pozíciója távolról sem ilyen meghatározó. Macron elnök szeretett volna Merkel kancellár örökébe lépni, de belpolitikai problémái ezt nem teszik lehetővé.

Merre halad az Európai Unió?

Ursula von der Leyen programnyilatkozatában az első helyen az új helyreállítási alapot említette, melyet Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke javasolt annak érdekében, hogy Brüsszelnek legyen elég pénze a nagy célok elérésére: digitális felzárkózás az USA-hoz és Kínához, zöld átmenet, az ukrajnai háború finanszírozása stb.

Hogy jönne létre ez az új helyreállítási alap? Úgy mint a régi 750 milliárdos alap: közös hitelfelvételből! Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, de az Európai Unió másképp nem tud pénzt csinálni hiszen a tagállamok nem adnak több pénzt a közös kasszába. Orbán Viktor egyből közölte, hogy ezt nem helyesli, és bele is íratta ezt a magyar alkotmányba. Mario Draghi azt javasolja, hogy a Tanács fogadja el többségi határozattal az új helyreállítási alapot, és az a tagállam, amely nem kér belőle, az nem is kap egy centet sem! Nem véletlenül Olaszország ex miniszterelnöke találta ezt ki hiszen Olaszország kapta a legtöbbet a régi helyreállítási alapból: 200 milliárd eurót.

Orbán zsebe üres

A nemzeti együttműködés rendszere tartósan nem tud működni az uniós eurómilliárdok nélkül – jól tudja ezt Orbán Viktor is. Ezért Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy a Nemzeti Bank elnöke érdeklődjön: hajlandó-e Kína pénzügyileg támogatni a magyar kormányt? A válasz lehangoló volt: Peking kormányokat nem támogat, de beruházásokra természetesen hajlandó Magyarországon.

És ha jön Trump?

Az esélyes elnökjelölt barátságát Orbán Viktor tízmillió dollárért vásárolta meg miközben teljesen tisztában volt vele: Trump üzletember, csak annak ad pénzt, akitől azután még többet várhat cserébe. Orbán nem tud üzletet ajánlani Trumpnak. Akkor mégis miért fontos Trump “barátsága”? Mert Biden elnök le akarja venni a sakktábláról Orbán Viktort: ha a demokraták maradnak a Fehér Házban, akkor erre még marad négy évük. Magyar Péter az USA nagykövetség támogatásával fenyegeti Orbán politikai pozícióját miközben Brüsszel pénzügyileg gyengíti azt.

Mi lesz így 2026-ban, ha Orbán Viktornak nem lesz 1500 milliárd forintja a választók megvásárlására?

Ez izzasztja a magyar miniszterelnököt, aki nem bukhat meg, mert akkor az új főügyész kínos kérdéseket tehetne fel neki,  családjának és hűséges oligarcháinak. A többi között Mészáros Lőrincnek, aki egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így majdnem eléri az 1000 milliárd forintot! Mégis miért? Ezt egyelőre senki sem kérdezi Magyarország leggazdagabb emberétől, aki az ő Andreájával luxus jachton nyaral Monte Carloban miközben a lakosság kétharmadának nem telik nyaralásra. Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett a nemzeti együttműködés rendszere alatt – hangsúlyozza Magyar Péter, és ezzel szemben Orbán Viktor nemigen tud semmit sem felhozni. Pénz hiányában a nemzeti együttműködés rendszerének hanyatlása megkezdődött, de Orbán profi politikus, sokáig elhúzhatja az agóniát miközben Magyarország az utolsó helyről már nem csúszhat lejjebb az Európai Unióban.

A hősi halál egyre kevésbé népszerű Oroszországban

Másfél millió rubelt kap az a fiatalember, aki a moszkvai kormányzóságban “önként jelentkezik a frontra”, amely mind több áldozatot követel Ukrajnában.

Egy rubel értéke nagyjából 4 forint vagyis hatmillió forintnak felel meg a toborzási pénz az orosz főváros környékén. Másutt is drasztikus emelést észlelnek miután a kutya sem kíván hősi halált halni egy háborúban, melynek senki sem látja a végét.

Jelenleg az orosz hadsereg csigalassúsággal nyomul előre annak érdekében, hogy kivéreztesse ukrán ellenfelét, amely ugyan sokkal motiváltabb hiszen az ország függetlenségét védelmezi, de Oroszország népessége 140 millió, Ukrajnáé 30 millió körül van, mert igen sokan emigráltak a háború kitörése óta – 2022 február 24. Amikor Ukrajna függetlenné vált egy népszavazás eredményeképp amikor a lakosság több mint 90%-a amellett döntött, hogy nem kíván Moszkva uralma alatt élni, Ukrajna lakossága még 52 millió volt. Az emigrálás 1991 után azonnal megkezdődött, különösen nagy számban hagyta el az országot az addig jelentős zsidó közösség. Benjamin Netanjahu ősei is innen vándoroltak Izraelbe, ahol a több mint egymillió “orosz zsidó” jelentős része Ukrajnából érkezett.

Volodimir Zelenszkij elnök is ennek a közösségnek a tagja, de ő Ukrajnában maradt, ahol a nemzeti ellenállás szimbólumává vált.

A legutóbbi NATO csúcson Biden elnök úgy mutatta őt be mint Putyin elnököt, de Zelenszkij, a népszerű színész nem jött zavarba, és vígan közölte a publikummal:

”én egy kicsit jobb vagyok Putyinnál.”

A nyugati fegyverek sem teszik lehetővé az ukrán győzelmet

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt a reményét fejezte ki, hogy jövőre megindulhat az ukrán offenzíva, amely kiszoríthatja az oroszokat a megszállt területekről. A NATO csúcstalálkozón a tagállamok támogatásukról biztosították Zelenszkij elnököt, aki szerint csak akkor lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait Ukrajna területéről. Mi ennek a realitása? Szirszkij tábornok, Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnöke arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy az ukrán hadsereg a folyamatosan érkező nyugati fegyverekkel meg tudja védelmezni a jelenlegi frontvonalat, de komoly offenzívára nem képes. Miért nem? Erre az Eastern Frontier Iniative mutat rá:

”Legkevesebb féléves intenzív kiképzésre van szükség ahhoz, hogy az ukrán hadsereg összfegyvernemi alkalmazására képes legyen az új nyugati fegyverekkel.”

Csakhogy ehhez ki kellene vonni a csapatokat a frontról, de erre nincsen lehetőség hiszen nincsen kivel felváltani őket. Észtország már javasolta, hogy csapatokat küldene Ukrajna nyugati felére, ahol kisebb a háborús veszély, és ily módon tehermentesítené az ukrán erőket, melyeket át lehetne csoportosítani a keleti frontra, ahol az oroszok nyomulnak előre. Csakhogy Moszkvában fontolgatnak egy katonai akciót Fehéroroszországon keresztül is Ukrajna ellen, és akkor Észtország, egy NATO tagállam csapatai szembekerülhetnének Oroszországgal. Ezt mind Washington mind pedig Moszkva el akarja kerülni.

Húsdaráló a fronton

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója figyeli az orosz médiát, és ott bukkant rá egy szélsőséges nacionalista őszinte véleményére. A Zászlós, Jevgenyij Szkripnyik, aki már 2014 óta harcol az ukránok ellen a Don mentén vérfagyasztó realizmussal vázolta fel a helyzetet:

”Apokalioszis, érik a katasztrófa.

Fejjel megyünk neki mindenütt az ellenséges állásoknak. Nem akarok a veszteségekről beszélni. Az ukránok a számukra megfelelő taktikát választják: védekeznek. Mi pedig rohamozunk mint Napóleon ellen a borogyinoi harcmezőn 1812-ben. Mintha senki sem végezte volna el a katonai akadémiát. Így aztán tömegesen ölik a fiainkat. Az ukránok rakétái mindenhova eljutnak, ezért tábornokok is meghalnak miközben a közkatonák tömegesen vesznek oda. Ez egészen borzasztó. A vezetés alacsony színvonalú és teljes mértékben méltatlan az orosz hadsereghez” – háborog az orosz szuperhazafi. Aki megfeledkezik arról, hogy Zsukov marsall is ezt a módszert használta a második világháborúban: tömegesen áldozta fel katonáit az előrenyomulás érdekében. Amikor Eisenhower tábornok, az amerikai erők európai főparancsnoka megkérdezte tőle: miképp jutottak át oly gyorsan a Berlint védő aknazáron 1945 tavaszán, akkor Zsukov marsall vérfagyasztó nyugalommal így válaszolt:

“ráhajtottuk a büntető századokat az aknamezőre! Volt veszteség, de megnyílt az út Berlin felé.”

Havi 1000 dollárt költ táplálkozásra az olimpiai bajnok

Az amerikai óriás, Ryan Crouser súlylökésben nyert Rio de Janeiróban – 2016 – és Tokióban – 2021.

Napi 5000 kalóriára van szüksége ahhoz, hogy csúcsformába lendüljön a hamarosan megkezdődő párizsi olimpia idejére. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Mindenekelőtt egy kiadós reggelit: omlett öt tojásból szép adag sajttal. Ehhez jön még egy negyed font pulyka kolbász dupla adag zabkásával. Mindehhez áfonya italt fogyaszt az amerikai olimpiai bajnok- írja a CNBC sportrovata. Amely siet hozzátenni , hogy az ebéd is dupla adag: egy font marha vagy csirkehús bőséges rizs körítéssel. A vacsorát a barátnőjével együtt költi el, de négy személyre főznek :” annyit eszünk mint egy négyszemélyes család , egy adagot fogyaszt a barátnőm , én pedig hármat !”- mondja a súlylökő bajnok. Hány kalóriát jelent ez? “Egy adag körülbelül 400 kalória úgyhogy nekem 1200 jut minden vacsorára.”

Mégis mennyibe kerül mindez?

“Határozottan drága , heti 200- 250 dollárba belekerül csak az én fogyasztásom”- ismerteti a családi kassza kiadásait Ryan Crouser kétszeres olimpiai bajnok. Aki hozzáteszi :” ez bizony komoly befektetés a sportolói teljesítményembe.”

Azért ilyen drága minden, mert a legjobb élelmiszert vásárolja a bajnok: marhahúsból csak biót, amely 30-40%- al többe kerül a piaci árnál.

“Ha jobb minőségű ételt eszem, akkor jobban teljesítek az edzésen vagyis megéri megvenni a drágább terméket.”

A probléma az, hogy a bajnok már 31 éves , a szervezete már nem teljesít úgy mint a huszas éveiben amikor olimpiai aranyérmes lett méghozzá kétszer is.

“Minél idősebb vagy annál rosszabbak az esélyeid. Az idő ellened dolgozik.”

Hogy kell edzeni akkor, ha valaki már túl jutott a csúcson ? “Az, hogy már nem tudok guggolva kinyomni 350 fontot, nem jelenti azt, hogy fel kellene adnom. Épp ellenkezőleg , most jobban koncentrálok a súlylökés technikai oldalára.”

Ez beválik , mert Crouser tavaly javította meg a saját rekordját  vagyis esélyesnek számít az olimpiai aranyra Párizsban is.

“Ha 24 vagy 25 éves koromban valaki azt jósolta volna nekem , hogy harmincon túl is súlyt fogok lökni, akkor azt mondtam volna neki: öreg , erről szó sem lehet!”

A legnagyobb veszély a kiégés

Az erős edzések és a kiadós táplálkozás könnyen odavezethetnek, hogy a sportoló feltegye a kérdést: minek csinálom ezt? Megéri? Két aranyérem után nehéz motivációt találni.

“Ha mentális problémáim vannak, akkor felteszem magamnak a kérdést: mi mást csinálhatnék? Pénzügyi konzultáns lennék egy irodában. Akkor már sokkal inkább edzek az olimpiára. A sport nagyon sok mindenen átsegített eddig is.”

Végsősoron a bajnok azért vállalja a megerőltető edzéseket, mert szereti a súlylökést: “unalmas lehet egy kockában dolgozni, a sport sokkal érdekesebb. Szeretem a munkámat, szeretem ezt csinálni.”

Tegyük hozzá, hogy a bajnokot a Thorne cég támogatja tehát nincsenek különösebb anyagi gondjai. Ha pedig megszerzi a harmadik aranyérmet is Párizsban az olimpián, akkor még inkább felmegy az ázsiója az amerikai óriásnak, aki heti ezer dollárt költ élelmiszerre.

Kultúrával a hőség ellen

A múzsák termében a Prado Múzeumban Madridban a szieszta végén előadások kezdődnek, ahol a hőség elől védve kulturális produkciókban gyönyörködhetnek a látogatók.

41 fokot is eléri a hőmérséklet Madrid utcáin júliusban és augusztusban, ezért gondolták azt a Prado Múzeum vezetői, hogy menekülőutat kínálnak a főváros lakosságának éppúgy mint a turistáknak: légkondicionált termekben élvezhetik a kultúrát miközben kint tombol a nyár, melyet már maguk a spanyolok sem viselnek el könnyen hiszen a klímaváltozás miatt egyre nagyobb a hőség és egyre tovább tart: már júniusban megkezdődött és nem biztos, hogy augusztusban vége lesz. A tenger mellett enyhíti a hőséget a szél, de Madrid az ország kellős közepén fekszik távol a tengerparttól.

Refugiate en la cultura!

Menekülj a kultúrába! Ez a program neve, amely ingyenes kulturális produkciókat kínál nemcsak a Pradoban, de a Reina Sofia és a Thyssen- Bornemissza múzeumokban is.

“Tudjuk, hogy a nyár nehéz időszak mindenkinek. Régebben nemigen voltak turisták Madridban júliusban és augusztusban, de mostanában egyre többen érkeznek, és megdöbbennek a hőségtől. Tudtuk, hogy ezeket a turistákat nem hagyhatjuk a forró utcákon júliusban és augusztusban, ezért találtuk ki ezt a programot. Ezért megnyitottuk a légkondicionált múzeumokat, könyvtárakat, kulturális központokat és mozikat” 

– nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának Madrid városának kulturális tanácsosa.

Rivera de la Cruz hangsúlyozta, hogy “Madrid lakói már tudják, hogy miképp védekezzenek a hőség ellen. Egészen egyszerűen otthon maradnak, és csak este mennek ki az utcára. A külföldi turisták viszont védtelenek. Miután kevés idejük van, kísértést érezhetnek arra, hogy bejárják Madridot a legnagyobb hőség idején. Ehelyett inkább azt ajánljuk nekik, hogyha csak pár napot töltenek Madridba, akkor menjenek el a Pradoba!”

A klímaváltozás már nagyon is érezhető Spanyolországban is, de sok turista nem számol ezzel: július – augusztusban keresi fel Madridot. “Nekik kínálunk alternatívát”- hangsúlyozza a kulturális tanácsos.

Mit jelent ez a gyakorlatban? El Yiyo flamenco táncot mutat be a Pradoban a Múzsák termében. Kezdetben sokan csodálkoztak, de most már megszokták, és a turisták lelkesen tapsolnak.

Amikor délután háromkor megszólal a gong, akkor sokan azt hiszik, hogy tűzriadó van vagy a gyerekek szórakoznak pedig csak így hirdetik meg az előadást.

“Nagyszerű volt amit ez a flamenco táncos műveit“

– dicsérte az előadást egy amerikai turista Tennessee államból.

Maga a flamenco táncos kezdetben tartott tőle, hogy a szokatlan környezetben nem lesz megfelelő  a fogadtatás, de kedvezően csalódott a közönségben: ”Ez egészen más mint a színpadon táncolni, de gyönyörű, és nagyon jó érzés itt bemutatkozni. Kezdetben tartottam tőle, hogy a közönség nem reagál kedvezően a flamenco zenére és táncra, de kiderült, hogy nagyon élvezik és elismerik a produkciót. Így tudjuk kultúrával legyőzni a hőséget” – nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának El Yiyo flamenco táncos, aki a madridi Prado Múzeumban lép fel a hőség idején.

Németország a felére csökkenti Ukrajna pénzügyi támogatását

8 milliárd euró helyett csak 4 milliárdot kap Ukrajna a német költségvetésből, melyről szerdán dönthetnek Berlinben. A korábbi költségvetést elmeszelte az alkotmánybíróság, mert nem felelt meg annak a törvénynek, mely az államadósság szisztematikus csökkentését írja elő.

A német ipar már a pandémia előtt elérte a csúcsteljesítményét, azóta csak keresi a helyét a globális gazdaságban. Mario Draghi jelentése az Európai Unió versenyképességéről arra mutatott rá, hogy a német autóipar lemaradt az elektromos autók fejlesztésében: ezért jelenhettek meg a Tesla és a kínai konkurencia járművei Európában.

“Németország Európa beteg embere”

Ezt a kifejezést még az ezredfordulón használta először egy Holger Schmieding nevű német közgazdász, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy struktúra váltásra lenne szükség Németországban, ha a globális versenyben meg akarja állni a helyét Európa legerősebb gazdasága. Jelenleg a német ipar kapacitásának 81%-át használja ki, ez pedig a legrosszabb eredmény az elmúlt harminc évben leszámítva a válság időszakokat. Persze minden relatív: Magyarországon az ipar kapacitás kihasználása mindössze 70%! A magyar gazdaság ezer szálon függ Németországtól, amellyel a külkereskedelem egynegyedét bonyolítjuk le. Magyarország – éppúgy mint Németország export orientált gazdaság márpedig a világkereskedelem gyengélkedik, és mindinkább kereskedelmi háborúk lassítják annak növekedését. A magyar gazdaság export kitettsége ugyanakkor állandóan nő: 2005- ben a GDP-hez viszonyítva ez 128% volt, tavaly már 157%.

Ennyit a magyar szuverenitásról, amelyről Orbán Viktor állandóan szaval, de a globális gazdaságban semmi értelme sincsen.

Ezért nevezték egy francia gazdasági fórumon a patriótákat idiótának, mert képtelenek olyan gazdasági tervet letenni az asztalra, amely megfelelne a globalizált gazdaság reális feltételeinek.

Kifárasztás

Kezdjük talán azzal, hogy Trump merénylője nagy jót tett Putyinnal, Orbánnal, a Patriótákkal és nem mellesleg magával Trumppal is.

Ezután az amerikai elnökválasztás eldőltnek tekinthető, az új elnök, azaz Trump megszünteti a támogatást Ukrajnának (= „elintézi az ukrán kérdést”), az európai választók egyedül már nem akarnak kiállni Ukrajna mellett, az agresszor győz, a zsákmányt hazaviheti. Putyin és csapata elképesztően népszerű lesz Oroszországban, ezért a belső környezetéből az egyik hülye csicska (például Medvegyev) követi majd a trónon, és akkorra már kiérlelt katonai tervek tucatjai hevernek a parancsnoki asztalokon, hogy mi legyen a következő lépés, mely lépést az orosz nép az eddigi nagy sikerekre való tekintettel rendkívüli lelkesedéssel fog megszavazni. Az új háború miatt kissé nehezebb lesz Oroszhonban az élet, néhány katona meghal, na bumm, és akkor mi van? Különben is a háború nem orosz területen zajlik, nem az ő házát lövik rommá, nem nála nincs víz, áram, nem az ő unokája hal meg, mikor az eltévedt rakéták kórházakat meg bevásárló helyeket találnak el („Hja, kérem, ahol gyalulnak, ott hullik a forgács.” – J.V.Sz.). Fő az orosz dicsőség, az meg egyre nagyobb, Ukrajna jó része már az övék, és hát Ukrajna mögött rögtön ott van Lengyelország. Az se rossz.

Egyébként is mondható, hogy a lengyel tulajdonképpen egy orosz népcsoport, valamint fenyegeti Oroszország függetlenségét! Már azzal, hogy ott van. Régebben nem is létezett, mert Lengyelország akkor nagyrészt Oroszország volt. Ahogy Ukrajna is. Ha Trump lesz az elnök, Lengyelországot a NATO úgyse védi meg, szabad préda lesz, gondolhatják Putyinék. Az „America first”-be az a megvédés nem fér bele, mert az amerikaiaknak otthonra kell a pénz… az összes pénz. Egyébként a Trump nagyon békepárti, mely békepártiságból lesz a többi háború (felkészül: Finnország, Tajvan, Dél-Korea).

A világ ettől kezdve megváltozik, az erőszak elleni harcot felülírja a békevágy. A katonai agresszió, és a szomszéd országok annektálása (régebben: Einstand) hála a békevágynak elfogadottá és mindennapossá válik, azaz inkább adjuk oda békésen, mintsem katonailag megvédjük, a permanens félelem miatt mindenki bezárkózik, és rendkívül szuverén, azaz kompromisszumra képtelen kis országok küzdenek majd magányosan és reménytelenül. Mindenki mindenki ellen. A fejlettebb nemzetállamok egyre nagyobbak és egyre nemzetibbek lesznek, mind több háborút indítanak a szomszédok ellen területszerzési célból, a meghódított és elnyomott részeken helyi nemzeti felszabadító háborúk törnek ki (ők is szuverének akarnak ám lenni! – lásd: Kossuth), a fegyvergyártás felfut, az egyéb ipari tevékenység leépül, a mezőgazdaság szintén, az egyes országokban szabadcsapatok garázdálkodnak, az emberek nem élnek, hanem naponta az életükért küzdenek, végül, mikor már a legnagyobb országok határai összeérnek, megindul a tényleges világháború, amelynek végén a békepártiak nagy örömére kitör a mélybéke. Nagyon megéri hát békepártinak lenni. A Mad Max filmek gyártói jól ismerik ezt.

Ha Ukrajna nyer, akkor az igazság helytreállíttatik, Oroszország kénytelen lesz kivonulni és kártérítést fizetni, a potenciális agresszorok pedig leckét kapnak abból, hogy mi történik az erőszakos területszerzőkkel. Így minden agresszor nagyon meggondolja majd, hogy egyáltalán támadjon-e.

A föntebb leírt, a Trump elleni merényletkísérlet által elindított folyamatot szokták úgy mondani, ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát Hongkongban, az akár tornádót is gerjeszthet Ausztráliában. Pont ugyanilyen volt, mikor sok évvel ezelőtt valamely átkozott ostoba pár laza mozdulattal kicsempészte a Frakciót Fegyelmező Beszédet eljuttatva az ellenfelekhez, és ezzel a ravasz húzással Magyarországot minimum 30 évre tönkrevágta. Mégpedig

a./   azonnali kezdéssel és
b./   minden szempontból.

A tönkre vágás nem vonatkozik a kb. 10 000 NER kedvezményezettre, nekik kifejezetten jól jött, ezért köreikben a kicsempésző rendkívül pozitív személyiség (esetleg miniszterelnöki főtanácsadó).

A modern kori háborúkban az élőerő pazarlás tilos, a nagy döntő csaták ismeretlenek, ezért ezekben a háborúkban a legfőbb taktika a kifárasztás. Gazdaságilag. Így volt ez az első világháborúban is, meg a második világháborúban is. Harmadik remélhetőleg nem várható, mert az atomhatalmak vezetésében sokkal több az élni akaró személy, mint az életunt, és ha az utóbbiak terveznének valamit, előbb esnek ki valamilyen ablakon, mintsem hogy megtehetnék.

Mivel a két fél feltételei a háború azonnali befejezését illetően antagonisztikusak, a gyors és békés befejezésben reménykedni, vagy ”azért dolgozni” ostobaság – hacsak az illető a „békepártisággal” népszerűséget, választást akar nyerni, vagy egyéb politikai haszonhoz szeretne jutni. Akkor ugyanis okosság, és nem kicsi. Ez a „békepártiság” igencsak önző cél, és ami a legkacagtatóbb benne, háború nélkül nem is működik. Az ilyen haszonszerző „békepártiságnak” feltétele, sőt lételeme a háború.

Tényleges béke tehát a kibékíthetetlen ellentétek miatt kizárólag akkor lesz, ha az egyik hadviselő fél annyira legyengül gazdaságilag, hogy az őt támogató népesség már nem hajlandó tovább elviselni a háború miatti hátrányokat, így a hadseregnek juttatható pénz lecsökken, azaz a gazdaságilag megroggyant fél kénytelen elfogadni a másik békeajánlatát, akármi legyen is az.

Oroszország népe strapabíró emberekből áll. Hozzá vannak szokva a nélkülözéshez, a nagy emberveszteséghez, és akár rongyosan és éhesen is éltetik a vezetőséget, ha az biztosítja a dicsőséget nekik. Tipikus nemzetállami viselkedés, amelynek következménye a diktatúra lehetősége, így maga a diktatúra is. Ugyanakkor Oroszország gazdasága a tényleges nagymenőkhöz képest elég kicsi, és bár a nép sokkal többet elvisel, mint a Nyugat népei, egyszer náluk is elérkezik a tűréshatár. Nagy kérdés, hogy a Kína, India, Irán és Észak-Korea által nyújtott segítség a fegyverszállításokkal és a nyugati szankcionálások gáz- és olajvásárlás általi enyhítésével mennyire tudja ezt a határt kitolni.

Az Ukrajnát támogató Nyugat pénzügyi és a fegyverszállításokban mutatkozó segítségét a nyugati államok lakossága fizeti. Ez hátrányokkal jár a nép számára, hiszen neki így kevesebb jut. Mivel Nyugaton Oroszországgal, Kínával, Iránnal és Dél-Koreával ellentétben demokrácia van, nem ugyanazt mondják a politikusok ugyanarról, ugyanis nincs fő irány, mint a diktatúrákban, amelytől eltérni tilos. Így aztán akadnak ott is populista politikusok, akik kihasználva az emberek irigységét, életösztönét és a legősibb félelmeit, Ukrajna segítése ellen hergelik a népet. Ez megmutatkozik az oroszbarátságban, az ukránellenességben és annak hangsúlyozásában, hogy ha Ukrajna valamit kap a hatalmon lévőktől, akkor ezt a néptől veszik el, azaz nekik, a népnek annyival kevesebb lesz a jövedelme. Oroszországnak tehát hasznos szövetségesei vannak Nyugaton, akik eddig sikeresen intézték el, hogy megnőjön a nyugati, jelenleg Ukrajnát támogató népek bizonytalansága, ami elvezethet akár a támogatások megszűnéséhez is.

Ezek a békepárti politikusok persze nem a háború befejezését akarják, hanem csak a saját népszerűségük növelését és az ellenfeleik népszerűségének csökkentését (még az is lehet, hogy örülnek a háborúnak, amely ezt lehetővé teszi). Ezzel a politizálással abba az irányba terelik a nép hangulatrát, hogy elégelje meg, és ne hagyja, hogy a hatalmon lévők tovább támogassák Ukrajnát. Ukrajna a támogatások elmaradása vagy akár csökkenése esetén a háborút elveszíti, és kénytelen lesz feladni területeit.

A fentiek alapján a háború akkor fejeződik be, ha az egyik fél gazdaságilag kifullad. A két változat következményeit lásd feljebb.

Lehet választani.

“Nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával”

Vance szenátort –  akit Trump alelnöknek jelölt – nem érdekli Ukrajna sorsa. A washingtoni kongresszusban ő szervezte meg azt a mozgalmat a republikánus pártban, amely blokkolta az amerikai támogatást Ukrajnának.

Trump oldotta meg a problémát miután katonai tanácsadói meggyőzték: ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor áttörhetik az oroszok a frontot, és elfoglalhatják Harkov városát. Ez nagy csapás lett volna Ukrajna harci moráljára.

Vance szenátor támogatja Orbán Ukrajna politikáját:

”az Európai Unió sok milliárd dolláros támogatást tart vissza Magyarországtól annak Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Ez nem jogrend, hanem Brüsszel és Berlin liberális imperializmusa.”

Maga Trump olyan tervet dolgozott ki katonai és diplomáciai szakértőivel, amelyekkel rávenné Ukrajnát a béketárgyalásokra. Zelenszkij ukrán elnök már közölte is, hogy a következő békekonferencián részt kellene vennie Oroszországnak is. Peszkov, Putyin szóvivője ironikusan gratulált a felismeréshez: nem lehet úgy békekonferenciát rendezni mint Svájcban, ahova az egyik harcoló felet, Oroszországot meg sem hívták.

Putyin változatlanul a területet békéért elvet vallja, és ezen az alapon hajlandó tárgyalni.

Ukrajna elutasítja ezt, de katonai ereje nem elegendő ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot Ukrajnából. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar főnöke erről állítólag tájékoztatta is Zelenszkij elnököt.

Szijjártó Lavrov szőrös kebelén

A sok bírálat ellenére a magyar külügyminiszter újra találkozott az ENSZ központjában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A magyar külügyminiszter kijelentette:

”A Nyugat stratégiája kudarcot vallott. Ezért új stratégiára van szükség, mert hogyha nincsen megoldás a csatatéren, akkor annak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie.”

Putyin georgai embere, Bidzina Ivanisvili szerint

“az ukrajnai háború egy éven belül véget ér. Ha pedig Trump győz, akkor már januárban.”

Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz egy Ukrajna konferencián Churchill kastélyában Angliában, ahol Macron francia elnök kezdeményezésére megvitatják a rendezés lehetőségeit.

Sem a NATO-nak sem az Európai Uniónak nincsen rendezési terve, mind a két szervezet ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy csak az orosz csapatok kivonása után lehet tárgyalni Oroszországgal noha mind Washingtonban mind Brüsszelben jól tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK