Featured Archives Page 33 of 755 › Független Hírügynökség

Ki fizeti Pokorni takarítónőjét?

ki

-

2024-08-07

A XII-ik kerület távozó polgármestere ellen vizsgálatot indított a budapesti rendőr-főkapitányság hivatali visszaélés gyanúja miatt, mert a Kétfarkú Kutyapárt feljelentése szerint Pokorni házában is egy önkormányzati alkalmazott takarít. A fideszes polgármester tagadja a vádat, azt hangsúlyozva, hogy ő fizeti az önkormányzati alkalmazottat, aki a házát takarítja.

Mint cseppben a tenger, remekül megmutatkozik ebben a kardinális kérdésben a magyar belpolitika morális és intellektuális válsága: miért ebben a jelentéktelen ügyben támad az ellenzéki Kétfarkú Kutyapárt? Miért nem azokat a milliárdos ingatlanüzleteket veszi elő, melyek miatt a Fidesz elveszítette a XII-ik kerületet, ahol maga Orbán Viktor miniszterelnök is lakik, és amely 1990 óta mindig jobboldali volt?

Pokorni Zoltán már jóval az önkormányzati választás előtt jelezte Orbán Viktornak, hogy el fogják veszíteni a kerületet, ha a miniszterelnök nem állítja le rokonai, barátai és üzletfelei nyomulását Budapest egyik legdrágább kerületében, ahol szembeötlő Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és mások ingatlanszerzése és építkezései, melyek borzolják a lakosság idegeit egy olyan időszakban amikor csökken az átlagpolgár életszínvonala.

Orbán Viktor válasza ez volt: Business First! Első az üzlet! Pokorni ezek után jelezte, hogy nem indul a választáson, melyet a Fidesz nagy különbséggel el is veszített méghozzá a Kétfarkú Kutyapárt javára. A választók többsége proteszt szavazattal fejezte ki véleményét a Fidesz oligarchiáról, amelyik mindent lenyúl anélkül, hogy bármifajta teljesítményt nyújtana.

A hatalom eltiporja azokat, akik szemben állnak vele

A Kétfarkú Kutyapárt is pontosan tisztában van azzal, hogy milliárdos ingatlanbotrányok vannak a kerületben, melyek a miniszterelnök családjához és hűséges oligarcháihoz kötődnek, de nem mer ezzel előállni, mert jól ismeri Orbán Viktort: aki megpróbálja keresztezni a hatalom útját az ellen mindent bevetnek. Az adóhivataltól a titkosszolgálatig nem beszélve a médiáról.

Rogán Antal, a sötétség birodalmának ura, aki Orbán Viktor megbízásából leszámol mindenkivel, aki megpróbál szembeszállni a hatalommal.

Ezért támadja a Kétfarkú Kutyapárt Pokorni Zoltánt, aki fogatlan oroszlán immár. A rendőrség ellene nyomoz, nem a milliárdos oligarchák ellen. Tragikomikus, de ez a magyar realitás.

Ezért is válhatott politikai sztárrá pillanatok alatt Magyar Péter, aki nem fél kimondani a kínos igazságot: a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett!

Ezzel az állítással szemben Rogán Antal jól olajozott gépezete is tehetetlen. Ezért is beszélt Orbán Viktor Tusnádfürdőn szinte kizárólag a világpolitikáról, mert a hazai ügyekben nem volt semmilyen mondanivalója. Sőt, egészen tragikomikus módon bejelentette az ideológiák végét. Amiből arra lehet következtetni, hogy Orbán Viktornak nemcsak a pénze és a szerencséje fogyott el, de semmilyen ötlete sincsen arra: miképp lehetne ezen változtatni?

Zsákutcában hol van előre?

Megbukni sokféleképpen lehet, de Orbán nem vonulhat nyugdíjba, nem távozhat úgy mint Pokorni Zoltán, mert a bukott miniszterelnök és rokonsága nem tud elszámolni a lopott vagyonával! Persze Orbán kiegyezhet az USA nagykövetséggel: hagyják futni a lopott vagyonnal, ha békésen távozik. De hát Orbán harcolni akar: ezért várja Trumpot, a 10 millió dollárral megvett jóbarátot, aki ugyan egy dollárt sem ad neki, de nem is akarja levenni őt a sakktábláról. Hagyja megbukni egyedül…

Sok amerikai nem tudja kivédeni a természeti katasztrófák pénzügyi következményeit

Polonius

-

2024-08-06

0

Sok amerikai nem tudja kivédeni a természeti katasztrófák pénzügyi következményeit

A klímaváltozás miatt egyre több a természeti katasztrófa az Egyesült Államokban is, ahol rekordokat döntenek az erdőtüzek, viharok és áradások, és csak most jön a hurrikán szezon. Az amerikai polgárok azt hiszik, hogy a nemzeti katasztrófavédelem segít, de ez nem így van – írja a CNN portálon az USA katasztrófavédelem egyik korábbi vezetője.

A Federal Emergency Management Agency – a FEMA – abban nyújt támogatást, hogy a katasztrófa sújtotta terület megoldja a legsürgetőbb problémákat, de hosszú távon már nem nyújt megfelelő támogatást – hangsúlyozza Daniel Kaniewski, aki épp ennek a részlegnek volt az ügyvezető igazgatója. Aki leírja, hogy a túlélőket kitelepítik a katasztrófa sújtotta területről egy szükséglakásba. Ez az akció átlagosan mintegy 400 dollárba kerül, és az amerikai polgárok 37%-a úgy nyilatkozott, hogy nincsen ennyi pénze félretéve. Tehát már sokak számára ez is gond, de az igazi nagy probléma az újjáépítés. A katasztrófavédelem maximum 42,500 dollárt tud erre a célra adni, és ehhez járulhat még maximum 42,500 dollár újrakezdési segély, de ehhez nagyon sok kritériumnak kell megfelelni vagyis a többség ennek csak egy töredékét kapja.

Persze lehet biztosítást kötni, de az USA polgárainak kétharmada nem rendelkezik olyan ingatlan biztosítással, amely természeti katasztrófákra is vonatkozik. Minden tizenharmadik ingatlan tulajdonosnak semmiféle biztosítása sincsen. Azoknak, akiknek van, a többsége nincs tisztában azzal, hogy valójában mire is vonatkozik a biztosítás. A bérlők különösen rossz helyzetben vannak: közülük csak 37%-nak van biztosítása.

Általános probléma az, hogy csak nagyon kevés amerikainak van olyan biztosítása, amely vonatkozna árvízre vagy földrengésre. Ez azért is érthetetlen, mert az USA megyéinek – counties – 99%-ában volt árvíz az elmúlt 28 évben. Óriási a különbség a biztosítottak és a többiek között , akiknek nem volt biztosításuk vagy abban nem szerepelt az árvíz: csak 4400 dollárt kaptak a nemzeti katasztrófavédelemtől a Harvey hurrikán idején 2017-ben. Akinek volt árvíz biztosítása az átlagosan 118 ezer dollárt kapott.

Azok, akik nem árvízi területen élnek többnyire azt hiszik, hogy őket az nem is fenyegetheti pedig mindenütt lehet árvíz, ahol esik az eső: az árvízkárosultak 40%-a olyan területen élt, melyet nem soroltak az árvízi zónák közé az Egyesült Államokban.

Mindenki hozzon létre magán katasztrófavédelmi alapot!

Mit lehet tenni a pénzügyi válság elhárítására?

A biztosítás egyre drágább főként az infláció miatt, ezért sokan nem engedhetik meg maguknak, de ők is sokat tehetnek azért, hogy a természeti katasztrófák ne jelentsenek számukra pénzügyi csődöt is. Hogyan? Például úgy, hogy beruháznak a katasztrófavédelembe. Minden befektetett dollár 13 dolláros hasznot hoz ezen a területen – állapította meg az USA kereskedelmi kamarájának tanulmánya. Miért ekkora a haszon? Egyrészt, mert a beruházás csökkenti a fizikai károkat, másrészt pedig a biztosítók figyelembe veszik az elővigyázatosságot, és jelentős kedvezményt adnak emiatt: 16-40%.

A biztosítás létfontosságú:

akinek volt ilyen az 82%-os valószínűséggel úszta meg a természeti katasztrófát pénzügyi válság nélkül.

Mindenki hozzon létre katasztrófavédelmi alapot! – ezt tanácsolják minden amerikai családnak. Mennyi pénzt szánjanak erre? A minimum 3-6 havi megélhetési költség. Ennyit kell a bankszámlán tartania minden amerikai családnak, de legyen otthon pár száz dollár készpénz is, mert a katasztrófa idején nehéz enélkül boldogulni.

A magán katasztrófavédelem nemcsak pénzből áll hanem egy túlélő készletből, melyben élelmiszerek és víz van. Emellett pedig generátor, amely áramot ad akkor is, ha a hálózat befuccsol.

Floridában és Virginiában már rendeznek olyan vásárokat, ahol a katasztrófavédelemhez szükséges árukat be lehet szerezni méghozzá áfa mentesen. Alabama államban minden ház tulajdonos kaphat 10 ezer dollárt, ha a tetőt hurrikánbiztossá alakítja át. Az önkormányzatoknak és az államoknak óriási a szerepe a katasztrófavédelemben hiszen a családok nem tudnak mindent saját erőből megoldani. New York városában olyan kísérleti program indult, amely a közepes jövedelmű és szegény családokat készíti fel arra, hogy miképp védekezzenek az árvíz ellen.

Minthogy a klímaváltozás következtében egyre több

a természeti katasztrófa az Egyesült Államokban, ezért a legdrágább megoldás az, ha nem csinálunk semmit!

– hangsúlyozza az USA katasztrófavédelem – FEMA – egyik egykori vezetője, aki a CNN portálon fejtette ki a nézeteit.

1,3 milliárd eurós kínai kölcsönből menekülhet meg Dunaújváros acélműve

Polonius

-

2024-08-05

0

1,3 milliárd eurós kínai kölcsönből menekülhet meg Dunaújváros acélműve

Sztálinváros kohója sosem volt gazdaságilag igazán észszerű, de minthogy Sztálin a harmadik világháborúra készült szovjet támogatással felépítették, és köré települt a város, melynek levegőjét tönkretette az acélmű. A zöld átmenet azonban ide is elérkezik: az 1,3 milliárd eurós kínai kölcsön lehetővé teszi, hogy a szénalapú energia termelésről átálljanak egy korszerűbb technológiára.

Júniusban jelezte a vasművet üzemeltető cég, hogy a két kohó közül az egyiket leállítják, de új beruházást ígért. Most megjött a pénz: két új korszerű kohó épülhet, amelyek elektromos árammal működnek vagyis nem szennyezik a környezetet. Az új nagyolvasztó pedig zöld acélt állíthat elő, ez pedig igencsak kelendő az európai piacon, mert egyelőre kevés van belőle.

Az 1,3 milliárd euró az körülbelül 520 milliárd forint. Ki fogja ezt visszafizetni és miből? A Liberty Steel a magyar állam támogatásával szerezte meg az acélművet, ahol eddig csak ígért korszerűsítést. Most talán lesz is belőle valami…

Orbán keleti nyitása a gyakorlatban

Az egykori liberális, Amerikabarát politikus már Keletre tekint – ahogy ezt Tusnádfürdőn el is mondta. Korábban az amerikaiak neki mondták el: az USA-t Magyarország nem érdekli, a régióban Románia a kedvenc. Románia fel is futott a Ceausescu féle mélypontról, utolérte, és sok tekintetben meg is előzte Magyarországot, a korábbi reformkommunista kedvencet. Orbán Viktornak a vigaszág maradt, ez pedig a keleti nyitás. Ami persze nem kellene, hogy szakítást jelentsen a Nyugattal: ezt bizonyítja Giorgia Meloni, aki nemrég fejezett be egy sikeres kínai körutat miközben egyáltalán nem szakított sem Brüsszellel sem pedig Washingtonnal.

Orbán viszont olyannyira elrontotta a viszonyt Brüsszellel, hogy befagyasztották a Magyarországnak járó eurómilliárdok egy részét. A magyar miniszterelnök korábban nagy hangon közölte:

“ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól, majd adnak a kínaiak!”

Ma már nemigen beszél erről. Miért nem? Mert Matolcsy Györgynek megmondták Pekingben: ingyen pénz nincs! Csak hitel és beruházás van. Ez utóbbihoz viszont várják a magyar kormány támogatását. Ezenkívül nem támogatnak semmiféle huxitot – kilépést az Európai Unióból – mert Kínát csak egy olyan Magyarország érdekli, mely tagja az egységes 450 milliós európai piacnak.

Kínai bankok nemrég egymilliárd eurós hitelt adtak a magyar államnak, amely nagy sietve el is költötte azt. A kínaiak józanságát mutatta, hogy a kölcsönt csak három évre adták, mert nem bíznak Orbán Viktor hosszútávú terveiben. A kínaiak pragmatikusak, és ilyen politikát várnak a partnerektől is. A globalizált gazdaságban nincsen ingyen ebéd. Ez mostanában úgy derült ki, hogy Pakisztán és Laosz kínai adósságcsapdába esett. Korábban Sri Lanka járt így. A szigetországnak Peking mosolyogva azt tanácsolta: forduljanak az IMF-hez! A gazdasági válságból máig nem tértek magukhoz. Orbán Viktor is járhat így hiába találkozik oly gyakran Hszi Csin-pinggel, kommunista Kína vezetőjével a magát patriótának hirdető keresztény és nemzeti magyar miniszterelnök, aki már az ideológiák alkonyáról szónokolt Tusnádfürdőn pedig csak neki fogyott el a szerencséje és a pénze.

Magyar Péter: “miniszterelnök úr, van még lejjebb?”

ki

-

2024-08-05

0

Magyar Péter: “miniszterelnök úr, van még lejjebb?”

A legnagyobb ellenzéki párt vezetője arra célzott, hogy miközben a magyar lakosság életszínvonala csökken a 2022-es választások óta, maga Orbán Viktor, miniszterei, rokonai, barátai és üzletfelei tovább gyarapodnak.

“A pofátlanság csúcsa. Miközben a miniszterelnök a saját fizetését 6,5 millióra, egyes miniszterei bérét 27%-kal emeli (Nagy Márton gazdasági és Lantos Csaba energia miniszter), az állam suttyomban elrendelte, hogy az állami vállalatoknál 5%-kal csökkentsék a bér kifizetéseket.

Miközben az európai rekorder infláció miatt amúgyis 20-30%-kal kevesebbet ér az állami alkalmazottak bére, most az a kormány csökkenti azt, amelyiknek dolgoznak. Két választása lesz az állami cégeknek: vagy elbocsátanak vagy bért csökkentenek” – írja Magyar Péter. Aki arra is rámutatott: ”mindeközben a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői éppen St. Tropezben ringatóznak egy 30 milliárdos jachton pezsgőt szürcsölgetve.” Az utalás egyértelmű: Mészáros Lőrinc és az ő Andreája a célpont. Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb embere, aki vagyonát a tavalyi évben amikor a lakosság életszínvonala csökkent, 660 milliárdról 990 milliárdra emelte! 50%-kal egyetlen év alatt miközben a magyar gazdaság visszaesett. Mégis miért? Mi indokolja ezt a gazdasági csodát? Netán az, hogy ő a miniszterelnök alteregója?

Orbán Ceausescu nyomában

A lakosság életszínvonalának csökkentése öngyilkos politika: ezt bizonyította a román diktátor sorsa. 1989 karácsonyán kivégző osztag elé került nejével, Elena Ceausescuval együtt. Orbán Viktor valószínűleg nem ily végről álmodik, de akkor mégis miért csinálja ezt? Mert nincs egy vasa sem! Az európai eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere finanszírozhatatlan! Nem véletlen, hogy Tusnádfürdőn Orbán szinte kizárólag a világpolitikáról beszélt miközben pontosan tudja: a választópolgárokat nem ez hanem a megélhetésük érdekli. Hiába ad elő világpolitikai stratégiát a magyar miniszterelnök, ha a saját rendszerét sem tudja finanszírozni. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója a nagyon is hivatalos Mátyás Király Kollégium konferencián adta elő, hogy az Orbán kormánynak másfél éve nincsen gazdasági stratégiája! Brüsszelből minden bizonnyal megüzenték: amíg Orbán ezt a politikát folytatja, addig Magyarország egy eurót sem kap a befagyasztott milliárdokból. Mit tesz erre Szijjártó Péter: újra nekitámad Brüsszelnek az MCC Festen a Lukoil orosz olajszállítással kapcsolatos műhisztivel.

Hernádi Zsolt nyíltan megmondta: ez semmiféle ellátási gondot nem jelent.

A külügyminiszter – Orbán első janicsárja – mégis Brüsszelre támadt. A magyar diplomácia agyhalála zsákutcába viszi az országot.

Brüsszel nyíltan felteszi a kérdést Magyarországnak: hány milliárd eurót ér meg nektek Orbán Viktor?!…

Az emberi okosságról

Falusi Tamas

-

2024-08-05

0

Van abban valami bugyuta báj, mikor a magyar hivatalnokok tiltakoznak szegény algériai kisasszony olimpiai indulása ellen, hiszen a magyar Alaptörvény szerint Imane Khelif ökölvívó annyira nő, hogy annál jobban nem is lehet.

Magyarországon kizárólag 100 %-os nők vannak, valamint 100 %-os férfiak, de mediis hominibus, qui non sunt, nulla questio fiat! A magyar törvények nagy királyunk, a tudós Könyves Kálmán útmutatását követik, mikor nem engedik meg a dolgok összekavarását mindenféle bonyolult izék létezésének feltételezésével, például a Férfi és a Nő közötti tartományban leledző köztes személyekről, mert ilyenek nálunk nincsenek. Törvényileg nincsenek. Egy darab se.

A halódó Nyugat persze más. Ott aztán akad mindenféle zűrös dolog, náluk a woke uralkodik, meg a pc, LMBTQ+ bandák randalíroznak, sorra operálják át a gyermekeket a másik nemre, majd meleggé nevelik őket, hogy az egyensúly helyreálljon, így aztán a nyugati országok teljes keresztény/keresztyén lakossága végső menedékként várhatóan hamar ideköltözik. Jobb, ha már most felkészülünk a fogadásukra.

Na de mi hálaisten nem vagyunk ám Nyugat! Nálunk születéskor a gyermek nemének megállapítása ránézéssel történik, így bőven elég hozzá IQ 85. A papíron lévő két rubrika valamelyikébe kell ikszet tenni, és kész. Köztes rubrika nincs. A tudomány ugyan pedzegeti, hogy az ember nem faék, hanem bonyolultabb és változatosabb annál, agyilag, hormonálisan meg mindenféle más paraméter tekintetében is, de azt a bonyolultságot hazai regnálóink úgysem értenék, ezért jobb, ha mind faékek vagyunk, hogy a miniszterelnök urat ne zavarjuk meg túlságosan. Különben is, ahogy maga mondotta volt (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, gazdasági évnyitó), „az adatokon, táblázatokon alapuló hókuszpókusz mellett szükség van a tudományos nézetek felett álló józan paraszti ész alapjain nyugvó tételekre.” Mivel pedig ez a mi Férfi-Nő tételünk a józan paraszti ész alapjain nyugszik, következésképpen felette áll a tudományos nézeteknek, azaz a hókuszpókuszoknak. Bizony. Ha pedig egy akármilyen ügyben esetleg mégsem állna a józan paraszti ész a tudomány felett, Semjén majd benyújt egy salátatörvényt, azt másnap a Parlament megszavazza, és a kívánt sorrend máris helyreállt.

A józan paraszti ész előnye, hogy mindenkinek születésétől fogva van, mégpedig anélkül, hogy sokáig kellett volna tanulnia, megérteni, sőt átlátni a dolgokat. A józan paraszti ész igazít el minket a mindennapokban, például ő állapíttatja meg velünk a zsiráf ketrece előtt, hogy ilyen állat pedig nincs. Nem véletlenül vigyázunk rá, nehogy száguldása közben bármi kiugrassa az elődeink által kimélyített kerékvágásból, akik szintén józan parasztként élték életük.

A hivatalosan muszlim vallású országokban még nálunk is szigorúbb a helyzet. Szinte elképzelhetetlen, hogy a két nem keveredjen, vagy pláne átjárás legyen egyikből a másikba, és ha ott nőként regisztráltak valakit, akkor az nő, még ha a Sejtán végkimerülésig ármánykodna is. A muszlim országok hasonlítanak biblikus-orbánista hazánkra, csak a helyes és helytelen dolgokban eligazító szöveggyűjteményt Alaptörvény helyett ott Koránnak nevezik. További különbség, hogy a Koránt nem jelenleg regnálók írták, viszont az Alaptörvényt igen. A nép felhatalmazásával természetesen, merthogy itten demokrácia van.

Az adott eset tényeit vizsgálva a következők állapíthatók meg:

március 26. Az algériai Imane Khelifet néhány órával az Újdelhiben zajló női világbajnokság döntője előtt(!) a Nemzetközi Bokszszövetség (IBA) diszkvalifikálta, mivel „nem teljesítette a jogosultsági feltételeket”. Hogy azok micsodák, azt nem tudni. Személyiségi jogokra hivatkozva azóta sem.
A kizárási döntést egy személyben hozta meg George Jerolimposz, az IBA főtitkára, ezt „ratifikálta” utólag a testület. A késői kizárást Jerolimposz azzal magyarázta, hogy a teszteredmények csak 7 nap alatt lettek meg. Az egy évvel azelőtti isztambuli világbajnokságról pedig azért nem zárták ki a bokszolókat – mondta a főtitkár – mert akkor csak a verseny vége után kapták meg a teszteredményeket.
A NOB a boksz sportági szövetségének, az IBA-nak a nemzetközi sportszövetségként való elismerését 2019-ben felfüggesztette, 2023-ban pedig megvonta. A döntéskor az IBA átláthatatlan gazdálkodására, súlyos vezetési válságára, a bíráskodással kapcsolatos problémákra és etikai hiányosságokra hivatkoztak. Ezt a döntést idén áprilisban a Nemzetközi Sportdöntőbíróság is helybenhagyta.
Ezért az ökölvívást a tokiói és a párizsi olimpián közvetlenül a NOB, pontosabban egy a NOB keretein belül létrehozott ad hoc bizottság szervezte. A nemzetközi sajtó július 29-én ismertette a NOB állásfoglalását, miszerint Imane Helif és Lin Yu-ting elindulhat az idei olimpián a nők között, mert megfelelnek az indulási feltételeknek, köztük az egészségügyi szabályoknak is.
A fentebb emlegetett jogosultsági feltételek, indulási feltételek meg egészségügyi szabályok mibenlétét illetőleg a Lakmusz végzett vizsgálatot. Kiderítette, hogy nemi hovatartozást igazoló vizsgálat nincsen, így aztán az olimpia előtt nem végeztek ilyen tesztet Imane Helifen, azon túlmenően, hogy meggyőződtek róla, az algériai hatóságok nőként tartják nyilván.

Ezek után az emberben felmerül a kern andrási kérdés: itt mindenki hülye? Vagy csak minket néznek hülyének?

A női boksz 2012 óta szerepel olimpián, azaz 12 éve már, hogy a NOB nem tartja szükségesnek a ringbe lépés előtti nemi identitás vizsgálatot. És mi van a többi sportággal? Ott sincs ilyen?

Az IBÁ-nak, ha már elvégeztette a vizsgálatokat, minimum közölni kéne, hogy mire irányulnak ezek, és ha már létezik ilyen vizsgálat, időben kellett volna elvégeztetni. Olyan nincs, hogy csak a verseny után, mikor már mindenki hazament, akkor kapják meg az eredményeket, olyan meg pláne nincs, hogy az egyik döntőst, miután odáig eljutott, kizárják. És ha már az isztambuli VB-n utólag ugyan, de kiderült a vizsgálat pozitív eredménye, akkor miért nem lettek következményei is? És ha már 2022-ben ez történt, nem gondoltak arra, hogy 2023-ban is pontosan ugyanez lesz a két gyanúba került sportolónál?

Az IBA „vizsgálatok” teljesen érthetetlen késedelme, na meg a főtitkár egyszemélyes döntése rendkívül gyanússá teszi a kizárást. Pláne gyanús, hogy nem is mondják meg, mit vizsgálnak.

Az IBA ma már hivatalosan nem létezik, a szakmai részeket tehát a NOB-nak át kellett volna vennie. Ha nem vette át, az OVB-t idézve több mint bűn. Hiba.

Ha a két ökölvívó esetében már felmerült a gyanú, sőt nemcsak gyanú, hanem valamilyen rejtélyes mérési eredmény is igazolta, a NOB-nak nem kellett volna erre felfigyelnie? Már két éve tart az ügy. Ugyanazokkal. A kérdést a szükséges és hitelesített eredményeket biztosító laborvizsgálatok elvégeztetésével, már régen és egyértelműen el kellett volna dönteni, és az ügyet le kellett volna zárni. Egyrészt szakmai alapon, másrészt hónapokkal az olimpia megnyitója előtt.

Mivel ilyen nem történt, fölmerül a kérdés: ha Mike Tyson szerez egy, az Egyesült Államok által kiállított papírt, hogy őt nőként tartják nyilván, indulhatna a nők között?

Végkövetkeztetés: az IBA kizárása a sportszövetségek közül az ottani szabályokat és vizsgálatokat, mint az olimpián való indulás feltételeit is eltörölte, a NOB-nak meg ezek szerint nincs ilyen szabálya, de ezzel az égadta világon senki sem törődött a NOB-nál. Az indulhat tehát, aki arra jár. Kösz.

Összefoglalásként megállapítható, hogy Kern kérdése jogos. Mindenki elbarmolta a rá tartozó dolgokat. Tényleg csak ennyi eszünk van, emberek?

Energetika

Falusi Tamas

-

2024-08-05

0

Az energetika pont olyan, mint a foci, a divat, a főzés, a lakberendezés, na meg még tengernyi más, melyekhez mindenki ért. Illetve mégsem. Nem teljesen. Igaz ugyan, hogy a modern, XXI. századi, információáradatban fuldokló ember sokszor és sokfelől hall harangozni valamit, de általában túl távoli neki a templom, így aztán sosem derült ki pontosan, a török jön, az árvíz, vagy a mise. Pedig azt jó lenne tudni a helyes cselekvés érdekében – mondaná az ember. De az emberek szerint ez mindegy. Az embereket nem érdekli annyira. Illetve semennyire.

Fenti okból általában úgy áll a helyzet, hogy amit az átlagember már tud, vagy amiben hisz, azt elfogadja, amiben nem hisz, azt „biztos hazugság” minősítéssel elveti, ugyanígy elveti, ha olyan mondja, akiben/akinek nem hisz, mert sokkal fontosabb neki a „ki mondja”, mint a „mit mond”. Nem jár utána, mi igaz, mi nem, mert nem az ő dolga. Érdekesség, hogy akiknek elvileg az lenne a dolguk, azok sem, így aztán például

Magyar Péterről pontosan tudjuk, hogy ő Pallasz Athéné hazai változata, aki teljes fegyverzetben és még csodának is túl rövid kipattanási idővel érkezett, de hogy esetünkben kicsoda a magyar Zeusz, az továbbra is a nagy rejtélyek egyike.

Megjegyzendő, hogy Magyarnak az istennővel ellentétes neme nem véletlen, női Messiással nálunk ezt nem lehetett volna megcsinálni.

A köznép ilyetén viselkedése miatt célszerű minden lehetséges helyen elmagyarázni a dolgokat, hogy a lehető legtöbben értsék, és ennek megfelelően tudjanak választani a jó meg a kevésbé jó megoldások közül, nem is beszélve a rossz megoldások elvetéséről. Így nem hinniük kell, hanem ismeretanyaguk alapján tudnak logikusan dönteni. Ha pedig egyre több ilyen eset van, még az is előfordulhat, hogy ráébrednek arra, a legjobb döntés az, amit a szükséges információk birtokában elfogultság és harag nélkül saját maga hoz meg egy adott kérdés esetében, sőt talán arra is rájön, hogy a populista néphülyítők hosszas regnálása nélkül sokkal többre vittük volna, mint velük. Ehhez persze értő körbenézés szükségeltetik.

Mint az közismert, az energetikában a fogyasztók három energiafajtát igényelnek: üzemanyagot a közlekedés belsőégésű motorjai valamint gázturbinái számára, hőt a fűtéshez és elektromos áramot az összes többihez, néha még fűteni, sőt autózáshoz is. Ezek közül az elektromos áram a legkellemetlenebb energiafajta, mert azt csak nagyon drágán és bonyolult berendezésekkel lehet tárolni, ezért minden ország esetében biztosítani kell, hogy mindig pont annyi áram álljon rendelkezésre hazai termelésből és importból, amennyit az ország éppen fogyaszt. Ebből következően, ha túltermelés van (a megújulók, mint pl. a napelem nem kapcsolhatók ki meg be, ha süt a nap, működnek, ha akarjuk, ha nem) valamelyik erőművet vissza kell fogni, ha meg hiány (pl. téli estén, mikor a napelemek termelése nulla, az igény meg nagy), valamelyik erőművet fel kell terhelni, illetve ha nincs már fölös kapacitás, növelni kell az importot. Az import drága, a fosszilis (szén, olaj, gáz) tüzelőanyaggal működő erőművek sok széndioxidot bocsátanak ki, és az áramtermelésük szintén nem olcsó, a megújulók pedig, mint azt már feljebb írtam, nem vezérelhetők.

A jövő hidrogén alapú energetikájában a felesleges árammal vizet bontva hidrogént állítunk majd elő, amely tartályokban hosszú időn át is tárolható, és áramhiány esetén áramtermelésre felhasználható, de attól még sajnos elég messze vagyunk, és addig is ki kell húzni valahogy.

Az átmeneti időszak legjobb megoldásának az atomerőmű látszik, annak ugyanis nincs széndioxid kibocsátása és akkor termel áramot, amikor akarjuk (nem olyan, mint a kutya vacsorája). Ez jól látható az alábbi, 2023-as magyar áramtermelési energiamixből is, amely szerint a közel fél évszázada megbízhatóan üzemelő Paks I. még mindig a legtöbb áramot biztosítja Magyarországnak, hiába négyszer akkora a napelemek névleges teljesítménye, mint Paks I. 4 blokkjáé összesen. Az áramtermelés

atomenergiából 45,6 %,
földgáztüzelésből 20,5 %,
napelemek által termelt 18,7 %,
széntüzelésből 7,2 %,
biomassza és biogáz tüzelésből 5,5 %,
szélturbinák által termelt 1,8 %,
egyéb 0,7 %.

Magyarország az áramtermelést illetően jelenleg rosszul áll. Az import aránya igen magas (2023-ban 24,1 %), ráadásul az országba sorra települnek be az energiaigényes (főleg akkumulátor-) gyárak, amelyeket el kell látni energiával, és az ország napelem kapacitása is nő, azaz egyre nagyobb a hektikus áramtermelés, amelyet gyorsan indítható, valamint gyorsan fel- és leterhelhető gáztüzelésű erőművekkel lehet kikompenzálni. Paks II. egyelőre csúszik, üzembe helyezése 2033–34-ben várható, így azonnal kell lépni gázerőmű építés ügyben. A tervezett összteljesítmény 1500 MW (orosz földgázra). Nem hanyagolható el eközben Paks I. blokkjainak élettartam meghosszabbítása, ahogy Paks II. folyamatos építése sem. Ezekből jól látható, hogy a kényszerhelyzet miatt milyen viszonyban kell lennünk az orosz elnökkel.

Sok ok vezetett idáig, amíg ez a kellemetlen helyzet kialakult, a japán mérnököktől kezdve Merkelen keresztül Putyinig, de hogy a diktátori, azaz a kétharmad révén gyakorlatilag teljhatalommal bíró regnálóknak, illetve bocs, A Regnálónak 14 év állt rendelkezésére a megfelelő intézkedések megtételéhez (Paks II. előkészítését már a második Gyurcsány kormány elkezdte), és mégis ide jutottunk, az egyértelműen az Orbán kormányok bűne.

A gondot fokozza, hogy a lakosság, főleg a környezetvédők hatásos, félelemre apelláló működése révén (lásd még: háborúpártizós propaganda, az is a félelemre épít) erősen ódzkodik a nukleáris jellegű létesítményektől. A helyzet azért furcsa, mert jelenleg az atomerőműnél hatékonyabb széndioxid kibocsátás mentes, időjárástól függetlenül folyamatosan működő, áramtermelő technológiánk nincs, azaz a környezetvédőknek inkább szorgalmazni kellene az atomerőművek építését. Az emberiség első számú ellensége jelenleg a széndioxid kibocsátás okozta klímaváltozás, nem pedig az atomerőmű.

Az atomerőmű veszélyességét illetően:

A világon jelenleg 400 fölötti számú nukleáris létesítmény működik. Ezek veszélyessége a tapasztalatok szerint például a gépkocsihoz képest gyakorlatilag nulla (a közlekedési balesetben meghaltak száma kb. 1,5 millió fő / év), ennek ellenére a gépkocsi népszerű és divatos valami, csillogó kiállítások, sok autós újság, reklámok garmadája, a harc nem a gyilkos eszköz ellen folyik, hanem a hajtást biztosító belsőégésű motorok ellen, azaz ha a hajtás elektromos, már nincs is vele semmi baj. Nem úgy az atomerőművel!
A 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 perckor bekövetkezett, 22 000 ember halát vagy eltűnését okozó fukusimai földrengés és az azt követő szökőár ellehetetlenítette a helyi erőmű hűtését, és bekövetkezett a Csernobil óta legnagyobb nukleáris baleset. Az eseményt követő második napon az erőműben darubaleset történt, melynek következtében egy munkás meghalt, négy megsérült. A nukleáris baleset okozta egyéb sérülésről vagy halálról nincsen információ, de Fukusima hallatán az emberek nagy többsége a 22 000 : 1 haláleset arány ellenére mégsem a cunamira, hanem a reaktorok leolvadására gondol.

A fentiek természetesen nem azt jelentik, hogy az atomerőmű tervezésénél nem a legeslegnagyobb gondossággal kell eljárni. Mivel a fukusimai baleset miatt tovább szigorodtak az nemzetközi előírások, a jövő atomerőművei még biztonságosabbak lesznek (Paks II. csúszása főleg annak köszönhető, hogy a Roszatom tervezőinek rendkívül nehezen és csak hosszú idő alatt sikerült egy olyan, immár az összes új követelménynek is megfelelő engedélyezési dokumentációt összehoznia, amelyet a magyar hatóságok el tudtak fogadni).

A paksi blokkok ma már a klímaváltozás miatt közvetlen hűtésük révén a Duna élővilágára veszélyesek. Kevés a Duna vízhozama, és a víz már eleve meleg. Különösen így lesz ez, mikor már Paks II. is üzembe lép. A megoldás mérnökileg egyszerű, az erőműből távozó hűtővizet olcsó, úgynevezett nedves hűtőtornyokkal részáramban annyira kell lehűteni, hogy a 30 °C előírt vízhőmérséklet tartható legyen. A félreértések elkerülése és a hozzá nem értők felvilágosítása érdekében tisztázandó, hogy ezek nem hatalmas hűtőtornyok, melyek az erőművi gőzkörfolyamat végén a gőz lecsapatást végzik (az továbbra is közvetlen Duna vízhűtéssel történik, hogy a teljesítmény és a hatásfok a lehető legjobb legyen), hanem az erőműből kilépő, a kondenzátorokon felmelegedett hűtővizet hűtik vissza. Ezek relatíve olcsó berendezések, és ha van rá pénz, az építésüket a hűtővíz kifolyó csatorna mellett minél hamarabb meg kell kezdeni. Csak akkor működnek, ha szükséges (a nyári legmelegebb napokon), és gazdaságosan biztosítják, hogy a blokkok teljesítményét sohase kelljen visszafogni. Paks II-nél természetesen ugyanez a megoldás kötelező, és úgy tudom, ott a nedves hűtőtornyok betervezése meg is történt.

Sajnos nem bízom benne, hogy a hűtőtornyok megépítése a mai pénztelenség mellett, a médiában kavargó ostobaságokat (ún. „szakértői vélemények” inkluzíve) és a kormány erősen visszafogott képességeit is figyelembe véve hamar megvalósul. Na, sebaj, majd az unokák megérik!

Ha ugyan.

A korrupció ellenes harc vezetője lett Vietnam új kommunista vezére

Kenderessy Milán

-

2024-08-04

0

A korrupció ellenes harc vezetője lett Vietnam új kommunista vezére

“Felgyorsítom a küzdelmet a korrupció kiirtására!” – hangsúlyozta a Vietnamot kormányzó kommunista párt hétvégén megválasztott főtitkára. A keménykezű egykori belügyminiszter, To Lam sok magasrangú vezetőt kényszerített lemondásra korrupció miatt, néhányan közülük börtönbe is kerültek.

“Emiatt elnyertük a nép támogatását és külföldi barátaink bizalmát” – mondta az új főtitkár aki ezzel mindenekelőtt Hszi Csin-ping kínai elnökre célzott, aki maga is a korrupcióellenes harccal erősítette meg politikai hatalmát. A kínai elnök idén is járt Vietnamban éppúgy mint Biden amerikai elnök, legutóbb pedig Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Vietnam bambusz diplomáciát folytat vagyis mindenkivel igyekszik jó kapcsolatot teremteni nehogy az egyik nagyhatalom túlságosan is nagy befolyásra tegyen szert a délkelet-ázsiai országban. A 67 éves To Lam a kínai elnököt utánozza: minden fontos pozíciót megszerzett magának: a párt főtitkári tisztséget, amely a legfontosabb, ezenkívül ő az államfő, a miniszterelnök és a nemzetgyűlés elnöke. Ez nyilván átmeneti állapot. Elődje is halmozta a tisztségeket, de ennyire nem. To Lam két elnököt is eltett az útból leleplezve korrupt politikájukat, rajtuk kívül sok miniszter és gazdasági vezető vált a kampány áldozatává éppúgy mint Kínában.

Jó-e egy rendőr az ország élén?

Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten 1956-ban a forradalom leverése idején, a KGB élén állt 1967 és 1982 között. 1982-ben az agyhalott Brezsnyev után lett a mindenható kommunista párt főtitkára, és kidolgozta a hibrid rendőr állam modelljét, melyet hűséges tanítványa, Putyin valósít meg a gyakorlatban. Andrej Babis, Csehország ex miniszterelnöke éppúgy a tanítványok körébe sorolható mint Bojko Boriszov, Bulgária sokszoros kormányfője, sőt Orbán Viktor is.

A rendszer lényege az, hogy a titkosszolgálat veszi át az irányítást átszervezve a gazdaságot, amely hibrid piacgazdaság, ahol a köz és a magánszféra nem válik el egymástól.

A rendszerben a vezér dönt, a többiek együttműködnek vagy úgy járnak mint Hodorkovszkij, aki Oroszország leggazdagabb emberéből számozott rab lett Szibériában.

To Lam a rendőrtiszti főiskolát végezte el a kommunista Észak Vietnamban, majd a rendőrségnél illetve a belügyminisztériumban csinált karriert. A titkosszolgálat Vietnamban éppúgy kulcsszerepet tölt be mint a KGB a Szovjetunióban. To Lam mindent tudott a kommunista vezetésről míg a többiek alig ismerték őt. Egyetlen botránya volt csak: miután megkoszorúzta Karl Marx sírját egy méregdrága londoni étteremben a legdrágább steaket fogyasztotta el. A rövid videót gúnyos felirattal közzétette egy vietnami kereskedő, akinek emiatt ötéves börtönbüntetést sóztak a nyakába.

Vietnam – Kínához hasonlóan – gyorsan fejlődött az elmúlt évtizedekben, de ezt óriási korrupció kísérte. To Lam főtitkárnak úgy kell ez ellen küzdenie, hogy ne állítsa le a gazdasági növekedést. Vietnam nemzetközi helyzete jelen pillanatban kedvez a növekedésnek hiszen Kínát számos szankció sújtja az Egyesült Államokban, ezt pedig Vietnamon keresztül próbálja meg kikerülni sok kínai vállalat. A diplomáciában járatlan To Lamnak ügyelnie kell arra, hogy Vietnam ne váljon függővé nagy északi szomszédjától, Kínától. Ezért fogadták lelkesen Hanoiban Biden amerikai elnököt.

Vietnam gazdasági növekedése gyorsabb mint Kínáé: 6,5 illetve 5% évente.

A 100 milliós Vietnam GDP-je mindössze 465 milliárd dollár vagyis a lakosság döntő többsége még borzasztó nagy szegénységben él. Az egykori rendőrminiszternek kezelni kell tudnia a növekvő egyenlőtlenséget, amely szinte automatikusan kiváltja a korrupciót. Miután a csúcsra ért, To Lam számára már nem annyira a korrupció elleni harc lesz fontos hanem annak ellenőrzése: azok gazdagodhassanak, akik a vezér sziklaszilárd támogatói. Éppúgy mint Oroszországban vagy Magyarországon…

A párás hőség hamarosan lakhatatlanná teszi a Föld egy részét

Polonius

-

2024-08-04

0

A párás hőség hamarosan lakhatatlanná teszi a Föld egy részét

“A rendkívüli hőség abnormális”- hívta fel a figyelmet az ENSZ főtitkára. Ha minden így megy tovább, akkor hamarosan egyes térségek élhetetlenné válhatnak a hőség és a pára miatt – írta a NASA jelentése.

2,4 milliárd ember – a világ dolgozóinak 70%-a olyan régióban él, ahol nagyon magas a hőség kockázat – közölte az ILO. Az ENSZ munkaügyi szervezete szerint Afrikában ez a munkaerő 93%-ára vonatkozik, az arab államokban pedig 84%-ra. A hőség évente 23 millió balesetet okoz a globális gazdaságban évente és legkevesebb 19 ezer ember emiatt hal meg minden évben.

“Tegyük hőségállóvá minden ország gazdaságát!”

– kérte az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres.

Tavaly június óta minden hónap hőségrekordot döntött – jelezte az Európai Unió Kopernikusz klímaváltozási központja, amely arra is rámutatott, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak a hőhullámok szinte mindenütt a világon.

2050-re a hőség és a pára miatt a Föld egy része lakhatatlanná válik

Erről közölt tanulmányt a NASA, amely műholdak segítségével elemezte a klímaváltozást. A hőség olyan pára buborékokat hozhat létre a közeli jövőben, amelyek élhetetlenné tehetnek egyes régiókat – hívja fel a figyelmet az amerikai űrhajózási intézet tanulmánya, mely rámutat arra, hogy amennyiben hat óránál tovább 35 fokos hőmérséklet idején pára buborék alakul ki, akkor az emberi szervezet felmondhatja a szolgálatot.

Az elmúlt 15 év során néhány szubtrópusi területen ez már be is következett!

Hol fenyeget a legnagyobb veszély a NASA modellje szerint? Mindenekelőtt délkelet Ázsiában, ott is elsősorban Pakisztánban, azután az Arab/Perzsa öböl térségében. Ezeken a területeken 2050-re válhat élhetetlenné a világ a hőség és a tartósan magas páratartalom miatt. Ha minden így megy tovább, akkor már Brazília egyes régiói és Kína fejlett keleti tartományai is veszélybe kerülhetnek 2070 táján. Sőt, az Egyesült Államok egyes régióit is sújthatja a tartós hőség – írja a NASA jelentése, amely hozzáfűzi, hogy ott a forróság többnyire alacsony páratartalommal párosul, ez viszont aszályt és tűzvészt okozhat.

Kaliforniában most is óriási erdőtűz pusztít – jelentette a Reuters.

Miért és miről hajlandó tárgyalni Ukrajna? – Interjú Andreas Umlanddal

FüHü

-

2024-08-04

0

Miért és miről hajlandó tárgyalni Ukrajna? – Interjú Andreas Umlanddal

Andreas Umland a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézete (UI) Kelet-európai Tanulmányok Stockholmi Központjának (SCEEUS) elemzőjével készített interjú sok mindenre magyarázatul szolgál, hogy megértsük hol is tart az orosz-ukrán háború.

A héten az ukrán elnök francia újságíróknak adott interjújában jelezte, hogy Kijev készen áll a tárgyalásokra Moszkvával. Mennyire lehet komolyan venni Zelenszkij újabb beszédét?

Az ukrán tárgyalási hajlandóság közelmúltbeli demonstratív kinyilvánítása Oroszországgal többek között kísérlet Kijev önreprezentációjának módosítására a külföldi partnerekkel szemben. Ez nem utolsósorban a nyugati országoknak szól, hiszen nemcsak a globális délről, hanem nyugatról is érkeztek olyan vádak, hogy Ukrajna ellenzi a háború tárgyalásos befejezését. Most már egyértelműbben kijelentették, hogy Kijev kész tárgyalni. Mindazonáltal az ukrán álláspont érdemben nem sokat változik.

Kijev kész lenne tárgyalni Moszkvával az Ukrajnából való teljes orosz kivonulás körülményeiről és szakaszairól. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni egy régi, már 2014 óta tárgyalt elképzelést: Az ENSZ békefenntartóit egy átmeneti időszakra Kelet- és Dél-Ukrajna jelenleg Oroszország által megszállt területein lehetne állomásoztatni. Kijev a NATO-csatlakozási törekvéseit is felfüggeszthetné, amennyiben Ukrajna egyébként sem valószínű, hogy hamarosan csatlakozik a szövetséghez. Valami hasonló volt napirenden a 2022 tavaszán az isztambuli tárgyalásokon. Akkor Kijev alternatív biztonsági garanciákat keresett a Nyugattól Ukrajna számára, azaz a NATO-tagság átmeneti alternatíváját. Az, hogy a Nyugat nem volt hajlandó ilyen szilárd garanciákat nyújtani, volt az egyik oka annak, hogy a tárgyalások akkor kudarcba fulladtak.

Zelenszkij nemrég azt mondta: „Nem kell (katonai eszközökkel) minden területet visszafoglalnunk. Úgy gondolom, hogy ez (a reintegráció) a diplomácia segítségével is megvalósítható„. Ez mit jelent?

Még ha most már több ukrán hajlandó is feladni területeket, a lakosság többsége még mindig ellenzi ezt. Zelenszkij kijelentése tehát valószínűleg azt jelenti, hogy a diplomácia eszközeivel akarja visszaszerezni a megszállt területeket, és nem feltétlenül katonai eszközökkel akarja felszabadítani azokat. A múltban Kijev néha túlságosan is szigorúan kizárta a Moszkvával való tárgyalásokat. Ez (alaptalan) nyugati vádakhoz vezetett, miszerint Ukrajna konstruktívan harcias. Ami most történik, az Kijev hangnemének változása Ukrajna Oroszországgal szembeni hivatalos álláspontjának nyilvános megfogalmazásában – de nem érdemi változás.

A Trump esetleges győzelmével kapcsolatos ukrán aggodalmak talán befolyásolják Ukrajna kommunikációs stílusát és tárgyalási hajlandóságát?

Az ukrán vezetés retorikájában bekövetkezett változásnak köze lehet az amerikai politika esetleges jövőbeli, egy második Trump-kormányzat alatti átrendeződéséhez. Lehet, hogy ez egy kísérlet a republikánus tábor megközelítésére. Zelenszkij és a 45. amerikai elnök kapcsolatában már korábban is voltak feszültségek – nem utolsósorban a Trump elleni vádemelési eljárás miatt, amelyet egy közte és Zelenszkij közötti telefonbeszélgetés váltott ki. „Ha egy leendő Trump elnök tárgyalások útján akarja megoldani az Oroszországgal való konfliktust, mi készen állunk rá” – valószínűleg ezt akarja Kijev kommunikálni a GOP-nak. Persze az ukrán elvi tárgyalási hajlandóság mindig is megvolt, csak ezt nem hangsúlyozták annyira a nyilvánosság előtt.

Miért volt eddig ilyen patthelyzet az ukrán és az orosz elnök között?

A tárgyalások jelenleg mindkét fél számára abszurdak. A Krím és az Oroszország által részben megszállt négy délkelet-ukrajnai szárazföldi régió már az orosz alkotmányban is az (ál)föderáció új területeiként van rögzítve. Ukrajna alkotmánya szerint természetesen a 2014 előtti határok maradnak érvényben. Az elcsatolt területek jogilag és törvényesen ukrán állami területnek minősülnek. Ennek fényében sem Zelenszkij, sem Putyin nem folytathat érdemi tárgyalásokat. Egyikük sem köthet kompromisszumot olyasmiben, ami ellentétes az államuk alkotmányával. Ellenkező esetben otthon sokan nemzetükhöz hűtlennek tartanák őket.

Félretéve minden erkölcsi értékelést, mindkét elnök az alaptörvények foglya. Ők országukban az „alkotmány kezesei”. Ha nem tesznek eleget ennek a szerepüknek, és nem védik meg államuk hivatalos területét, belpolitikai zűrzavarral kell szembenézniük. Fennáll annak a veszélye, hogy hazaárulással vádolják őket, és saját maguk ellen fordítják a lakosságuk hazafias részét. Ezért a két elnök vagy a külügyminiszterek közötti hipotetikus megbeszélésekből egyelőre kevés sülne ki.

Az ukrán elnök kinyilvánított tárgyalási hajlandósága egyben belpolitikai jelzés is?

Zelenszkij valószínűleg az egyszerű ukránok körében változó hangulatra is reagál. Az emberek fáradtak, sőt egyesek annyira kimerültek, hogy készek visszatérni a 2022 februári – a teljes körű invázió kezdete előtti – helyzethez. Akkor egyesek már megbékéltek a keleti Donbász és a Krím de facto elvesztésével. Ezt aligha üdvözölte bárki is, az biztos. De akkor már majdnem nyolc éve létezett az a tény, hogy Oroszország ellopta ezeket a területeket. Most úgy tűnik, hogy egyesek vissza akarnak térni a 2021-es status quóhoz. De még mindig vannak a lakosság nagy részei, akik nem akarnak semmilyen engedményt.

Az ukránok különböző csoportjai – sólymok és galambok – közötti feszültségkeltés Oroszország stratégiájának része. Moszkva 2014 óta akar – de soha nem sikerült – valódi polgárháborút szítani Ukrajnában. Célja, hogy az ukrán területi engedményekről szóló tárgyalásokon, például a minszki és az isztambuli tárgyalásokon, az ukrán sólymokat és galambokat egymás ellen fordítsa. Ha Moszkva képes lenne valódi polgárháborút szítani az ukránok között (és nem álpolgárháborút, mint 2014-2021 között az ukránok és a különböző orosz ügynökök között), akkor Oroszország gyorsan átvehetné az uralmat egész Ukrajna felett.

Zelenszkij bejelentése a tárgyalási hajlandóságról fordulópontot jelent?

Kijev Nyugattal való kommunikációja szempontjából valóban jó lehet, ha legalább a nyilvánosság előtt enyhül a korábbi kemény álláspont Moszkvával szemben. Ez például a német pacifisták vitorlájából venné ki a szelet. Az ilyen, az orosz imperializmust kevéssé értő jótevők szívesen hivatkoznak olyan idézetekre, amelyekben ukrán politikusok kizárnak mindenféle tárgyalást Putyinnal.

Az egyszerű ukránok tárgyalási hajlandóságának növekedése a fáradtságot fejezi ki. Bizonyos értelemben Ukrajna visszatért a 2014/2015-ös évekhez. A minszki tárgyalásokon Ukrajna hivatalosan nem ismerte el az önjelölt Luganszki és Donyecki Népköztársaságokat, de – az Oroszországtól való félelemből – elfogadta őket tárgyalópartnernek. Ugyanakkor Kijev csendben elfogadta, hogy a Krím teljesen kimaradt a megállapodásokból.

Hamarosan felmerülhet a kérdés, mint akkoriban: Hogyan viselkedjen a Nyugat egy ilyen helyzetben? Vitatható, hogy a Nyugatnak még egy Oroszország számára részben előnyös békét sem szabadna elfogadnia. Ha a Nyugat ma támogatja az ukrán engedményeket Oroszország felé, az ismét a nemzetközi jog tompa megsértésének ratifikációját jelentené – ahogy akkor is, amikor a Nyugat támogatta a minszki megállapodásokat és tárgyalásokat. A 2014-es és 2015-ös megállapodások – amelyeket akkor Kijev fegyverrel fenyegetve írt alá – önmagukban is botrányos torzításai voltak a nemzetközi jognak.

Ha Ukrajna most ismét kétes megállapodásokba megy bele a háború nyomása alatt, ahogyan 2014-ben és 2015-ben tette, az bizonyos szempontból érthető lenne – például a Kreml nukleáris fenyegetéseinek fényében. Ahogy 2014-ben és 2015-ben, ma is sokan gondolhatják Nyugaton, hogy ez jó dolog lenne – hiszen egyelőre tűzszünet jöhet létre.

Egy ilyen kényszerű tűzszünet azonban ismét a nemzetközi jog leértékelésének és Oroszország terjeszkedési törekvéseinek jutalmazásának árán valósulna meg. Nem lenne bölcs dolog egy újabb diktált békét támogatni mind regionális stratégiai, mind geostratégiai szempontból. Az igazságtalan béke nyugati támogatása nem jelentene jót a kelet-európai stabilitás szempontjából, mivel arra ösztönözné Moszkvát, hogy később megismételje ugyanazt a trükköt. Ráadásul a világ más revizionista hatalmainak is azt sugallná, hogy saját szomszédságukban is kövessék Oroszország stratégiáját. A Nyugatot a népirtó orosz megszálló rezsim és annak mészárlásai, emberrablásai, kínzása, kisajátításai, gyermekdeportálásai stb. támogatójává tenné.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire lenne stabil egy ilyen új győztes béke. A 2014. szeptemberi első minszki megállapodás és a Krím és a Donbassz ideiglenes ukrán feladása után Oroszországot nem tántorította el attól, hogy hagyja tovább pattogni a konfliktust. 2015 elején újabb nagy eszkalációt rendezett, majd néhány évvel később még mélyebben megszállta Ukrajnát. Egy újabb orosz győztes béke valószínűleg nem jelentené Moszkva ukránellenes hadjáratának végét, csupán interregnumot a következő, és – a 2015-ös és 2022-es évhez hasonlóan – még nagyobb támadásig. A béke egy ilyen forgatókönyv szerint nem a háború utáni, hanem a háború előtti idő.

Hernádi kontra Orbán

ki

-

2024-08-03

0

“Másfél éve több a lyukfoltozás mint a stratégiai gondolkodás” – jelentette ki az MCC Festen a MOL elnök – vezérigazgatója. Hernádi Zsolt már korábban is bírálta a különadókat, melyeket a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva vet ki különböző cégekre és bankokra. “Olyan ez mint a szovjet csapatok ideiglenes állomásozása Magyarországon. A különadók maradnak akármi történik.”

“Nem a múlt hibáit kellene ismételni hanem stratégia kellene a jövőre”

– hangsúlyozta a MOL első embere.

A Lukoil botrány műhiszti

“Magyarországot nem fenyegeti üzemanyag hiány amiatt, hogy Ukrajna leállította a Lukoil szállítmányokat”

– hangsúlyozta Hernádi Zsolt. Ennek pontosan az ellenkezőjét állította Gulyás Gergely kancellária miniszter, és Orbán Viktor “első janicsárja”, Szijjártó Péter külügyminiszter.

A MOL főnöke szerint az ukrán tilalom gondot jelenthet Csehországnak és Szlovákiának, de Magyarországnak nem, mert Horvátországon keresztül meg lehet oldani a kőolajimportot. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint

“Horvátország nem megbízható tranzit partner.”

A magyar külügyminiszter csak azt követően fordult Brüsszelhez az ukrán tilalom ügyében miután találkozott New Yorkban Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel holott Zelenszkij elnök már hetekkel korábban bejelentette a Lukoil tilalmat.

Miért nincs stratégiája az Orbán kormánynak?

Mert nincsen pénze! Putyin nem adja olcsóbban sem az olajat sem pedig a földgázt, csak Orbán Viktort fizeti meg a szolgálataiért, Magyarországnak az oroszbarát külpolitikából semmi haszna sincs, a kár viszont annál nagyobb.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn a stratégiáról beszélt anélkül, hogy a magyar gazdaság helyzetét elemezte volna pedig nyilvánvaló, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere üzemképtelen. Nem jött be Orbán elképzelése arról, hogy a szélsőjobboldal áttör az európai választáson, Ursula von der Leyent újraválasztották a brüsszeli bizottság elnökévé. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország egy petákot sem kap Brüsszeltől a befagyasztott pénzekből. A kínai hitelfelvétel ügye mutatja: ingyen pénz nem jön Pekingből, csak rövid távú kölcsönre lehet számítani piaci kamattal. A korábbi hitelek törlesztő részletei mind nagyobb részét teszik ki az aktuális költségvetésnek, melynek hiánya túllépi a 3%-ot. Emiatt a brüsszeli bizottság vizsgálatot indított Magyarország ellen. Közben a magyar gazdaság alig növekszik, fő export piacunk, Németország visszaeséssel küszködik. Az Európai Unió mindinkább versenyképtelen a világban. Ezen csakis nagyarányú tőkebefektetéssel lehetne segíteni. Ehhez viszont a tagállamoknak nincsen elég pénze. Csakis az Európai Unió közös hitelfelvétele segíthetne, ezt azonban Orbán Viktor ellenzi. Olyannyira, hogy még a gránit szilárdságú alkotmányba is beleíratta ezt. Vagyis Orbán Viktornak nemcsak a pénze hiányzik, de stratégiája sincs arra, hogy miképp szerezzen pénzt.

A népet nem zsákmányolhatja ki úgy mint Nicolae Ceausescu, mert akkor ő is könnyen a román diktátor sorsára juthat, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé 1989 karácsonyán, hogy magukat és a rendszert – a titkosszolgálat diktatúráját – mentsék.

Featured

A hatalom eltiporja azokat, akik szemben állnak vele

Ezért is válhatott politikai sztárrá pillanatok alatt Magyar Péter, aki nem fél kimondani a kínos igazságot: a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett!

Mit lehet tenni a pénzügyi válság elhárítására?

Orbán keleti nyitása a gyakorlatban

A legnagyobb ellenzéki párt vezetője arra célzott, hogy miközben a magyar lakosság életszínvonala csökken a 2022-es választások óta, maga Orbán Viktor, miniszterei, rokonai, barátai és üzletfelei tovább gyarapodnak.

Orbán Ceausescu nyomában

Van abban valami bugyuta báj, mikor a magyar hivatalnokok tiltakoznak szegény algériai kisasszony olimpiai indulása ellen, hiszen a magyar Alaptörvény szerint Imane Khelif ökölvívó annyira nő, hogy annál jobban nem is lehet.

Magyar Péterről pontosan tudjuk, hogy ő Pallasz Athéné hazai változata, aki teljes fegyverzetben és még csodának is túl rövid kipattanási idővel érkezett, de hogy esetünkben kicsoda a magyar Zeusz, az továbbra is a nagy rejtélyek egyike.

Jó-e egy rendőr az ország élén?

A rendszer lényege az, hogy a titkosszolgálat veszi át az irányítást átszervezve a gazdaságot, amely hibrid piacgazdaság, ahol a köz és a magánszféra nem válik el egymástól.

“A rendkívüli hőség abnormális”- hívta fel a figyelmet az ENSZ főtitkára. Ha minden így megy tovább, akkor hamarosan egyes térségek élhetetlenné válhatnak a hőség és a pára miatt – írta a NASA jelentése.

2050-re a hőség és a pára miatt a Föld egy része lakhatatlanná válik

Andreas Umland a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézete (UI) Kelet-európai Tanulmányok Stockholmi Központjának (SCEEUS) elemzőjével készített interjú sok mindenre magyarázatul szolgál, hogy megértsük hol is tart az orosz-ukrán háború.

A Lukoil botrány műhiszti

“Magyarországot nem fenyegeti üzemanyag hiány amiatt, hogy Ukrajna leállította a Lukoil szállítmányokat”

Miért nincs stratégiája az Orbán kormánynak?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA