Archív

Népszavazást akar az alaptörvényről Karácsony

Népszavazást, vagyonelkobzást és vagyonadót helyezett kilátásba az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely ma ismertette miniszterelnöki vállalásait, meghirdetve a  szociális demokrácia tíz pontját. Úgy fogalmazott: „az emberek hatalmával kell leváltani a hatalom embereit”.

 

„A szociális demokrácia tíz pontjának a meghirdetése „azért is kiemelten fontos, mert nem hiszek abban, hogy elég csak nemet mondani valamire. Nem elég, ha valakit elzavarunk, jövőkép nélkül nem lehet megváltoztatni az országot” – hangoztatta felvezető beszédében Karácsony, kifejtve: az első lépés ugyan a kormány leváltása, de a  második a fontosabb, egy új haza építése, s ehhez kellenek világos vállalások.

„A tíz vállalásnak minden egyes szava egy dologról szól: a reményről, hogy az emberek visszaszerezhetik a hatalmat a politika felett, saját sorsuk felett,

hogy miként lehet a hatalom embereivel szemben az emberek hatalmát állítani, a gyengéket segíteni” ” – közölte, mielőtt áttért a tíz vállalásra.

Az első vállalása a korrupció visszaszorítása, egy antikorrupciós ügynökség felállítása, s azokban az esetekben, amikor a bíróság is bizonyítottnak látja, hogy a közvagyont magánvagyonná transzferálták, az érintett vagyon  elkobzása – ez egyébként a mai btk-ban is szerepel, mondta.

„Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy visszaadjuk a magyaroknak azt, ami az övék volt”

– üzente Karácsony, rámutatva: enélkül nincs igazság és nincs stabil demokrácia.

Arról is szólt, hogy az uniós pénzeket a fideszes elit helyett az embereknek fogják visszaadni. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy az EU-s támogatásokat igenis el lehet olyan dolgokra költeni, mint az alapjövedelem a humántőke-fejlesztés.

„Orbánnak olyan az uniós támogatás, mint Putyinnak az orosz gáz – ennek segítségével finanszírozza a rosszul működő gazdaságot” – szögezte le a miniszterelnök-jelölt.

Karácsony vállalja az igazságosabb nyugdíjrendszer kialakítását, ezen belül a 13. havi nyugdíjak rendszerének a visszaállítását (amit Orbánék töröltek el). Igazságosabb társadalmat kell építeni, s ennek része a luxusnyugdíjak megszüntetése, illetve az alacsony nyugdíjak fokozatos szintre hozása.

Az egészségügyben azt vállalja, hogy visszateszik azt a pénzt a rendszerbe, amit az elmúlt nyolc évben kivettek belőle. Az egészségügyi kiadásokat fokozatosan felhúznák minimum az uniós átlagszintre. Külön kiemelte a járóbeteg-, a háziorvosi, az alap- és az egészségügyi szűrőellátás fejlesztésének a fontosságát.

„Volt egy olyan szlogen, hogy az egészségügy nem lehet üzlet”

– utalt Orbán Viktor sok-sok évvel ezelőtti kampányára –, ma pedig azt látjuk, hogy menekítik ki a saját embereiket a fizetős magánellátásba, amelynek a tulajdonosai – minő véletlen! – mind fidesz-közeliek. Még egy vállalást tett az egészségüggyel kapcsolatban Karácsony, azt, hogy az egészségügyi béremelés után fokozatosan meg fog szűnni a hálapénz Magyarországon.

Az oktatás területén átfogó reformot és azt ígéri, hogy visszapótolják azokat a milliárdokat, amelyeket kivontak az ágazatból. Az első diplomát ingyenessé fogják tenni, csökkentik a tananyagot s nagyobb megbecsülést kapnak majd a pedagógusok. Megszüntetik azt a mai gyakorlatot, amelynek az a lényege, hogy

Orbán ugyanazt teszi a fiatalokkal, mint tette Horthy a magyar hadsereggel, amikor ruha nélkül, felkészületlenül küldte el a katonákat csatába – mondta.

Beszélt a bérekről is, ígéri a minimálbér adómentességének a visszaállítását, s nemtől függetlenül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének törvénybe rögzítését. Az adózásban

„könnyítünk lent és nehezítünk fent”

– mondta, példaként említve az offshore jövedelmek adójának a visszaállítását, az óriási vagyonok megadóztatását, s a cégek adóztatásának rendbe tételét.

A következő vállalása az átfogó rezsicsökkentés, közte  sávos tarifák bevezetésével (a legkisebb fogyasztásnál árcsökkentéssel), az energiahatékonyság ösztönzésével.

A szegénység visszaszorítását célozza a többi között az alanyi jogon járó, nem jövedelemfüggő mértékű családi pótlék duplájára emelése, a Zuglóban már bevezetett szociális modell kiterjesztése az egész országra, s a közétkeztetési reform eredményeként a gyerekéhezés megszüntetése.

A következő vállalás a kis- és középvállalkozások fejlesztésének a támogatása Karácsony programjában, a támogatási formák átalakításával, a kreatív és technológiára épülő iparban akár állami segítséggel törtnő fejlesztésekkel. Követendő példaként említette a teremben ülő Bojár Gábort.

S végül, de nem utolsósorban egy olyan vállalást jelentett be az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje, amelyről ő maga is úgy véli, hogy komoly vitákat fog kiváltani: ez az alaptörvényről kiírandó népszavazás. Elismerte, hogy többen azt fogják mondani, hogy ez nem felel meg a hatályos jognak, de

„az a jog, amely törvényesíti a törvénytelenséget, az nem jog”

– szögezte le.

Ha a nép megszavazza, akkor eltöröljük az alaptörvényt, visszaállítjuk az 1989-es alkotmányt, amíg ki nem dolgozzuk az újat – mondta.

Karácsony szóba hozta a miniszterelnök-jelölti vitát, kifejtve: aki hisz az igazában, aki azt mondja, amit ténylegesen gondol, az nem fél vállalni a vitát, de aki tudja, hogy nem mond igaz, az fél, hogy lelepleződik a hazugsága – szögezte le, megígérve, hogy minden nap feltesz egy kérdést, amelyre választ vár Orbántól A mai napra szánt kérdése az volt: Mikor fognak az orvosok annyit keresni Magyarországon, mint Romániába, ahol március elsejével megnégyszerezték a bérüket.

Összefogást sürget Márki-Zay Péter

„Úgy hiszem, a helyi Fidesznek is meg kell mutatnia választóinak, hogy a város érdeke mindennél előbbre való, még ha nem is ők adják a polgármestert” – nyilatkozta a FüHü-nek Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely független polgármestere megválasztásának másnapján. Ennek szellemében beszélt beiktatásán is. Amikor január elején bejelentette indulását, győzelméért senki nem adott volna egy fabatkát sem – ma délelőtt pedig már be is iktatták a hivatalába.

 

„Az országban szomorú állapotok vannak, a pártok, amelyekben továbbra sem bízom, még alkudoznak és még mindig sok az áruló, aki a megfélemlítésen és korrupción dolgozik – ebben a helyzetben nekem tennem kell azért, hogy országosan is megváltozzon a politika” – szögezte le polgármesteri beiktatásán elhangzott beszédében Márki-Zay Péter. A Hódmezővásárhelyen hat napja váratlan és nagyarányú győzelmet aratott független – akkor még civil, ma már – politikus hozzátette, hogy

párt nélkülinek mondta magát, de valójában az ország legnépesebb pártjának, a Fideszben csalódottak pártjának a tagja, annak a virtuális pártnak, amelynek tagjai nem lopnak, nincs kastélyuk, nem engednek be húszezer euróért migránsokat – sorolta.

Az Országgyűlési választásokon ezt a pártot fogja képviselni – szögezte le, hozzátéve, bízik az ellenzéki összefogásban miközben nem bízik az egyes pártokban. Ugyanakkor, ha a pártok – az MSZP-től a Jobbikig – összefognak, akkor saját érdekükké is válik a fékek és ellensúlyok kiépítése, hogy

„soha többé ne lehessen eltéríteni az országot”.

Pártállástól függetlenül minden magyar ember érdeke – fejtette ki –, hogy újra demokrácia legyen Magyarországon.

Szimbolikusnak is mondható bejelentést tett: baloldali politikus kér fel alpolgármesternek, miután ő jobboldali – így együtt tudunk minden különbséget félretéve dolgozni a városért, mutatott rá.

Beszédében egyébként is békejobbot nyújtott valamennyi, a kampányban ellene munkálkodott képviselőnek, politikusnak, párttagnak és közéleti személynek, köztük választási ellenfelének,a Fidesz-KDNP-s akkori (azóta e posztról lemondott) alpolgármesternek, Hegedűs Zoltánnak is.

„Ha megbántottam volna, ha bolondnak, hazugnak vagy zavaros fejűnek neveztem volna, elnézést kérek, ha esetleg a békés vásárhelyi polgárokat riogattam volna – mind ezért elnézést kérek” – mondta, nem kis iróniával, óriási tapsot kiváltva.

Helyi ügyekben is beszélt konkrét programokról, s megismételte, hogy több, a Hegedűs által ígért programot maga is meg kíván valósítani. Ilyen például a város összes templomának a felújítása és a migránsok betelepítése. Ez utóbbi kérdésben közös felhívást kíván eljuttatni a kormánynak – jelezte. Egyenlőséget ígért a város mind a 44 ezer polgárának, kiemelve a romákat és közmunkásokat. Leszögezte:

megfélemlítés nélküli, korrupciómentes várost alakítanak ki közösen, olyan helyet, ahol a közgyűlés csak a második legfontosabb, mert „azért a víz az úr”. Ezzel egyébként visszautalt a beszéde előtt elhangzott szavalatra: Petőfi Sándor Feltámadott a tenger c. versére.

Szavai nem csak Hódmezővásárhelynek, hanem az egész országnak szóltak, már csak azért is, mert szimbolikussá vált győzelme új irányt szabott az április 8-i választásoknak.

A február 25-i polgármester-választást megelőzően is sokan már az április 8-i választás főpróbájának tartották a múlt vasárnapi voksolást, amelyen végül több meglepetés is született: szokatlanul magas volt a részvétel (62,45 százalékos), ami még  magyarázhatja a közösen támogatott jelölt győzelmét (amiben az ellenzék csak reménykedni tudott – ez a második meglepetés), ám az igazi „durranás” a győzelem aránya volt: Márki-Zay elvitte ugyanis a szavazatok 57,49 százalékát, miközben a Fidesz-KDNP jelöltje, az azóta lemondott alpolgármester, Hegedűs Zoltán 41,63, a szintén függetlenként indult kiugrott szocialista Hernádi Gyula pedig csak 0,88 százalékot tudott összeszedni.

Márki-Zay Péter győzelme annak ellenére is váratlan volt, hogy felsorakozott mögötte a teljes ellenzék, a DK-tól az LMP-n át a Jobbikig bezáróan. Előzetesen a közvélemény-kutatások stabil Fideszes győzelmet vetítettek előre a Fidesz-bástyaként számon tartott városban, ahol emberemlékezet óta nem született ellenzéki győzelem;

Török Gábor politológus például azt írta utóbb, hogy „magam két olyan belső kutatási eredményről is tudok, amelyek egyaránt 60 százalék feletti fideszes győzelmet jeleztek”.

Politikusok, politológusok, szakértők, laikusok így is, úgy is magyarázzák az egykori fideszes, politikusként kívülálló, de helyben jól ismert, a 200 éves értelmiségi dinasztiából származó, hét gyermekes, hívő keresztény Márki-Zay győzelmét, de egy dologban egyetértenek: abban oroszlánrésze volt az összefogásnak, s bizonyítja az egy közös ellenzéki jelölt stratégiájának a helyességét.

Mindenesetre a múlt vasárnap eredménye – a rákövetkező napok tanulsága szerint – nagy lendületet adott az összefogási törekvéseknek: azóta az LMP, a Jobbik és a Momentum is feladta korábbi kérlelhetetlennek tűnő ellenállását a koordinált jelöltállítással szemben.

Elérkezett a jelöltállítási véghajrá

Már igen kevés idejük van az április 8-i országgyűlési választásokra ajánlásokat gyűjtő jelölteknek arra, hogy összeszedjék és benyújtsák az aláírásokat, minimum 500-at. Hétfőn délután négy órakor jár le az egyéni választókerületi jelöltek, kedd délután pedig az országos listák bejelentésének a határideje. Tegnap estig 1618 jelöltet jelentettek be, 767-et nyilvántartásba is vettek, miként három országos listát is. 295 jelölt  nyilvántartásba vételét elutasították.

 

A már hivatalosan is országos listát állítani képes három párt (amelyek listáját tehát már a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba is vette) az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és a Fidesz-KDNP. Bejelentette országos listáját rajtuk kívül a Jobbik és a Szegényekért Párt is, ezek nyilvántartásba vételéről legkésőbb kedden kell döntenie az NVB-nek – derül ki az NVI adataiból. Mint emlékezetes, országos listát azok a pártok vagy pártszövetségek állíthatnak, amelyek legalább kilenc megyében, illetve Budapesten legalább 27 egyéni választókerületben állítottak jelöltet.

A választási bizottságok által nyilvántartásba vett 767 jelölt megoszlása:

  • Fidesz-KDNP: 106
  • Jobbik: 89
  • LMP: 4
  • MSZP-Párbeszéd: 57
  • DK: 46
  • Momentum: 25
  • Magyar Munkáspárt: 23
  • Szegény Emberek Magyarországért Párt: 21
  • Együtt: 20
  • Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt: 20
  • Magyarországi Cigánypárt: 20
  • Összefogás Párt: 19
  • Közös Nevező 2018: 16
  • Kell az Összefogás Párt: 14
  • Magyar Igazság és Élet Párt: 14
  • Tenni Akarás Mozgalom: 14
  • Családok Pártja: 12
  • Rend és Elszámoltatás Párt: 12
  • Független: 13
  • Egyéb, összesen 34 jelölőszervezet: 1-10 per jelölőszervezet.

A bejelentett, de még nyilvántartásba nem vett 1618 egyéni választókerületi jelölt megoszlása a következő:

  • Fidesz-KDNP: 106
  • Jobbik: 103
  • LMP: 94
  • MSZP-Párbeszéd: 58
  • Demokratikus Koalíció: 46
  • Független: 18

Összesen 63 jelölőszervezetnek van bejelentett, de még nyilvántartásba nem vett jelöltje, több mint 500. Már 31 független jelölt is leadta ajánlásait, 13-at közülük nyilvántartásba is vettek.

Az ajánlások ellenőrzésére három napja van a választókerületi választási irodának, a jelöltek nyilvántartásba vételéről ezután, legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon döntenek a választási bizottságok.

A választási iroda 3 napon belül elvégzi az ellenőrzést, s a bejelenéstől számítva legkésőbb a 4. Napon nyilvántartásba veszi a jelöltet.

 

Gyurcsányékat támadja a magát igazi baloldalnak nevező Balpálya

Bedobtak a terézvárosi és erzsébetvárosi postaládákba egy Balpálya című kiadványt. Mosolygós hölgy fotója van a címlapon, Bagyó Hildának hívják, 33 éves, nemzetközi tanulmányok szakon szerzett diplomát, jelenleg értékesítési vezetőként dolgozik.

Bagyó Hilda az igazi baloldal képviseletében indul. Független jelöltként, mert, mint a címlapon is olvasható a feltehetőleg tőle származó kijelentés: az emberek unják már a pártokat.

Közvetlenül a mosolygós fotó alatt egy felirat: „Hol az igazi baloldal? Oláh Lajosnak már nem hisznek.”

Gyanakodni kezdenénk, hogy Bagyó Hilda talán mégsem annyira független, mint amilyennek mutatja magát.

És még az sem kizárt, hogy valahol a Fidesz sejlik fel az ügy mögött.

Emlékszünk még a Magyar Vizslára? 2006-ban jelent meg ez a kiadvány, amely akkor Gyurcsány Ferenc és kormánya vélt vagy valós visszásságaival foglalkozott. A kiadója egy Dob utcai hölgy volt, aki keféket árult a boltjában, és talán még árul most is. (Rég nem láttuk, reméljük, jól van).

A Fidesz először tagadta, hogy közük lenne a Magyar Vizslához, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb hazugságnak nevezte, hogy ők állnának mögötte. Egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a kefelevonatokat – így hívják azokat az oldalakat, amelyeket az újság nyomdába adása előtt még egyszer átnéznek, hogy kiszűrjék a hibákat – Rogán Antal irodájából faxolták a Dob utcai kefeboltba.

Most azonban más a helyzet. A kiadvány szerkesztőjét ugyan nem tüntették fel az impresszumban, annyi azonban így is megtudható, hogy a Jan Xian Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a kiadója.

A céget, amint az a Nemzeti Cégtár adataiból kihámozható, 2017-ben alapították, fő tevékenysége: ruházat kereskedelem.

Csepelen van bejegyezve, a cégvezető Tökölön lakik.

És egy egész oldalas cikk is olvasható benne, Gyurcsányról, a DK-ról, valamint a kerületi jelöltről, Oláh Lajosról. Nem részleteznénk, legyen elég annyi, a Balpálya nem kedveli őket.

Érdekes módon az MSZP nem említődik a kiadványban. Ezek szerint a szocialisták sem igazi baloldaliak, mert ha azok lennének, akkor Bagyó Hilda az ő színeikben indulna és nem a párttal választási szövetségben lévő DK-s jelöltet ekéző függetlenként.

Vagy ez egy partizánakció, amelyről az MSZP központjában nem tudtak?

Oláh Lajosról egyébként fotó is van a lapban, amint éppen valamilyen röviditalt – feltehetően pálinkát – iszik egy kínai hölgy és egy kínai úr társaságában. Hogy ők kicsodák, azt nem tudni, de nem migránsok, mert elegáns ruhában vannak, talán egy fogadáson készült róluk a kép.

Bagyó Hilda egyébként annyira független, hogy aki nála függetlenebb, az hazudik, vagy festi magát. A Balpálya második oldalán ugyanis a következő mondat olvasható: „A választók nem szeretnének egy fideszes pártkatonát, de Oláh Lajosból sem kérnek, aki egy hiteltelen párt, bohóc elnökének egy bábja.”

Hogy mindezt honnan tudja Bagyó Hilda, az egyelőre az ő titka. Valaki biztosan a fülébe súgta.

A külföldön dolgozók küldjenek maguk helyett hazai választókat!

„Azok a százezrek, akik a választási törvény igazságtalansága miatt  csak nehezen jutnak el a szavazóurnáig vagy nem tudnak élni szavazati jogukkal, segítsenek mozgósítani itthoni rokonaikat, ismerőseiket” – üzenik a Válasszunk! 18 alapítói.

 

Szimbolikus háttér előtt készített videóüzentet a külföldön dolgozó magyaroknak a Válasszunk! 18 alapítói nevében Balázs Péter, volt külügyminiszter, EU-biztos. A Liszt Ferenc Repülőtér előtti területen és a terminálban felvett, nem egészen másfél perces videó és a V18 honlapján közzétett felhívás leszögezi: április 8-án minden választójoggal rendelkező állampolgár szavazhat Magyarország jövőjéről, de nem azonos feltételek mellett.

Azoknak egy része, akik a választás napján nem tartózkodnak Magyarországon, leadhatják voksukat levélben is, másoknak viszont fel kell keresniük hazánk kijelölt külképviseleti intézményét, ami nem csak kényelmetlenséget, de – a távolságok és a költségek miatt –  akár megoldhatatlan feladatot is jelenthet. Ezért a V18 nevében Balázs Péter azt javasolta, hogy itthoni hozzátartozóikon keresztül is juttassák kifejezésre véleményüket.

„Aki a választási törvény igazságtalansága miatt nem jut el személyesen a szavazóurnáig, segítsen mozgósítani otthoni rokonait, ismerőseit:

küldjön maga helyett három hazai választót, aki részt vesz a szavazáson”.

Hozzátette: „Mindazok a magyar állampolgárok, akik jogosultak a választásra, próbáljanak meg objektív forrásokból tájékozódni a hazai politikai fejleményekről. A szavazás ma fontosabb, mint hogy ki melyik pártra voksol.

A hódmezővásárhelyi polgármester- választás eredménye megerősíti, hogy elsősorban a magas részvételen múlik a választás kimenetele”

–  mondta el Balázs Péter korábbi külügyminiszter és EU-biztos, a V18 elnöke.

Felhívás a külföldön élő magyarokhoz

Szerte a világban élő és dolgozó magyarok: válasszunk felelősséggel 2018-ban. Osszátok meg a videót minél többen, hogy lehetőleg minél több emberhez eljusson! További részletek: https://www.v18.eu/kulfold

Közzétette: V18 – Legyünk többen – 2018. március 1.

 

Polt Péter indítványozta Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztését

A legfőbb ügyész indítványt tett a Nemzeti Választási Bizottság elnökénél Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztése iránt. Czeglédyt csütörtökön engedték ki az előzetes letartóztatásból, mert képviselőjelöltként mentelmi jogot kapott.

Ahogy a FüHü is megírta, az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a képviselőjelölteket a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, így a csalással vádolt Czeglédy Csaba, aki Szombathelyen indul függetlenként, kijöhetett az előzetesből.

A törvény szerint járó mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozhatja a Nemzeti Választási Bizottságnál, az előzetes letartóztatás megszüntetéséről határozó Csongrád Megyei Főügyészség pedig erre előterjesztést is tett csütörtökön. A Legfőbb Ügyészség pénteken közleményben tudatta, hogy Polt Péter be is adta az indítványt, így a döntés joga a Nemzeti Választási Bizottságnál van.

Czeglédy Csaba ellen több mint hat milliárd forint vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt nyomoznak, az eljárást viszont a képviselőjelöltsége idejére fel kellett függeszteni.

Czeglédy Csaba 2017. június 15-től volt előzetes letartóztatásban, ennek határidejét a bíróság legutóbb 2018. március 15-ig hosszabbította meg. Mivel azonban Czeglédyt március 1-jén országgyűlési képviselőjelöltként jogerősen nyilvántartásba vették, ki kellett engedni az előzetesből.

Ha a mentelmi jogát Polt Péter indítványára az NVB felfüggeszti, vissza kell mennie az előzetesbe, és folytatódhat a nyomozás.

Megszüntette az ügyészség Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását

Mentelmi joga miatt kiengedték az előzetesből a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csabát – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön.

„Ma Czeglédy nem az ügyészség döntése nyomán hagyhatta el a börtönt, hanem a törvény erejénél foga szabadulhatott. Ugyanis összegyűjtötte a képviselőjelöltséghez szükséges aláírásokat, és a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásba vette” – ezt a szabadlábon távozó Czeglédy Csaba védőügyvédje, Hankó Faragó Miklós közölte a Független Hírügynökséggel.

Czeglédy azért kapott mentelmi jogot, mert jogerősen is nyilvántartásba vették képviselőjelöltként. (Az Országgyűlésről szóló jogszabály szerint a képviselőjelöltet a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg.) Az ügyészség döntött a nyomozás felfüggesztésesről, és megszüntette Czeglédy legutóbb március 15-ig meghosszabbított előzetes letartóztatását.

A mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozhatja a Nemzeti Választási Bizottságnál. A Csongrád Megyei Főügyészség előterjesztést is tett erre a Legfőbb Ügyészségnél. Czeglédyt azzal vádolják, hogy 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka közvetítéssel foglalkozott, és 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották vagy nem fizették be.

A Vas megyei 1-es számú választókerületi választási bizottság múlt héten pénteken vette nyilvántartásba jelöltként Czeglédy Csabát. Ez ellen egy magánszemély nyújtott be fellebbezést a büntetőeljárásra hivatkozva. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfőn elutasította a fellebbezést, így Czeglédynek képviselőjelöltként jár a mentelmi jog.

A Fidesz erre úgy reagált, hogy a jogállamiság felháborító megsértése, hogy Czeglédy országgyűlési képviselőjelöltté válásával került ki az előzetes letartóztatásból. Szerintük Czeglédy, aki Gyurcsány Ferenc ügyvédje és „egy durva adócsaló”, szabadulása módjával visszaél a joggal, ezért vissza kell kerülnie a börtönbe.

Nem kell miniszterelnök-jelöltnek lenni a vitához

A DK-val, az LMP-vel és az MSZP-vel már megállapodtak az április 8-i választásokat megelőző három szakpolitikai, majd az azt követő miniszterelnök-jelölti vitában, a Jobbikkal még hátravan a tárgyalás, amelynek azonban megvan az időpontja. A Fidesz egyelőre nem reagált a megszólításra. A miniszterelnök-jelölti vitára minden bizonnyal országos listavezetőt is delegálhatnak a résztvevő pártok.

Pár napos csúszással, a jövő héten ülnek majd le a Válasszunk! 18 csoport képviselői a Jobbik delegáltjaival, hogy tisztázzák a választásokat megelőző szakpolitikai és miniszterelnök-jelölti vitákon való részvételt – tudtuk meg Gábor Pétertől, a V18 koordinátorától. Mint elmondta, a DK, az LMP és az MSZP már beleegyezett a részvételbe. Kérdésünkre, hogy akkor csak ez az öt párt kap-e meghívást a vitákra, azt a választ kaptuk, hogy egyelőre velük számolnak, de

nem kizárt – erről később döntenek –, hogy további két párt is meghívást kap majd. Az a két párt – az Együtt és a Momentum –, amelyeknek esélye van országgyűlési frakció alakítására.

Mint a FüHü korábban beszámolt róla, formálódik a viták dátum is. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor április 4-én lesz a pártok miniszterelnök-jelöltjeinek a vitája, s az azt megelőző három hétben a három szakpolitikai vita. A szervező a V18 csoport.

Mindeddig arról volt szó, a szakpolitikai vitákat mintegy „megkoronázó”  miniszterelnök-jelölti vitára – mint a nevéből is következik – az országos listát állító pártok miniszterelnök-jelöltjeit várják. Ám van a pártok között olyan, jelesül a Demokratikus Koalíció, amely nem nevezett meg ilyet, a párt első embere, Gyurcsány Ferenc „csak” a listát vezeti. Gábor Pétertől most megtudtuk, hogy

ebben valószínűleg puhulni fog a V18-ak álláspontja, döntés ugyan még nem született róla, de hajlanak afelé, hogy a vitán akár a listavezetőt is delegálhatja az adott párt.

Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke egyébként a vitáról való felvetésre annyit mondott: „A viták ideje lejárt, ez most a választók döntésének ideje.”

Ezért fél a Fidesz az ellenzéki együttműködéstől

A Fidesz nyerte az egyéni körzetek túlnyomó többségét a 2014-es választáson, de nagyon sok olyan volt, ahol az ellenzéki jelöltek együtt több szavazatot kaptak a későbbi győztesnél.

Szavazásra váró választók 2014-ben.
MTI Fotó: Kallos Bea

Április 8-án 106 egyéni körzetben szavazhatunk képviselőkre, az itteni győztesek mellett 93-an az országos listákról kerülnek be a parlamentbe. Ahol 199 képviselő ül majd, tehát könnyen kiszámítható, hogy az abszolút többséghez 100, a kétharmadhoz 133 képviselő kell.

A közvéleménykutatási adatok alapján nagyjából ki lehet számolni, hogy a listákról melyik párt hány képviselői helyhez jut. És az is kijelenthető, hogy

a választás az egyéni körzetekben dől majd el.

Minél többet nyer ezek közül az ellenzék, annál nagyobb az esélye, hogy megakadályozza a Fidesz kétharmadát, sőt, ha 40-45 körzetet megnyernek, akkor az is előfordulhat, hogy a Fidesznek az abszolút többsége sem lesz meg.

Ez a forgatókönyv korábban elképzelhetetlennek tűnt, a hódmezővásárhelyi választás azonban azt mutatta, hogy egy „ősfideszes” körzetben sem biztos egy fideszes győzelem, ha egyetlen ellenzéki jelölt indul.

Ennek kapcsán azt néztük meg,

hány olyan körzet van, ahol esélye lehet egy olyan ellenzéki jelöltnek, amelyet több párt is támogat,

a négy évvel ezelőtti választás eredményei alapján. Akkor a baloldali ellenzék közösen indult, de lehetett szavazni az LMP és a Jobbik jelöltjeire is.

Fontos megjegyezni, hogy csak összeadtuk a szavazatokat, egyéb változókkal nem számoltunk, például az egyes jelöltek helyi népszerűségével, vagy az elmúlt négy évben történt változásokkal. Azokat a körzeteket nem vettük figyelembe, ahol a szavazatok összeadásával csak néhány száz voksnyi volt a különbség.

Szavazatszámlálás négy éve.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

2014-ben 10 egyéni körzetet nyert a baloldal: Budapesten a 3., 4., 7., 10., 13., 14., 20. és 21. kerületben, valamint a szegedi I. és a miskolci II. számú körzetben. Ezen kívül azóta időközi választáson is ellenzéki jelölt nyert két olyan körzetben, ahol 2014-ben fideszes győzelem született: Veszprémben és Tapolcán.

Ezeken kívül azonban

volt 10 olyan körzet, ahol, ha összeadjuk a baloldali és LMP-s jelöltekre adott szavazatokat, akkor többet kapunk, mint amennyivel a fideszes jelölt végül nyert.

Ezek a következők: Budapesten a 2., 5., 8., 11., 15., 16., 18. és 22. kerület, valamint a pécsi I. és II. számú körzet. Ezek között volt olyan, ahol szó szerint pár tucat szavazaton múlt a fideszes jelölt győzelme – ezekről itt írtunk bővebben.

Ez eddig összesen 22 körzet – az gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ha ezek közül majdnem mindegyikben ellenzéki győzelem születik, akkor a Fidesznek nem lesz újabb kétharmada.

Még érdekesebb a helyzet, ha a baloldali és jobbikos jelöltek szavazatait adjuk össze. Ugyanis

31 olyan körzet volt 2014-ben, ahol a baloldali és jobbikos szavazók együtt többen voltak, mint a fideszesek.

Ezek a következők: a budapesti 17. kerület, Szigetvár, Békéscsaba, Orosháza, a miskolci I. körzet, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, a szegedi II. körzet, Hódmezővásárhely, a székesfehérvári I. körzet, Dunaújváros, Eger, Gyöngyös, Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós, Salgótarján, Érd, Dunakeszi, Gödöllő, Vecsés, Szigetszentmiklós, Cegléd, Kaposvár, a nyíregyházi I. és II. körzet, Szekszárd, Zalaegerszeg és Nagykanizsa.

Ezek mellett van még

15 olyan körzet, ahol a baloldal, az LMP és a Jobbik jelöltje együtt több szavazatot kapott, mint a fideszes.

Ezek a következők: a budapesti 12. kerület, Békés, Szentes, a debreceni I. és II. körzet, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Esztergom, Komárom, Budakeszi, Monor, Siófok, Dombóvár, Szombathely, Balatonfüred.

Vagyis összesen

68 olyan körzetről beszélünk, ahol, ha egyetlen ellenzéki jelölt indulna, komoly esélye lenne.

Más kérdés, hogy az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik egyelőre kölcsönösen elutasítja a koordinációt, és a választóik sem biztos, hogy szívesen szavaznának a másik pártra. Mindenesetre, ha ebben a 68 körzetben, vagy legalábbis a nagy részében össze tudná hozni az ellenzék a koordinált indulást, és ezek körülbelül kétharmadában meg is vernék a fideszes jelöltet, akkor a Fidesz abszolút többsége is veszélybe kerülne.

Remény Központot nyitott a Momentum

A mai napon hivatalosan is megnyílt a Remény Központ. A fórumot Fekete-Győr András nyitotta meg. A Momentum elnöke beszédét a hódmezővásárhelyi választás értékelésével kezdte, aki szerint Hódmezővásárhely és Márki-Zay Péter ma a változás szimbólumai.

Fekete-Győr szerint Vásárhelyen tehát győzött a tisztesség, mert bár innen indult Tiborcz István cége, az Elios közpénz-bekebelező turnéra, és innen indult az EU-s pénzek elosztásáért és szétlopásáért felelős Lázár Jánosnak is a karrierje, most vasárnap innen indult el a remény is.

Fekete-Győr elmondta: a Remény Központ is arra szolgál majd, hogy a választók – éljenek akár Budapesten, akár Szegeden, akár Dombóváron – alá tudjanak írni azoknak a hiteles jelölteknek, akik az ő körzetükben indulnak. Azt mondta:

„A központba meghívtuk az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt aktivistáit is,

akik, akárcsak a Momentum, a hóval-faggyal dacolva, reggeltől estig járják a településeket, a házakat. Mi nem adatbázisok, listák segítségével állítunk jelöltet, hanem véres és verejtékes munkával.”

Fekete-Győr szerint a Fidesz győzelmi mítosza leomlott, a rendszer leváltható, Orbán és NER lovagjai elzavarhatók. „Ha meg akarjuk ismételni a hódmezővásárhelyi diadalt országszerte, félre kell tennünk a szekértábor-logikát!”

Szerinte olyan jelöltekkel van remény a Fidesz jelöltjének legyőzésére, akik középen állnak, akit a konzervatív szavazók is elfogadnak. A Fidesz kisebbségben van, de a régi ellenzék nem elég a legyőzéséhez. 106 Márki-Zay Péter kell, aki ugyanúgy fel tudja rázni azokat is, akiket a régi ellenzék már nem. Új, hiteles, integratív indulókra van szükség országszerte.

A hódmezővásárhelyi választás legfontosabb tanulsága Fekete-Győr szerint, hogy

olyan jelöltekkel van remény legyőzni a Fidesz jelöltjét, aki tiszteli a választókat, akit a választók széles spektruma elfogad,

mert tudják, hogy pártállástól függetlenül az ő érdekeiket fogja képviselni.

Azt ígérte, hogy a Momentum sosem fogja figyelmen kívül hagyni a választók érdekeit. „Mi örömmel működünk együtt bármely magyar párttal az értékeink és elveink mentén a rendszerváltás érdekében. A feltételeink ismertek – három dologra van szükség az ellenzéki pártokkal való együttműködéshez:

  1. Legyen hiteles és tisztességes az ellenzéki jelölt.
  2. Legyen matematikai esélye győzni.
  3. A többi párt is lépjen vissza az egy esélyes javára.

Azonban nekünk a cselekvés az első. Ez a cselekvés pedig március 5-ig arról szól, hogy kiállhassanak a Momentum jelöltjei, akik megszerezték a választóik bizalmát, és felkerültek a szavazólapokra.”

A Momentum elnöke szerint együttműködésről beszélni csak azt követően lehet, hogy a pártok országos listái és jelöltjei csatasorba álltak. Aztán kiderül, hogy az ellenzéki jelöltek közül ki mennyire esélyes, ki mennyire hiteles. Azt mondta: a Momentumnak már megvannak a félidős adatai, harmincezer aláírást gyűjtött vasárnapig a párt az elnök tájékoztatása szerint.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK